Pénz, a Fidesz szembesítése és kisebb eredmények – ezért ültek be az ellenzéki képviselők a parlamentbe

Az elmúlt tizenhárom évben nem sok sikerélménye lehetett az ellenzéki képviselőknek a parlamentben. Törvényjavaslataikat vita nélkül lesöpri a fideszes kétharmad az asztalról, kérdéseikre gyurcsányozással válaszolnak, az általuk kezdeményezett vitanapra nem mennek el a kormánypárti képviselők, és nem sikerült parlamenti vizsgálóbizottságot felállítani még egyetlen ügyben sem.

Az elmúlt egy évben is folytatódott Orbán illiberális színháza: hétről hétre összeült a parlament, ahol megszólalhat, vitatkozhat az ellenzék, de a törvényhozásra nincs valós befolyása vagy hatása. Mi értelme van akkor mégis bent ülni a parlamentben, el lehet-e érni bármilyen eredményt a kétharmados többséggel szemben, megérte-e egyáltalán felvenni a mandátumot tavaly májusban? Az elmúlt egy év tapasztalatairól kérdeztük a hat, közös listán bejutott parlamenti pártot.

DK: Az Országgyűlés az egyetlen hely, ahol a fideszesek szemébe lehet mondani, hogy Orbán Viktor felelős az ország állapotáért

„A Demokratikus Koalíció számára kezdettől világos volt, hogy az Orbán rendszer fékezett habzású parlamentje csak korlátozott lehetőségeket teremt az ellenzéki politizálásra” – válaszolták a legnagyobb ellenzéki frakciót alakító párttól.

A parlamenti munkát ezért a DK elsősorban olyan lehetőségnek tekinti, amely nyilvánosságot teremt a kormányképes ellenzéki alternatíva bemutatásához, „az Orbán-rendszer leleplezéséhez” és az ellenzék országos hálózatának építéséhez. „Ma az Országgyűlés az egyetlen hely, ahol viszonylag szabadon lehet kérdezni a hatalom képviselőit, akár a miniszterelnököt is, és ahol a fideszesek szemébe lehet mondani, hogy Orbán Viktor felelős az ország állapotáért, növekvő szegénységért és az elviselhetetlen drágulásért, és hogy ez a politika kivezeti Magyarországot az Európai Unióból” – írták a Telexnek.

Legalább ennyire fontos munkának tartják azt is, hogy a DK képviselői folyamatosan egyeztetnek a civil szervezetekkel, szakértőkkel, járják az országot és kihelyezett frakcióüléseket tartanak az ország különböző részein. „Legnagyobb sikerünknek az tartjuk, hogy a DK parlamenti munkájának is köszönhetően mára Dobrev Klára árnyékkormányának programja és tagjai jelentik a valós alternatívát a NER-rel szemben és ezt a kormánypárti megszólalások bizonyítják a legjobban, de örömmel konstatáljuk azt is, hogy Kövér Lászlónak jól láthatóan minden alkalommal gombóc van a torkán, amikor ki kell mondania, hogy »Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportjának vezetője«” – tették hozzá.

Momentum: Nem lehet érdemi munkát végezni a Ház falain belül

Az első parlamenti ciklusát kezdte meg a Momentum tavaly májusban. A választási vereség után Fekete-Győr Andrásék először azt tervezték, hogy Hadházy Ákoshoz csatlakozva bojkottálják az ünnepélyes alakuló ülést, majd a részvételüket öt feltételhez szabták. A Fidesz nem teljesítette ezeket, a Momentum azonban az utolsó pillanatban meghátrált. Képviselőik hónapokig nem tudták volna felvenni a mandátumot, ha nem mennek be az alakuló ülésre, és így súlyos pénzektől, jogköröktől, lehetőségektől estek volna el.

„A negyedik kétharmad után egyelőre úgy tűnik, csak nekünk vált nyilvánvalóvá, hogy a Fidesz kormányzása mellett érdemi parlamenti munkát nem lehet végezni a Ház falain belül, a parlamenti jelenléttel járó eszközöket más formában kell hasznosítani”

– válaszolták a Momentum sajtóosztályától egy évvel az alakuló ülés után a Telexnek.

