Joe Biden kész beszélni Putyinnal, de az orosz elnök nem fogadja el a tárgyalási feltételeit

Összesen 1331 ukrán szabadult ki az orosz fogságból a háborúban – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, írja a Sky News.

Zelenszkij szerint Oroszországnak minden ukrán foglyot át kéne adnia Ukrajnának.

Oroszország és Ukrajna a háború alatt többször is csináltak fogolycserét, legutóbb csütörtökön, amikor 50 katonát adtak át egymásnak.

A rendőrök elfogtak több embert a Kijevtől északra lévő Hosztomelben, azzal gyanúsítják őket, hogy megpróbálták a falról ellopni Banksy egyik graffitijét. A legismertebb brit graffitiművész megerősítette, hogy novemberben Ukrajnában járt. Libikókázó gyerekek, tornászok, óriáspéniszt szállító orosz harckocsi – itt szedtük össze, milyen Banksy-képek tűntek fel Ukrajnában.

A rendőröket azzal riasztották, hogy valaki éppen bontja le a falat a képpel együtt, kiérkezve pedig nyolc embert találtak a helyszínen. A Kyiv Independent hozzáteszi, hogy állítólag azzal védekeztek, hogy el akarták adni a graffitit, de a pénzt aztán az ukrán fegyveres erőknek akarták továbbítani. A rendőrség elvitte a helyszínről a graffitit. (Sky News)

Közel lehet egy megállapodás, hogy megvédjék Európa legnagyobb atomerőművét, mondta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a zaporizzsjai atomerőműről. Grossi szerint olyan javaslat állt elő, ami véget vethet az erőmű körüli támadásoknak.

Az oroszok márciusra Európa legnagyobb atomerőműve fölött is átvették az irányítást. A zaporizzsjai erőmű könyékén azóta is dúlnak a harcok, a tüzérségi támadásokért egymást teszik felelőssé az ukránok és az oroszok. A helyzet rengeteg biztonsági kérdést felvet, erről itt olvashatják Komplexünket.

A hétvégén az ukrán állami atomenergetikai vállalat, az Enerhoatom vezetője arról beszélt, hogy szerinte az oroszok lassan elhagyhatják a zaporizzsjai atomerőművet, amire azonban az oroszok azt reagálták, hogy a létesítmény továbbra is az ellenőrzésük alatt marad.

A NAÜ egy biztonsági övezet kialakítását sürgette korábban az erőmű körül, hogy biztosan elkerülhető legyen egy nukleáris baleset. Az orosz RIA hírügynökség pénteken napközben arról írt, hogy Moszkva vázolta saját elképzeléseit egy ilyen övezet ügyében, és választ vár a többi féltől. (Sky News)

Finnország miniszterelnöke, Sanna Marin azt nyilatkozta Ausztráliában, hogy az ukrajnai orosz invázió megmutatta, hogy Európa biztonsága túlságosan függ az Egyesült Államoktól. A védelmi képességek fokozása, ide értve a fegyvergyártást is, elkerülhetetlen. Számos amerikai politikussal beszélt, és mindannyian azt mondták, Európának erősebbnek kell lennie.

„Brutálisan őszintének kell lennem, Európa jelenleg nem elég erős. Bajban lennénk az Egyesült Államok nélkül. Az USA sok fegyvert, sok pénzügyi segélyt, sok humanitárius segélyt adott Ukrajnának ” – jelentette ki.

(Reuters)

Szlovénia és Magyarország egyetért abban, hogy a két országot össze kell kötni gázvezetékkel is. A magyar fél nagyobb átmérőjű vezetékben, míg Szlovénia közepes vagy kisebb volumenben gondolkodik, amely kapacitását később növelné. Orbán Viktor miniszterelnök szerint ez áthidalható.

A kormányfő hangsúlyozta, Magyarországnak három lehetősége van, ha tovább akarja növelni függetlenségét az orosz energiaforrásoktól Románia, Horvátország és Szlovénia irányában. Mindhárom irány érdekli hazánkat, mert a függőséget szeretné felszámolni, hogy minél több választási lehetőség legyen.

