Dobrev tarol vidéken, Karácsony a fővárosban kezd feljönni

A miniszterelnök-jelöltek Facebook-oldalai alapján lehet sejteni, hogy hozzájuk is eljutottak nem hivatalos információk arról, ki hogyan áll a versenyben. Nagyon szembetűnő, hogy a mindig rendkívül aktív Jakab Péter tegnap délután óta elnémult a közösségi oldalon, majdnem egy napja semmit nem posztolt az oldalán. Ezzel szemben Márki-Zay Péter „Megcsináltuk” címmel Budapesten, „Mögcsináltuk” címmel pedig Hódmezővásárhelyen is tart majd eredményvárót.

Ezek alapján lehet sejteni, hogy ki milyen eredményeket vár, és a Telexhez érkező első, nem hivatalos információk is nagyjából egybevágnak ezekkel. Információink szerint a miniszterelnök-jelöltek versenyét Dobrev Klára vezeti, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter pedig fej fej mellett állva követik őt. Van olyan körzet, ahol mindhárman, Dobrev, Karácsony és Márki-Zay is nagyjából azonos szavazattal állnak. Jakab Péter és Fekete-Győr András lemaradva követi őket.

Várhatóan csak estére lesznek végleges eredmények. 20 órától a Telex élő eredményértékelő műsorában beszéljük át azokat, amelyet a Telexen, a Youtube-csatornánkon és a Facebookon is közvetíteni fogunk.

Vendégek:

Dull Szabolcs – főszerkesztő, Telex.hu
Czeglédy Csaba – képviselőjelölt, DK
Ungár Péter – képviselőjelölt, LMP
Török Gábor – politológus

Műsorvezető: Fábián Tamás – újságíró, Telex.hu

Az esemény linkje itt található.

Az előzetes szivárogtatások alapján akár árulkodó jelnek is vehetjük, hogy csak Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jelentettek be eredményértékelő sajtótájékoztatót, úgy tudjuk, Jakab Péter és Fekete-Győr András nem áll a nyilvánosság elé (mármint az offline nyilvánosság elé, mert az biztos, hogy a sikeres jobbikos, momentumos és jobbikos-momentumos jelöltekről serényen fognak posztolni). Márki-Zay egyébként „Megcsináltuk” címmel Budapesten, „Mögcsináltuk” címmel Hódmezővásárhelyen is tart egy-egy eredményvárót.

Noha a választókerületek nagy többségében még ma eldől, ki lesz az ellenzék közös jelöltje jövő áprilisban, az országgyűlési választáson, a második forduló eredetileg október 4. és 10. között lett volna, de várhatóan legalább két napot, ha nem egy hetet csúsztatják a pártok az oda bejutó, legfeljebb három miniszterelnök-jelölt végső megmérettetését.

Két nappal ugyanis eleve hosszabb volt az első forduló, miután az előválasztási informatikai háttér a voksolás első napján összeomlott, aminek hátterében kibertámadás és kapacitáshiány állt. A Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya nyomozást indított a szeptember 18-án történt, az előválasztás informatikai rendszerét ért támadás körülményeinek felderítésére. Az előválasztás első fordulója során történtekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A halasztásnak ennél prózaibb oka van, nincs ugyanis elég idő a szavazólapok nyomtatására, valamint az informatikai rendszer áthangolására is elegendő időt kell hagyni. A Karácsony Gergelyt támogató MSZP–Párbeszéd–LMP azt szeretné, hogy október 9. és 16. között tartsák meg a második fordulót, mert így két hétvége is beleesne, de azt is javasolják a többi pártnak, hogy a második fordulóban az egész ország egyetlen választókerület legyen, azaz bárki bárhol szavazhasson a miniszterelnök-jelöltre. A Demokratikus Koalíció információink szerint nem támogatja ezt a javaslatot, de végső döntés csak a szerdai első fordulós eredményhirdetést követően születhet.

Második fordulót persze csak akkor kell tartani, ha az elsőben egyik miniszterelnök-jelölt sem szerez 50 százalékos többséget.

