Már a nulladik pillanatban elindult a vita a parlamentben arról, hogy az ellenzék hat párt-e vagy egyetlen lista

Két óra után szünetet kért a hatpárti ellenzék az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő, zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson. A parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki posztok, parlamenti tisztségviselők megválasztásában a választások után a negyedik kétharmadot maga mögött tudó Fidesz van könnyebb helyzetben: többségénél fogva az előző ciklushoz hasonlóan a bizottsági helyek, valamint a bizottságok elnöki és alelnöki pozícióinak kétharmadával számol. A maradékon osztozkodók dolga nehezebb, mert ott a hat pártból álló ellenzéki összefogásnak egymás között is egyezkednie kell, ráadásul számolnia kell a parlamentbe először bejutott Mi Hazánkkal is.

A két órán át zajló tárgyalások után a Mi Hazánk tartotta meg az első sajtótájékoztatót.

„Rendkívül rossz hangulatú, elsősorban politikai vita” zajlott a tárgyalásokon – összegzett Dúró Dóra. A párt alelnöke szavaira az elnök, Toroczkai László erősített rá „A balliberális oldal és a Fidesz között rossz hangulatú politikai szócsata alakult ki” – mondta.

Elmondása szerint a vita akörül folyt, hogy hogyan kell a közös ellenzéki listán bejutott pártokra tekinteni. A Mi Hazánk szerint a képlet egyértelmű: „Három lista jutott a parlamentbe”, „így döntöttek a magyar emberek.” A három lista a Fideszé, a Mi Hazánké és a hatpárti ellenzéki szövetségé – a vita Toroczkai szerint részben épp az utóbbival kapcsolatos, hogy ebből a hat pártból végül milyen frakciók hozhatók létre a parlamentben.

„Annyit tudunk, hogy a Momentum nem kívánja az esküt letenni” – vetítette előre Toroczkai, aki szerint megrekedt az egyeztetés, amelyet majd szerdán folytatnak a pártok. „Mi nem vagyunk hívei a választópolgárok kizárásával folyó üzleteléseknek.”

„Füstös szobában döntik el egymás között a pártok a bizottsági elnöki pozíciókat” – fogalmazott Toroczkai, aki szerint ennek a nyilvánosság előtt kell zajlania.

Globalista lista helyett nemzeti ellenzéki

A Fidesz javaslata alapján tehát az előző négyéves ciklussal azonos bizottsági struktúra áll fel, 15 bizottsággal. Ebből tíz vezetésére tart igényt a Fidesz. A nemzetbiztonsági bizottság a törvény szerint is az ellenzéknek jár, ahogyan a szokásjog szerint a költségvetési bizottság is. Emellett a népjóléti bizottságra, a fenntartható fejlődés bizottságra, valamint a vállalkozásfejlesztési bizottságra tarthat igényt az ellenzék a Fidesz–KDNP javaslata szerint. (A mentelmi bizottság paritásos alapú.)

A Mi Hazánk elsősorban a nemzetbiztonsági bizottság vezetését akarja megszerezni. „Nem szeretnénk, hogy egy globalista lista képviselője legyen az, aki a magyar nemzet szempontjából ennyire meghatározó pozíciót töltsön be” – mondta Dúró.

„Közép-Kelet-Európa stratégiailag kiemelt terület, átjárnak rajtunk nagyhatalmak, keletről, nyugatról”, ezért olyanok kellenek a bizottság élére, „akik nem elkötelezettek semmilyen idegen hatalom irányába” – tette hozzá Toroczkai.

A párt vezetői szerint „óvodás hozzáállás”, hogy a Momentum részéről felmerült, hogy bojkottálják a parlament alakuló ülését, hiszen indulásukkor elfogadták a fennálló játékszabályokat, és csak az eredmény láttán emelnek kifogást.

Toroczkai szerint ha valaki, a Mi Hazánk kiemelten érdekelt volt abban, hogy alaposan megvizsgálja a választás lebonyolítását, mivel 330 szavazat hiányzott ahhoz, hogy ne hat-, hanem hétfős legyen a frakciója (a párt 320 ezer listás szavazatot kapott.)

„Rendszerszintű csalást nem tapasztaltunk, a választás alapvetően demokratikusnak és szabályosnak látszik”, mondták, igaz, a külhoni szavazatok ügyében folyó romániai nyomozás eredményét még megvárja a párt – főként, mert attól a mandátumtól a külhoni szavazatok összeszámlálásával esett el a nemzeti radikális párt.

