2024. július 1. – 21:47
„Új korszak kezdődik” – hirdette meg Orbán Viktor egy európai parlamenti frakció létrehozásának tervét, ami szerinte meg fogja változtatni a kontinens politikáját. „Ma egy olyan politikai formációt hozunk létre, amely meggyőződésem szerint hasítani fog, és nagyon gyorsan az európai jobboldal legnagyobb frakciója lesz. Ez napokon belül be fog következni, és utána határ a csillagos ég. Az majd egy másik sajtótájékoztató.” Mindezt Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével és Andrej Babiš korábbi cseh kormányfővel, az ANO párt elnökével közösen jelentették be vasárnap Bécsben, ahol egy kiáltványt is elfogadtak.
A formálódó Patrióták Európáért szövetség bejelentése körül viszont egyelőre rengeteg a kérdőjel. Miért jelentettek be új tervezett európai parlamenti frakciót, ha eddig a jobboldal egyesítésének szándékáról volt szó – ráadásul úgy, hogy a háromból az egyik párt egy másik, már létező csoportban ül? Mire alapozva állítja Orbán, hogy napokon belül az egyik legnagyobb jobboldali frakcióvá válnak, van-e olyan párt, ami várhat a belépéssel, és ha igen, miért? Egyáltalán miért jelentették be mindezt ilyen magabiztosan, ha egy európai parlamenti frakcióhoz kevés országból jönnek az eddig ismert tagok?
Az előző részek tartalmából
A kérdés csak az, hogy mikor lenne a megfelelő pillanat: a júniusi európai parlamenti választás előtt vagy után – decemberben még ezt mondta Orbán Viktor a Le Point francia lapban arról, hogy az elmúlt időszakban az EP-ben a függetlenek között ülő Fidesz belépne az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójába. A hasonlóan magabiztos nyilatkozatok és a június 9-én véget ért EP-választások után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mégis arról beszélt, hogy „még várjunk ezzel”. Orbán Viktor június 17-én, az aznapi informális EU-csúcs előtt külön egyeztetett a pártcsalád vezetőjével, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel.
Másnap jött a Corriere della Sera híre: Meloni elutasította Orbán Viktor ötletét, hogy a fideszesek csatlakozzanak az ECR-hez, mert több hátránya származhatna ebből, mint előnye. A frakció egy nappal később közölt egy névsort új tagokkal, és a fideszesek nem voltak köztük – a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői viszont igen. Kocsis Máté fideszes parlamenti frakcióvezető erre reagálva kijelentette: „szó sem lehet arról, hogy a Fidesz ilyen párttal üljön egy frakcióban az Európai Parlamentben!”
Az ECR frakciójából aztán megerősítették, hogy a Fidesz nem adott be hivatalos kérelmet, de Nicola Procaccini, az ECR-frakció társelnöke egyértelművé tette: a felvételiző pártoknak egyébként is nyíltan deklarálniuk kell, hogy támogatják Ukrajna honvédő harcát Oroszországgal szemben. Korábban is az ECR több tagpártja is pont a magyar kormány Ukrajna-politikáját tette szóvá. (Az ECR-es mizériáról itt írtunk bővebben.)
Az ECR-től jobbra is található egy frakció, ami ráadásul inkább oroszbarát pártokból áll, az Identitás és Demokrácia (ID). Adhatta volna magát, hogy a Fidesz ide lépjen be. Múlt szerdán viszont arról írt a Népszava, hogy a nagyobbik magyar kormánypárt új csoportot próbál összehozni, majd egy nappal később két párttól is megerősítették, hogy valóban tárgyalnak egy frakcióról, és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is előrevetítette, hogy jönni fog egy bejelentés.
Ez végül vasárnap történt meg a Fidesz, az ANO és az FPÖ vezetőjétől. Babiš úgy fogalmazott, azért gyűltek össze, hogy új politikai frakciót alapítsanak az Európai Parlamentben, és három fő prioritás köti össze őket, ezek a szuverenitás védelme, valamint a küzdelem az illegális migráció és az uniós környezetvédelmi intézkedések ellen. Azóta a portugál Chega („Elég”) is jelezte, hogy csatlakozna.
