Rogán megtörte a némasági fogadalmát, Kubatov azonban csendben maradt

„A választói felhatalmazás világos, a feladat emberes, a siker pedig emberfeletti erőfeszítést kíván” – mondta Áder János egy évvel ezelőtt, az Országgyűlés május 2-i alakuló ülésén. A Fidesz negyedik kétharmados győzelme után alig egy hónappal elkezdődött az új parlamenti ciklus, a képviselők Hadházy Ákos kivételével letették az esküt, a távozó köztársasági elnök pedig ismét Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek.

Az áprilisi választáson kényelmes parlamenti többséghez jutott a Fidesz–KDNP: 134 képviselőjük nyomogatja a gombokat, de a kormánypártokkal szavaz minden alkalommal Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, és a Mi Hazánk Mozgalom frakciója is több kormányzati előterjesztést támogatott az elmúlt egy évben. Nem kell így matekozniuk Kocsis Mátééknak: ha valaki lebetegedne, akár két hiányzóval is el tudnak fogadni kétharmados törvényeket, amelyeket futószalagon gyárt a kormány.

Az elmúlt egy évben ott folytatódott Orbán illiberális színháza, ahol a választás előtt abbahagyták: hétről hétre összeült a parlament, ahol megszólalhat az ellenzék, de érdemi vita a legritkább esetben alakul ki. A kormány törvényjavaslatait csont nélkül megszavazzák a fideszes képviselők, az ellenzéki indítványok tárgysorozatba vételét pedig már a bizottságokban rendre elgáncsolják. Nem áll fel parlamenti vizsgálóbizottság, ha az ellenzék kezdeményezi, és a fideszes képviselők nem mennek el azokra a rendkívüli ülésekre, vitanapokra, amelyeket az ellenzék hív össze.

Pár héttel az Országgyűlés megalakulás után tizedszer is módosították a gránitszilárdságú Alaptörvényt: bevezették a háborús veszélyhelyzetet, amely lehetővé tette a kormánynak, hogy a járvány után az orosz–ukrán háborúra hivatkozva továbbra is rendeleti úton hozzon törvényeket.

Az Országgyűlést így valójában már csak kommunikációs eszközként és a demokrácia látszatának fenntartásához használják Orbánék.

A 2023-as költségvetést például decemberben rendeleti úton újraírta a kormány, de az év elején bevitték a parlamentbe, hogy március végén – negyedévvel a hatályba lépés után – a kormánypárti többség szentesítse azt.

A katát 27 óra alatt kinyírták, a svédek NATO-csatlakozását több mint 7000 órája halogatják

Az Országgyűlés kiüresítését azonban ennél is jobban megmutatta a katatörvény elfogadása. Tavaly júliusban 27 óra alatt gyakorlatilag kinyírták a katázást azzal a módosítással, hogy csak a magánszemélyeknek számlázók használhatják ezt a rendkívül népszerű adónemet. A változás több mint 300 ezer ember munkáját és életét érintette, ehhez képest társadalmi egyeztetés és viták nélkül, tüntetések és hídfoglalások közepette döntött az Országgyűlés a javaslatról.

Július 11-én, percre pontosan 12 órakor nyújtották be a javaslatot, és másnap 15:14-kor már meg is szavazták.

A döntéshozás működését jól illusztrálja, hogy a szavazás előtt semmilyen tanulmányt vagy tervet nem adtak ki, ami alátámasztotta volna a változás szükségességét. A Telex közérdekű adatigénylésére – a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – csak 242 nap után válaszolt a Pénzügyminisztérium, és kiderült, hogy a kormány által emlegetett tömeges csalásoknak valójában nincs nyomuk.

Alig húsz perccel hagytak több időt egy másik, hasonlóan nagy horderejű törvény megszavazása előtt. Február 27-én 11:30-kor nyújtották be a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kötelező tagságát eltörlő és jogköreit erősen csorbító javaslatot, és február 28-án 15 óra után pár perccel már el is fogadta a kormánypárti többség.

Nem minden javaslat volt azonban ennyire sürgős a Fidesz–KDNP-nek. A kormány tavaly júliusban terjesztette az Országgyűlés elé Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálását, ám ilyen-olyan indokokkal ősszel nem került napirendre a két törvényjavaslat.

