Megalakult az új Országgyűlés, Kövér László rögtön meg is találta a közös nevezőt az ellenzékkel

Nem kell különösebb jóstehetség Áder János szerint, hogy belássuk: a járvány, a háború és az élelmiszerválság miatt nehéz évek várnak ránk. Az új Országgyűlésnek és az új kormánynak minden korábbi válságkezelési tapasztalatára szükség lesz szerinte, hogy

„a világgazdaság háborgó tengerén Magyarország hajóját jó irányba kormányozza”.

A feladat emberes, a siker pedig emberfeletti erőfeszítést kíván – jelentette ki a köztársasági elnök. Azt kérte a képviselőktől, hogy akármilyen nehézségek is lesznek, bármilyen nemtelen támadások is érik őket, soha ne feledjék: „a haza mindenek előtt”.

Újabb szünet következik, amiben a képviselők esküokmányait ellenőrzik. A szünet után beszámolnak az eredményekről.

Áder János arra biztatta a vidékieket, hogy menjenek el Budapestre, és nézzék meg például a Magyar Zene Házát. A fővárosban élőket pedig arra biztatta, hogy látogassanak el vidékre, és ismerjék meg az ott élők szokásait, hagyományait, kóstolják meg a borokat, tapasztalják meg, mit jelent vidéki értelmiségiként vagy vállalkozóként érvényesülni, és milyen nehéz például a földművelés.

Áder szerint nemet kell mondani a kettős mérce alkalmazására, az idegen érdekek kiszolgálására, az alkotmányellenes szándékokra, a hazugságra, demagógiára és elvtelenségre. De igent kell mondani a nemzeti érdekek képviseletére, a magyarok biztonságára, a tényekre építő vitákra, közös sikerekre. Majd azt is elsorolta, mik ezek a közös sikerek, örömök, „jogos büszkeségek”: a kastélyfelújítások, a templomfelújítások vagy épp az új sportlétesítmények.

Áder ezután azt mondta, pénteken felkérte arra Orbán Viktort, hogy alakítson kormányt, ő pedig azt elfogadta. Ezután azt javasolta az új Országgyűlésnek, válasszák meg Orbánt miniszterelnöknek.

Az eskütétel után Áder János mondott beszédet. Ebben arról beszélt, először fordult elő, hogy két pártszövetség mérkőzött meg egymással a választásokon, a többiek csak „statisztaszerepbe” kényszerültek. Áder szerint „minden vitán felül áll” az új kormány legitimációja.

Mint előzetesen ígérték, az eskütétel után kivonult az ülésteremből a Momentum képviselői.

A DK és a Párbeszéd képviselői is csatlakoztak hozzájuk. A Jobbik, az MSZP és az LMP bent maradt Áder János beszéde alatt is.

A képviselők felálltak, leteszik az ünnepélyes esküt. Az esküben megfogadják, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hűek lesznek, és másokkal is betartatják a törvényeket. Ezzel megalakult az új Országgyűlés.

Bár Lázár János a csoportképről hiányzott, mert „elaludtam :D”, a parlamentbe már beült. Miután a mandátumvizsgálatot végző testület egy tagja a szünet után két mondatban bejelentette, hogy minden rendben talált, a mellette ülő Lázár ezt úgy kommentálta: „Pompás beszéd volt”.

196 igennel megszavazta az Országgyűlés a mandátumok igazolását. Hárman nem vettek részt a szavazáson. Az egyik Hadházy Ákos, aki nem ment be a parlamentbe. A szünet után megérkezett a DK frakciója is.

Két korelnök, Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke és a jobbikos Végh Noémi felolvassa a képviselők névsorát.

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke is rövid beszámolót tartott az iroda tevékenységéről az Országgyűlés előtt. Azt mondta, először fordult elő olyan, hogy egy időpontban tartottak országgyűlési választást és országos népszavazást.

„A választások fennakadások nélkül, időben, Magyarország Alaptörvényének és a jogszabályoknak megfelelően kerültek lebonyolításra”

– jelentette ki az NVI elnöke.

