Átveszik a mandátumot az ellenzéki képviselők, de még nem tudják, mit csinálnak a parlamentben

2022. április 07. – 15:35

Átveszik a mandátumot az ellenzéki képviselők, de még nem tudják, mit csinálnak a parlamentben
Üres ellenzéki padsorok a parlamentben 2022. március 10-én Novák Katalin köztársasági elnökké választásának napján – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Fidesz negyedik kétharmados győzelme után ismét felmerült a kérdés, hogy érdemes-e beülniük az ellenzéki képviselőknek a parlamentbe asszisztálni a törvényhozáshoz, vagy bojkottálniuk kellene az Országgyűlést. Jakab Péter nem hajlandó lemondani a parlamenti megszólalási lehetőségekről, Tordai Bence szerint semmilyen erőforrást nem dobhat ki az ellenzék, a DK nem akarja cserben hagyni a szavazóit. Megkérdeztük a pártokat, hogy képviselőik felveszik-e a mandátumot a vereség után, és részt vesznek-e a parlamenti munkában a következő négy évben.

„Természetesen nem fogom igénybe venni ezt a 15 percet, hiszen akkor egy valódi vezérszónoklatot tartanék, de nem kívánom azt a látszatot kelteni, mintha itt egy valódi parlamentnek egy valódi vitája lenne, és egy valódi beszámolót kellett volna hallgatnunk” – mondta Hadházy Ákos 2018. december 13-án az Országgyűlésben, miután meghallgatták Polt Péter legfőbb ügyész beszámolóját az ügyészség 2017. évi tevékenységéről. Ez volt az első és egyetlen felszólalása a független országgyűlési képviselőnek az előző parlamenti ciklusban. Hadházy évek óta visszatérő módon azt mondja, hogy nem szabad bejárniuk az ellenzéki képviselőknek a parlamentbe, mert ezzel csak „a díszletellenzéki szerepét” vállalják fel, és szerinte nem szabad egy olyan parlamentet eljátszani, mint amilyet Putyinnak játszik az orosz ellenzék.

Nagyjából egy időben azzal, hogy Orbán Viktor vasárnap este színpadra lépett az újabb győzelmi beszédét megtartani, Hadházy Ákos rövid helyzetértékelést adott Facebook-oldalán. Ebben többek közt arról írt, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén csak akkor szabad részt venniük az ellenzéki képviselőknek, ha garanciákat kapnak arra, hogy visszakapják ellenőrző szerepüket. Így például konszenzusosan nevezhetik ki a közmédia vezetőjét, és ellenzéki javaslatra is kötelezően fel kelljen állniuk a parlamenti vizsgálóbizottságoknak a következő parlamenti ciklusban.

„A látszatparlament látszatvitái helyett megszervezzük a valódi ellenállást és megszervezzük magunkat”

– írta hétfő reggel, miután már egyértelművé vált az ellenzék kétharmados veresége. Hadházy szerint „a mandátum felvételére egy elcsalt választás után csak egyetlen mentség van: ha az azzal járó fizetésből élő politikusként végre azt csináljuk, amit az elfecsérelt előző négy évben csinálnunk kellett volna”.

Később a 24.hu-nak adott interjúban megerősítette, hogy fel kell venniük az ellenzéki képviselőknek a mandátumot, de szerinte nem szabad például bizottsági helyeket vállalni, és nincs értelme bejárni. „Aki azzal érvel, hogy bent kell maradni, abból leginkább az egyéni érdekek beszélnek, mert mondjuk azt gondolja, hogy jó szónok, és egy-egy beszólással kéthetente címlapra kerülhet, mondjuk, a 24.hu-n. Ezzel nem vagyunk előbbre, sőt inkább az történik, hogy legitimáljuk a rendszert” – tette hozzá.

Tordai Bence: Semmilyen erőforrást nem dobhat ki az ellenzék

Hadházy Ákos most nem független képviselő lesz (mint az LMP-ből való kilépése óta), az előválasztás előtt kötött megállapodás értelmében a Momentum frakciójába ül. A párt elnöksége egyetért azzal, hogy újra kell gondolni az ellenzéki politizálást, azonban még nem döntöttek arról, hogy a parlamenti mandátumot szerző képviselőik hogyan folytassák a munkát.

„Az biztos, hogy teljesen új alapokra kell helyezni mind a párt, mind az ellenzék stratégiáját. Bármi is lesz a döntés, azt együtt fogjuk megtenni, a listás és az egyéni képviselők is követni fogják”

– válaszolták a párttól a Telex megkeresésére. Új gondolatokra, új megközelítésre és új stratégiára van szükség szerintük, és még kérdéses, hogy ez a parlamenti munkában hogyan fog megvalósulni.