Orbán azért ment Szlovéniába, mert a Cirkovce és Pince közt 80,5 kilométer hosszan épült, kétszer 400 kilovoltos távvezetéket most adták át. Ez a Szlovénia-Magyarország-Horvátország összeköttetés része, a magasfeszültségű távvezeték-építés a szlovén oldalon 2020 augusztusától zajlott. Szlovénia volt az utolsó szomszédos ország, amellyel Magyarországnak eddig nem volt távvezetékes összeköttetése. (MTI)

Árverésre bocsátanák Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán oligarcha 200 millió dollárt érő szuperjachtját, amelyet még korábban foglaltak le a horvát hatóságok, írja a Guardian az ukrán kormány tájékoztatására hivatkozva.

Az ukránok szerint egy horvát bíróság úgy döntött, hogy a 92 és fél méter hosszú Royal Romance nevű jachtot át kell adni az ARMA nevű ukrán ügynökségnek, amely többek között a korrupcióból és más bűncselekményekből lefoglalt vagyontárgyakat kezeli.

Nyugati kormányok több száz oligarcha vagyonát zárolták, miután Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. Ezek közé tartoztak a jachtok is, arról itt írtunk bővebben, hogy ezekre mi várhat.

Az ukrán hatóságok április elején jelentették be, hogy őrizetbe vették a szankciókkal is sújtott Medvedcsukot, akit Vlagyimir Putyin komájaként is emlegetnek, miután az orosz elnök az ukrajnai oligarcha 17 éves lányának keresztapja. Végül szeptember közepén egy nagyszabású fogolycsere keretében adták át az oroszoknak. Az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal acélmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és a Putyin-barát oligarchát bocsátották szabadon. (Guardian)

Az Európai Bizottság ma hivatalosan javaslatot tett egy új irányelvre, hogy a tagállamok hangolják össze az uniós szankciók megsértéséről szóló szabályokat és a kiszabható büntetést. A lépést néhány napja maguk az uniós kormányok kérték egyhangúlag, mert az Ukrajna elleni orosz invázió miatt számos korlátozó intézkedést fogadtak el (szintén egyhangúlag), de nagyon eltérően határozzák meg, mi minősül a szankciók megsértésének és az ilyenkor kiszabható büntetés is erősen eltér. „Ez azzal járhat, hogy a szankciók eltérő mértékben érvényesülnek, és a hatályuk alá tartozó személyek kijátszhatják őket”.

A javasolt irányelv egyrészt felsorolja, mi minősül a büntetőintézkedések megsértésének. Ilyen lesz például, ha nem fagyasztják be a szankciós listán lévő személyek vagyonát, beengedik őket az EU-ba vagy tiltott pénzügyi tranzakcióba lépnek velük, de az olyan kiskapukat is bezárják, mint például a vagyon bujtatása vagy ha strómannal fedik el a valódi tulajdonost. A szabályok megsértői legalább öt év börtönre, cégek esetén az előző évi pénzügyi forgalmuk minimum öt százalékának megfelelő pénzbüntetésre számíthatnak majd.

Az irányelvet az Európai Parlamentnek és a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak is meg kell szavaznia, majd az uniós országoknak átültetnie a saját nemzeti szabályaikba.

Moszkva nyilvánvalóan nem áll készen arra, hogy elfogadja Joe Biden amerikai elnök feltételeit az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokhoz – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Biden egy Macron francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy kész tárgyalni Putyinnal, amennyiben az oroszok befejezik a háborút.

„Mit mondott valójában Biden elnök? Azt mondta, hogy a tárgyalások csak azután lehetségesek, hogy Putyin elhagyja Ukrajnát. Ezt a feltételt Oroszország nyilvánvalóan elutasítja”

– mondta Peszkov pénteken újságíróknak. „A különleges hadművelet folytatódik” – tette hozzá a szóvivő. Megjegyezte azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott marad a kapcsolatokra, a tárgyalásokra. Ezt Putyin a napokban telefonon is jelezte Olaf Scholz német kancellárnak. A BBC szerint az oroszok az annektált területek elismerését is követelik a tárgyalás feltételeként.

