Tényleg lehet mostantól legálisan csalni a lakcímmel a választásokon?
2021. december 6. – 06:56
Valóban lehet mostantól legálisan csalni a lakcímmel a választásokon? Tényleg utat nyitott a Fidesz a nagyüzemi voksturizmusnak, hogy tavasszal ezzel döntse el azokat a körzeteket, amikben akár pár száz szavazaton múlhat, hogy melyik oldal nyer? Vagy csak alaptalan vádaskodás az egész, ahogy Gulyás Gergely mondta, és csak jót akartak annak a legalább 600 ezer embernek, aki jelenleg nem a hivatalos lakcímén lakik? Ezek a kérdések azért merültek fel az utóbbi hetekben, mert módosították a lakcímmel kapcsolatos törvényt. Milánkovich Andrást, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének oktatóját kérdeztük az ügy jogi hátteréről.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital november közepén jelezte közös közleményben, hogy egy törvénymódosítás miatt már legálisan lehet fiktív lakcímet létesíteni, lehetővé vált, hogy valaki olyan lakásban létesítsen lakóhelyet (lakcímet), ahol nem lakik ténylegesen. A szervezetek szerint ez legális utat nyitott a voksturizmusnak.
Azt írták, a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető, ugyanis a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.
A kormány nevében Semjén Zsolt által kezdeményezett törvénymódosítás indoklása szerint azért van szükség a változtatásra, mert a lakcímbejelentések egy része mára már nem a valós viszonyokat tükrözi. A KSH adatai szerint ugyanis több mint 600 ezer ember nem a bejelentett lakóhelyén él. Gulyás Gergely pedig a törvénymódosítással kapcsolatban arról beszélt, hogy minden vád mondvacsinált, és még 600 ezer embernél is többről lehet szó, akár kétmillió olyan ember is lehet az országban, aki valójában nem a hivatalos lakcímén lakik.
Közokirat-hamisításként ezentúl nem büntethető
Az ELTE jogi karának oktatója szerint a mostani módosítás úgy kapcsolódik a választásokhoz, hogy ezeken a magyarországi lakóhely dönti el, melyik választókerületben vagy önkormányzatnál szavazhatunk.
Az új koncepció egyszerűbbé teszi, hogy valaki egy olyan egyéni választókerület jelöltjeire szavazzon, amelyhez ő ténylegesen nem kapcsolódik.
A voksturizmust a Büntető törvénykönyv (Btk.) eddig közokirat-hamisításként büntette – mondta Milánkovich. Az elkövető aktív tevékenységével ugyanis valótlan tényt (a lakóhelyet) közokiratba foglaltak, amivel ő jogot szerzett arra, hogy az adott egyéni választókerületben/településen szavazhasson. „Az általunk vizsgált módosítás a Btk. érintett rendelkezését akként egészíti ki, hogy kifejezetten a törvénybe emeli: ha a szállásadó hozzájárulása megvan, a bűncselekmény akkor sem valósul meg, ha a bejelentett ténylegesen nem lakik ott.”
Abban az esetben azonban továbbra is felelősségre tudnak vonni valakit, ha azért jelentkezett be egy címre, hogy jogosulatlan előnyt szerezzen – de nem általában közokirat-hamisításért (ami tehát a módosítással már nem valósul meg), hanem csak esetleg más bűncselekményért. Erre vonatkozóan a következő szöveg olvasható az indoklásban: „… nem zárja ki a büntetőjogi felelősségre vonást az olyan cselekmények vonatkozásában, ahol a valóságot nem fedő lakcímbejelentést szándékoltan bizonyos kedvezmények, juttatások jogosulatlan igénybevételére, vagy egyes kötelezettségek alóli jogalap nélküli kibújásra használják fel, amely által megvalósul más bűncselekmények tényállása (pl. költségvetési csalás, társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés).” Milánkovich szerint ezzel az állam elismeri, hogy a lakcímbejelentéssel megvalósulhatnak a társadalomra valóban veszélyes cselekmények, és ezeket továbbra is büntetni kell.
„Másrészt beszédes az, amiről az indokolás hallgat: sem az indokolás megfogalmazása, sem a példálódzó felsorolás nem utal a választójog gyakorlására.”