A vasárnapi bejelentéssel egyszerre kiadtak egy patrióta kiáltványt, ami mellékesnek tűnik, de valójában a frakcióalapítás egyik feltételét pipálhatták ki vele.
Az EP eljárási szabályzata szerint új csoporthoz kell egy politikai nyilatkozat az alapértékekkel és célokkal.
A többi feltétel közül az már teljesült, hogy legalább 23 képviselőjük legyen, de a nyilvános bejelentések alapján eddig négy pártról van szó, viszont minimum hét kell. Miközben úgy tűnik, több lehetséges jelölt már kikosarazta őket, akár egy-egy képviselő is elég lehet a feltétel teljesítéséhez.
Közép-európaiakkal tárgyalt Orbán, de a legtöbben úgy tűnik, kiestek
A Népszava cikke szerint – amit az Euronews újságírója is megerősített – egy alapvetően közép-európai csoportban gondolkodtak. A lehetséges pártok között felmerült az ANO mellett
- a szocialisták között felfüggesztett szlovák Smer, Robert Fico kormányfő pártja;
- a szlovén SDS, Janez Janša volt kormányfő pártja;
- és a Jarosław Kaczyński-féle lengyel Jog és Igazságosság (PiS).
A Paraméter szerint a Smer európai parlamenti delegációjának vezetője múlt csütörtökön tagadta, hogy az EP-n belül tárgyalást folytatnának a cseh exkormányfő pártjával egy olyan frakció megalapításáról, amelyik a Fidesz csatlakozásával is számolna. Monika Beňová arról beszélt, hogy a Robert Fico pártelnöktől kapott irányvonalak alapján csak a szocialista frakcióval tárgyal (a miniszterelnök az ellene elkövetett merénylet óta lábadozik).
Az SDS egy képviselője előbb fake newsnak nevezte az értesülést, majd Janez Janša pártelnök kijelentette: „valójában mindenkivel tárgyalunk”. Ezt alátámasztja, hogy Orbán június 17-én, az informális EU-csúcs előtt nemcsak Melonival, hanem Janšával is tárgyalt. Az SDS jelenleg ellenzéki párt, vagyis az EU-csúcs miatt nem lett volna túl sok értelme vele tárgyalni, négy EP-képviselője most az Európai Néppártban ül.
A találkozón ott volt Mateusz Morawiecki is, a PiS alelnöke, volt lengyel kormányfő. Ő június 27-én egyértelműen megerősítette: valóban tárgyalnak egy új csoportról. Ötven százalékra tette az esélyét, hogy kilépnek az ECR-ből, és összeállnak a Fidesszel, az ANO-val és Janšáékkal, de végül maradtak Meloniékkal. Aznap ismerte el az ANO-t vezető Babiš is, hogy új frakción dolgoznak.
Morawieckinek jó oka lehetett arra, hogy nyilvánosságra hozza a tárgyalásokat, és hogy belengesse, kilépnek az ECR-ből. Az ECR frakciója június 26-án dél körül tartotta volna az alakuló ülését, de ezt előbb késő délutánra, majd július 3-ra, vagyis most szerdára halasztották. Több lap információi szerint az volt az ok, hogy nem tudtak Meloni pártjával megegyezni a vezető tisztségekről. A nyomás az Euronews szerint megtette a hatását: Morawiecki bejelentése után egy nappal sikerült megegyezni a posztokról.
Robbanthatják az ID-t?
Így a négy, eddig bejelentett pártból egyelőre három közép-európai, és kettő tartozik a hagyományos visegrádi négyek közé. A másik két pártban viszont szintén van valami közös: az ID-hez tartoznak. A Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) és Matteo Salvini Ligája által dominált frakcióban, ami az eredeti tervek szerint július 3-án tartaná az alakulóülését, egyébként is volt mozgolódás az utóbbi időben.
