Csónakokban menekülnek a Dnyeper ukrán oldalára a helyiek, az oroszok bombázzák a partokat

Herszon megye oroszbarát vezetője, Vlagyimir Szaldo azt mondta, hogy a Nova Kahovka-i gát átszakadása taktikai előnyhöz juttatta az orosz hadsereget. A Moszkva által beiktatott kormányzó az ukránokat tette felelőssé a katasztrófáért, de szerinte a tragédia előnyhöz juttatta az orosz hadsereget.

„Katonai szempontból a helyzet úgy alakult, hogy operatív és taktikai szempontból az orosz erőknek kedvez” – mondta Szaldo a Kreml-barát Vlagyimir Szolovjov televíziós műsorvezetőnek. A kormányzó szerint a gát lerombolása és az ebből eredő árvíz megkönnyíti Oroszország számára a védekezést az esetleges ukrán ellentámadással szemben a térségben.

„Ezzel saját maguknak ártottak. Az volt a számításuk, hogy a gát felrobbantásával valamilyen stratégiai vagy műveleti előnyhöz juttatják az ukrán fegyveres erőknet. De nem fognak tudni semmit sem tenni” – mondta.

Az erőmű és a közeli Nova Kahovka városa már több mint egy éve orosz megszállás alatt áll, és Ukrajna korábban is figyelmeztette arra a nemzetközi közvéleményt, hogy bizonytalan, mire szánhatják el magukat az oroszok a gáttal kapcsolatban. Ukrajna a gáton történt robbanásért is Oroszországot teszi felelőssé: a kijevi nemzetbiztonsági tanács szerint a vízerőművet belülről robbantották fel, hiszen „lehetetlen”, hogy külső támadással lehessen ekkora kárt okozni. Nova Kahovka oroszok által beiktatott polgármestere és az orosz elnöki hivatal viszont az ukránokat okolja a katasztrófáért.

A gát látja el vízzel a Krím félszigetet és a zaporizzsjai atomerőművet is – utóbbira ugyan „negatív hatással lehet” a víztározó átszakadása, de egyelőre nincs közvetlen veszélyben. Azonban legalább 80 település van az árvíz által veszélyeztetett zónában, és közel 42 ezer ember lakóhelyét fenyegeti árvíz a katasztrófa miatt.

(Guardian)

Továbbra is normális a sugárzási szint Európa legnagyobb atomerőművében az ukrajnai Zaporizzsjánál, írja a Sky News a RIA Novosztyi híre alapján, az orosz szövetségi orvosbiológiai ügynökség ugyanis naponta ellenőrzi a sugárzási szintet.

A Nova Kahovka-gát átszakadása miatt aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, milyen hatása lehet ennek az atomerőműre. A létesítmény ugyanis a tönkrement tározóból kapta eddig a vizet a reaktorok és a nukleáris hulladék hűtéséhez.

Az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve szerint ehhez az erőműnek egy másik tóból „néhány hónapra elegendő” víz áll még rendelkezésére. Azonban a gátszakadás így is „veszélyt jelent” az atomerőműre, mondta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi a Sky Newsnak, amennyiben ezt a vizet nem tudják biztosítani hosszú távon más forrásból.

„Egy tragikus ökológiai következményekkel járó nukleáris olvadást kockáztatnánk (…) Nem akarunk pánikot kelteni, de ez egy komoly helyzet, mert normális esetben garantált mennyiségű víz keringetésére lenne szükség ezekben a reaktorokban”

– mondta Grossi. „Ha elveszítjük ezt a garanciát, akkor gond lesz. Lehet ezt tologatni néhány nappal vagy héttel tovább, de a probléma velünk fog maradni.” A NAÜ-vezér hozzátette, hogy a jövő héten tervezik meglátogatni csapatával az erőművet, hogy felmérjék az ottani helyzetet, amit egyébként nagyban befolyásol az, hogyan alakul a Dnyeper folyása a következő napokban.

Sivataggá válhat Ukrajna termőföldjeinek egy része a Nova Kahovka-gát összeomlása miatt, legalábbis erre figyelmeztet az ukrán mezőgazdasági minisztérium. A Sky News által idézett számításaik szerint öntözés nélkül 500 ezer hektárnyi föld válhat a gát leomlása után sivataggá Ukrajna déli részén.

