Ma megalakul az új Országgyűlés, Hadházy Ákos kivételével mindenki leteszi az esküt

2022. május 02. – 05:10

Ma megalakul az új Országgyűlés, Hadházy Ákos kivételével mindenki leteszi az esküt
Esküt tesznek a képviselők az Országgyűlés alakuló ülésén 2018. május 8-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Alig több mint négy héttel a választás után, hétfőn 11 órakor megalakul az új Országgyűlés, és a képviselők leteszik az esküt. Mutatjuk a programot.

Harmadszor és egyben utoljára nyitja meg az ünnepi ülést Áder János köztársasági elnökként, akit pár nap múlva Novák Katalin vált a poszton. Az ilyenkor szokásos protokoll szerint felkéri korelnöknek a legidősebb képviselőt, a 86 éves Turi-Kovács Bélát, aki szintén beszédet mond, majd az ő javaslata alapján választja meg az Országgyűlés a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket.

A napirend elfogadása után az Országgyűlés meghallgatja a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját a választásról, aztán megszavazzák a mandátum igazolásokat.

Hadházy bojkottálja az alakuló ülést, a Momentum kivonul

Nagyjából dél körül teszik le a képviselők az esküt.

A 199 képviselőből várhatóan egyedül Hadházy Ákos nem megy be a parlamentbe.

A zuglói képviselő már a választás éjszakáján arról írt Facebook-oldalán, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén csak akkor szabad szerinte részt venniük az ellenzéki képviselőknek, ha garanciákat kapnak arra, hogy visszakapják ellenőrző szerepüket. Például konszenzusosan nevezhetik ki a közmédia vezetőjét, és ellenzéki javaslatra is kötelezően fel kelljen állniuk a parlamenti vizsgálóbizottságoknak a következő parlamenti ciklusban.

Hadházy szövetségese, a Momentum először csatlakozott a javaslathoz, Fekete-Győr Andrásék öt feltételt szabtak ahhoz, hogy részt vegyenek az alakuló ülésen. Ezeket nem teljesítette a Fidesz, ráadásul Kocsis Máté, a párt frakcióvezetője jelezte, hogy aki nem teszi le az esküt hétfőn, az nem választható meg semmilyen parlamenti tisztségre vagy bizottsági helyre. Azt is mondta: a parlamenti eskütétel időpontja fix, és aki nem vesz részt, az vállalja, hogy a következő eskü időpontját nem ő választja meg.

Hadházy Ákos a TASZ rendezvényén a CEU Nádor utcai épületében 2022. április 20-án – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Hadházy Ákos a TASZ rendezvényén a CEU Nádor utcai épületében 2022. április 20-án – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Azaz ha a Momentum képviselői nem tennék le hétfőn az esküt, akkor akár hónapokig nem lenne rá lehetőségük, ez Kövér László házelnök döntésétől függ. Eskütétel nélkül fizetést sem kapnának a momentumosok, nem élhetnének a képviselői jogosítványokkal, a frakció sem részesülne állami támogatásban, és bizottsági helyekre, parlamenti tisztségekre sem tarthatnának igényt. Ez komoly érvágást jelentene a pártnak, nem véletlen, hogy csütörtök este némileg visszakoztak, és bejelentették:

a Momentum képviselői mégis részt vesznek az alakuló ülésen, ám az eskütétel után kivonulnak a teremből, és az ülés érdemi részét bojkottálják.

Amellett ugyanakkor kitartottak, hogy nem vállalnak parlamenti tisztségeket. Tragikusan döntött a Momentum Hadházy Ákos szerint, aki várhatóan nem is ül be ezután a párt frakciójába. A Zuglóban egyéni mandátumot nyert képviselő nem megy be hétfőn a parlamentbe, de délután ötre köztéri fogadóórát hirdetett meg a Kossuth térre.

Az elmúlt hetekben végeláthatatlan viták folytak az ellenzéki térfélen arról, hogy mit kezdjenek a megválasztott képviselők parlamenti mandátummal. Hadházy Ákos a TASZ beszélgetésén például azt mondta: erkölcsösebb lenne, ha egyszerűen át sem vennék a mandátumot, mások szerint ugyanakkor minden erőforrásra szüksége van az ellenzéknek. A parlamenti munka a több százmilliós állami támogatás és hivatali apparátus mellett rendszeres megszólalási lehetőséget, mentelmi jogot és egy sor plusz jogosítványt biztosít a képviselőknek.

Míg Hadházy az utóbbi hetekben többször is arról beszélt, az ellenzéki képviselők és pártok hitelességét kérdőjelezi meg, ha díszellenzékként legitimálják a rendszert, az LMP-s Ungár Péter úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzetben nevetséges lenne a bojkott. „Nem fogunk bojkottálni semmit, mert az ellenzék korlátozott lehetőségeinek a megoldását nem a további önkorlátozásban látjuk. És nem fogunk bojkottálni semmit, mert megértettük, hogy a legelkötelezettebb ellenzéki szavazókon kívül senkit nem érdekel a siránkozásunk” – írta Ungár.

A többi párt is jelezte, hogy részt vesznek az alakuló ülésen, és leteszik az esküt. A DK szerint az emberek arculcsapása lenne, ha megtagadnák a parlamenti képviseletüket, a Jobbiknál pedig úgy gondolják, éppen azzal asszisztálna az ellenzék Orbán túlhatalmához, ha távol maradnának a parlamenti munkától.

