Orbán az új európai frakciójáról: Néhány nap és sokan meg fognak lepődni

„20 országban olyan pártok győztek, akik azt mondták: elég, nem mennek jól a dolgok Brüsszelben” – mondta Orbán Viktor Brüsszelben az M1-nek adott interjújában, miután hétfőtől a magyar kormány vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A miniszterelnök beszélt a hétvégén bejelentett új európai politikai formációjáról, illetve arról, hogy a magyar elnökség alatt kelet irányába nyitna, és teljesen újragondolná az EU zöldpolitikáját is.

Orbán azzal kezdte, hogy nem túl jó jel olyan embertől átvenni az elnökséget, aki belebukott a miniszterelnökségbe – utalt ezzel az előző választás után lemondó belga miniszterelnökre. Szerinte Alexander De Croo jó munkát végzett, de a magyarként az ő helyzete más, mert Európában „legmagasabb arányú” megbízatást kapták, „leverték a régi és az új ellenzéket is”. 230 elnökségi rendezvény, 37 magas szintű találkozó, az Európai Politikai Közösség találkozója Budapesten, 260 ember Brüsszelben, 1000 pedig Magyarországon – sorolta soros elnökséggel járó feladatokat.

Orbán optimistább, mint a választás előtt volt, mert szerinte Európában az emberek mindenhol a változásra szavaztak. „20 országban olyan pártok győztek, akik azt mondták: elég, nem mennek jól a dolgok Brüsszelben”. Szerinte a „brüsszeli bürokraták” nem akarnak változást, de ettől még optimistább, mert ez is azt jelzi, hogy még nagyobb szükség van a változásra. Beszélt új képviselőcsoportjukról, illetve formációjukról is amit vasárnap délelőtt Bécsben Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével és Andrej Babiš korábbi cseh kormányfővel, az ANO párt elnökével közösen jelentette be. Szerinte azt azért hoztak létre, hogy szembemenjenek a mostani „hatalmi paktummal”. „A változást mi el fogjuk érni” – mondta.

Ursula von der Leyen bizottsági elnökjelöltségéről – amit Orbán nem támogatott – azt mondta, hogy öt éve a „hungarofób” Manfred Weber helyett választották meg von der Leyent. „Én akkor kiálltam Magyarországért, így jött be a képbe Ursula von der Leyen.” Hozzátette: az elnök teljesítménye „meglehetőségen szerény”, egy „jobb képességű” vezetőt akartak a bizottság élére. Az Európai Tanács új elnökéről azt mondta Orbán, hogy benne bízik, de az észt külügyi biztosnál tartózkodott, mert szerint Kaja Kallas háborúpárti. „Nem akartam bizonytalanságot kifejezni, csak azt, hogy vannak kétségeink” – fogalmazott.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy az európaiak ma béke helyett migrációt és háborút kapnak. Szerinte ők azért hozták létre európai pártcsaládjukat, hogy ellenpéldát mutassanak, jobb és gyorsabban fejlődő Európát szeretnének. „A kilátások inkább Amerikában vannak, ennek számos oka van, a bizottság munkája és a rossz döntések okolhatóak” – mondta. Ideológiailag jobboldalinak határozná meg új formációját, de nem tartja regionálisnak: „ez egy összeurópai párt lesz, ami Közép-Európából indult”.

Arról, hogy a francia Le Pennel és az olasz Giorgia Melonival miért nem tudtak megegyezni, azt mondta: a szükséges a lépések sebességében nem értettek egyet.

Orbán szerint hamarosan a harmadik, majd a második legnagyobb európai frakciót hozzák létre az Európai Parlamentben.

„Túl fogunk hamarosan nőni mindenkit, erről részletes akciótervünk van” – mondta. Szerinte néhány nap múlva sokan meg fognak majd lepődni.

„Jót tesz majd Európának a magyar elnökség”

A féléves elnökség szlogenjéről, a „make Europe great again-ről” a miniszterelnök azt mondta, hogy csak akkor tud Európa versenyezni Amerikával, ha naggyá teszi magát is. Hozzátette: az Egyesült Államokat nem lehet majd kihagyni, mert a békéhez szerinte rájuk, illetve Trumpra is szükség lesz. „Ő megígérte, hogy 24 órán belül véget vet a háborúnak.” Szerinte épp ezért Európának fel kell készülnie, hogy milyen álláspontot képvisel majd, mikor az USA és Oroszország tárgyal egymással a békéről. Orbán szerint Magyarország javaslatokat tesz majd le az asztalra, jelentéseket készít az európai vezetőknek, akik majd döntenek.

„Ez nem egy bürokratikus vezetés, kell egy politikai vezetés, amelyik leteszi az asztalra a megoldási lehetőségeket”

– mondta. Hozzátette: a következő napokban szokatlan tárgyalási helyszínekről hallhat majd mindenki. A miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország „konyít” a nemzetközi diplomáciához, a magyarok „nevén nevezik a dolgokat”. Szerinte a magyar elnökség jót fog tenni Európának, mert a legnehezebb kérdésekről is nyíltan fognak majd beszélni. „Nem tolvajnyelven, a brüsszeli buborék formájában kerülnek majd az asztalra ügyek. Lendületet tudunk adni az Európai Uniónak úgy, hogy közbe tudjuk hol a helyünk” – mondta, majd hozzátette: lesznek meglepő dolgok.

A miniszterelnök szerint a migrációs paktumról is lesz majd egy „nyílt beszélgetés”, saját javaslatokkal fognak majd előállni. A gazdaság felpörgetésével kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy hibás volt egyes közös uniós adókat bevezetni, „az adók rossz dolgok”. Szerinte a kelet irányába jobb gazdasági kapcsolatokra van szükség, az adók és az elzárkózás nem megoldás. Azt is rossznak gondolja, hogy ma Európában több kőszenet használnak, mint a háború előtt, „erről is a Bizottság rossz politikája tehet” – mondta. Az egész zöld energiapolitikát át szeretné alakítani a következő fél évben.

A soros elnökség legnagyobb lehetőségének azt látja, hogy a kontinenst közelebb vihessék a békéhez.

A féléves elnökség befolyása korlátozott, de így is van jelentősége. Akár jöhet magyar elnökséggel indított eljárás a magyar kormány ellen, stadionba tervezett európai csúcstalálkozó, és olyan cél, aminek pont egy Fidesszel „kiválóan együttműködő” párt tehet be. Az elnökség jelmondata „Tegyük újra naggyá Európát” („Make Europe Great Again”) lett, Amerikát Európára cserélve Donald Trump, az USA volt elnökének és mostani republikánus jelöltjének korábbi választási jelmondatából. Azt, hogy milyen furcsa helyzetek sorát hozhatja a hétfőn induló magyar uniós elnökség itt írtunk.

Hét fő terület

Az épp aktuális elnökség egy programot is ki szokott adni, ami nagyrészt a már elindult kezdeményezéseket viszi tovább, de be tud csempészni az adott kormánynak fontos szempontokat, programelemeket is. A magyar programból a versenyképessé és a védelmi ipar fejlesztése; a migrációt visszafogó, EU-n kívüli országokkal kötött partnerségi megállapodások; a „gazdaközpontú agrárpolitika” és a felzárkóztatási (kohéziós) politika jövője mind olyan elem, ami uniós szinten is kiemelt, de a kormánynak is fontos.

A célok közé került a demográfiai kihívások (mint a népességfogyás) kezelése is. Kiemelt cél még a bővítési folyamat felpörgetése a nyugat-balkáni irányba. Bóka elmondása alapján itt minden országnál előbbre szeretnének lépni. A legnagyobb felhajtás Magyarországon novemberben lesz. Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója lesz a legnagyobb szabású rendezvény november 7-én: nemcsak az uniós, hanem szinte minden európai ország vezetői gyűlnek majd össze Magyarországon. Az első informális miniszteri találkozót július 8-án tartják. Magyarország legutóbb 2011-ben volt az EU soros elnöke.