Az ország jelentős gabonatermelő- és exportőr, összesen 33 millió hektárnyi termőfölddel a Világbank számításai szerint. Így a termőterület 2 százaléka kerülhet veszélybe azzal, hogy 31 öntözőrendszer vízellátása szűnt meg Dnyipro, Herszon és Zaporizzsja megyékben a gátszakadás miatt.

Az ukrán minisztérium ismét kiemelte, hogy szerintük az erőművet ellenőrzésük alatt tartó Oroszország a felelőse a gát felrobbantásának.

Szándéko támadásnak és barbár cselekedetnek nevezte a Nova Kahovka-gát felrobbantását Vlagyimir Putyin, írja a BBC. Az orosz elnök Recep Tayyip Erdoğannal egyeztetett szerdán, többek között a gátszakadásról is, ami Putyin szerint „nagyszabású környezeti és humanitárius katasztrófához” vezetett.

Korábban írtunk arról, hogy Erdoğan egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, aki szerint a gát felrobbantása orosz terrorcselekmény volt.

Szakértők szerint valószínű, hogy az oroszok ellenőrizte területen fekvő kahovkai erőmű gátját az oroszok semmisíthették meg. Erről Rácz András Oroszország-szakértővel is beszéltünk ebben a cikkben.

Nincs sok jele annak, hogy az oroszok mentőakciót indítottak volna a megszállásuk alatt álló területeken Herszon megyében, írja a Guardian. Bár a Nova Kahovka-gát robbanása után az áradásveszélynek kitett 80 település többsége orosz kézen van, az orosz hatóságok már kedden is arról beszéltek, hogy nincs szükség nagyszabású mentőakcióra.

A területen készült videók alapján viszont a helyiek kétségbeesetten várják a segítséget mindenkitől. Az ukrán kézen lévő Herszonnal szemben fekvő Oleskij városa felett drónnal kameráztak, a szinte teljesen víz alá került város lakói közül többen pedig a háztetőkről integetve, néhol imádkozva vártak segítséget.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetközi szervezetek beavatkozását kérte, szerinte ugyanis látványos, ahogyan az orosz hatóságok semmilyen segítséget nem adtak a helyieknek.

A Guardian arról ír, hogy a Kremlből kinevezett helyi tisztviselők sms-ben üzentek az oroszok által megszállt területek lakóinak, miszerint készítsenek elő három napra elegendő élelmet, ruhát, vizet, valamint az irataikat. Azonban az Ukrajinszka Pravdának egy nova kahovkai úgy nyilatkozott, hogy a gát szomszédságában fekvő várost szinte teljesen hátrahagyták az oroszok. Csak néhány gyalogsági katona maradt hátra, akik „nem tudják, mitévők legyenek”.

Tömeges halpusztulásról számolt be a Dnyeperen (ukránul Dnyiprón) az ukrán elnöki hivatal vezetője. Andrij Jermak Twitteren osztott meg egy videót azzal a szöveggel: „Ember alkotta környezetirtás, Oroszország által.”

Rengeteg állat természetes élőhelye pusztult el a Nova Kahovka-gát felrobbantásával, erről több poszt is megjelent a közösségi médiában. A gát elpusztításáért Ukrajna Oroszországot tette felelőssé – a gátpusztítás következményeiről itt olvashat bővebben.

Nyilvános üdvözletben várja a Herszon megyéből evakuáltakat Lviv kormányzója, Makszim Kozickij. Tudomása szerint azonban eddig csak néhány család érkezett hozzájuk a nyugat-ukrajnai megyébe – erről Telegram-bejegyzésében írt, amit a Guardian is idézett:

„Eddig 29 települést árasztott el a víz Herszon megyében. Éjszaka egy méterrel nőtt a vízszint a megye központjában. Szakértők szerint a helyzet tovább romolhat, de az emberek nem akarnak menekülni, és készek maradni – annak reményében, hogy a vízszint egyszer le fog csökkenni.”

