Négy hónap alatt több mint 24 ezer fővel csökkent a választási névjegyzékben szereplők száma

2022. április 01. – 17:53

Négy hónap alatt több mint 24 ezer fővel csökkent a választási névjegyzékben szereplők száma
Fotó: Mohai Balázs / MTI

Másolás

Vágólapra másolva
  • Voksturizmusnak nevezik a köznyelvben, amikor a választás előtt olyan embereket jelentenek be egy településre, akik valójában nem is élnek ott.
  • Négy éve tömegesen létesítettek fiktív lakcímeket a határ menti településeken, hogy az országos listák mellett az egyéni jelöltre is szavazhassanak.
  • Egy ősszel elfogadott törvénymódosítással jogvédők szerint a kormány legalizálta a fiktív lakcím létesítését, és megágyazott a voksturizmusnak az idei választás előtt.
  • Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kérésére a választási iroda december óta hetente közzéteszi, hogy melyik településen hogyan változott a választásra jogosultak száma.
  • Kiugró változás nem látszik, de ez korántsem jelenti azt, hogy az idei választásra eltűnt volna a jelenség. A korábbi adatokat ugyanis nem adja ki a Belügyminisztérium.
  • Kapitány Balázs demográfus számításai szerint 32 településen nagy eséllyel tömegesen jelentettek be olyan választópolgárokat, akik nem Magyarországon élnek életvitelszerűen.

December közepe óta hetente közzétette a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a névjegyzéki adatokat, így településenként és választókerületenként is lehetett követni, hogy hol, miként változik a választásra jogosultak száma. Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők azért kérvényezték az adatok heti közlését ősszel, hogy nyomon lehessen követni, ha egy település lakosságszáma hirtelen megugrik, és le lehessen buktatni azokat, akik fiktív lakcímeket hoznak létre a választások előtt.

Négy éve több – főként határ menti – településen is hirtelen megugrott a választók száma. A Partizán videójában részletesen is bemutatták, hogy egy-egy lakhatatlan ingatlanba akár kétszázan is bejelentkeztek Ukrajnából, hogy az állandó lakcímmel ne csak pártlistára, hanem egyéni jelöltre is szavazhassanak.

Az Országgyűlésben novemberben megszavazott törvénymódosítás lehetővé tette, hogy valaki olyan helyen is lakcímet létesíthessen, ahol nem lakik ott ténylegesen. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital szerint ez legális utat nyitott a voksturizmusnak, a módosítás után ugyanis a fiktív lakóhely létesítése nem büntethető a jövőben.

„Nyilván szervezett választási csalásra készül a Fidesz”

– reagált akkor Márki-Zay Péter. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje arra számított, hogy a Fidesz a billegő körzetekbe választókat akar költöztetni, hogy ezzel befolyásolja a választás kimenetelét. Márki-Zay azt mondta, az ellenzéknek figyelemmel kell követnie, a Fidesz hova telepít át nagy számban szavazókat, és szükséges esetben akár fel kell venni a versenyt a kormánypárt „legaljasabb eszközeivel” is.

Budapesten csökkent, Pest megyében nőtt a választók száma

December óta hétről hétre követtük, hogy miként változott a választásra jogosultak száma.

Négy hónap alatt összesen több mint 24 ezer fővel csökkent a választási névjegyzékben szereplők száma.

Ez azt jelenti, hogy december eleje óta jóval többen haltak meg, mint ahányan betöltötték a 18. életévüket, vagy más módon (pl. magyar állampolgárság felvétele) választói jogot kaptak. Közülük mintegy 10 ezren koronavírusban haltak meg.

Egyedül Pest megyében nőtt – 981 fővel – a választói névjegyzékben szereplők száma, minden más megyében csökkent. A Pest megyei növekedésnek azonban semmi köze a választáshoz, leginkább az agglomerációs kiköltözési folyamatot tükrözi. A választókerületek közül a legnagyobb növekedést a Budakeszi-Budaörs központú körzetben (Pest megye 2.) regisztrálták, itt négy hónap alatt 237 fővel (0,25 százalék) nőtt a választásra jogosultak száma.