Nem lesz a választás rendje elleni bűncselekmény, ha 50-en bejelentkeznek egy lakásba
A kormány érvelésében a visszaélések korlátjaként elhangzott az is, hogy lakóhely létesítéséhez (ha más lakásáról van szó) továbbra is a „szállásadó” nyilatkozatára van szükség. A szállásadó lehet például az ingatlan tulajdonosa vagy haszonélvezője. „Ezt az elnevezést a törvénymódosítás változatlanul hagyja, noha itt a szállásadó már nem arról fog nyilatkozni, hogy beköltöztél, és hozzájárul ahhoz, hogy lakóhelyet létesíts, hanem (picit leegyszerűsítve) csak arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy oda érkezzenek a hivatalos küldeményeid. Ez a hozzájáruló nyilatkozat tehát nem lesz még annyira sem veszélyes a szállásadó számára, mint eddig” – mondta.
Gulyás Gergely arra is utalt, hogy a választás rendje elleni bűncselekmény tényállásán nem változtatnak, így a választás integritása továbbra is megfelelően védve lesz. A választás rendje elleni bűncselekmény megvalósulhat úgy, hogy valaki „jogosulatlanul szavaz” – erre a tényállásra
utalhatott Gulyás. „Létezik olyan elvi bírósági döntés 2012-ből, amely alapján a valótlan lakcímbejelentés alapján történő szavazás megvalósítja ezt a bűncselekményt – csakhogy a mostani módosítás éppen arról szól, hogy a lakóhely nem jár együtt a tényleges ottlakással, vagyis a »valótlan lakcímbejelentés«️ így már nem lesz értelmezhető” – hangsúlyozta Milánkovich.
Jogosulatlanul az szavaz, aki nem szerepel a Nemzeti Választási Iroda által összeállított központi névjegyzékben vagy tévesen szerepel ott, és erről tud (esetleg épp ő idézte elő). Ha valakinek van magyarországi lakóhelye, akkor ez alapján lesz összeállítva a névjegyzék, alapvetően ez fogja meghatározni, hogy melyik választókerülethez tartozik valaki. A választási törvények a lakóhely fogalmát használják. Vagyis attól még, hogy lakóhely ottlakás nélkül is létesíthető, a választás szempontjából jogilag nem fog másként viselkedni, tehát ugyanúgy felhasználják a névjegyzék összeállításakor. Ebből következik, hogy a „jogosulatlan szavazás” ilyenkor fogalmilag nem valósulhat meg, hiszen ott a lakóhelyed, tehát van jogosultságod szavazni.
Milánkovich szerint tehát
a választás rendje elleni bűncselekmény nem valósulna meg akkor, ha sokan (mondjuk 50-en, vagy még többen) jogszerűen lakóhelyet létesítenének egy lakásban, ha ahhoz a szállásadó hozzájárul, és az érintettek az adott lakóhely szerinti egyéni választókerületben szavaznának.
Hozzá kell tenni, hogy a fiktív lakcímbejelentésekkel kapcsolatos választási visszaélések elleni állami védekező mechanizmus eddig sem volt átütő hatékonyságú. (Erről itt írtunk hosszabban.)
Az viszont valószínűleg nem véletlen, hogy a feljelentések zöme közokirat-hamisítás miatt történt, elmarasztaló döntések pedig kizárólag e bűncselekmény miatt születtek, tehát a választás rendje elleni bűncselekmény nem volt megállapítható. Milánkovich szerint ez nyilván azzal is összefüggésben van, hogy évekkel a választás után már gyakorlatilag nem hozzáférhetők a nyomozáshoz szükséges dokumentumok.
„Hiszen a választási iratokat a választás után 90 nappal meg kell semmisíteni. Ennek az az alkotmányjogi indoka, hogy a választás eredménye később (a választási jogorvoslatok lezárása után) már ne legyen vitatható, viszont azzal is jár, hogy például a szavazóköri névjegyzék (ez az a dokumentum, amit a szavazókörben a nevünknél aláírunk) megsemmisítése miatt utólag nem rekonstruálható, hogy pontosan ki vett részt egy szavazáson. Azaz 90 napon belül kellene azonosítani a választás rendje elleni bűncselekményt jogosulatlan szavazással elkövetőket (vagy legalább bekérni a névjegyzéket a nyomozó hatóság részéről), de ez a valóságban még a felmerülő személyi kör feltérképezéséhez sem lesz elegendő.”
A buszoztatás továbbra is tilos
Ha valakinek szándéka lesz ilyesmire, a választók szervezett megmozgatása sok teendővel jár. Adminisztratív szempontból szükség lenne:
- lakcímbejelentésekre;
- szállásadó-nyilatkozatokra;
- ellenőrizni kell, hogy megtörtént-e a névjegyzékbe vétel;
- a választás után pedig esetleg ismételt lakcímbejelentésekre (visszajelentésekre) is szükség lehet.