A párt szerint az elmúlt években módszeresen kiüresítették az Országgyűlés jogköreit, és ma már nem lehet értelmes, valós vitát folytatni a ház falain belül, ezért törvényjavaslatokat, módosítókat is felesleges benyújtani. „Parttalan és értelmetlen viták zajlanak a falakon belül, hiszen a kormánypárti képviselők minden kérdésre és problémára ugyanazokkal a szavakkal és betanult frázisokkal válaszolnak. Semmilyen konstruktív törvényjavaslatra nem nyitottak, a kétharmaddal csak azokat a javaslatokat szavazzák meg, amiket kiadnak nekik ukázba” – fogalmaztak a válaszukban.

Hónapokkal ezelőtt a Momentum-frakcióban ezért úgy döntöttek, hogy inkább az Országgyűlésen kívüli munkára helyezik a hangsúlyt. Tüntetést szerveztek például a katások mellett, lebontották a Karmelita előtti kordont, rezsifórumokat tartottak országszerte, összegyűjtötték a kormány hazug konzultációját és azt brikett formájában rászoruló családoknak adták.

A parlamenti jelenlétnek a Momentum szerint ma alapvetően csak két értelme van egy ellenzéki párt számára:

• a felszólalások megjelenést biztosítanak a független sajtóban és saját felületeiken, valamint
• a frakció állami támogatásával tudják működtetni a pártot és megvalósítani a parlamenten kívüli akciókat.

LMP: Az ellenzék akkor lesz eredményesebb, ha eszközök helyett végre a tartalomról szól majd a politikai ajánlatunk

A negyedik kétharmad legfontosabb tanulsága az LMP szerint az volt, hogy az ellenzéknek jóval kevesebbet kell foglalkoznia a saját valóságát érintő problémákkal, és sokkal többet az emberek valóságában jelentkező problémákkal.

„A parlamenti mandátum felvétele tipikusan az az álvita, amivel az ellenzék saját magát és a néhány százezer leginkább elkötelezett kormányellenes szavazót tudja elszórakoztatni.”

Ungár Péterék szerint a második és a harmadik kétharmad után is ezt tette az ellenzék, és mindkétszer újabb kétharmad lett a végeredménye. „Mi ezt a hibát nem szeretnénk újra elkövetni, ezért a mi részünkről a parlament egy eszköz, ahol lehet közvetlen vitát folytatni a Fidesz képviselőivel” – írták. Ezekről a vitákról beszámol a sajtó, és így a választók szélesebb rétege ismerheti meg szerintük, hogy mik a tartalmi különbségek a Fidesz és egy zöldpárt között. „Az ellenzék pedig akkor lesz eredményesebb, meggyőződésünk szerint, ha eszközök helyett végre a tartalomról szól majd a politikai ajánlatunk”.

Párbeszéd: Napirenden kell tartani az általunk képviselt alternatívát, kézzelfogható eredményeket is fel lehet mutatni

A Párbeszéd szerint csak akkor lett volna érdemes megfontolni, hogy a negyedik kétharmados vereség után az ellenzék ne üljön be a parlamentbe, ha egységesen tudnak lépni. Mivel azonban az ellenzék „súlyosan erőforráshiányos”, Fidesz-KDNP-s többség pedig a sajátjaként hasznosítja az adófizetők pénzét, a párt szerint „a rendelkezésre álló valamennyi fórumot ki kell használni az orbáni politizálás kritikájára, és ugyanilyen fontos napirenden tartani az általunk képviselt alternatíva, a zöld, igazságos, szolidáris ország vízióját”.

Azt írták, a kormányoldal szembesítése mellett kézzelfogható eredményeket is fel tudnak mutatni. Jámbor András kezdeményezésére például a feltöltő kártyás áramfogyasztók már nem napi elszámolással, hanem éves elszámolás alapján kapják a csökkentett árú áramot, és országosan 46 ezer család kapott összesen 100 millió forintos kárpótlást a képviselő nyomásgyakorlásának következtében. „Berki Sándor hónapokig foglalkozott az adósságrendezés igazságtalanságaival, amíg a kormány meghátrált: úgy módosította a jogszabályokat, hogy a bírósági végrehajtások során a nem levonható jövedelem határát megemelték, így a legkritikusabb csoportok esetében nagyobb az a védett összeg, amely a megélhetésre fordítható” – írják.

A Párbeszéd a saját sikerének érzi továbbá azt is, hogy javaslatukra politikai vitát tartott az Országgyűlés az akkumulátorgyártásról, de részt vettek a szociális és az egészségügyi törvény maratoni vitáján is.