Települési szinten Veresegyházon történt a legnagyobb növekedés: 102 fővel többen szerepelnek ma a választási névjegyzékben, mint decemberben. De 75 fővel (0,83 százalék) nőtt Halásztelek, és 66 fővel Érd (0,12 százalék), illetve Szigetszentmiklós (0,21 százalék) választópolgárainak száma.

Ha pedig arányaiban nézzük, a legnagyobb mértékű növekedés az ország egyik legkisebb településén, Iborfián (21,43 százalék) történt: a Zala megyei faluban decemberben 14 ember szerepelt a választói névjegyzékben, ezen a héten pedig már 17 fő. Itt vélhetően mindössze annyi történt, hogy odaköltözött három ember, vagy csak három fiatal betöltötte a 18. életévét.

Budapesten összesen 4285 fővel csökkent a választói névjegyzékben szereplők száma, Miskolcon 699-cel.

A legnagyobb mértékű csökkenést Tolna megyében (0,18 százalék) lehetett regisztrálni, ahol 951-gyel kevesebben választhatnak ma, mint decemberben, szám szerint pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2612 fő) volt a legnagyobb csökkenés.

A választókerületek közül az erzsébetvárosi-terézvárosi (Budapest 5.) körzetben fogyatkoztak meg a legnagyobb számban a választópolgárok: 537-tel kevesebben (0,90 százalék) szerepelnek ma a névjegyzékben, mint december elején. Települési szinten a legnagyobb mértékű csökkenést a Zala megyei Ramocsán (23,33 százalék) látható: decemberben 30 választásra jogosult élt Ramocsán, március utolsó hetében már csak 23.

A Belügyminisztérium nem adja ki a korábbi adatokat

A Political Capital szerint az eddigi adatok nem utalnak dömpingszerű lakcímlétesítésre. Az ismert belső migráció (nagyobb városokból költözés az agglomerációs településekre) és a természetes népességfogyás folyamatai tükröződnek vissza az adatokon – írják a honlapjukon.

Mindebből az következik, hogy az idei választás előtt nem történtek tömeges bejelentkezések, és felesleges volt a félelem az őszi törvénymódosítás után?Korántsem erről van szó. László Róbert, a Political Capital (PC) elemzője a Telexnek arról beszélt, hogy azt továbbra sem ismerjük, mi történt azelőtt, hogy az NVI elkezdte közzétenni az adatokat tavaly decemberben. Ahhoz, hogy ki lehessen szűrni a „gyanúsabb” körzeteket, és látni lehessen a valós kiugrásokat, változásokat, évekre visszamenőleg kellene ismerni az adatokat, heti vagy legalább havi bontásban.

Ezt azonban a PC és a TASZ évek óta hiába próbálja kiperelni a Belügyminisztériumtól.

Először a 2018-as választás előtt fordultak adatigényléssel a Nemzeti Választási Irodához (NVI) és a Belügyminisztériumhoz: két évre visszamenőleg kérték ki a települési szintű névjegyzéki adatokat, havi bontásban.

Az NVI azzal hárította el a kérést, hogy nincsenek meg nekik visszamenőleges a névjegyzéki adatok, a BM pedig a személyes adatok védelmére hivatkozva nem teljesítette az adatigénylést. A TASZ ezért pert indított, amit első- és másodfokon is megnyert, azaz a BM-et az adatok kiadására kötelezte a bíróság.

A BM azonban felülvizsgálatot kért a Kúriától, amely 2021-ben arra jutott, hogy bár az adatsorok alapjául szolgáló adatok rendelkezésre állnak, a BM-nek ezek felhasználásával minőségileg új adatokat kellene előállítania az adatigénylés teljesítése érdekében, és ez nem várható el a BM-től.