Tordai Bence a parlamentben 2021 szeptemberében – Fotó: Bődey János / Telex
Tordai Bence a parlamentben 2021 szeptemberében – Fotó: Bődey János / Telex

Ugyancsak a Momentumhoz csatlakozik Szabó Szabolcs, aki a csepeli-soroksári választókerületben győzött Németh Szilárd ellen. A 444-nek úgy fogalmazott, nem jó irány egy ilyen szituációban azt mondani, hogy nem veszik fel a mandátumot, mert a választók azzal bízták meg őket, hogy üljenek be. „De azt továbbra is fenntartom, annak, hogy papucs orrán pamutbojtként, biodíszletnek szerepeljünk, nem sok értelme van. Jól mutatta az elmúlt négy év is, hogyan lehet hangosan, asztalt csapkodva marha jó beszédeket tartani, és nagyon beolvasni valakinek egy felszólalásban, de hatása a nap végén nincs.”

Szabó szerint minimálisra kellene venni a parlamenti jelenlétet, „funkciókat nem nagyon kéne felvenni, mert tökmindegy, hogy a házelnök helyettese kicsoda, és milyen munkát végez”. A teljesen „értelmetlen bizottságokban sem kellene feltétlen ott üldögélni” – folytatta, hozzátéve: ez csak akkor tudna jól működni, ha egységes fellépés lenne.

„Elkötelezettek vagyunk közös munkánk folytatása mellett”

– másfél nappal a választási vereség után közleményt adott ki a hat összefogott párt, miután vezetőik összeültek tanácskozni a jövőről. Eddig azonban olyan alapvető kérdésekben sem alakult ki konszenzus köztük, mint hogy ki volt a felelős a választási vereségért, és mit kellene csinálni a parlamentben a következő négy évben.

Tordai Bence a Telexnek arról beszélt, nincsen rajtuk nagy időnyomás, „nagyon nem a kapkodásnak, hanem az átgondolt, megfontolt cselekvésnek van itt az ideje”, és ráérnek a parlamenti ülés kezdete előtt nem sokkal dönteni. Fontos lenne szerinte, hogy egységes választ adjon az ellenzéki pártszövetség, és mindenki azt kövesse aztán. „Megértem ezeket az első csalódásból, elkeseredettségből táplálkozó felvetéseket – mondta arra a kérdésre, hogy az ellenzéki képviselőknek érdemes-e felvenniük a mandátumot. – De amíg nem látszik egy jobb alternatíva, addig én ezt nem támogatom.”

„Egy érdekes egynapos hír, hogy az ellenzék nem ül be a parlamentbe, de utána csak annyit eredményez, hogy még kevésbé tudunk megjelenni a nyilvánosságban, és még kevesebb erőforrással tudunk küzdeni a Fidesz ellen.”

Tordai szerint semmilyen erőforrást nem dobhat el magától az ellenzék, mert nem kivéreztetniük kell magukat, hanem megerősíteni. Alulról építkező politikára lesz szükség a következő négy évben – példaként Jámbor András, Hadházy Ákos és a saját maga munkáját említette az elmúlt időszakból.

MSZP: A legnagyobb szívességet tennénk meg a Fidesznek, ha kivonulnánk a parlamentből

Mellár Tamás szerint a mandátumhoz jutott ellenzéki képviselők egészen egyszerűen nem tehetik meg, hogy nem veszik fel az elnyert mandátumokat. „Az én esetemben 21 ezer ember szavazott nekem bizalmat. Van feléjük elszámolásom, felelősségem. Még akkor is, ha sok esetben szélmalomharc várna rám, és ilyen Fidesz-többséggel szemben nyilvánvalóan nem lesz beleszólási lehetőség a törvényhozásba” – fogalmazott a Párbeszéd képviselője, aki Baranya megye 1. választókerületében nyert.

„Ne legyenek illúziói senkinek: ha az ellenzéki képviselők nem veszik fel a mandátumaikat, akkor gyakorlatilag egypártrendszer alakul ki”

– jelentette ki a Magyar Hangnak.

Hasonlóan gondolkodnak az MSZP-nél is.

„A legnagyobb szívességet tennénk meg a Fidesznek, ha kivonulnánk a parlamentből, ugyanis onnantól kezdve pár perces üléseken, nagy egyetértésben letárgyalnának mindent”

– válaszolták a párt sajtóosztályától a Telexnek. Az ellenzéki pártok feladata szerintük az, hogy alternatívát mutassanak fel, és „rámutassanak a Fidesz korrupt, embertelen és gyűlöletkeltő rendszerére”. Ennek számtalan eszköze közül csak az egyik a parlamenti munka.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, a párt parlamenti frakcióvezetője felesége társaságában adja le a szavazatát 2022. április 3-án – Fotó: Varga György / MTI
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, a párt parlamenti frakcióvezetője felesége társaságában adja le a szavazatát 2022. április 3-án – Fotó: Varga György / MTI

„Amíg a választóink bizalmából őket az Országgyűlésben képviselhetjük, addig senki szeszélye miatt nem tesszük meg azt a szívességet, hogy egy ködös jövő kedvéért, figyelmen kívül hagyva a választók akaratát, nem vesszük át a mandátumot” – írták. Szerintük ők sokkal aktívabb résztvevői a parlamenti munkának, mint a Fidesz gombnyomogató „néma leventéi”, és

„az sokkal relevánsabb kérdés lenne, hogy ők vajon miért ragaszkodnak a parlamenti munkához.”