A tavaszi ülésszak előtt aztán Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy a javaslatról vita alakult ki a kormánypárti frakción belül, hiába kérte Orbán Viktor a képviselőket, hogy támogassák azt. A viták rendezésére Hende Csaba vezetésével parlamenti delegáció utazott ki a két országba, de ezután is csak Finnország NATO-csatlakozását fogadta el a parlament március végén.

Svédország NATO-csatlakozásáról 292 napja nem dönt az Országgyűlés, és a májusi ülésterv szerint a következő egy hónapban sem lesz szavazás a javaslatról.

Mint ebben cikkünkben összeszedtük, 2010 óta ritkaságnak számít, hogy egy törvény vagy egy módosító javaslat napirendre vételét ilyen sokáig halogassák. A svéd NATO-csatlakozás ratifikálásnál csak öt alkalommal várt tovább Kövér László. A rekordot egy iráni–magyar beruházásokról szóló megállapodás tartja, amit 2018 decemberében nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek, de csak 2021 decemberében szavaztak róla.

Rendkívüli ülést nem érdemes kezdeményezni, az obstrukciót azonban a Fidesz sem gátolja meg

A kormány javaslatait automatikusan tárgysorozatba veszik, azaz az Országgyűlés elé kerül, ha a házbizottság – vagy konszenzusos döntés nélkül Kövér László – napirendre tűzi. A képviselői indítványok tárgysorozatba vételéről azonban először a parlamenti bizottságokban döntenek.

Az ellenzéki képviselők bármennyire is fontos vagy kidolgozott javaslatot nyújtottak be, a kormánypárti többség ezeket az elmúlt egy évben – csakúgy mint a korábbi három ciklusban – vita és indoklás nélkül leszavazta.

Amikor ezt a Schadl-ügy apropóján felvetettük Gulyás Gergelynek az április eleji kormányinfón, a miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy megszűntek azok a parlamenti viták, ahol legalább a lehetőség megvolt arra, hogy a képviselők meggyőzzék egymást. Azt elismerte, hogy valamikor 2010 után alakult át ilyen módon a közélet, ebben azonban az ellenzéknek szerinte legalább akkora felelőssége van, mint a Fidesznek. „Nem gondolom, hogy a kormánypártoknak nagyobb felelőssége lenne ebben, mint az ellenzéknek, mert azt feltételezné az értelmes vita, hogy az érvekre érvekkel kell reagálni, és ez nagyon régen megszűnt a magyar közéletben” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hogy mindezek mellett az ellenzéki pártoknak volt-e értelme beülni a parlamentben, azt ebben a cikkben mondják el.

Az ellenzék kellett a legrövidebb és leghosszabb parlamenti üléshez is az elmúlt egy évben. A leggyorsabb plenáris ülés alig 42 percig tartott február 20-án. Az ellenzéki képviselők kezdeményeztek rendkívüli ülésnapot az akkumulátorgyárak ügyében, a kormánypárti képviselők azonban nem mentek el, az ülés előtt pár órával közleményben jelezték, hogy ők csak a következő, rendes ülésen hajlandóak vitázni. A napirend előtti felszólalások után így nem volt határozatképes a parlament, és be kellett rekeszteni az ülést.

Hasonló volt a forgatókönyv még a nyári szünetben, augusztus elején, amikor a katatörvényről és öt másik javaslatról kezdeményezett a hat ellenzéki párt rendkívüli ülést: a Fidesz hiányában nem lehetett elfogadni a napirendet, és 43 perc után véget ért az ülés.

Kétszer is sikerült azonban az ellenzéknek obstrukcióval maratoni hosszúságú vitát elérni.

A leghosszabb ülés több mint egy napig, 27 óra 5 percig tartott.

A szociális törvény lex Megdöglesznek is csúfolt módosításának október 26-i vitáját az ellenzéki képviselők folyamatos felszólalásai miatt nem lehetett lezárni. A kormánypártok részéről nagyrészt Rétvári Bence és Nacsa Lőrinc reagált a felszólalások: leginkább gyurcsányozással. Az obstrukció és az ellenzék érvei sem gátolták meg azonban a fideszes képviselőket abban, hogy később habozás nélkül megszavazzák a javaslatot. Ugyanez történt akkor is, amikor az egészségügyi rendszer átalakításáról vitáztak novemberben a parlamentben. Több mint 24 órát tartott az az ülésnap is, majd a kormánypárti képviselők kivétel nélkül igent nyomtak a szavazásnál.