És logisztikai teendők is akadnak: az érintetteknek el is kell jutniuk az újdonsült lakóhelyük szerinti szavazókörökbe. Ezt szervezett „buszoztatások” esetén a választási szervek és a bíróságok jogellenesnek tekintik. A szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét igénybe lehet venni, de a „szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető”. Szállításra való nyilvános felhívásnak minősül az olyan felhívás, nyilvános közlés vagy plakát, amely szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére hív fel, vagy ezt elősegítő eszközt népszerűsít, esetleg annak használatára hív fel. És az is szerepel a vonatkozó törvényben: „Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállítás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítás szervezésére szolgáló számítógépes alkalmazás előállítása, közzététele.”
Jó pár nagyon szoros körzet lehet
Nagyon valószínű, hogy jövő tavasszal – ha szándék lesz rá, akkor – a billegő választókerületekben akár néhány száz ember mozgatásával megnyerhetők lesznek a mandátumok. Az Átlátszó írt arról korábban, hogy ha a 2018-as országgyűlési választás eredményeit mechanikusan összeadjuk, akkor a Fidesz–KDNP 54 választókerületben lenne fölényben, míg a sokpárti koalíció 52-ben.
Azonban több példa bizonyítja, nem ennyire egyszerű a dolog, nem tükrözi a realitásokat az, ha csak összeadogatjuk az ellenzéki koalíció korábbi eredményeit. Ha ezt mégis megtesszük kíváncsiságból, akkor azt látjuk, hogy a 106-ból kb. 15 választókerületben volt 1000 körül vagy az alatt a két „tömb” összesített szavazatszáma közötti különbség az előző két országgyűlési választáson.
Fontos, hogy a voksturizmus nem csak elméletben létezik, a Partizán például néhány hónapja félórás videóban mutatta be a jelenséget. Ukrajnából jelentkeztek át magyar állampolgársággal rendelkezők tömegei, sokszor csak papíron létező házakba, olykor akár 200-an is egyetlen lakhatatlan ingatlanba, hogy az állandó lakcím révén belföldön is szavazhassanak – azaz az egyéni mandátumokról is dönthessenek.
Az ellenzék nem is vette észre
Nagyon érdekes és tanulságos része az egész törvénymódosításos sztorinak, hogy az ellenzéki pártok maguktól lényegében észre sem vették, hogy mit tesz lehetővé a beterjesztett, majd elfogadott módosítás.
Gulyás Gergelynek abban tényleg igaza van, hogy a javaslat parlamenti vitájában nem kifogásolt semmit az ellenzék, csak később, a TASZ és a Political Capital közleménye után kezdték tematizálni a dolgot.
A beterjesztés (október 12.) és az elfogadás (november 9.) között szűk egy hónap telt el. A vizsgált törvénymódosítások egy sokkal komplexebb törvényjavaslat részeként lettek elfogadva, amely „Az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselte, és úgy tűnik, a napi adminisztratív ügyek intézését valóban sok tekintetben megkönnyíti majd.
A javaslatok parlamenti tárgyalásának során összesen két ellenzéki képviselő, az MSZP-s Varga László és a DK-s Hajdu László szólt hozzá a vitához; a választásokkal összefüggő problémát egyikük sem vetette fel. A törvényjavaslatot a bizottsági vitaszakaszok során három bizottság (igazságügyi, nemzetiségi, törvényalkotási bizottság) tárgyalta. Egyetlen esetben sem szólt hozzá a bizottság tagjai közül senki (sem kormánypárti, sem ellenzéki képviselő) a vitákhoz, így mindhárom bizottságon körülbelül 2-3 perc tárgyalási idővel jutott tovább a javaslat. Kíváncsiak voltunk, mi lehet az oka annak, hogy a parlamenti ellenzéki pártok figyelmét ennyire elkerülte egy ilyen horderejű változás, ezért arra kértük őket, indokolják meg, miért nem fogalmaztak meg aggályokat.