Két fontos újítást emelt ki: az NVI 2021 decemberétől heti rendszerességgel közzétette a választókerületi adakat, a névjegyzéki adatokat, így településenként és választókerületenként is lehetett követni, hogy hol, miként változott a választásra jogosultak száma. Ez alapján az látszott, hogy nem volt kiugró változás, erről mi itt írtunk részletesebben.

A Kit ajánlottam? szolgáltatással pedig a választópolgárok elektronikusan le tudták kérdezni, hogy a nevükben adott-e le valaki ajánlást bárki számára. Itt írtunk arról bővebben, hogy az ország több pontján is visszaéltek olvasóink adataival: tudtuk és akaratukon kívül kerültek fel a Gődény György-féle Normális Élet Pártja és a Gattyán György vezette Megoldás Mozgalom jelöltjeinek ajánlóívére.

Nagy azt is mondta, a választópolgárok száma hét egyéni választókerületben több mint húsz százalékkal meghaladta az országos átlagot a választás napján, ezért a jövőben a választókerületi beosztás módosítására lesz szükség. 2020 decemberében leszavazta a Fidesz az erről szóló törvényjavaslatot.

Délelőtt 11-kor elkezdődött a parlament alakuló ülése. Nagyjából dél körül teszik le majd a képviselők az esküt. A 199 képviselőből várhatóan egyedül Hadházy Ákos nem megy be a parlamentbe, mert azt mondta, nem akarja díszellenzékként legitimálni a rendszert. A Momentum képviselői részt vesznek az alakuló ülésen, ám az eskütétel után kivonulnak a teremből, és az ülés érdemi részét bojkottálják.

És mint a közvetítésből kiderül, és a DK a kérdésünkre elmondta: A Demokratikus Koalíció frakciójának tagjai csak az eskütételre és a szavazás idejére mennek az ülésterembe.

Az eredményről a szünet után beszámolnak.

Az ülés elején beszámolót tartott Téglási András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az április 3-i választásokról. Ebben röviden arról beszélt, a választás kiszámítható jogszabályok között ment le, az egyéni választókerületi eredményeket pedig egy helyen sem vonták kétségbe. Az NVB döntései ellen 19 százalékban nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, de csak 3 százalékban kellett azokat felülírni, mondta.

Áder János átadta az ülés vezetését a korelnöknek, azaz a legidősebb képviselőnek, a 86 éves Turi-Kovács Bélának. A jegyzői feladatokat a tisztségek megválasztásáig a nyolc legfiatalabb képviselő látja el: Varga Ferenc, Bakos Bernadett, Végh Noémi, Ungár Péter, Nacsa Lőrinc, Dúró Dóra, Illés Boglárka és Koncz Zsófia. Közülük a Mi Hazánk Mozgalom képviselője, Dúró Dóra és a KDNP-s Nacsa Lőrinc segíti a korelnök munkáját.

Pár szót szólt ezután Turi-Kovács Béla, aki szerint ebben a rendkívüli időszakban nem lenne szerencsés, ha korelnökként politikai beszédet mondana. Úgy fogalmazott: a miniszterelnöktől vár olyan iránymutatást, amire a következő években építeni lehet.

Azt mondta, az országgyűlési választás vitathatlanul tiszta és szabad volt, és vitathatatlan, hogy a választáson a polgárok arra szavaztak, hogy a NER-t folytatni kell. Világosan állást foglaltak arról is szerinte, hogy Magyarország a háborút elutasítja, és a béke pártján áll. A NER továbbépítése megadja a lehetőséget a családok védelmére és a nemzetmentő program folytatására – fogalmazott.

Turi-Kovács arról is beszélt, két békepárti vezető van ma Európában: Ferenc pápa és Orbán Viktor.

A második világháborúról személyes tapasztalatai vannak Turi-Kovácsnak, aki szerint nincs az emberiségnek nagyobb ellensége, mint a háború. Isten áldását kérte az elkövetkező időszakban a köztársasági elnökre, a miniszterelnökre és az Országgyűlés minden tagjára.

Áder arról beszélt, a 199 képviselőből mind a 199 képviselő és mind a 11 nemzetiségi szószóló benyújtotta a megbízólevelét neki.