A helyiek megsegítésére 700 víztisztító berendezést küld Lviv megye a herszoniaknak. Emellett Kozickij arról is írt, hogy az érintetteknek bármikor készek lakhelyet, ételt, tiszta ruhákat és más segítséget is nyújtani Lviv megyében. „Együtt vagyunk. Együtt mindent átvészelünk” – írta a megye kormányzója.

Németország ötezer vízszűrő berendezést és 56 generátort, Ausztria pedig húsz víztartályt és tíz szivattyút ajánlott fel a Nova Kahovka-i víztározónál kedden történt robbanást követő gátszakadás következményeinek enyhítésére, írja az Európai Bizottság közleményére hivatkozva az MTI. A közlemény szerint az eszközök már úton vannak Ukrajnába, de a felsoroltakon felül Litvánia és Németország sátrakat, ágyakat és takarókat is felajánlott a bajbajutottak számára.

A bizottság azt írta, hogy az EU veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központja közvetlen kapcsolatban áll az ukrán segélyszolgálatokkal, hogy figyelemmel kísérje a szükségletek alakulását, és az igények alapján összehangolja a további segítségnyújtást. Az Európai Unió ukrajnai humanitárius irodája együttműködik partnereivel is, hogy gyorsan tudjanak reagálni szükségletekre, többek között élelmiszersegéllyel és ivóvízzel, tették hozzá.

Továbbra is harcok folynak Oroszország nyugati részén, a belgorodi régióban, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségre hivatkozva a Guardian. „Az ukrán fegyveres erők egy nap alatt 460 lőszert lőttek ki a sebekinói járásban, 26 alkalommal dobtak le drónokról robbanószerkezetet” – közölte a belgorodi körzet kormányzója, hozzátéve, hogy bár több ház és autó is megsérült, de áldozatai nem voltak a támadásnak.

A Moscow Times viszont arról írt, hogy a kurszki körzetben a dróntámadások áramkimaradást okoztak. Sőt, egy munkás az áramhálózat helyreállítása közben repeszsérüléseket is szenvedett. A terület kormányzója szerint „folyamatosan aknamentesítik a területet az áramellátás helyreállítása érdekében”.

Bár mindkét esetben az orosz hatóságok Ukrajnát vádolták a támadással, Kijev tagadja, hogy köze lenne ezekhez. Velük ellentétben viszont több, Oroszország területén elkövetett támadást is magukra vállaltak olyan Putyin-ellenes milíciák, mint az Oroszország Szabadsága Légió.

Nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását javasolja Recep Tayyip Erdoğan – erről a török elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett, írja a Sky News.

Erdoğan szerint a Nova Kahovka-i gátszakadás miatt olyan vizsgálóbizottságot kell felállítani, amelyben Ukrajna és Oroszország mellett közvetítőként Törökország és az ENSZ is részt vesz. „Törökország kész mindent megtenni az ügy érdekében, Erdogan elnök pedig megjegyezte, hogy a gabonafolyosóról szóló tárgyalások formátumát lehetne követni” – írták a török elnök Twitter-oldalán.

Erdoğanék közleménye hozzátette, hogy erősíteni kell a tárgyalásokhoz való visszatérést, mert „a konfliktus elhúzódásával lehetetlen megelőzni az áldozatok számának napról napra történő növekedését”.

A beszélgetésről az ukrán elnök is posztolt Twitteren: „Beszéltünk a kahovkai vízerőműnél elkövetett orosz terrorcselekmény humanitárius és környezeti következményeiről, beleértve a zaporizzsjai atomerőművet érintő kockázatokat is” – írja posztjában Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy egy listát is átadtak a török elnöknek arról, mire lenne szüksége Ukrajnának a katasztrófahelyzet kezeléséhez.

Korábban Törökország és az ENSZ közvetítésével állapodott meg Oroszország és Ukrajna egy humanitárius folyosó létesítéséről a Fekete-tengeren, aminek köszönhetően az ukrán gabona ki tudott jutni az ország partjairól. Erről itt írtunk részletesen.

A Bahmutnál folyó harcok még nem jelentik azt, hogy Ukrajna elkezdte volna a nagyszabású ellentámadását – mondta az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára, Olekszij Danilov. A vezető tisztviselő ezzel Dmitrij Medvegyev szavaira reflektált, aki szerint az ukrán erők már elkezdték offenzívájukat a front több szakaszán.