Két új frakció, megalakulhat az ötödik Orbán-kormány

Az eskütétel után bejelentik az új Országgyűlés megalakulását. Az április 3-i választáson három pártlista szerzett mandátumot, összesen kilenc frakció lesz a következő ciklusban. Két új párt mutatkozik be a parlamentben: a Momentum és a Mi Hazánk Mozgalom. Az ellenzék parlamenti újoncait itt, míg a kormánypárti újoncokat itt mutattuk be.

Jelenlegi állás szerint így fog kinézni a parlamenti a következő négy évben:

  • Fidesz: 117 képviselő – frakcióvezető: Kocsis Máté
  • KDNP: 18 képviselő – frakcióvezető: Simicskó István
  • DK: 15 képviselő – frakcióvezető: Gyurcsány Ferenc
  • Momentum: 11 képviselő – frakcióvezető: Fekete-Győr András
  • Jobbik: 10 képviselő – frakcióvezető: Jakab Péter
  • MSZP: 10 képviselő – frakcióvezető: Tóth Bertalan
  • Párbeszéd: 6 képviselő – frakcióvezető: Tordai Bence
  • Mi Hazánk Mozgalom: 6 képviselő – frakcióvezető: Toroczkai László
  • LMP: 5 képviselő – frakcióvezető: Ungár Péter

Amennyiben Hadházy Ákos valóban nem ül be a Momentum frakciójába, akkor Fekete-Győr Andrásék frakciója is tíz főre csökken. Az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében pedig Ritter Imre jutott még mandátumhoz, összesen tehát 199 képviselő lesz a parlamentben.

Az alakuló ülésen Áder János javaslatot tesz a miniszterelnök személyére is. A köztársasági elnök péntek reggel fogadta a Sándor-palotában Orbán Viktort, ahol harmadszor is felkérte a Fidesz elnökét, hogy alakítson kormányt.

Orbán nem meglepő módon elfogadta a felkérést, és azt ígérte: a következő négy év feladatai alapján alakítja ki kormány szerkezetét és a választja ki a minisztereket. Arról beszélt: a veszélyek évtizede következik, az ukrajnai háborút, a gazdasági- és energiaválságot, valamint a járványt említette meg külön is a veszélyek között. Az új kormány feladata szerinte az lesz, hogy megvédje az országot a komoly megpróbáltatást jelentő külső hatásoktól.

A miniszterelnököt a május 16-i héten választja meg az Országgyűlés, és azon a héten állhat fel Orbán Viktor ötödik kormánya is. Neveket még nem árult el a miniszterelnök, de április 3. óta elindultak a találgatások, hogy kik kapnak helyet az új kormányban, és kik búcsúznak.

Nem sikerült megegyezni a bizottsági helyekről

Az alakuló ülésen megválasztják az új házelnököt: a Fidesz-KDNP javaslatára Kövér Lászlót, majd az alelnököket, jegyzőket és a háznagyot. Ez utóbbi várhatóan ismét Mátrai Márta fideszes képviselő lesz, aki 2013 óta tölti be a posztot (a háznagy gyakorlatilag a házelnök helyettese).

Az alakuló ülésen döntenek a parlamenti bizottságok felállításáról is. A héten kétszer is összeültek a parlamenti pártok képviselői, de nem sikerült megegyezni a helyekről, így Kövér László tesz majd javaslatot az Országgyűlésnek, és hétfőn várhatóan meg is szavazzák azt.

A Fidesz javaslata alapján az előző négyéves ciklussal azonos bizottsági struktúra áll fel, 15 bizottsággal. A bizottsági helyekre a mandátumok eloszlásának megfelelően, kétharmad-egyharmad arányban tett javaslatot Kocsis Máté frakcióvezető.

Tíz bizottság vezetésére tart igényt a Fidesz, és öt jutna az ellenzéknek, beleértve a Mi Hazánk Mozgalmat is.

Az ellenzék pártjai ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják ezt a felosztást. Szerintük a Fidesz „a Mi Hazánkat kívánja messze parlamenti létszámarányát meghaladó mértékben parlamenti tisztségekkel jutalmazni a demokratikus ellenzéki pártok rovására”. Az ő álláspontjuk az, hogy a frakciók száma alapján kellene elosztani a bizottsági helyeket, és nem a listák száma alapján.

Az előkészítő tárgyalás hétfői ülése – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Az előkészítő tárgyalás hétfői ülése – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Az ellenzéki pártszövetség a Népszavai információi szerint pénteken elküldte bizottsági helyekről szóló javaslatait Kövér Lászlónak. A lap úgy tudja, összesen négy elnöki tisztségre tartanak igényt, míg a Mi Hazánk kettőre pályázik. Ez összesen hat, a Fidesz által felajánlott öt helyett.

A Népszava információi szerint a hatpárti szövetség a következő bizottságok élére javasolt elnököt:

  • költségvetési bizottság: Vajda Zoltán (MSZP),
  • fenntartható fejlődés bizottsága: Keresztes László Lóránt (LMP),
  • népjóléti bizottság: Varju László (DK)
  • nemzetbiztonsági bizottság: Sas Zoltán (Jobbik)

A Mi Hazánk Mozgalom a nemzetbiztonsági bizottság elnökének Novák Elődöt, a vállalkozásfejlesztési bizottság élére pedig Apáti Istvánt javasolja. A vitás pont ez alapján a nemzetbiztonsági bizottság lehet, amit az utóbbi években a jobbikos Stummer János vezetett.

Az alakuló ülést 11 órától percről percre közvetítjük a Telexen.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!