Az ID-ből nem sokkal a júniusi választások előtt zárták ki az Alternatíva Németországért (AfD) nevű német pártot, miután a korábbi listavezetője, Maximilian Krah több botrányba keveredett. Krah a választás után Budapesten tárgyalt a Mi Hazánkkal, hogy többek között a magyar párttal alapítson új frakciót, de utána kizárták a delegációból, hogy aztán a politikus szerint a többiek megpróbáljanak visszafarolni az ID-be. Azóta szinte követhetetlenné vált, hogy a változó helyzetben épp mit akarnak: új frakciót vagy a régit.
A párt vasárnapi konferenciáján úgy döntöttek, hogy saját csoportot hoznának létre, és ejtik az ID-hez visszacsatlakozást. Azt is kijelentették, hogy rövid távon nem lépnének be a Fidesz részvételével alakuló csoporthoz – habár hozzátették, hogy „ki tudja, mit fogunk tenni közép- és hosszú távon” –, amire a jelek szerint a másik oldalról se lenne sok fogadókészség. Gulyás Gergely június közepén már hangsúlyozta: soha fel sem merült, hogy az AfD mellé csatlakozzanak valamelyik EP-frakcióhoz. A múlt csütörtöki EU-csúcson Orbán Balázs is egyértelművé tette, amikor egy esetleges új frakció alapításáról kérdezték: ez nem ugyanaz, mint amin az AfD dolgozik.
Ami miatt viszont az AfD döntése a Fidesz-féle csoport jövője szempontjából is érdekes, az az indoklás. Alice Weidel társelnök azt fejtegette, hogy a szuverenisták létrejötte új lehetőségeket nyitott meg. Ha az ID legtöbb képviselőt adó pártja, a francia Nemzeti Tömörülés belépne a fideszesekkel felálló új csoportba, az AfD ismét megkezdhetné az együttműködést a megmaradt ID-sekkel.
Önmagában nehezen érthető, honnan szedte ezt Weidel, de egy olyan pletykára erősít rá, amiről a Politico írt a Domani nevű olasz lapra hivatkozva: eszerint az RN megegyezhetett a régóta Orbán-rajongó Matteo Salvini olasz Ligájával, hogy elhagyják az ID-t, az olasz lap szerint gyakorlatilag átcímkéznék és bővítenék az új csoporttal. Az RN – amelyről 2022-ben derült ki, hogy az MKB-tól kapott, azóta visszafizetett hitelből kampányolt – az EP-választás után az összes tagországot nézve a legnagyobb delegációt adja. Vasárnap nyerte meg a francia nemzetgyűlési választások első fordulóját, július 7-én tartják a második fordulót.
A kilépésről szóló pletykát hivatalosan senki sem erősítette meg, de megmagyarázná, miért kezdtek más ID-tagok átigazolni egy első ránézésre bizonytalannak tűnő frakcióhoz, miközben a vezető erejük épp áttörésre készül az egyik legnagyobb alapító tagállamban. Az Euractiv szerint a Liga is közleményt adott ki arról, hogy „nagyon kedvezően” tekint az új csoport létrehozására.
Az AfD várakozásai is bejöhetnének az ID maradékának lehalászásáról – legalábbis akkor, ha nem minden frakciótag lépne át az új csoportba. Az ID-nek a Chega, valamint az FPÖ távozásával eleve már csak hét országból lenne küldöttsége. Ha a csoportot a két legnagyobb, francia és olasz tagja is otthagyná, már csak öt tagállamból húsz képviselője maradna (a hét országból 23 mandátumos minimumfeltételek helyett).