„Ez nem igaz” – idézi Danilov szavait a Sky News – „Ha elkezdjük az ellentámadást, arról mindenki tudni fog, mert mindenki látni fogja.” Hozzátette, hogy a Bahmut környéki ukrán offenzíva csak egy helyi hadművelet része.

Danilov szerint a Nova Kahovka-gát felrobbantása – amivel Kijev Oroszországot vádolja – is arra utal, hogy az oroszok azt hitték, a vízerőmű iránya fognak megindulni az ukrán csapatok. „A tetteik nem olyan következményekkel járnak majd, mint amilyeneket elérni szerettek volna” – tette hozzá a tisztviselő.

A Biztonsági és Védelmi Tanács titkára korábban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna bármelyik pillanatban kész elindítani az ellentámadást, a potenciális időpontját azonban legfeljebb három ember tudhatja.

A NATO történetének legnagyobb légi bevetési gyakorlatát rendezik jövő héten Németországban, írja a Sky News. Június 12-től 23-ig az Air Defender 23 nevű gyakorlatban 25 nemzet vesz részt 250 repülővel és 10 ezer emberrel, leszimulálva egy NATO-tagország elleni támadásra adott reakciót.

A gyakorlatban Magyarország is részt vesz a Gripenjeivel, de a NATO-tagállamokon kívül Svédország és Japán is részt vesz a szimulációban. A legnagyobb erővel az Egyesült Államok lesz jelen kétezer emberével és 100 repülőgépével a Légi Nemzeti Gárdájából.

„Eléggé meglepődnék, ha nem venné észre ezek után a világ bármely vezetője, hogy milyen erőt és szellemet tud képviselni ez a szövetség. Ide értem természetesen Putyin urat is”

– nyilatkozta Amy Gutmann, az Egyesült Államok németországi nagykövete.

Védekezésből támadásba fordult át az ukrán hadsereg dinamikája Bahmutnál, jelentette ki az ukrán védelmi miniszter-helyettes. Hanna Maljar szerint kedden a kelet-ukrajnai város különböző pontjainál 200-1100 métert haladtak előre az ukrán csapatok, idézi szavait a Sky News.

Maljar hozzátette, hogy bár harcokba keveredtek az orosz reguláris hadsereg tagjaival, de a Wagner-csoport erői a hátországban maradtak – azaz megerősítette Prigozsin közlését arról, hogy már nincsenek jelen a Wagner erői a városban.

Korábban Maljar arról beszélt, hogy valóban támadó akciókra készülnek egyes frontszakaszokon a napokban. Bahmut vérszivattyúja tíz hónapon keresztül őrölte fel az orosz és az ukrán erőket – bővebben az ukrajnai háború legvéresebb csatájáról itt olvashat.

Dmitrij Medvegyev orosz exelnök szerint Kijev elindította a hónapok óta előkészített ellentámadását – amire szerinte Oroszországnak saját ellen-ellentámadással kell válaszolnia, írja a Sky News.

Medvegyev, aki most az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke, Telegramján azt írta: „Az ellenség régóta ígért egy nagyszabású ellentámadást. Most úgy tűnik, elkezdtek valamit. Meg kell állítanunk az ellenséget, és utána offenzívába kell kezdenünk.”

A korábban elnökként még nyugatos politikát képviselő Medvegyev az Ukrajna elleni háború kezdete óta masszívan beleállt a legszélsőségesebb nyugat- és ukránellenes propaganda terjesztésébe. A politikus pálfordulásáról itt olvashat bővebben.

Csónakokkal menekülnek az oroszok által megszállt településekről a Dnyeper (Dnyipro) folyó túlpartjára a helyiek, írja a Sky News. A brit hírtévé tudósítója két csónak utasaival is beszélt, akik azt mondták, menekülésük közben az oroszok folyamatosan bombázták a partokat, és megpróbálták ellopni a csónakjaikat.