A köztársasági elnök bevonult, felment az emelvényre, ahol köszöntötte a 199 megválasztott képviselőt, megnyitotta a ülést, majd elénekelték a Himnuszt.

A Fidesz–KDNP beállt az új ciklus első közös fotójára.

Nagyjából dél körül teszik le majd a képviselők az esküt. A 199 képviselőből várhatóan egyedül Hadházy Ákos nem megy be a parlamentbe, mert azt mondta, nem akarja díszellenzékként legitimálni a rendszert.

A Momentum képviselői korábban öt feltételt szabtak ahhoz, hogy részt vegyenek az alakuló ülésen. Ezeket nem teljesítette a Fidesz, ám később némileg visszakoztak a momentumosok, miután kiderült, hogy akár hónapig nem tehetik le az esküt, ha most kihagyják, addig pedig komoly forrásoktól és képviselői jogosítványoktól esnének el. Csütörtök este bejelentették: a Momentum képviselői részt vesznek az alakuló ülésen, ám az eskütétel után kivonulnak a teremből, és az ülés érdemi részét bojkottálják. Amellett ugyanakkor kitartottak, hogy nem vállalnak parlamenti tisztségeket. Hadházy Ákos szerint tragikusan döntött a Momentum, a zuglói képviselő várhatóan nem is ül be ezután a párt frakciójába.

A többi párt jelezte, hogy részt vesznek az alakuló ülésen, és leteszik az esküt. A DK szerint az emberek arculcsapása lenne, ha megtagadnák a parlamenti képviseletüket, a Jobbiknál pedig úgy gondolják, éppen azzal asszisztálna az ellenzék Orbán túlhatalmához, ha távol maradnának a parlamenti munkától.

Legalábbis erről a „méltó lelkületről” posztolt az alakuló ülés előtt Dúró Dóra, aki mindehhez még szelfizett is egyet.

Az összes kormánytag, a Fidesztől a KDNP-ig összeverődött a Battyhány-örökmécsesnél, kezükben egy-egy rózsaszállal.

Az április 3-i választáson három pártlista szerzett mandátumot, és összesen kilenc frakció lesz a következő ciklusban. Két új párt mutatkozik be a parlamentben: a Momentum és a Mi Hazánk Mozgalom. Jelenlegi állás szerint így fog kinézni a parlamenti patkó a következő négy évben:

• Fidesz: 117 képviselő – frakcióvezető: Kocsis Máté
• KDNP: 18 képviselő – frakcióvezető: Simicskó István
• DK: 15 képviselő – frakcióvezető: Gyurcsány Ferenc
• Momentum: 11 képviselő – frakcióvezető: Fekete-Győr András
• Jobbik: 10 képviselő – frakcióvezető: Jakab Péter
• MSZP: 10 képviselő – frakcióvezető: Tóth Bertalan
• Párbeszéd: 6 képviselő – frakcióvezető: Tordai Bence
• Mi Hazánk Mozgalom: 6 képviselő – frakcióvezető: Toroczkai László
• LMP: 5 képviselő – frakcióvezető: Ungár Péter

Amennyiben Hadházy Ákos valóban nem ül be a Momentum frakciójába, akkor Fekete-Győr Andrásék frakciója is tíz főre csökken. Az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében pedig Ritter Imre jutott még mandátumhoz, összesen tehát 199 képviselő lesz a parlamentben.

Alig több mint négy héttel a választás után, hétfőn 11 órakor megalakul az új Országgyűlés, és a képviselők leteszik az esküt.

A napirend szerint Áder János nyitja meg az ülést, aki Orbán Viktort javasolja miniszterelnöknek, de beszédet mond Kövér László házelnök és Turi-Kovács Béla korelnök is. Áder harmadszor és egyúttal utoljára nyitja meg a parlament alakuló ülését köztársasági elnökként, pár nap múlva Novák Katalin váltja a poszton.

Megválasztják az új házelnököt – ismét Kövér Lászlót – , a háznagyot, az alelnököket és a jegyzőket, felállnak a parlamenti bizottságok és meghallgatják a Nemzeti Választási Iroda és Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját is a választásról. Ebben a cikkben foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat az alakuló ülésről.