A TASZ szerint legalizálták a voksturizmust egy őszi módosítással

Egy salátatörvénybe bújtatott módosítással megváltoztatták a lakóhely fogalmát ősszel. Jogvédő szervezetek szerint a gyakorlatban ez valójában a „fiktív lakcímek” legalizálását jelentette, és zöld utat adott a szervezett voksturizmusnak.

A javaslat indoklása szerint ugyanakkor azért volt szükség változtatásra, mert a lakcímbejelentések egy része mára már nem a valós viszonyokat tükrözi.

A KSH adatai szerint több mint 600 ezer ember nem a bejelentett lakóhelyén él.

Gulyás Gergely a törvénymódosítással kapcsolatban arról beszélt, hogy minden vád mondvacsinált, és még 600 ezer embernél is többről lehet szó, akár kétmillió olyan ember is lehet az országban, aki valójában nem a hivatalos lakcímén lakik.

Milánkovich Andrást, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének oktatója a Telexnek azt mondta, a módosítás egyszerűbbé teszi, hogy valaki olyan egyéni választókerület jelöltjeire szavazzon, amelyhez ő ténylegesen nem kapcsolódik.

Abban az esetben azonban továbbra is felelősségre tudnak vonni valakit, ha azért jelentkezett be egy címre, hogy jogosulatlan előnyt szerezzen – ez derült ki a módosítás indoklásából. Milánkovich szerint ezzel az állam elismeri, hogy a lakcímbejelentéssel megvalósulhatnak a társadalomra valóban veszélyes cselekmények, és ezeket továbbra is büntetni kell. „Másrészt beszédes az, amiről az indokolás hallgat: sem az indokolás megfogalmazása, sem a példálódzó felsorolás nem utal a választójog gyakorlására” – fogalmazott az ELTE oktatója.

Harminckét gyanús települést talált a demográfus

Kapitány Balázs demográfiai és statisztikai adatok alapján megnézte, hogyan lehet lehatárolni azokat a településeket, ahol nagy az esélye annak, hogy tömegesen jelentettek be az elmúlt években olyan választópolgárokat, akik életvitelszerűen nem Magyarországon élnek.

Számításai szerint 32 településen van reális esélye tömeges voksturizmusnak, ez a hazai településállomány mintegy 1 százalékát jelenti.

A voksturizmus által veszélyeztetett településeken összesen mintegy 21 ezer szavazópolgár van regisztrálva, közülük a demográfus becslései szerint mintegy 4000-4500 „voksturista” lehet.

Az érintett települések jellemzően az ukrán határ mellett és Nagyvárad és Szatmárnémeti környékén, a román határnál találhatóak. „Természetesen ezzel nem azt állítom, hogy ezeken a településeken tömeges választási csalás várható. Ha azonban én pl. egy EBESZ választási megfigyelő lennék, ezek mindenképpen olyan települések lennének, amelyekre kiemelt figyelmet fordítanék” – fogalmazott a demográfus februári elemzésében.

A vásárosnaményi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4.) és a berettyóújfalui (Hajdú-Bihar megye 4.) központú választókerületek azok, ahol a voksturista szavazatok érdemben befolyásolhatják Kapitány szerint az egyéni képviselői helyet. Ez a két körzet azonban nem számít ingadozónak, szinte biztosan a kormánypárti jelölt hozza. Az érintett települések elhelyezkedése azt sugallja – írta –, hogy „a jelenség mögött valószínűleg nem tudatos, felülről történő politikai célú országos szervezés állhat, ugyanis akkor nem ezeken a településeken és választókerületekben, hanem kicsit »odébb«, már kétesélyesebb OEVK-kban (Szabolcs-Szatmár-Bereg 2. és Hajdú-Bihar 6.) jelentek volna meg a tömegesen voksturisták.”

Kövess minket Facebookon is!