A feltételezés azt is segítene megérteni, mire alapozva beszélhetett Orbán arról, hogy „napokon belül” a legnagyobb „jobboldali” frakcióvá válnának. A magyar miniszterelnök nem szokta ide sorolni a jobbközép Európai Néppártot, ahova Magyar Péter és a Tisza Párt EP-képviselői is beültek, és ami a 189 képviselőjével messze a legnagyobb EP-csoportot adja. A formálódó Patrióták Európáért frakcióhoz eddig bejelentett pártokból
- a Fidesz 10;
- az ANO 7;
- az FPÖ 6;
- a Chega 2
mandátumot ad. Ez összesen csak 25. (26, ha már hozzászámolnánk a KDNP-t, ami hivatalosan még nem jelezte, hogy csatlakozna.) Az RN viszont önmagában a legnagyobb párt a képviselő-testületben harminc mandátummal, a Liga pedig nyolc helyet szerzett. Így már 63-64-nél tartanának, de még bőven a 83 fős ECR mögött maradnának. Akkor se érnék utol, ha a Fidesz és az ANO mellé az egész, mostani EP-számítás szerint 58 mandátummal bíró ID odacsapódna.
Ha a 20 fős PiS-delegációval is számolt volna Orbán, azzal egyrészt máris meglenne a frakcióhoz szükséges hét tagállam, és az ECR létszáma is csökkenne, miközben az új frakcióé nőne. A PiS egyelőre azt jelezte, hogy marad az ECR-ben, másik tagpártról pedig nem tudni, amelyik gondolkodott volna a kiugráson. Így egyelőre nem világos, milyen delegációk bevonásával számolna még Orbán.
A miniszterelnök mindenesetre az állami tévének adott, hétfő este sugárzott interjúban arról beszélt:
hamarosan a harmadik, majd a második legnagyobb frakciót hozzák létre az Európai Parlamentben. „Túl fogunk nőni hamarosan mindenkit”, és erről „egy elég részletes akciótervvel is rendelkezünk”.
– mondta. Úgy vélte, hogy hamarosan olaszok is csatlakoznak (ez a Ligára utalhat). Szerinte néhány nap múlva sokan meg fognak majd lepődni, „majd látni fogja a csatlakozók névsorából, hogy kikkel sikerült már megállapodni előre”. (Az EP legutóbbi, pénteki mandátumszámítása szerint a szocialisták állnak a második helyen 136 hellyel, az ECR a harmadik 83, az ID az ötödik 58 képviselővel, 87-en számítanak ismeretlen frakciójúnak vagy függetlennek.)
Arról, hogy Le Pennel és Melonival miért nem tudtak megegyezni egyetlen nagy frakcióról, azt mondta: a szükséges lépések sebességében nem értettek egyet. Utána külön-külön tárgyaltak mindkét csoporttal, és miután eldőlt, hogy kimaradnak az ECR-ből, „különböző kombinációkban” kezdeményeztek egy új politikai mozgalmat. (Arról nem beszélt, hogy ha mindkét frakcióval egyeztettek, mire jutottak az ID-vel.)
Mindenesetre ha az ID-ből kivált pártokkal jönne létre az új csoport és a maradékával állna össze az AfD, az nehéz helyzetbe hozhatja a Mi Hazánkat. Az Euractiv szerint a németeknek egy román és egy szlovák párt mellett épp a lehetséges magyar partnerük miatt támadtak kétségeik.
A frakcióknak július 4-ig kell megalakulniuk, hogy csoportként vehessenek részt a július közepi alakuló ülésen és már a szakbizottságok elosztásánál is együtt számoljanak velük. A Népszava korábbi cikke szerint az ID és a PiS is kérte, hogy ezt tolják ki július 8-ig, egy nappal a francia nemzetgyűlési választás második fordulója utánra. Orbán a hétfő esti interjújában épp arról beszélt, hogy az új csoport alakulóülése 8-án lenne. (Az EP tájékoztatása alapján elég július 15-ig bejelenteni a testület elnökénél a csoport nevét, politikai küldetését és tagjai névsorát.)
A határidőtől függetlenül bármikor lehet új frakciót alapítani vagy átlépni egy másikba, a függetlenek között még bőven akadnak szélsőjobboldali és euroszkeptikus pártok, a jobboldalon pedig viszonylag gyakoriak az átállások – azaz a mozgolódás nem csak a következő napokban folytatódhat.