(Politico)

Kijev „provokációira” adott kényszerű válaszintézkedésnek nevezte az ukrajnai célpontokra mért rakétacsapásokat Vlagyimir Putyin orosz elnök, Olaf Scholz német kancellárral folytatott pénteki telefonbeszélgetésében – írja a Kreml sajtószolgálatának közleménye.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin rámutatott, hogy az orosz fegyveres erők sokáig tartózkodtak az egyes ukrajnai célpontok elleni célzott rakétacsapásoktól. Hozzátette:

Ezek „kényszerű és elkerülhetetlen válaszlépések” Kijev „provokatív támadásaira”, amelyeket Oroszország polgári infrastruktúrája ellen intézett.

A közlemény szerint az orosz elnök ide sorolja a Krími hidat és több energetikai létesítményt is. Putyin emellett destruktívnak nevezte az Ukrajnába irányuló külföldi fegyverszállításokat. A telefonbeszélgetésben Olaf Scholz német kancellár sürgette az orosz elnököt, hogy mielőbb találjon diplomáciai megoldást az ukrajnai konfliktusra. A Kreml jelezte, hogy diplomáciai megoldást akar, és azt állította, Putyin mindig is nyitott volt a tárgyalásokra, de szerintük ezt bonyolítja, hogy Washington nem volt hajlandó elismerni az ukrán területek orosz annektálását.

(Guardian, MTI)

Több ukrán nagykövetség is állatszemeket tartalmazó „véres csomagokat” kapott – közölte pénteken az ukrán külügyminisztérium, mindez azután történt, hogy több levélbombát is küldtek Spanyolországba, köztük Ukrajna madridi nagykövetségére – írja a Reuters.

A jellegzetes színű és szagú, folyadékba átitatott csomagok Kijev magyarországi, hollandiai, lengyelországi, horvátországi és olaszországi nagykövetségére, a nápolyi és krakkói főkonzulátusra, valamint a brünni konzulátusra kerültek – írta Oleg Nikolenko, ukrán külügyi szóvivő Facebookon.

Elnöki rendeletet adott ki Volodimir Zelenszkij, amely szerint a moszkvai patriarchátushoz kötődő vallási szervezetek működését leállíthatják Ukrajna területén. Az ukrán elnök ezzel az ukrán nemzetbiztonsági tanács (RNBO) javaslatának szerzett érvényt – írta az Unian.ua.

A rendelet szerint a kormánynak két hónapon belül kell kidolgoznia tevékenység betiltását lehetővé tévő törvény pontos részleteit. A rendelet kiemeli, hogy a lelkiismereti szabadságot garantáló alapjogokkal, a nemzetközi joggal és Ukrajna Európa Tanács-i tagságával vállalt kötelezettségeggel összhangban kell lennie.

Ukrajnában már a függetlenség 1992-es kikiáltásakor kezdeményezték a kijevi patriarchátus létrehozását, hogy egyházi szervezeti szinten is függetlenedjen a pravoszláv egyház Moszkvától. Ez a folyamat azonban jogilag nem ért végig, így hivatalosan a moszkvai patriarchátus irányítása alatt jelentős ingatlanvagyon is van Ukrajnában. Az ortodox egyház ukrajnai és oroszországi ága között 2014 óta különösen erős az ellentét, ami a február 24-én indított orosz invázió után csak fokozódott, miután az orosz pravoszláv egyház feje, Kirill pátriárka kiállt a támadás mellett.

Az EU épp a háború támogatása miatt a moszkvai patriarchára is ki akarta terjeszteni a személyre szóló szankciókat, ezt azonban Magyarország megakadályozta., így a nyáron őt elkerülve lépett életbe a hatodik szankciós csomag. A Semjén Zsoltot – a KDNP elnökét és kormányfőhelyettest – is kitüntető Kirill pátriárkáról itt olvashatja portrénkat.

Három ember meghalt, heten pedig megsebesültek az elmúlt 24 órában a dél-ukrajnai Herszon régióban végrehajtott orosz támadásokban – közölte a régió kormányzója. Jaroszlav Janusevics kormányzó azt írta Telegramon, hogy ugyanebben az időszakban, az orosz csapatok negyvenkétszer bombázták Herszon városát és a régió más részeit.