„Lezárult az előválasztás első fordulója. Folytatjuk a másodikban!” – írta Facebook-oldalán Dobrev Klára az urnazárást követően, köszönetnyilvánító videójához.

A DK miniszterelnök-jelöltje ezek alapján már kevéssé számít tehát arra, hogy 50% feletti arányban nyerheti meg az előválasztás első fordulóját. Néhány napja ugyanis még erősen kérdéses volt, hogy szükség lehet-e második fordulóra, hiszen a szavazósátrak környékéről szivárgó becslések alapján úgy tűnhetett, Dobrev Klára 50 százalék feletti támogatásra számíthat.

Az ilyen számításokra a legtöbb ellenzéki forrás egyértelműen adott is az előválasztási folyamat során, noha sehol nem kezdődött meg a szavazatszámlálás szerda reggel előtt. A pártok választóköri delegáltjai azonban a szavazósátrakban kifigyelhették a szavazók mozgását, aktivitását, illetve az előválasztást megelőző ajánlásgyűjtés adatai alapján is becsülhettetek. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

A nemzetközi előválasztási tapasztalatok alapján egy ilyen, először megrendezett demokratikus verseny esetében már az 5 százalékos részvétel is sikernek számíthat.

Perszer az ellenzéki pártok már az ajánlásgyűjtési időszakban fokozódó érdeklődésről beszéltek, és azzal számoltak, hogy az előválasztáson az összes magyarországi választó 8 százaléka, azaz 600–700 ezer ember vesz részt. Ezt az arányt az alapján számolták ki, hogy 2019-ben a közel 1,4 millió választásra jogosult budapesti lakos közül 70 ezren vettek részt a főpolgármesteri előválasztás második fordulójában.

Ennek ellenére az előválasztás első napjaiban, elsősorban az informatikai rendszer összeomlását, valamint főként az online előválasztási kapacitások biztosítása jelentős kihívást jelentett az állami forrásokban aligha bővelkedő – legalábbis a kormányoldalhoz képest – ellenzék számára. Az online rendszert, elsősorban a Momentum és a civil aHang erőfeszítései árán sikerült az érdeklődésnek megfelelően felpörgetni az utolsó napokra, így az előválasztók jelentős aránya, több mint százezren adhatták le interneten a voksukat.

Grafikánk alapján az is látszik, hogy az előválasztás első fordulójában 122 782 ember, azaz az előválasztók 19,37%-a online, 511 029 ember, azaz a szavazók 80,63%-a pedig sátorban adta le a voksát.

Az összrészvételre vonatkozó számítás tehát bejött, a nagyjából 8 százalékos arány pedig kimagaslónak mondható.

Nemcsak a végül miniszterelnök-jelöltet adó párt vagy pártok, illetve maga az ellenzék kiválasztott vezetője számíthat majd a 2021-es előválasztás nyertesének, hanem azok a tömörülések is, amelyek az úgynevezett összefogáson belül jól tudják pozicionálni magukat az eredmények fényében.

A Jobbik nyerhet a legtöbb választókerületben, de egyik ellenzéki párt sem fog igazán tarolni az előválasztáson– állapította meg a Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont néhány hete.

A Jobbik az ország 106 választókerületének közel harmadát is elhódíthatja a tanulmány szerint az előválasztáson, és a DK se marad el tőle nagyon. Utóbbi ráadásul sok olyan körzetben nyerhet, ahol jövőre a Fidesz ellen is nagy esélye van az ellenzéknek. Ketten együtt pedig már komoly erőt tudnak felmutatni, és mint láttuk nyáron, a múlt és az ideológiai távolság ellenére gond nélkül képesek együttműködni.

A DK leginkább a megyei jogú városokban, a Momentum pedig Budapesten és az agglomerációban számít esélyesnek.

Az első fordulóban összesen 633 811 leadott szavazatot délelőtt 9 órakor kezdték el számolni. Várhatóan délután érkeznek az eredmények, és estére dől el, melyik miniszterelnök-jelölt nyerte az első fordulót. A szavazatokat önkéntes civilek számolják össze.