„Tetszik vagy nem tetszik a választási végeredmény, azt el kell fogadni.” Dúró szerint „üres hangulatkeltés a baloldal részéről” a választás eredményének kifogásolása, elvégre a Nemzeti Választási Bizottságban a választás eredményét rögzítő határozatot az ellenzék delegáltja is megszavazta – míg a Mi Hazánk nem.

A választási kampány esetében a párt szerint még nagyobb ellenszélben voltak, mint a balliberális ellenzék. A kormánypárti sajtóban a két ellenzéki szárnynak „azonos cenzúrával kellett szembenéznie”. „Csak mi még az ő (a balliberális ellenzék) szekerüket toló közösségimédia-vezetők tekintetében is cenzúrával szembesültünk”, mert Toroczkai neve és arca a Facebookon sem jelenhetett meg, mondta Dúró.

Kocsis: Nem a képviselők döntik el, hogy mikor tesznek esküt

„Nem volt itt baloldali politikus? Sajnálom” – kezdte sajtótájékoztatóját Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője szerint ez azzal magyarázható, hogy az ülésen az ellenzék részéről nem volt ott az, aki valójában dönthet az ellenzéki oldalon – azaz Gyurcsány Ferenc. „A DK képviselői háromszor elmondták, hogy egyeztetniük kell, érdemes lett volna annak idejönnie, aki tud egyeztetni. Gyurcsány Ferenccel való egyeztetés folyik most, ha jól értem.”

Megerősítette, hogy a Fidesz a mandátumarányokat „maradéktalanul érvényesíti a parlamenti tisztségeket és a bizottsági helyeket illetően is.”

„A kétharmad-egyharmados választói akaraton nyugvó eredmény alapján tettünk javaslatot”

– mondta Kocsis.

A Fidesz frakcióvezetője kitért a parlament alakuló ülésének esetleges ellenzéki bojkottjára. „A parlamenti eskütétel időpontja fix. Aki ebben nem vesz részt, az vállalja, hogy a következő eskü időpontját nem ő választja meg” – erre a házelnök tehet majd javaslatot. Márpedig „aki nem teszi le az esküt, az nem is választható meg semminek sem, hiszen nem képviselő”.

Emellett figyelmeztette az ellenzéki pártokat, hogy a viszonosság elvét fogják alkalmazni a jelölteknél: azon parlamenti frakciók, amelyek nem szavazzák meg a kormánypárti jelölteket, azoknak a jelöltjeit a kormánypárt sem szavazza meg a parlamenti tisztségekre.

Az Országgyűlésnek két ellenzéki alelnöke lesz, a két legnagyobb ellenzéki lista győzteseitől, ahogy 2018-ban is. Ez egyben vonatkozik a hatpárti ellenzékre, amely közös listán indult, és külön a Mi Hazánkra, így a radikális párt bizonyosan adhat parlamenti alelnököt.

„Nem elfogadható logika, hogy a Gyurcsány-lista indulói a választások után kitalálják, hogy hat pártként lépnek fel”

– mondta Kocsis. „Ha közösen indulnak, ahogy ők mondták, és a választóknak erre volt módjuk szavazni, akkor őket egy listaként kell tudomásul venni.”

Kocsis szerint elgondolkodtató, hogy a bizottsági helyek elosztására eljöttek azok is, „akik nem akarnak részt venni a parlament alakuló ülésén”. A fideszes politikus szerint látható, hogy ha pozíciókról és megkereshető pénzről van szó, akkor már fontos a jelenlét.

Az előkészítő tárgyaláson minden párt képviseltette magát:

• Jobbik: Z. Kárpát Dániel alelnök és Lukács László György – Jakab Péter nem jött el.
• LMP: Keresztes László Lóránt társelnök, Ungár Péter és Csárdi Antal
• Párbeszéd: Szabó Tímea társelnök, Tordai Bence
• DK: Vadai Ágnes, Varju László alelnökök
• Momentum: Fekete-Győr András korábbi elnök, jelenleg frakcióvezető
• MSZP: a társelnökségért tervei szerint újra már nem induló Tóth Bertalan, valamint Molnár Zsolt és Hiller István
• Mi Hazánk: Toroczkai László elnök, Dúró Dóra alelnök
• A Fidesz–KDNP részéről többek között Kocsis Máté, Simicskó István és Latorcai János volt jelen.