Félresikerült robbantást vethetett be a gátnál az orosz hadsereg az ukrán ellentámadástól tartva

Megtörtént, amire az ukrán vezetés hónapok óta figyelmeztetett: az orosz erők által elfoglalt ukrajnai területen fekvő Nova Kahovka-i vízerőmű gátja átszakadt. Így akár nyolcvan település kerülhet víz alá, miután óriási mennyiségű víztömeg zúdulhat ki a Balaton vízmennyiségének tízszeresét kitevő víztárolóból.

Bár az orosz fél Ukrajnát vádolja terrorista akcióval, minden bizonnyal az orosz erők robbantottak a hetven évvel ezelőtt üzembe helyezett erőmű gépházában,

utána kezdett ömleni a víz az erőmű működéséhez létrehozott, 18 köbkilométeres víztárolóból. A helyzet alakulását keddi percről percre hírfolyamunkban követhetik.

Aggodalomra ad okot, hogy ez veszélyeztetheti az orosz megszálló erők által ellenőrzött zaporizzsjai atomerőmű működését is, de egyelőre ukrán források is úgy vélik, nem csökken le a víztározó szintje annyira, hogy a hűtésért felelő rendszer leálljon. Az atomerőművet érintő kockázat mellett azonban ökológiai katasztrófát is jelent a gát felrobbantása, és közvetlen hatással lesz a globális élelmiszer-ellátásra is.

Tizenhat ezer ember és tucatnyi település került veszélybe

Kézenfekvő a feltételezés, hogy az orosz hadsereg az ukrán ellentámadástól tartva döntött úgy, hogy robbantást hajt végre a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjánál. „A robbantás eredeti célja az lehetett, hogy a víztározóból kizúduló vízzel megemeljék a Dnyeper deltáját, ezzel megnehezítve az ukrán átkelést, bár nem tudjuk, pontosan milyen tervei voltak az ukrán hadseregnek” – mondta a Telexnek Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa, aki reggeli Facebook-bejegyzésében már bizonyos volt abban, hogy a robbantás az objektum belsejében történt, nem kívülről érte támadás, így azt az orosz erők hajtották végre.

Hogy mit jelent egy ekkora víztároló kontrollálatlan kiömlése, azt az alábbi grafika mutatja, jelezve a legrosszabb forgatókönyvet:

A katonai szakértő szerint azonban a gát vélhetően nagyobb mértékben szakadt át, mint amennyire az oroszok akarták, így sokkal több víz ömlik ki kontrollálatlanul a 2100 négyzetkilométer felületű víztárolóból, valójában épp az orosz megszállás alatt lévő területekre jelentve nagyobb veszélyt. A folyó bal partja ugyanis alacsonyabb, mint az ukrán ellenőrzés alatt maradt jobb part, így utóbbi oldalon kisebb területet fenyeget az ár.

Ez így is 16 ezer embert és tucatnyi települést érint, de az orosz ellenőrzés alatt lévő területen ennek akár kétszeresét is, ráadásul a békeidőben 44 ezres Nova Kahovka egyes részeit is több méteres víz árasztotta el – ami nyilván nem volt célja az orosz akciónak.

Taktikai célokért ökológiai katasztrófa

„Egy folyamatosan leépülő orosz hadsereg tragikus hibája ez” – jelentette ki Rácz, hangsúlyozva, hogy az orosz erők felelőssége a történtekért egyértelmű. Az Oroszország-szakértő szerint azt, hogy végül mennyi víz zúdul ki a víztárolóból, még nem tudni, de bizonyosan ökológiai katasztrófával fenyegeti a térség élővilágát.

Ráadásul az öntözésben is kulcsszerepet játszott a víztároló, amelynek hiányában az ukrán mezőgazdaság újabb csapást szenved. Tekintettel arra, hogy Ukrajna a háború előtt jelentős gabonaexportőr volt – illetve az orosz tengeri blokád részleges feloldása révén a háború alatt is szállított a világpiacra –, a történtek idővel hatással lesznek a globális élelmiszer-biztonságra is.

Arra, hogy az orosz fél robbantott és az akció félrement, az egyik legerősebb bizonyíték az, ahogyan az orosz oldal kommunikált a történtekről, miközben Ukrajna az oroszokat tette felelőssé, és terrortámadásról beszélt. A robbanás hajnali kettőkor történt, de az orosz megszállók által kinevezett Nova Kahovka-i vezetés reggel hatkor még a gát átszakadásának tényét is tagadta, pedig, ha ukrán robbantás történt volna, nyilván azonnal közlik.

Egy órával később már említést tettek arról, hogy a gát kisebb mértékben megsérült – ami megfelelt volna az eredeti, kontrollált robbantásnak, akár úgy is, hogy az ukrán felet nem vádolják támadással, pusztán balesetnek beállítva a történteket.

