Hogyan vehetett fel Varga Judit igazságügyi miniszter tízmilliós csoktámogatást a nyaralójára?

2021. január 27. – 15:38

frissítve

Hogyan vehetett fel Varga Judit igazságügyi miniszter tízmilliós csoktámogatást a nyaralójára?
Fotó: Varga Judit / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Trükközött a Varga Judit–Magyar Péter házaspár a csokkal, vagy valóban életvitelszerűen Balatonhenyén terveztek élni? Ha ez ma már nem reális, vajon vissza fogják fizetni az államnak a 10 milliós otthonteremtési támogatást? Esetleg van olyan jogi kiskapu, amivel náluk maradhat a pénz?

Több cikket is írtunk az elmúlt napokban Varga Judit és Magyar Péter ingatlanjairól, az egyikben azt is megemlítettük, hogy a házaspár a balatonhenyei házára a maximális, 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezményt is felvette az UniCredit Bankon keresztül.

Mindez 2017 októberében történt, és kifejezetten sok olvasó jelezte, hogy a csok szabályrendszere kategorikusan tiltja azt, hogy nyaralóra vagy bármely olyan ingatlanra vegyen fel valaki támogatást, ahol ő vagy gyermekei nem életvitelszerűen laknak.

Mint a bankárok mesélik, mindig vannak, akik azzal próbálkoznak, hogy „kétlaki életet élnek”, hetente hosszú hétvégéket tartanak a Balatonnál, esetleg be is jelentkeznek a nyaraló címére, de még ezeknek az ügyfeleknek is azt szokták a szakemberek tanácsolni, hogy ne próbálkozzanak, mert ha például a gyerekek közben Budapesten járnak iskolába, könnyen megbuknak egy vizsgálaton.

Vargáék Budapesten vásárolt ingatlana – Fotó: Bődey János / Telex

Hogy szól a szabály?

A 17/2016-os kormányrendelet itt érhető el, és egyértelműen fogalmaz: a támogatott személyeknek (szülőknek és a gyermekeknek is) a vissza nem térítendő folyósítást követő tíz évig kell életvitelszerűen a támogatott lakásban lakniuk. A folyósítást követő 90 napon belül pedig be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

Idézzük egészen pontosan is a szöveget. Tehát a támogatott vállalja,

„hogy az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításától, bővítés esetén az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik.”

További lényeges szabályok, kivételek

Ami biztos, a csokszerződés megkötését követően az adott ingatlanra tíz évig az állam javára jelzálogjogot jegyeznek be, annak biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Szintén fontos szabály, hogy a tízéves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra biztosítást is kell kötni.

Vannak azért az életvitelszerű lakhatás alól kivételek is.

  • Ha például a gyermek a tanulmányai miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik, az nem számít szabályszegésnek.
  • Szabályos az is, ha valaki tartósan egészségügyi intézménybe kerül kezelésre. Az is rendben van, ha a támogatott személy és a gyermek a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik (például Brüsszelben).
  • Ilyen eset az is, ha a támogatott személy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakik.
  • Végül az sem szabályszegés, ha egy gyermek időközben (a tíz év alatt) nagykorúvá válik és elköltözik.

Kiskapu?

Az ugyanakkor nem tűnik életszerűnek, hogy a Varga–Magyar család 200 millió forintos ingatlant vásárol Budapesten, vélhetően majd ott él életvitelszerűen, de az otthonteremtésre fordítható állami forrásokból 10 millió forintot megtart. A különböző cégbírósági papírokban, ingatlanok tulajdoni lapjain a házaspár tagjai jellemzően nem balatonhenyei hivatalos lakcímmel szerepelnek, ettől függetlenül lehet, hogy volt időszak, amikor bejelentkeztek a településekre, Magyar Péter biztosan, mert az Opten a Diákhitel vezetőjénél egy rövid időre ezt a lakcímet jelzi.

Az otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos kérdéseinket január 26-án elküldtük az Igazságügyi Minisztériumnak, amint választ kapunk, természetesen ismertetjük.

Ezen szabályok alapján pontosan nem lehet tudni, hogy 2017-ben a Varga család mit gondolt. Volt-e esetleg olyan terve, hogy valóban Balatonhenyét tekinti tíz évig a család hazai bázisának, vagyis amíg Brüsszelben vagy Budapesten dolgoznak, addig erre az otthoni lakcímre jogosnak érezték a támogatás felvételét?

Vargáék balatonhenyei háza – Fotó: Huszti István / Telex

Ha volt olyan terv, hogy a család Balatonhenyén fog élni, a gyerekek a brüsszeli kiküldetés után a környéken fognak iskolába járni, akkor a csok lehetett indokolt, csak aztán az élet közbeszólt. Ez esetben vélhetően vissza fogják fizetni a támogatást.

Ha esetleg trükközni próbáltak, és nem is terveztek életvitelszerűen a távoli zsákfaluban élni, az már kockázatosabb.

Nagy kockázat

Az igénylőknek ugyanis büntetőjogi felelősségük tudatában kell mindenféle nyilatkozatot tenniük arról, hogy megfelelnek a paramétereknek. Az igénylő pedig hozzájárul ahhoz, és itt most megint idézzük a jogszabályt,

„hogy az állami adóhatóság, a kormányhivatal és a hitelintézet a dokumentumok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse.”

Frissítés 19:18-kor: Az Igazságügyi Minisztérium szerint Varga Judit és férje, Magyar Péter még amikor mindketten Brüsszelben dolgoztak, úgy tervezték, hogy megbízatásuk lejárta után három gyermekükkel együtt életvitelszerűen a 150 fős aprócska faluba, Balatonhenyére költöznek. Menet közben aztán mindketten munkát kaptak Budapesten, ezért a CSOK-támogatást folyósító banktól kérték: öt évig ne kelljen az ingatlanban élniük.