Tizenegy választókerületben eleve csak egy jelölt neve szerepelt a szavazólapon, Zuglóban pedig Tóth Csaba visszalépése után maradt Hadházy Ákos egyedül.

A 12 biztos 2022-es jelölt:

1. Budapest 8. – Hadházy Ákos (Momentum)
2. Budapest 10. – Szabó Tímea (Párbeszéd)
3. Budapest 11. – Varju László (DK)
4. Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. – Csányi Tamás (Jobbik)
5. Heves megye 2. – Dudás Róbert (Jobbik)
6. Komárom-Esztergom megye 2. – Nunkovics Tibor (Jobbik)
7. Veszprém megye 3. – Rig Lajos (Jobbik)
8. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. – Jézsó Gábor (MSZP)
9. Somogy megye 3. – Steinmetz Ádám (Jobbik)
10. Pest megye 9. – Schmuck Erzsébet (LMP)
11. Bács-Kiskun megye 4. – Kis-Szeniczey Kálmán (LMP)
12. Nógrád megye 2. – Gyenes Szilárd (MMM, a Momentum-frakciót választotta)

Választási térképünkön rá tud keresni, hogy melyik körzetben kik indultak, és hogy a jelöltek mellett mely pártok logói voltak ott a szavazólapon. Térképünkön a választókerületi eredményeket is böngészheti, amint beérkeznek a hivatalos adatok, frissítjük azokkal a Telex adatbázisát is:

Szerda estére már azt is lehet majd tudni, ki lesz az a két vagy három miniszterelnök-jelölt, aki a második fordulóban folytathatja a küzdelmet, hogy Orbán Viktor kihívója legyen 2022 tavaszán. (A harmadik helyezettnek el kell érnie a 15 százalékos eredményküszöböt a második fordulóba jutáshoz.)

Öt miniszterelnök-jelölt harcolt egymással az előválasztás első fordulójában, de mindannyian más kiinduló helyzetből, más eséllyel, más tervekkel szálltak be a küzdelembe. Ezért aztán más és más számít sikernek, illetve kudarcnak

• Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció,
• Karácsony Gergely, a Párbeszéd–MSZP–LMP,
• Jakab Péter, a Jobbik,
• Fekete-Győr András, a Momentum és
• Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje számára.

A miniszterelnök-jelöltek kampányáról itt írtunk, és beszámoltunk a kormányfőaspiránsok televíziós vitáiról is. Ilyen két alkalommal is volt, az első szeptember 12-én, vasárnap este volt az ATV-n. Ott a jelöltek a fideszesek felelősségre vonásában egyetértettek, a mikéntjén már vitáztak, és a legnagyobb vita az esetleges adóztatás, illetve Hadházy Ákos és Tóth Csaba támogatása miatt alakult ki. Minderről itt írtunk bővebben, a műsor legfontosabb pillanatait, legérdekesebb ígéreteit pedig ebben a videóban szedtük össze:

A második vita már hevesebbre sikerült, az RTL Klub szervezésében múlt pénteken találkoztak ismét a miniszterelnök-jelöltek, amiről részletesen tudósítottunk, és ismét összeszedtük a legizgalmasabb pillanatokat is:

Összesen 266 jelölt jelentkezett az előválasztásra a 106 egyéni választókerületben, de aztán hárman visszaléptek, így a választást lebonyolító Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) hivatalos adatai szerint 263-an kezdték el gyűjteni az aláírásokat augusztus 23-án.

Egy választó több miniszterelnök-jelöltet, illetve a saját körzetében induló képviselőjelölteket is szabadon támogathatott aláírásával, ám érvényesen majd csak egy-egy miniszterelnök-jelöltre, illetve képviselőjelöltre szavazhatott magán az előválasztáson, és ha lesz, ez biztosan ugyanígy lesz a miniszterelnök-jelölti végeredményt biztosító második fordulóban is.