Csak miután kiderült, hogy a gát sokkal nagyobb szakaszon semmisült meg, mint hitték, beszéltek az orosz megszállók képviselői arról, hogy a gátat az ukrán erők ágyúzták, szándékosan megsemmisítve azt. Igaz, eközben még mindig voltak olyan orosz hírek, amelyek a gát csupán kisebb mértékű sérüléséről szóltak.

Miután világos lett, hogy súlyos ökológiai katasztrófát okozott a gát megsemmisítése, az orosz fél már egyértelműen az ukrán oldalt okolta a történtekért, azt állítva, hogy hosszú ideje folyamatos lövések érték a létesítményt.

Az orosz pozíciók gyengeségét mutatja az akció

A gát ukrán megsemmisítésének teóriájának azonban ellentmond az is, hogy ez – akár kontrolláltan, akár kontrollálatlanul zúdul a víz – csak a folyón túlterjeszkedő ukrán ellentámadás esélyét csökkenti. Ez meg is valósult, a helyiek szerint, ha volt terv épp ezen a szakaszon támadni – ami egyébként is kockázatos lett volna –, akkor ez két-három hétig biztosan lehetetlen lesz.

Igaz, az orosz erők ezzel saját állásaikat is elmosták, az alacsonyabban fekvő bal parton, így hosszabb távon, katonai értelemben maguknak okoztak kárt. Azonban, ha technikai szempontból sikeresen is hajtották volna végre az orosz erők a robbantást, mindenképpen azt jelezte volna, hogy gyengének érzik a pozícióikat, amelyeket nem tudtak volna megvédeni egy ukrán ellentámadás esetén. Azt, hogy a helyzet az orosz megszállók szempontjából egyre ingatagabb, jelzi az orosz propagandagépezet akadozása is (amiről itt írtunk részletesen).

Az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak szerint a helyzet is igazolja, hogy az orosz erők egyre kevésbé tudják tartani pozícióikat, ezért minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek átvenni a kezdeményezést, pszichológiai nyomást gyakorolva, jelezve, hogy mennyi kárt tud okozni, amennyiben az általuk megszállt területekről megpróbálnák őket kiszorítani.

Az oroszok „ezt részben az európai nyilvánosságnak szánták, hogy rájuk ijesszenek, jelezve, hogy ha továbbra is segítik Ukrajnát és az ország fegyverkezni fog, támadást hajt végre, akkor hasonló terrorista akciókat hajtanak végre. Katonailag ugyanis a lehetőségei, forrásai már nagyon korlátozottak” – mondta Podoljak, megjegyezve, hogy ezekért az akciókért mindenképpen felelősségre kell vonni az orosz tetteseket a háború után.

Szakértők szerint a vízerőművet – amely a legdélibb az öt közül a Dnyeper mentén – nem is lehet helyreállítani, a gépház, ahol a robbantás is lehetett, teljesen víz alá került, a 70 éve üzembe helyezett objektum helyett újat kell majd építeni, miután sikerül a területet visszafoglalni.

A támadást a NATO is elítélte. Jens Stoltenberg háborús bűnnek nevezte az orosz akciót, amely civilek tízezreinek életét veszélyezteti. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig azt is hangsúlyozta, hogy ez az orosz lépés is jelzi, az egyetlen járható út Ukrajna számára az orosz megszállók teljes kiszorítása.

Herszonban a magas folyón át is folynak a harcok

A 2022. február 24-én indított orosz invázió után néhány nappal a Dnyeper bal partja orosz ellenőrzés alá került. A jobb parton a békeidőben 300 ezres Herszont is bevették, ám ezt tavaly novemberben fel kellett adniuk, miután világossá vált, hogy a hadsereg kapacitása nem elég a város megtartására, a folyó túloldaláról nem tudják biztosítani az utánpótlást egy ukrán ellentámadás esetére. A város így ismét ukrán ellenőrzés alá került, de az orosz erők továbbra is folyamatosan tűz alatt tartják a most legfeljebb 50 ezer ember lakta várost (Herszonban készült helyszíni riportunkat itt olvashatják).

„Nálunk Dnyipro kerületet és a Korobelnij-szigetet fenyegeti közvetlenül az ár, de egyelőre nem emelkedett meg nagyon a vízszint”

– mondta Herszonból a Telexnek Dmitrij. A férfi szerint inkább csak estére látszik, meddig emelkedhet a víz, egyelőre kisebb az előrejelzéseknél.

„Kint voltunk az Antonyivkai hídnál, egy ismerősöm anyját kellett volna kimenekíteni, de úgy tűnik, a házát mégsem éri el a víz. A hídpillérekre láthatóan nagy nyomás nehezedik, nagy erővel zúdul a folyó, de közben is folynak a harcok. Csak én hat aknabecsapódást számoltam össze, de mind a vízfelszínt érte” – idézte fel a nap első felét Dmitrij.

