Ma megalakul az új Országgyűlés, Hadházy Ákos kivételével mindenki leteszi az esküt

Harmadszor és egyben utoljára nyitja meg az ünnepi ülést Áder János köztársasági elnökként, akit pár nap múlva Novák Katalin vált a poszton. Az ilyenkor szokásos protokoll szerint felkéri korelnöknek a legidősebb képviselőt, a 86 éves Turi-Kovács Bélát, aki szintén beszédet mond, majd az ő javaslata alapján választja meg az Országgyűlés a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket.

A napirend elfogadása után az Országgyűlés meghallgatja a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját a választásról, aztán megszavazzák a mandátum igazolásokat.

Hadházy bojkottálja az alakuló ülést, a Momentum kivonul

Nagyjából dél körül teszik le a képviselők az esküt.

A 199 képviselőből várhatóan egyedül Hadházy Ákos nem megy be a parlamentbe.

A zuglói képviselő már a választás éjszakáján arról írt Facebook-oldalán, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén csak akkor szabad szerinte részt venniük az ellenzéki képviselőknek, ha garanciákat kapnak arra, hogy visszakapják ellenőrző szerepüket. Például konszenzusosan nevezhetik ki a közmédia vezetőjét, és ellenzéki javaslatra is kötelezően fel kelljen állniuk a parlamenti vizsgálóbizottságoknak a következő parlamenti ciklusban.

Hadházy szövetségese, a Momentum először csatlakozott a javaslathoz, Fekete-Győr Andrásék öt feltételt szabtak ahhoz, hogy részt vegyenek az alakuló ülésen. Ezeket nem teljesítette a Fidesz, ráadásul Kocsis Máté, a párt frakcióvezetője jelezte, hogy aki nem teszi le az esküt hétfőn, az nem választható meg semmilyen parlamenti tisztségre vagy bizottsági helyre. Azt is mondta: a parlamenti eskütétel időpontja fix, és aki nem vesz részt, az vállalja, hogy a következő eskü időpontját nem ő választja meg.

Azaz ha a Momentum képviselői nem tennék le hétfőn az esküt, akkor akár hónapokig nem lenne rá lehetőségük, ez Kövér László házelnök döntésétől függ. Eskütétel nélkül fizetést sem kapnának a momentumosok, nem élhetnének a képviselői jogosítványokkal, a frakció sem részesülne állami támogatásban, és bizottsági helyekre, parlamenti tisztségekre sem tarthatnának igényt. Ez komoly érvágást jelentene a pártnak, nem véletlen, hogy csütörtök este némileg visszakoztak, és bejelentették:

a Momentum képviselői mégis részt vesznek az alakuló ülésen, ám az eskütétel után kivonulnak a teremből, és az ülés érdemi részét bojkottálják.

Amellett ugyanakkor kitartottak, hogy nem vállalnak parlamenti tisztségeket. Tragikusan döntött a Momentum Hadházy Ákos szerint, aki várhatóan nem is ül be ezután a párt frakciójába. A Zuglóban egyéni mandátumot nyert képviselő nem megy be hétfőn a parlamentbe, de délután ötre köztéri fogadóórát hirdetett meg a Kossuth térre.

Az elmúlt hetekben végeláthatatlan viták folytak az ellenzéki térfélen arról, hogy mit kezdjenek a megválasztott képviselők parlamenti mandátummal. Hadházy Ákos a TASZ beszélgetésén például azt mondta: erkölcsösebb lenne, ha egyszerűen át sem vennék a mandátumot, mások szerint ugyanakkor minden erőforrásra szüksége van az ellenzéknek. A parlamenti munka a több százmilliós állami támogatás és hivatali apparátus mellett rendszeres megszólalási lehetőséget, mentelmi jogot és egy sor plusz jogosítványt biztosít a képviselőknek.

Míg Hadházy az utóbbi hetekben többször is arról beszélt, az ellenzéki képviselők és pártok hitelességét kérdőjelezi meg, ha díszellenzékként legitimálják a rendszert, az LMP-s Ungár Péter úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzetben nevetséges lenne a bojkott. „Nem fogunk bojkottálni semmit, mert az ellenzék korlátozott lehetőségeinek a megoldását nem a további önkorlátozásban látjuk. És nem fogunk bojkottálni semmit, mert megértettük, hogy a legelkötelezettebb ellenzéki szavazókon kívül senkit nem érdekel a siránkozásunk” – írta Ungár.

A többi párt is jelezte, hogy részt vesznek az alakuló ülésen, és leteszik az esküt. A DK szerint az emberek arculcsapása lenne, ha megtagadnák a parlamenti képviseletüket, a Jobbiknál pedig úgy gondolják, éppen azzal asszisztálna az ellenzék Orbán túlhatalmához, ha távol maradnának a parlamenti munkától.

Két új frakció, megalakulhat az ötödik Orbán-kormány

Az eskütétel után bejelentik az új Országgyűlés megalakulását. Az április 3-i választáson három pártlista szerzett mandátumot, összesen kilenc frakció lesz a következő ciklusban. Két új párt mutatkozik be a parlamentben: a Momentum és a Mi Hazánk Mozgalom. Az ellenzék parlamenti újoncait itt, míg a kormánypárti újoncokat itt mutattuk be.