A Jobbik azt írta lapunk kérdésére: „Már csak azért sem vetette fel ezt az aggályt senki korábban, mert egy salátatörvénybe volt elrejtve, amit ráadásul éjjel tárgyalt a parlament.” Majd hozzátették, szerencsére „sokadik olvasatra a szakértők is észrevették”, hogy a választási csalást igyekszik legalizálni a kormányoldal. Szerintük „jelzésértékű, hogy a jogalkotási szempontból is Frankenstein-jellegű jogszabállyal kapcsolatosan a pártok már akkor is éltek a gyanúperrel, és nem szavazták meg”.
Januárban egyébként a Jobbik jelzésére Magyarországra érkeznek az EBESZ nemzetközi megfigyelői, hogy megvizsgálják, hogyan hat a választások tisztaságára az új lakcímtörvény. Közben a párt elnöke levelet írt az Európai Bizottság elnökének, melyben Jakab Péter arra kérte Ursula von der Leyent, ha kell, kötelezettségszegési eljárással kényszerítse ki a törvény visszavonását.
Az MSZP szerint a salátatörvények tartalmaznak az emberek számára fontos javaslatokat, de mindig van bennük elrejtve „legalább egy akna”, ami csak a Fidesz számára fontos. „Jelen helyzetben, a törvényben szó van egy központi adatkezelő rendszer felállításáról, ami arra vonatkozik, ha egy állampolgárnak megváltozik a lakcíme vagy a neve, akkor azt a változást elég egy helyre bejelenteni, és a központi adatkezelőn keresztül a változásról értesül az áram-, víz-, gáz- vagy az internetszolgáltató. Ez önmagában támogatható javaslat, de aztán világossá vált, hogy egyéb célt is szolgál a javaslat, így azt nem támogattuk, és kezdeményeztük, hogy az ellenzéki pártok Alkotmánybírósághoz forduljanak” – közölték. A szocialisták szerint van a törvénynek egy másik problémás olvasata is: „az elfogadott törvény legalizálhatja például a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) kapcsolatos visszaéléseket, ha Varga Judit igazságügyi miniszterhez hasonlóan olyan ingatlanokra – például nyaralókra – is igénybe veszik az otthonteremtési támogatást, ahol nem életvitelszerűen élnek”.
A Párbeszéd képviselői a tárgyalási szakaszokban nem vettek részt, az igazságügyi és a nemzetbiztonsági bizottságnak pedig nincs párbeszédes tagja, így ott fel sem vethették a témát. Kocsis-Cake Olivio viszont az elmúlt hónapokban – a törvénymódosítástól függetlenül – jó párszor kiemelten foglalkozott a voksturizmus témájával.
Az LMP azt közölte: „a törvényjavaslat megítélésével foglalkozó jogászaink jogértelmezése szerint továbbra is bűncselekmény ez a fajta választási csalás (a voksturizmus), de (az eltérő jogértelmezések miatt) mindenképpen indokoltnak tartjuk a normakontrollt”.
A DK nem válaszolt a megkeresésünkre.
A Momentum még parlamenten kívüli párt, de Fekete-Győr András, a párt listavezetője már megszólalt a témában, szerinte a voksturizmus eldöntheti több kiélezett választókerület sorsát. Mint mondta, a 2018-as illegális módszereket legalizálják, akkor szerinte olyanok is voksoltak – elsősorban az északkeleti, határ menti választókerületekben –, „akiknek az állampárt csak azért biztosított lakcímet, hogy aztán leszavaztathassák őket a Fideszre”.
Márki-Zay: Választási csalásra készül a Fidesz
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a törvénymódosítással kapcsolatban azt mondta: „Nyilván szervezett választási csalásra készül a Fidesz.” Szerinte ez tűrhetetlen, tiltakozni kell ellene. „Egy évvel ezelőtt lehetővé tették a szavazólap lefényképezését, aminek nem lehetett más célja, mint hogy a közmunkásokat, állami dolgozókat bele tudják zsarolni vele, hogy azt bemutatva megtarthassák az állásukat” – vélte Márki-Zay. „Most a voksturizmus ugyanez, nyilvánvalóan arra készülnek, hogy a billegő körzetekbe költöztessenek szavazókat. (…) Mivel a jogszabállyal kihúzták a büntethetőséget a törvényből, az a kérdés, hogy arra akarják-e rákényszeríteni az ellenzéket is, hogy a szavazók nagyszámú átköltöztetésével próbáljon versenyezni a fideszes szervezett csalással.”
Márki-Zay szerint az ellenzéknek figyelemmel kell követnie, a Fidesz hova telepít át nagy számban szavazókat, és szükséges esetben akár fel kell venni a versenyt a kormánypárt „legaljasabb eszközeivel” is.