Mint mondta, van, aki a hajnali robbantás hírére elhagyta a város Dnyipro és Korobelnij nevű kerületeit, de a szervezett evakuáció egyelőre csak terv. Igaz, egyébként is csak tizedannyian laknak azokon a hónapok óta folyamatosan támadott városrészeken, mint a háború előtt. „Víz, villany van, és net is, hiszen most is tudunk beszélni” – mondta. A humanitárius segélyek beszállítását és a városban működő, nagyjából húsz bolt ellátását a jelenlegi helyzet nem veszélyezteti. Igaz, a megye folyón túli, orosz ellenőrzésű részén viszont több mint 20 települést ért el az ár.

Túl erős lett az ukrán hadsereg a megszállóknak?

Általános vélemény a városban, hogy az oroszok az esetleges ukrán ellentámadást (erről részletesen itt írtunk) akarták ezzel lassítani, tartva attól, hogy a nyugati fegyverszállítmányok, harckocsik és páncélozott járművek már elég erőt adnak ahhoz, hogy áttörjék az orosz vonalakat. Az ukrán fél valóban egyre hangsúlyosabban beszélt az ellentámadás lehetőségéről, bár azt nem lehet nyilvános forrásokból tudni, hogy ezt hol valósítanák meg.

Felmerült a keletebbre lévő Bahmutnál is az ellentámadás, és volt szó egy Melitopol felé tartó támadásról is, amely révén az ukrán erők ismét kiérnének az Azovi-tengerhez, elvágva az orosz erők szárazföldi összeköttetését a 2014-ben elfoglalt Krím félszigettel. Egyébként a félsziget ivóvízellátása is veszélybe került, de a hírek szerint egyelőre nem fenyegeti az összekötő csatornát az áradás.

A zaporizzsjai atomerőmű a víztárolónál fekszik, a vízerőműtől feljebb a Dnyeperen, Enerhodarban. (Az erőmű Zaporizzsja megyében van, innen a neve, de távolabb fekszik az azonos nevű megyeszékhelytől, amelyet nem tudtak elfoglalni az orosz erők.) Enerhodart az erőművel együtt az orosz támadás első napjaiban szállták meg. Az a kezdetektől felmerült, hogy ez háborús kockázatot jelent, most azonban – ha nem is robbanás, rakétatalálat miatt, ahogyan attól korábban tartottak – ez valósággá vált. Ha a víztároló szintje túl alacsony lesz, úgy az erőmű hűtőrendszere felmondhatja a szolgálatot, ami beláthatatlan tragédiát jelentene.

Ukrán szakértők szerint azonban a rendszer jóval alacsonyabb vízállás mellett is működőképes marad, bár a megnyugtató az lenne, ha a tárolóból több víz nem zúdulna ki.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) arról számolt be, hogy helyszínen lévő szakembereik folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet. Aszódi Attila energetikai mérnök, a BME tanára és a Paks II. projektért korábban felelős államtitkár is úgy vélte, hogy komplikáltabbá válhat az erőmű hűtése, de a problémát mérsékli, hogy a létesítmény már jó ideje nem üzemel teljes kapacitáson.

A békeidőben 760 ezres Zaporizzsja város és a 650 ezres Krivij Rih vízellátása is a víztárolótól függ, ezért is kritikus kérdés, mennyi víz ömlik ki onnan a gát sérülése után. Zaporizzsjában a hatóságok már bejelentették, hogy lehetnek korlátozások, csökkentik a víznyomást, így az éjszakai időszakban legfeljebb a lakóházak első emeletéig megy fel a víz, de napközben egyelőre tartják a zavartalan vízellátást.

„A helyzet bármikor változhat, de egyelőre nincsen fennakadás a vízellátásban” – mondta a Telexnek Artur Malukjan. A háború kitörése óta karitatív szervezetet vezető zaporizzsjai férfi szerint pánik nincs a városban, nem indult meg a palackos ivóvíz óriási felvásárlása. Fekvésénél fogva a várost nem fenyegeti az áradás sem.

Ukrajna felelősségre vonást követel

Az áradás igazán súlyosan Nova Kahovkát érintette, ahol helyenként több méteren öntött ki a Dnyeper. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint a tragédiát az ukrán erők okozták, amelyek folyamatosan ágyúzták a gátat. Októberben Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában is beszélt ennek kockázatáról – igaz, értelemszerűen nem hangsúlyozva azt, hogy ha van is ilyen kockázat, az azért van, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Márpedig minden kockázat gyökere a háború elindításában van. A robbanás után az ukrán elnök összehívta az ukrán nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését, amely után Zelenszkij kijelentette: semmi sem állíthatja meg Ukrajnát, hogy felszabadítsa az országot.