Jelenlegi állás szerint így fog kinézni a parlamenti a következő négy évben:

• Fidesz: 117 képviselő – frakcióvezető: Kocsis Máté
• KDNP: 18 képviselő – frakcióvezető: Simicskó István
• DK: 15 képviselő – frakcióvezető: Gyurcsány Ferenc
• Momentum: 11 képviselő – frakcióvezető: Fekete-Győr András
• Jobbik: 10 képviselő – frakcióvezető: Jakab Péter
• MSZP: 10 képviselő – frakcióvezető: Tóth Bertalan
• Párbeszéd: 6 képviselő – frakcióvezető: Tordai Bence
• Mi Hazánk Mozgalom: 6 képviselő – frakcióvezető: Toroczkai László
• LMP: 5 képviselő – frakcióvezető: Ungár Péter

Amennyiben Hadházy Ákos valóban nem ül be a Momentum frakciójába, akkor Fekete-Győr Andrásék frakciója is tíz főre csökken. Az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében pedig Ritter Imre jutott még mandátumhoz, összesen tehát 199 képviselő lesz a parlamentben.

Az alakuló ülésen Áder János javaslatot tesz a miniszterelnök személyére is. A köztársasági elnök péntek reggel fogadta a Sándor-palotában Orbán Viktort, ahol harmadszor is felkérte a Fidesz elnökét, hogy alakítson kormányt.

Orbán nem meglepő módon elfogadta a felkérést, és azt ígérte: a következő négy év feladatai alapján alakítja ki kormány szerkezetét és a választja ki a minisztereket. Arról beszélt: a veszélyek évtizede következik, az ukrajnai háborút, a gazdasági- és energiaválságot, valamint a járványt említette meg külön is a veszélyek között. Az új kormány feladata szerinte az lesz, hogy megvédje az országot a komoly megpróbáltatást jelentő külső hatásoktól.

A miniszterelnököt a május 16-i héten választja meg az Országgyűlés, és azon a héten állhat fel Orbán Viktor ötödik kormánya is. Neveket még nem árult el a miniszterelnök, de április 3. óta elindultak a találgatások, hogy kik kapnak helyet az új kormányban, és kik búcsúznak.

Nem sikerült megegyezni a bizottsági helyekről

Az alakuló ülésen megválasztják az új házelnököt: a Fidesz-KDNP javaslatára Kövér Lászlót, majd az alelnököket, jegyzőket és a háznagyot. Ez utóbbi várhatóan ismét Mátrai Márta fideszes képviselő lesz, aki 2013 óta tölti be a posztot (a háznagy gyakorlatilag a házelnök helyettese).

Az alakuló ülésen döntenek a parlamenti bizottságok felállításáról is. A héten kétszer is összeültek a parlamenti pártok képviselői, de nem sikerült megegyezni a helyekről, így Kövér László tesz majd javaslatot az Országgyűlésnek, és hétfőn várhatóan meg is szavazzák azt.

A Fidesz javaslata alapján az előző négyéves ciklussal azonos bizottsági struktúra áll fel, 15 bizottsággal. A bizottsági helyekre a mandátumok eloszlásának megfelelően, kétharmad-egyharmad arányban tett javaslatot Kocsis Máté frakcióvezető.

Tíz bizottság vezetésére tart igényt a Fidesz, és öt jutna az ellenzéknek, beleértve a Mi Hazánk Mozgalmat is.

Az ellenzék pártjai ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják ezt a felosztást. Szerintük a Fidesz „a Mi Hazánkat kívánja messze parlamenti létszámarányát meghaladó mértékben parlamenti tisztségekkel jutalmazni a demokratikus ellenzéki pártok rovására”. Az ő álláspontjuk az, hogy a frakciók száma alapján kellene elosztani a bizottsági helyeket, és nem a listák száma alapján.

Az ellenzéki pártszövetség a Népszavai információi szerint pénteken elküldte bizottsági helyekről szóló javaslatait Kövér Lászlónak. A lap úgy tudja, összesen négy elnöki tisztségre tartanak igényt, míg a Mi Hazánk kettőre pályázik. Ez összesen hat, a Fidesz által felajánlott öt helyett.

A Népszava információi szerint a hatpárti szövetség a következő bizottságok élére javasolt elnököt:

• költségvetési bizottság: Vajda Zoltán (MSZP),
• fenntartható fejlődés bizottsága: Keresztes László Lóránt (LMP),
• népjóléti bizottság: Varju László (DK)
• nemzetbiztonsági bizottság: Sas Zoltán (Jobbik)

A Mi Hazánk Mozgalom a nemzetbiztonsági bizottság elnökének Novák Elődöt, a vállalkozásfejlesztési bizottság élére pedig Apáti Istvánt javasolja. A vitás pont ez alapján a nemzetbiztonsági bizottság lehet, amit az utóbbi években a jobbikos Stummer János vezetett.

Az alakuló ülést 11 órától percről percre közvetítjük a Telexen.