„Borzasztó volt. Ezek idióták” – mondta egy Olga nevű nő, aki anyjával, a 89 éves Tamarával kötött ki az ukránok által ellenőrzött Herszonban. Olga még sok más jelzővel is illette a menekülő helyieket fegyverrel visszatartani próbáló megszálló csapatokat.

Az ukrán hatóságok a partra érkezéskor begyűjtötték az útleveleket és a személyi igazolványokat is, ugyanis attól tartanak, hogy a menekülők mellett orosz szabotőrök is feltűnhetnek a csónakokban.

Az oroszok egyébként azzal vádolják az ukránokat, hogy drónokat vetnek be a Nova Kahovkában menekülő civil lakosság ellen, de ezt a hírt a hitelességében megkérdőjelezhető orosz állami hírügynökségen kívül senki nem erősítette meg.

„Nem a mi oldalunkon áll a győzelem” – vallotta be egy hosszú, két nappal ezelőtt készült interjúban Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg vezetője. Az interjút a 444 is szemlézte, a zsoldosvezér pedig minden eddiginél élesebben és kritikusabban fogalmazott az orosz hadi vezetéssel kapcsolatban.

Prigozsin szerint az ukránok is ismerik a gyengeségeiket, az orosz hadsereg legnagyobb hibája pedig szerinte a menedzsment és az egymás iránti tisztelet hiánya.

„Mit csináljunk? A légierő nem ment meg semmit. Mi mást tudunk tenni? Megnyomjuk az atombombák indítógombját? Soha nem fogjuk azt megnyomni”

– mondta Prigozsin. „Komoly veszteségeket fogunk elszenvedni, ebben egészen biztos vagyok. Most már biztosan el fogjuk veszíteni a területeink egy részét, és ebbe beletartoznak az Orosz Föderáció egyes részei is” – mondta a Wagner-vezér, aki szerint teljes mozgósításra lenne szükség Oroszországban, de csak két-három hónapos kiképzés után lenne érdemes a frontra küldeni az újoncokat – holott az oroszoknak már két hónapjuk sincs.

Ennyi időn belül ugyanis vagy egy forradalom söpri el a rendszert az elégedetlen civilek tömegei miatt, vagy nyílt színen fogják kivégezni a háború mostani állásáért szerinte felelős két vezetőt, Szergej Sojgu hadügyminisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Prigozsin az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte a belgorodi események azt mutatják: vérszemet kaptak a lengyelek és a románok, hogy behajtsák történelmi bosszújukat Oroszországot. Az interjúról bővebben itt olvashat.

Légifelvételt mutatott be az ukrán külügyminisztérium arról, hogyan árasztotta el a dél-ukrajnai Herszont és környékét a Nova Kahovka-gát megsemmisülése.

Rácz András Oroszország-szakértő a Telexnek arról beszélt, hogy egy félresikerült robbantást vethetett be a gátnál az orosz hadsereg az ukrán ellentámadástól tartva. A Balaton víztömegének tízszeresét rejtő víztároló megsemmisülésével azonban az ukránokat vádoló orosz erők maguknak is jelentős károkat okoztak. A Nova Kahovka-i gát átszakadásának lehetséges következményeiről itt olvashat bővebben. A víztározó kiömlése utáni képeket pedig ebben a cikkben foglaltuk össze.

Valószínűleg tovább romolhat a lerombolt Nova Kahovka-gát szerkezete, erről a brit hírszerzés írt szerda reggeli jelentésében. A Sky News által szemlézett jelentés szerint ez további árvizeket okozhat a dél-ukrajnai Herszon régióban.

„A Kahovka víztározó szintje rekordmagas volt az összeomlás előtt, ami miatt különösen nagy mennyiségű víz árasztotta el az attól délre fekvő területeket” – írja a brit hírszerzés. Hozzátették, hogy szerintük „nagyon valószínűtlen, hogy azonnali további biztonsági problémákkal kell szembenézni”.

Továbbra is hordják a palackozott vizet a boltokba Herszon területére a kahovkai gát robbanása után. Az áradás intenzitása csökken, de a következő 20 órában a vízszint várhatóan további egy méterrel emelkedik.

A Dnyipropetrovszki területen található Nikopolban a hatóságok szigorú víztakarékossági intézkedést vezettek be, arra kérik a lakókat, hogy tartalékoljanak.