„Biztosak vagyunk abban, hogy hasznosulnak ezek az erőfeszítések”

– fogalmaztak.

A frakció emellett kidolgozott szakpolitikai javaslatokat nyújt az Országgyűlés elé a klímavédelem, a vízgazdálkodás, az energiapolitika és a fenntartható mezőgazdaság területén, azt azonban sajnálatosnak tartják, hogy ezeket a kormányoldal rendszerint „csak úgy” lesöpri, azaz tárgysorozatba sem veszi. „Ugyanakkor hisszük, hogy az ország érdekeit szolgáló, kitartó politizálás meghozza az eredményét, és egyre több választópolgár érzi majd magáénak azt a megvalósítható politikát, amely zöld és igazságos alternatívát kínál az orbáni tolvaj autokráciával szemben”.

MSZP: A NER-ben minden megszólalási lehetőséget fel kell használni, a baloldali szavazóknak is jár a képviselet

„A baloldali választók túlnyomó többsége azt várja el, hogy azok a megválasztott ellenzéki politikusok, akikre a szavazatát adta, azok képviseljék őt, felszólaljanak az érdekében a Parlamentben” – válaszolták az MSZP-től. A párt szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerében minden megszólalási lehetőséget fel kell használni, és szavazóiknak ugyanúgy jár képviselet, mint a Fidesz szimpatizánsainak.

A Párbeszédhez hasonlóan a szocialisták is úgy gondolják, hogy csak akkor lenne értelme kivonulni a parlamentből, ha az összes ellenzéki párt ebben egyetértene és a két választás között folyamatosan együtt politizálna.

„Azt nem gondoljuk, hogy a Fideszt bármiről is meggyőzzük, de ettől még a Parlamentben ott a baloldal helye.”

Az MSZP javaslatai közül több is megvalósult az elmúlt egy évben, és szerintük ez azt igazolta, hogy „kitartó munkával lehet kisebb-nagyobb eredményeket elérni, még akkor is, ha azokat a kormánypárti média egyenesen titkolja”.

A párt által kezdeményezett indítvány alapján például az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek nyilvánított és megsemmisített négy olyan törvényi rendelkezést, amelyek megkönnyítették a Balaton-part beépítését.

„Ezzel elértük, hogy ma gyakorlatilag nem lehet a Balaton parttól számított 30 méteres sávban semmilyen oda nem illő luxusingatlant építeni”.

Ugyancsak az MSZP parlamenti tevékenységének és kampányának tudják be azt is, hogy a kormány rezsicsökkentést vezetett be a többgenerációs családi házban élőknek, és szerintük nekik volt igazuk abban is, hogy az ársapkákat nem lehet addig kivezetni, amíg ilyen magas az infláció.

Jobbik: A parlamenti felszólalások nélkül korlátozottabban lehet elérni a nyilvánosságot

„A Jobbik-Konzervatívok egy évvel ezelőtt is már azon az állásponton volt, hogy a parlamenti munka és jelenlét nélkül minimális esély sem lenne arra, hogy az ellenzék betölthesse mindenkori ellenőrző szerepét, és hogy a kormány bizonyos helyzetekben meghátrálásra kényszerüljön vagy egyáltalán számonkérhető legyen” – írták Gyöngyösi Mártonék.

A párt szerint a parlamenti felszólalások és viták nélkül a nyilvánosságot is csak korlátozottabban tudnák elérni. Azt írják, álláspontjuk egy év alatt nem változott, és örülnek, hogy végül azok is esküt tettek az általuk „látszatparlamentnek” nevezett munkában, akik korábban nagy hanggal ellenállást hirdettek.

„A Jobbik-Konzervatívok az elmúlt évben arra törekedett, hogy megmutassa, hogy van olyan ellenzéki párt a magyar törvényhozásban, aki az emberek problémájára jobboldali és konzervatív választ ad, ellentétben a többi baloldali ellenzéki párttal”

– fogalmaztak válaszukban. A következő időszakban is az a céljuk, hogy eljuttassák az emberekhez, hogy „nekünk magyaroknak Európa a biztonságunk és hogy tudunk és érdemes is egy normális Magyarországot építeni kommunista stílusú ársapkák, végrehajtói maffia, értelmetlen a kisvállalkozókat kizsigerelő intézkedések nélkül”.