A Fidesz nem vett részt az akkumulátorgyárakról szóló parlamenti ülésen, ahol Toroczkai Lukasenkóval példálózott
2023. február 20. – 17:40
Üresek maradtak a kormánypárti széksorok a hétfő délutáni rendkívüli parlamenti ülésen, amit az ellenzéki pártok hívtak össze az akkumulátorgyárak ügyében. A Fidesz és a KDNP képviselői előre jelezték, hogy nem vesznek részt az ülésen, amit a napirend előtti felszólalások után így be kellett rekeszteni.
Megcsúszott a Rogán-művek, így csak a következő alkalommal tudunk arról vitázni, hogy Magyarországot akkumulátorgyártó gyarmattá tegyék-e a gyárak – kezdte az első napirend előtti felszólalást az LMP-s Kanász-Nagy Máté. A kormány adóparadicsomi állapotokat teremtett szerinte Magyarországon, rekordmagas támogatást biztosít az ide települő külföldi befektetőnek, miközben leépítették a környezetvédelmi rendszert. Az LMP képviselője hibának tartja, hogy az energiaválság kellős közepén akarják idevonzani az energiazabáló gyárakat, és a vízválság idején akarják idehozni a vízigényes akkumulátorgyárakat.
Miközben a szociális válságban nincs pénz a pedagógusok és szociális szféra béremelésére, a kormány minden támogatást megad a külföldi befektetőnek. „Mi, zöldek, ezzel ellentétes álláspontot képviselünk – fogalmazott Kanász-Nagy. – A profit nem előzheti meg az embert.” Nem lenne szabad szerinte az emberek feje felett dönteni arról, hogy akkumulátorgyárat telepítsenek a kertjük, házuk mellé. „A profit soha nem előzheti meg az élhető környezet védelmét” – folytatta az LMP képviselője, aki szerint meg kell óvni a még rendelkezésre álló természeti kincseket. Egyetért azzal, hogy zöld fordulatra van szükség, csak épp az LMP az akkumulátorgyárak ellenében kívánja megvívni ezt a harcot.
„Tisztelt itt nem levő kormánypárti képviselők” – szólt az üres padsorok felé Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, aki „Stop mérgező akkugyárak” pólóban jelent meg az ülésen. Az elmúlt hetekben felerősödött szerinte a kormánypárti lázálom, hogy Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalmat szeretnének. Ahhoz képest azonban, hogy ilyen fontos ez a cél a kormánynak, egyetlen fideszes képviselő sem jelent meg a rendkívüli ülésen.
A Párbeszéd képviselője szerint a gyáva kormányban is pontosan tudják azt, amit az emberek nagy része: az akkumulátorgyárak tönkreteszik Magyarországot, a földjeinket, ivóvizeinket, mérgezik a levegőt és a talajt. Arról is beszélt Szabó, hogy Magyarország áramigénye harminc százalékkal nőni fog a tervezett akkumulátorgyárak beindulásával, miközben már most sincs elég energia, Oroszországból kell földgázt importálni. Szerinte az akkumulátorgyárakkal még jobban kiszolgáltatja a kormány az oroszoknak az országot. „Tessék befejezni Magyarország jövőjének pusztítását.”
Toroczkai László: Még Lukasenko ellen is fellázadtak, amikor kínai akkumulátorgyárat terveztek Belaruszban
Furcsa üres padsorok felé beszélni – mondta Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke. Vannak ellenzéki politikusok, akikkel nem szívesen szív egy levegőt, de úgy gondolja, hogy mégis el kell viselniük egymást, mert ez a demokrácia, és így döntött a nép. A kormánypártnak is el kéne fogadnia szerinte, hogy van egy ellenzék, amely nem akarja az akkumulátorgyárakat. Ő is úgy gondolja, hogy azonnal fel kell számolni az akkumulátorgyártó nagyhatalomról szóló kormánypárti víziót.
A Mi Hazánk nem támogatja a globális tőkét, és szerintük inkább élelmiszeripari nagyhatalommá kellene válnia Magyarországnak.