Tóth Bertalan az ATV műsorában ugyanakkor abban igazat adott Hadházy Ákosnak, hogy nem lehet úgy csinálni, mint eddig. „A képviselők valóban ne ücsörögjenek bent a fideszes törvényjavaslatok vitáján, mert olyan nagy jelentősége annak nincs” – fogalmazott az MSZP társelnöke. Meg kell találni annak a módját szerinte, hogy a képviselők „a jövőt építve legyenek terepen”.

Jakab: Nem vagyok hajlandó lemondani a parlamenti kommunikációról

A Jobbiknál úgy vélik, parlamenti munka és jelenlét nélkül minimális esély sem lenne arra, hogy az ellenzék betölthesse mindenkori ellenőrző szerepét, és „esély sem lenne arra, hogy a kormány bizonyos helyzetekben meghátrálásra kényszerüljön vagy egyáltalán számonkérhető legyen”.

„Ha a parlamenti ellenzék távol maradna a parlamenti munkától, éppen azzal asszisztálna Orbán túlhatalmához.”

Jakab Péter az RTL Klub hétfői műsorában pedig arról beszélt, az ellenzéki pártoknak szerinte nem az a feladatuk, hogy szembemenve 1,8 millió választópolgár akaratával, bojkottálják a parlamentet, hanem „minden hídfőállást megtartva” a parlamenti és a terepmunkát is el kell végezniük. A Jobbik elnöke azzal is érvelt, hogy amikor ő felszólalt a parlamentben az elmúlt négy évben, nagyon sok felszólalás akár 1 millió emberhez is eljutott.

„Nem vagyok hajlandó lemondani arról az eszközről, hogy akár a parlamenti színtéren, de kommunikáljunk azokkal a választókkal, akiket lehet, hogy más úton nem tudunk elérni.”

Megerősítette, hogy a Jobbik beül a következő Országgyűlésbe. „Senkinek ne legyenek illúziói, hogy a Fideszt nagyon megrengetné az ellenzék nélküli parlament. Látom magam előtt, ahogy Németh Szilárd elterpeszkedik, és élvezettel veszi tudomásul, hogy ha mögötte nincs senki. Lesz mögötte ellenzék, és el is fogjuk mondani a véleményünket” – tette hozzá Jakab. Példaként a szerb ellenzéki képviselőket említette, akik négy évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy nem veszik fel a mandátumot, és nem ülnek be a parlamentbe. „Ettől még a szerb parlament meg a szerb kormányoldal vígan elvolt, és most is megnyerték a választást.”

Jakab Péter a parlamentben 2022 márciusában – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Jakab Péter a parlamentben 2022 márciusában – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

„A Demokratikus Koalíció győztes képviselői fel fogják venni a mandátumukat, hiszen 1,8 millió ember arra adott felhatalmazást, hogy képviseljük őket a parlamentben – válaszolták a Demokratikus Koalíciótól. – Mi eddig sem hagytuk cserben a szavazóinkat, és ezután sem fogjuk.” Azt is írták,

az emberek arculcsapása lenne, ha megtagadnák a parlamenti képviseletüket.

A DK-s Varju László az ATV-ben pedig arról beszélt hétfőn, hogy a pártja a legutóbbi két választás után azt ajánlotta a többi ellenzéki pártnak, hogy vonuljanak ki a parlamentből. A ciklus elején egy ideig távol is maradt az ülésektől a pártja, ám bebizonyosodott, hogy ebből nem lehet igazi politikai eredményt kovácsolni.

Egy ilyen vereség után nincs olyan kérdés, amit nem kell kinyitni, így fontos felvetésnek tartják az LMP-ben is, hogy milyen módon vesz majd részt az ellenzék a következő Országgyűlésben. „De a vasárnapi eredmények ismeretében a legnagyobb hibának azt tartanánk, ha folytatódna az a köldöknéző politika, melyben a saját valóságunkat akarjuk ráerőltetni a választókra, és azt gondoljuk, hogy bizottsági helyek elosztása határozza meg az emberek politikai álláspontját” – írták a párt sajtóosztályától.

Az Országgyűlés alakuló ülését a választást követő 30 napon belül a köztársasági elnök hívja össze. Legkésőbb addigra el kell dönteniük az ellenzéki képviselőknek, hogy részt vesznek-e.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom