A szélsőjobb az élen a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában
2024. június 30. – 20:31
Lendületben maradt Marine Le Pen pártja vasárnap az előrehozott francia parlamenti választáson, amelynek gyors megtartásáról azután döntött a francia elnök, hogy a Nemzeti Tömörülés könnyedén megnyerte az EP-választásokat Emmanuel Macron pártszövetsége előtt. Az elnök – akinek pozícióját a választás nem érinti – kockáztatott, és bár a szélsőjobboldal az első fordulót megnyerte, annak alapján még nem lehet pontosan megjósolni, milyen lesz a törvényhozás alsóházának összetétele, így azt sem, hogy az ötödik köztársaság történetében először lesz-e szélsőjobboldali kormánya Franciaországnak. Sok múlik az egy hét múlva esedékes második forduló előtti visszalépéseken és azon, hogy a következő vasárnap a Nemzeti Tömörülés képes-e újabb választókat maga mögé állítani.
A felméréseknek megfelelően a Nemzeti Tömörülés (RN) végzett az élen az előrehozott francia nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában. A Le Figaro az Ifop közvélemény-kutató becslései nyomán azt írja, hogy Marine Le Pen pártja 33,5 százalékot szerzett országosan, míg a baloldali szövetség, az Új Népfront (NFP) 28,5, az Emmanuel Macron elnök mögött álló szövetség (Ensemble! – Együtt!) pedig 22,5 százalékot érhet el. Az Ipsos Talon frissített becslései csak minimálisan térnek el, ők 33,2 – 28,1 és 21 százalékot jeleznek.
Ezek országos százalékok, de valójában egyéni képviselői helyekért megy a küzdelem. Az Ifop azt jósolja, hogy a Nemzeti Tömörülés 240-270 képviselői helyre számíthat, az Új Népfront 180-200-ra, Macron pártszövetsége 60-90-re, míg a jobbközép A Köztársaságiak 30-50-re az 577 fős nemzetgyűlésben, a francia törvényhozás alsóházában. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség. Az Ipsos becslése 230-280 közé teszi Le Penéket, 125-165 képviselőt jósol a Népfrontnak, 70-100-at Macronéknak és 41-61-et A Köztársaságiaknak.
A Le Monde szerint éjjel fél egyre az 577 választókerületből 560-ban meglett az eredmény. 298-ban végzett az élen a Nemzeti Tömörülés vagy szövetségesei jelöltje, 148-ban a Népfront jelöltje, míg 64-ben az Együtté.
Ezek azonban csak az első forduló eredményeit jelentik, a kétfordulós rendszerben a végeredmény jelentősen módosulhat: a francia választási rendszerben azok a jelöltek győznek rögtön az első körben, akik 50 százalék felett végeznek, máskülönben második fordulót kell tartani. Oda a két élen végzett jelölt jut tovább, de mellettük bármelyik olyan jelölt is, aki a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát eléri. Miután most három nagyobb tömbre szakadt a francia társadalom, az Ipsos előzetesen azt becsülte, hogy akár kétszáznál is több olyan választókerület is lehet, ahol hárman maradnak talpon a második körre. Így minden korábbinál nagyobb jelentősége lesz az esetleges visszalépéseknek.
Az eredmények alapján rekordszámú, az 577-ből 315 mandátum esetében három jelölt jut a második fordulóba – legalábbis az szabályok szerint, de ezen sokat változtatnak a már említett esetleges visszalépések – nagyrészt annak érdekében, hogy a Nemzeti Tömörülés jelöltjei kisebb eséllyel nyerjenek. Az alku azonban nem lesz egyszerű az elnök mögött álló, de vegyes Ensemble! és a szintén sokféle baloldali formációt tömörítő Új Népfront (NFP) között sem.
Rekordrészvétel hirtelen jött választáson
Az előzetesen is várható volt, hogy rekordközeli részvétel lehet, és a francia belügyminisztérium szerint 17 óráig 1978 óta a legmagasabb részvételi arányt regisztrálták nemzetgyűlési választáson: 59,39 százalék ment el szavazni. A június 9-i EP-választáson az este nyolcas urnazárásig 51,85 százalékos volt a részvétel, a legutóbbi nemzetgyűlési választáson, 2022-ben pedig csak 47,5 százalék ment el szavazni. A nem sokkal előtte tartott elnökválasztás első fordulójában viszont 73,69 százalékos volt a részvétel, ez a mostani választás inkább ahhoz lesz mérhető. Az Ifop becslése 67 százalék körüli végső részvételt jósol.
Azért szavaztak vasárnap a franciák, mert Emmanuel Macron elnök az európai parlamenti választások estéjén előrehozott törvényhozási választásokat írt ki, ennek az első fordulóját tartották vasárnap, a második fordulót pedig egy hét múlva, július 7-én rendezik. Macron ezzel reagált arra, hogy Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése látványos győzelmet aratott az EP-választáson, míg a francia elnök pártszövetsége alaposan visszaesett.
Macron döntése azt jelenti, hogy a parlament alsóháza, a nemzetgyűlés feloszlott, és új kormánypártról kell dönteniük a franciáknak. Macron pozícióját ez nem érinti, az elnök miniszterelnök-jelöltje Gabriel Attal eddigi kormányfő, akiről ebben a cikkünkben már bővebben írtunk. Legfontosabb ellenfele a Nemzeti Tömörülés és a szélsőjobboldali párt ifjú titánja, Jordan Bardella lesz, aki pártelnökként az EP-listavezető is volt, most pedig a miniszterelnöki posztra hajt. Mindeközben azonban összeszerveződött a baloldal is, lekörözve a Macron-féle szövetséget.
A Politico közvélemény-kutatásokat összesítő átlaga az első forduló előtt azt jelezte, hogy a Nemzeti Tömörülés 35 százalékkal vezetett, a baloldali Új Népfront 28 százalékra, míg a Macron mögött álló szövetség 20 százalékra számíthatott. A jobbközép A Köztársaságiakat 8 százalékra mérték. A választók azonban csak egyéni jelöltekre szavaznak.
Macronnak eddig sem volt meg a többsége
A nemzetgyűlésben 577 képviselői hely van, köztük 13 tengerentúli körzet és 11 választókerület, amelyek a külföldön élő franciákat képviselik. Az abszolút többséghez egy pártnak 289 helyre van szüksége. Macron szövetségének csak alig 250 mandátuma volt a leköszönő nemzetgyűlésben, és minden alkalommal más pártok támogatását kellett megszereznie egy-egy törvény elfogadásához, miután a 2022-es nemzetgyűlési választáson elveszítette az abszolút többségét.
A kampányban a három nagy politikai blokk között olyannyira felerősödött az ellenségeskedés, hogy egyelőre hivatalosan egyetlen tábor sem akart együttműködni a másik kettővel. Macron a baloldali szövetségben fontos szerepet játszó, radikális baloldali Engedetlen Franciaországot is elutasítja, és az első forduló előtt hivatalosan nem beszéltek arról az elnök mögött álló erők, hogy támogatnák a baloldali jelölteket azokban a körzetekben, ahol nem jut tovább a jelöltjük, azonban az MTI szerint helyi szinten nem kizárt az összefogás. Az Engedetlen Franciaország vezetője, Jean-Luc Mélenchon viszont előzetesen jelezte, hogy arra kéri majd híveit, hogy szavazzanak a Nemzeti Tömörülés ellen a második fordulóban.
Az a felmérések alapján várható volt, hogy a Nemzeti Tömörülés lesz a legerősebb párt az első forduló alapján. Az volt a kérdés, hogy mennyi helyen végez magabiztosan első helyen vasárnap, és mennyi másik választókerületben jut tovább erős eredménnyel a második fordulóba. A kétfordulós rendszerben semmi sem biztos: még ha a Nemzeti Tömörülés számos választókerületben be is jut a második fordulóba, a választók dönthetnek úgy, hogy – ahogy korábban számos választáson történt – a taktikai szavazás mellett döntenek, és átszavaznak a legesélyesebb másik jelöltre, hogy a pártot távol tartsák a hatalomtól.
Macron a társbérletben is marad
A helyzetet az is bonyolítja, hogy Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget szerez a nemzetgyűlésben, vagyis legalább 289 képviselőjük lesz.
Bárki is nyer, Macron azt mondta, hogy nem fog lemondani elnöki tisztségéről. Ha pártja veszít, és a Nemzeti Tömörülés (RN) vagy az Új Népfront győz (NFP), és valamelyik kormányt is alakít, akkor a „cohabitation” (társbérlet), azaz a hatalommegosztás időszaka következne. Ilyenkor más politikai erő adja az elnököt, és másik a miniszterelnököt és a kormányt. Ez már korábban is előfordult az V. Köztársaság történetében, ugyanakkor ez a „társbérletes” elrendezés nagyon megnehezíti a kormányzást. A kényszerű együttélés megnehezítené Macron víziói megvalósítását elnöksége hátralévő három évében.
A vasárnapi első forduló után tisztulhat igazán a kép, de az esetleges visszalépések és a három nagy blokk miatt többféle forgatókönyv is elképzelhető. A végén pedig könnyen újabb patthelyzet állhat elő, ha egyik tömbnek sem lesz abszolút többsége, miközben az előrehozott választások miatt 12 hónapig biztosan nem lehet új választásokat tartani. A helyzetet itt elemeztük az első forduló előtt részletesebben.
Mindenki a második fordulóra hangol
Emmanuel Macron az első becslések közzététele után egy nagy „demokratikus és köztársasági” összefogásra szólított fel a második fordulóban a Nemzeti Tömörüléssel szemben. Közleményében azt is jelezte, hogy a magas részvétel is mutatja a választás fontosságát, és hogy a franciák tisztázni akarják a politikai helyzetet, írta a Le Figaro.
Marine Le Pen már az első fordulóban képviselői helyet szerzett körzetében, az észak-franciaországi Pas-de-Calais megyében 58 százalékkal simán hozta el a mandátumot – írta a svájci Le Temps. Le Pen is a magas részvételt emelte ki, és arról is beszélt, hogy teljesen eltörölték a Macron-féle tömböt. Le Pen azt kérte a franciáktól, hogy a második fordulóban adjanak nekik abszolút többséget, „mozgósítsatok, hogy a nép győzzön”, mondta. Jordan Bardella azt mondta, hogy a második forduló az egyik legmeghatározóbb lesz az ötödik köztársaság történetében.
Ezzel egyetértett a kormányfő is, csak ellentétes előjellel: Gabriel Attal, utalva a választás tétjére azt mondta, „ez az éjszaka nem olyan, mint a többi”, „meg kell előzni, hogy a második fordulóban a Nemzeti Tömörülés abszolút többséget szerezzen” – idézte Attalt a BBC. A kormányfő már előrevetítette a lehetséges stratégiát is. Az elnökpárti szövetség jelöltjeinek, amennyiben nincs esélyük a győzelemre, visszalépnek a Nemzeti Tömörüléssel szembenálló legerősebb jelöltnek a javára. A kormányfő szerint egyetlen szavazatot sem szabad veszni hagyni, amely Le Pen pártjával szemben felhasználható, mert a jelenlegi állás szerint szélsőjobb „a hatalom kapujában áll”.