(Guardian)

„Ukrajna egyik legnagyobb víztározójának elpusztítása teljesen szándékos, az orosz invázió előtt legalább százezer ember élt ezeken a területeken, legalább tízezren még mindig ott élnek, emberek százezrei maradtak ivóvízhez való normális hozzáférés nélkül” – írta a Twitteren Volodomir Zelenszkij ukrán elnök. Azt is hozzátette, csak az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területeken élőknek tudnak segíteni, orosz részről viszont fel sem merült a segítségnyújtás.

Az orosz külügyminisztérium az ukrán ellentámadás részének nevezte és „céltudatos terrorcselekménynek” minősítette a Nova Kahovka-i vízierőmű megsemmisítését, amit elítélt, és erre szólította fel a nemzetközi közvéleményt.

A tárca közleménye szerint Moszkva a „kijevi rezsim” ezen bűncselekményének megvitatását kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és más nemzetközi fórumokon.

Az orosz külügy szerint ukrán részről nemcsak folyamatosan erős tüzérségi tűz alatt tartották a Nova Kahovka-i erőművet, de a vízierőmű zsilipjeinek megnyitásával a kritikus szintig növelték a vízszintet a Nova Kahovka-i víztározóban.

Az ukránok az oroszokat tették felelőssé a gát átszakításáért, az ukrán nemzetbiztonsági tanács szerint a vízerőművet belülről robbantották fel, nem külső támadás érte.

(MTI)

Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó helyzetjelentése szerint két ember halt meg a régióban orosz lövések következtében kedden. A célpontok közé sorolta Kurahovét, Ocseretinét, Avgyijivkát és Torecket, utóbbi településen öt ház megrongálódott, és további egy magasépületet is tűz alá vettek Csasziv Jarban.

(Guardian)

Mintegy 42 ezer embert fenyeget az árvíz a Dnyeper-folyó mindkét partján a Nova Kahovka gát szakadása után – közölték ukrán tisztviselők, akik arra számítanak, hogy az árvíz szerdán tetőzik majd.

Az előrejelzés azután hangzott el, hogy Martin Griffiths, az ENSZ segélyszervezetének vezetője kedd este a Biztonsági Tanács előtt elmondta, hogy a gát átszakadása „súlyos és messzemenő következményekkel jár a frontvonal mindkét oldalán élő emberek ezreire nézve Dél-Ukrajnában az otthonok, az élelmiszer, a biztonságos víz és a megélhetés elvesztése miatt”.

„A katasztrófa puszta nagysága csak az elkövetkező napokban fog teljes mértékben realizálódni” – mondta.

• A hajnali órákban robbanás következtében átszakadt a Nova Kahovka-i gát fala, és kontrollálhatatlanul ömlik belőle a víz Herszon régióra.
• A gát látja el vízzel a Krím-félszigetet és a zaporizzsjai atomerőművet. Az erőműre „negatív hatással lehet” a víztározó átszakadása, de egyelőre nincs közvetlen veszélyben.
• Az ukránok az oroszokat tették felelőssé a gát átszakításáért, az ukrán nemzetbiztonsági tanács szerint a vízerőművet belülről robbantották fel, nem külső támadás érte.
• Nova Kahovka oroszok által beiktatott polgármestere és az orosz elnöki hivatal az ukránokat okolja a katasztrófáért.
• Legalább 80 település van az árvíz által veszélyeztetett zónában, több tízezer ember lakóhelyét érinti a katasztrófa.
• Az ukrán hatóságok megkezdték a veszélyeztetett települések kiürítését, és az orosz oldalon is mentőakcióba kezdtek – bár állításuk szerint az általuk ellenőrzött területeken nincs szükség nagyszabású evakuációra.
• Moszkva szerint bombatámadás érte az Ukrajnával határos Belgorod régiót.
• Az ukránok szerint az oroszok az evakuáció közben is rakétázzák Herszon városát.
• ENSZ-főtitkár: Legalább 16 ezer ember elvesztette az otthonát a Nova Kahovka-i gát felrobbantása miatt.

Jó reggelt! A keddi közvetítésünket itt megtalálja.