Rétvári Bence nagyon szeret beszélni

A két obstrukció csak javította Rétvári Bence statisztikáit, az elmúlt egy évben a Belügyminisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára szólalt fel a legtöbbször a parlamentben:

254 alkalommal kapta meg a szót, és összesen 16 óra 51 percet beszélt.

A képzeletbeli dobogón Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium (korábban Technológiai és Ipari Minisztérium) parlamenti államtitkára áll a második fokon 132 felszólalással, és egyetlen megszólalással maradt le tőle Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese. Utánuk két ellenzéki képviselő következik: az LMP-s Keresztes László Lóránt 127, a jobbikos Z. Kárpát Dániel pedig 116 alkalommal ragadta magához a szót az Országgyűlésben.

Az MSZP-s Harangozó Tamás 49-szer szólalt ugyan csak fel, de összesen 11 óra 23 percet beszélt egy év alatt, amivel az ötödik helyen áll Rétvári, Nacsa, Keresztes és Z. Kárpát után, ha a beszédek időtartamát nézzük.

Az nem meglepő, hogy Rétvári ilyen aktív volt, az előző két parlamenti ciklusban is toronymagasan ő végzett az első helyen az Emmi parlamenti államtitkáraként. 2014 és 2018 között több mint 68 órát, a legutóbbi ciklusban pedig közel 55 órát beszélt a KDNP-s képviselő az Országgyűlésben. A Belügyminisztérium államtitkáraként az oktatási és egészségügyi témákban továbbra is ő válaszol az ellenzéki képviselők kérdéseire, de ehhez megkapta még a rendészeti és belügyi témákat is.

Válaszaiban pedig nem kerülgeti a forró kását:

az elmúlt egy évben 56 felszólalásában említette meg Gyurcsány Ferenc nevét, összességében pedig 450 parlamenti felszólalásban hangzott el a DK elnökének neve.

Orbán neve 969 felszólalásban szerepelt, a miniszterelnököt főként az ellenzéki képviselők emlegetik előszeretettel.

Kubatov néma maradt, Rogán megszakította ötéves némaságát

Tizenhárom képviselő egyetlen alkalommal sem szólalt fel a parlamentben egy év alatt.

Köztük van Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, Budai Gyula miniszteri biztos és Kövér László házelnök is, aki csak az ülésvezetés során ragadta magához a szót – igaz, akkor emlékezetes módon.

Rögtön május közepén rendre intette a kormányt törvénytelennek nevező Gyurcsány Ferencet, pár hónappal később Szabó Tímeával pedig azt a meglepő tényt közölte, hogy a parlamentben vannak, nem egy VII. kerületi romkocsmában, és a párbeszédes képviselőnek nincs joga bekiabálni mások mondandójába. A házelnök akkor sem rejtette véka alá a véleményét, amikor a Párbeszéd képviselői a pedagógusok mellett kiállva kockás ingben jelentek meg az ülésteremben. „Az öltözködésük nem a parlamenthez méltó, azt látom, de a viselkedésük sem az” – jegyezte meg Kövér.

A néma honatyák listáján több egyéni választókerületben győztes képviselőt is találunk. Nem mondta el még a szűzbeszédét Erős Gábor, akit Völner Pál helyett indított a Fidesz az esztergomi központú választókerületben. Csendben maradt Erdős Norbert, aki Simonka György választókerületét vette át, és a bonyhádiakat képviselő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.

Az ellenzéki képviselők közül egyedül Hadházy Ákos maradt néma. A Zuglóban megválasztott képviselő nem ment be a parlament alakuló ülésére, majd Kövér László októberig nem engedte, hogy letegye az esküt. Hadházy azt ígérte, a parlamentbe csak a legszükségesebb esetben fog bejárni, mert semmi értelmét nem látja, hogy „az Országház aranyozott falai közt” szónokoljon. Ezt az elmúlt egy évben be is tartotta.

Rogán Antal viszont áprilisban megszakította ötéves parlamenti némaságát.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Jámbor András azonnali kérdésére volt kénytelen válaszolni. Azt mondta, nem ismeri Schadl Györgyöt, és nem is szeretné megismerni a jövőben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar azóta lemondott elnökét. „Magyarországon a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania” – jelentette ki Rogán, aki szerint csak sajtóhírekre hivatkozva próbálják őt belerángatni a Schadl–Völner-ügybe. Márpedig mint fogalmazott: nem az ártatlanságot kell bizonyítani, hanem a bűnösséget.