Rendelettel szabja át a költségvetést a kormány, ezermilliárddal lesz nagyobb a hiány

• 7-ről 8,5 százalékra nő a központi költségvetés hiánya.
• 670-ről 2600 milliárdra növeli a kormány a rezsivédelmi alapot.
• A központi tartalék 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő.
• Csökkennek az önkormányzatokra jutó támogatások egyes tételei.
• Van olyan félmilliárdos tétel is, amely lenullázódik.
• Ugyanakkor a kormány a tervezettnél jobb GDP-arányos államadóssággal számol: 73 helyett 70,4 százalékkal.

A veszélyhelyzetre, az ukrajnai háborúra, a humanitárius helyzetre és ezek „magyarországi következményeinek elhárítására” hivatkozva írja át rendelettel a költségvetést a kormány – derült ki a csütörtökön megjelent Magyar Közlönyből.

Eszerint a kormány a 2023. évi költségvetés veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól rendelkezve közölte:

A központi költségvetés

• kiadási főösszege 39 758 milliárd forint,
• bevételi főösszege 36 358 milliárd forint,
• a hiány 3400 milliárd forint – ez 8,5 százalékot jelent a büdzsében.

A júliusban elfogadott költségvetés még csak 2352 milliárdos hiánnyal számolt, 33 300 milliárdos kiadás és 30 900 milliárdos bevétel mellett: az akkor tervezett hiány tehát 7 százalék volt.

Az, hogy a költségvetést rendeleti úton hamarosan átírhatja a kormány, már december 8-án sejthető volt:

„A tervezet előkészítése során nem kell alkalmazni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek a központi költségvetés előkészítésére, szerkezetére, tartalmára vonatkozó rendelkezéseit, de biztosítani kell az átlátható és észszerű részletezettségre vonatkozó követelményeket, és azt, hogy a tervezet – e követelményeknek megfelelően – illeszkedjen a központi költségvetésről szóló törvény szerkezetéhez” – mondta ki az akkor érvénybe lépett rendelet.

Megnégyszereződött a rezsivédelmi alap

Várható volt, hogy ezzel élni fog a kormány a nyáron elfogadott költségvetés átszabásakor, hiszen az infláció azóta még inkább megugrott, a bevételek csökkentek. A novemberi államháztartási hiány 800 milliárd forint volt, ez az elmúlt húsz évben a második legmagasabb, csak a tavalyi szárnyalta túl, akkor ezermilliárd fölé emelkedett a november havi hiány. 2008-ban ez a mutató 210, majd egy évvel később 70 milliárdos hiányt jelzett.

Eszerint a költségvetés új verziójában a kormány majdnem négyszeresére emelte a rezsivédelmi alap forrásait: azok összege az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik.

Ennek alapja, hogy a Pénzügyminisztérium már a Költségvetési Tanácsnak december 23-án átadott módosítási tervezetet azzal indokolta, hogy „jövőre Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő, ezért a 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése”. A rezsivédelmi alap megemelésével a költségvetés továbbra is biztosítja a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges forrásokat az átlagfogyasztás mértékéig.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány a központi tartalékot is megemelte: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő a tartalékok összege.

Az MTI a közleményt idézte, amely szerint „a költségvetés a nehéz idők ellenére is biztosítja a családtámogatásokat, sőt, ezek köre jövőre tovább bővül: azok a fiatal nők, akik gyermeket vállalnak, harmincéves korukig teljes adómentességet kapnak. A költségvetés emellett garantálja, hogy januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, amely a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik. Ezzel 2023-ban a nyugdíjcélú kiadások meghaladják a 6150 milliárd forintot. A kormány megőrizte a költségvetés emelt forrásait az oktatásban és az egészségügyben is, mindkét ágazatban béremelésekkel számolnak.”

Az államadósság viszont kisebb lehet a tervezettnél

Az új, jövő évi költségvetés 1,5 százalékos GDP-növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol. A rezsivédelmi alap nagyfokú felpumpálása miatt a kormány a korábban meghatározottnál magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozta meg az új hiánycélt. Azt is kikötötték, hogy ha a gazdaság a várható 1,5 százaléknál jobban bővül, akkor a fennmaradó részt a hiány további csökkentésére kell fordítani. (Az idei évre a GDP növekedése négy százalék.)

A kormány szerint az adósságráta 2023 végére 70,2 százalékra javulhat – ez a mutató viszont jobb, mint az eredetileg tervezett 73 százalék.

A Hvg.hu pedig azt írja, a részleteket böngészve kiderül, hogy a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai résznél a helyhatóságok elszámolások támogatási jogcím előirányzata 11,7 milliárdról 7,7 milliárdra, a vis maior támogatások összege 4 milliárdról 2,7 milliárd forintra, a belterületi utak, járdák, hidak felújítására szánt összeg 500 millióról nulla forintra csökken.

Magyarország központi költségvetése évről évre egyre nehezebben átlátható, ezt a rendeleti költségvetés csak fokozza. Ez akkor is igaz, ha a folyamatban részt vesz a Költségvetési Tanács, amelynek előzetes hozzájárulása szükséges a költségvetés módosításának elfogadásához.

„Ha a Tanács (…) állásfoglalásában azt állapítja meg, hogy a tervezet az államadósság-szabály megsértését eredményezné, állásfoglalását részletesen indokolja.” Ekkor „a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja és… három napon belül megküldi a Tanács részére.” Áll a már idézett, idén decemberben életbe lépett kormányrendeletben. „Az (…) eljárást mindaddig folytatni kell, amíg a Tanács a tervezet kihirdetéséhez szükséges (…) előzetes hozzájárulását meg nem adja.”

Átláthatatlan, folyamatos módosítások

A Portfolio a költségvetés rendeleti módosítása nyomán kommentárjában azt írta, hogy a költségvetést figyelők előzetes aggodalma beigazolódott: „jelentősen sérül az új 2023-as költségvetés transzparenciája, egyetlen nagy táblázatba ömlesztett bele a kormány minden adatot, a nyáron elfogadott tervekhez képest a változásokat nem mutatja be a dokumentum, és nem fejti ki, hogy pontosan milyen intézkedéseket is hajt végre, sem a kiadási, sem pedig a bevételi oldal esetében. Pedig múlt péntek éjszaka óta tudjuk, hogy a kormány még az utolsó pillanatban is adóemelésekkel sokkolt bizonyos szektorokat. A kormány az új intézkedések költségvetési és gazdasági hatását sem mutatta be.”

A költségvetés áttekinthetőségét, kontextusba helyezését nehezíti az is, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a költségvetési tervezet már csak a tervezett összegeket jelzi, az előző évi költségvetés adatait már nem.

Ráadásul 2016 óta nyáron fogadják el a költségvetést, ám utána is folyamatosak a módosítások, amelyeket rendszerszinten már nehéz követni. 2021-ben a 2022-es költségvetési tervezetben még nyoma sem volt a 13. havi nyugdíj bevezetésének és egyéb, összesen 1800 milliárd forintot kitevő hangulatjavító intézkedéseknek – hozott példát a követhetetlenségre a költségvetés nyári elfogadásakor készített elemzésében a 444.hu.

A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest 2021-re vonatkozó felmérése szerint a magyar költségvetésnél már csak az EU-n kívüli országok büdzséi átláthatatlanabbak.