Toroczkai arról is beszélt, hogy pártja ellenzi a lakosságcserét. Azt látják, hogy a munkavállalók jelentős részét külföldről fogják behozni a vállalatok, már most angol nyelvű hirdetésekben keresik a jelentkezőket a debreceni akkumulátorgyárba. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke azt is mondta, hogy négy éve még Belaruszban is tiltakozások törtek ki egy hasonló méretű kínai akkumulátorgyár tervezett beruházásánál, és végül még „az előszeretettel diktátornak nevezett Lukasenko is meghátrált”, egy évvel később bejelentette, hogy nem építik meg a gigaberuházást.
Ha nem lenne takargatnivalója a kormánynak, legalább néhány államtitkár bejött volna válaszolni – folytatta a következőként felszólaló Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője. Szerinte az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban a legtrendibb téma a környezetvédelem, de a Jobbiknak az egész gazdaságfilozófiájával van problémája. A kormány kutatási-fejlesztési központok helyett folyamatosan összeszerelő-üzemeket hoz az országba adófizetői pénzből, és ezzel alacsonyabb polcra helyezi a magyar tehetséget és koponyát.
Z. Kárpát szerint nem jó, hogy az akkumulátorgyárak a harmadik világ gazdasági bevándorlóit alkalmazzák alacsonyabb bérért és kiszolgáltatottabb munkakörülmények között, és ezzel kiszorítják a magyarokat a munkahelyekről. „A magyar emberek tehetsége, szorgalma sokkal többet érdemel” – jelentette ki Jobbik képviselője, aki szerint kutatás-fejlesztés, innováció és digitalizáció terén kellene inkább erősíteni, a magyar földet pedig nem szabad elherdálni.
Varga Zoltán: Azt hiszik, Debrecen Orbán Viktor magánbirtoka, az ott élők pedig zsellérek
„A békéről és a biztonságról fogok beszélni. A munkabékéről és a dolgozó emberek biztonságáról” – mondta Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke. Be kell vonni szerinte a dolgozókat a stratégiai tárgyalásokba. Mint fogalmazott, a kormány zárt ajtók mögött, kényelmes bőrfotelekben köt stratégiai megállapodást külföldi vállalatokkal, és nem a magyar munkavállalók biztonságát képviselik. A stratégiai partnerek közül többen is komoly állami támogatásokat kaptak munkahelyek teremtésére, majd alig egy évvel később tömeges létszámleépítést jelentettek be.
„Fejezzék be a munkáltatók a kollektív szerződéscsemegézést” – folytatta Komjáthi. A stratégiai partnerek közül sokan úgy gondolják szerinte, hogy a kollektív szerződés pontjaiból
„úgy válogathatnak, mint Schadlné a cukrászdában”.
Ha egy ponton is megszegik a szerződést, Komjáthi szerint a szerződés megszűnik, és sztrájk lesz. „Leáll a gyár és kész”. Komháthi azt kérte a kormánytól, hogy ne akadályozzák, hanem inkább írják elő a szakszervezetek alakítását a stratégiai partnereknek.
A Momentum álláspontja szerint Magyarországon nincs helye a víz- és energiazabáló cégeknek. „Az ég kék, a jövő zöld. Ha egy párt 2023-ban nem zöld, az a párt és annak politikusai nem értik a jövőt és nem valók Magyarország vezetésére” – fogalmazott Bedő Dávid, a Momentum képviselője. A Momentum-frakcióból egyedül ő vett részt a rendkívüli ülésen, a párt szerint ugyanis nem egy parlamenti vitával lehet megakadályozni a debreceni akkumulátorgyár építését.
„Mi tudjuk, mi az igazság. Azt nem itt találjuk, hanem innen 200 kilométerre, Debrecenben”
– mondta Bedő. Szerinte a helyi népszavazásnak van értelme, a parlamenti vitának nincs, ezért a felszólalás végén látványosan távozott az ülésteremből.
„Hova tűnt Damon Hill? Hova tűnt a gyáva kormányfő?” – kérdezte a DK-s Varga Zoltán. Azt ígérte, debreceniként ő a debreceniek hangján szól, akiket nem hallgatott meg a kormány, de még a polgármesterük, Papp László sem. „Amikor felemelték a hangjukat, Orbán hiénái, a Fidesz propagandamédiája azonnal öldöklő háborút indított ellenük” – mondta.
A tervezett debreceni akkumulátorgyár szerinte tönkreteszik Debrecen termőföldjeit, a gyár és a kamionforgalom zaja, valamint az ipari balesetektől való jogos félelem pedig pokollá teszi a debreceniek életét. „Mit gondol Orbán Viktor, (…) hogy 12 év rombolás, állandó rablás után már bármit megtehetnek, akár Debrecenben is? Ennyire lenézik a debrecenieket?” – tette fel a kérdést Varga.
„Nincsenek illúzióim, (…) a kormány és a kormánypártok azt hiszik, hogy Magyarország és benne Debrecen a Fidesz és Orbán Viktor magánbirtoka, az ott élők pedig zsellérek, akiknek kuss a neve. És most a földből, a népből minél nagyobb hasznot akarnak kitaposni.”
A DK szerint az ellenzéki pártoknak hátrébb kell lépnie, és a civil kezdeményezésű népszavazást támogatni, hogy megakadályozzák az akkumulátorgyárak építését.
Fidesz: Indokolatlanná vált a mai ülésnap
A Fidesz és KDNP egyetlen képviselője sem vett részt az ülésen, de Kocsis Máté és Simicskó István frakcióvezetők levélben kezdeményezték, hogy szavazógéppel döntsenek a napirend elfogadásáról. 33 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett nem fogadta el a napirendet az Országgyűlés, határozatképtelenség miatt így be kellett rekeszteni az ülést.
Az ellenzéki pártok három előterjesztést szerettek volna megvitatni a rendkívüli ülésen:
- az LMP határozati javaslata az akkumulátorgyártással foglalkozó üzemek és létesítmények létesítéséről szóló döntésekben való társadalmi részvételről;
- a DK indítványa az önkormányzat építési hatósági jogkörének visszaállításához szükséges szabályok módosításáról; valamint
- az MSZP kezdeményezése a kormányzat által kötött stratégai partnerségi megállapodások felülvizsgálatáról a munkavállalók védelme érdekében.
„Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos vitát a parlament a következő rendes ülésének napirendjére tűzi. Ezzel indokolatlanná vált a mai ülésnap, azon a kormánypártok képviselői nem vesznek részt” – a Fidesz-frakció hétfő délután közleményben jelezte, hogy távol maradnak az üléstől. Azt írták, továbbra is elvárják, hogy „valamennyi beruházás a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági normák maradéktalan betartásával valósuljon meg”.
Több párt is népszavazást kezdeményezett
Az akkumulátorgyárak építése az elmúlt hetek egyik meghatározó politikai témája lett. Több közmeghallgatás is botrányba fulladt az év elején: konfliktus volt Gödön, Nyíregyházán kizárták a közmeghallgatásra érkezőket, Debrecenben pedig lincshangulat alakult ki.
Január végén az LMP országos népszavazást kezdeményezett azért, hogy csak ott épülhessen Magyarországon akkumulátorgyár, ahol ehhez a helyi lakosság hozzájárul. A Momentum és a Mi Hazánk pedig helyi népszavazást szeretne Debrecenben. Az LMP kezdeményezését még nem hagyta jóvá a Nemzeti Választási Bizottság, de elkezdték az aláírásgyűjtést.
Mindeközben a kormánypárti propagandában milliókba kerülő hirdetésekben próbálták lejáratni az akkumulátorgyártás ellen tiltakozókat. Szijjártó Péter például arról beszélt, hogy más országok érdekeit képviseli, aki az akkumulátorgyártás ellen küzd.
Az akkumulátorgyárakkal részletes cikksorozatban foglalkoztunk a Telexen. A sorozat első részében az akkugyártás gazdasági jelentőségét és kilátásait jártuk körbe. A második részben bemutattuk, hogy elméletileg azért lehetne az iparágat biztonságosabban üzemeltetni. A harmadik részben pedig a magyar akkugyárakat körülvevő intézményi környezetet és a társadalmi ellenállás lehetőségeit mutattuk be.