A várost az ukrán erők november közepén szabadították fel a hónapokig tartó orosz megszállás alól, de azóta a Dnyeper folyó másik oldalára visszavonuló orosz csapatok folyton támadják. A Reuters szerint a városnak jelentős áramellátási problémái is vannak. Janusevics tegnap azt mondta, hogy a közelmúltban történő helyreállítás után ismét megszakadt az áramszolgáltatás.

Igaz, csak egy kis területen, Donyeck város közelében, de előrenyomulásról számolt be az orosz hadsereg. A Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint Vogyanoje települést ostromolják az orosz erők. Az orosz megszállók az általuk ellenőrzött területeken szeptemberben törvénytelen népszavazást tartottak, amelyre hivatkozva a nyolc éve létező szakadár donyecki és luganszki népköztársaságokat, valamint a február 24-én indított invázió elején elfoglalt Herszon és Zaporizzsja megyéket Oroszország formálisan magához csatolta – igaz, az orosz állami hírügynökség háborús helyzetről szóló híradásai ennek ellenére jellemzően nem nevezik Oroszország területének az érintett részeket. A fenti beszámoló is kizárólag Donyecki Népköztársaság – DNR – néven említi a területet, ahol Vogyanoje fekszik.

Vogyanojét tüzérséggel támadják az orosz erők, amelyek a híradás szerint hamarosan meg is jelennek a településen, ezzel, állításaik szerint utat nyitva Avgyijivka felé. Ez a település nyolc éve van frontvonalban, miután a 2014-ben orosz támogatással létrejött – majd idén februárban előbb önálló államként elismert, majd Oroszországhoz csatolt – DNR szomszédságában fekszik. Ukrajna itt erős védelmi állásokat alakított ki, ezért is lehetséges, hogy ezt a területet a februári invázió kezdetén is kevésbé támadta Oroszország, mint Ukrana távolabbi részeit.

Ön szerint mi állna Ukrajna érdekében? Inkább a béketárgyalások vagy inkább a háború folytatása? – tette fel a kérdést a Nézőpont Intézet. A friss felmérésből szerint a magyar lakosság 70 százaléka szerint Ukrajna érdeke inkább a béketárgyalások megkezdése volna.

A kormányhoz közeli intézet felméréséből kiderült az is, hogy

a kormánypártiak 22 százaléka véli úgy, hogy Ukrajna érdekeit a háború folytatása szolgálja.

Ez viszonylag magas arány, annak ismeretében, hogy a kormány kizárólag a béketárgyalások fontosságáról beszél, kritizálja az Ukrajna erősítésére adott nyugati fegyverszállítást, mondván, az csak elnyújtja a háborút. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, Kovács Zoltán arra sem akart nagyon válaszolni, hogy egyáltalán szeretné-e, hogy Ukrajna nyerje a háborút.

A november 28-30 között, ezer nagykorú személy telefonos megkérdezésével készült felmérésről itt írtunk bővebben>>>>

Kiadta rövid helyzetértékelését a Twitteren a brit védelmi miniszérium.

Eszerint az orosz erők visszavonulása a Dnyeper jobb partjáról újabb lehetőséget ad az ukrán hadseregnek arra, hogy célba vehessék a megszálló erők utánpótlási vonalait.

Éppen ezért az orosz erők délen és keleten még távolabbra kényszerültek fronttól az utánpótlás biztosítával – azaz tovább csökken az esély arra, hogy az orosz hadsereg számottevő támadást indítson. Az utánpótlását elsősorban vasútra építő orosz hadsereg kénytelen a vasútról teherautókra átpakolni az utánpótlást és úgy szállítani a front közelébe, ami egyrészt lassítja a mozgást, másrészt több embert igényel. Ráadásul ezeket a konvojokat az ukrán tüzérség hatékonyan támadhatja,

Mindezek mellett az orosz hadsereg lőszerhiánnyal kis küzd, így a nyugati előrejelzés szerint tovább csökkenti az Ukrajnára támadó orosz erők előrenyomulásának esélyét.

A novemberben, csaknem kilenc hónapig tartó orosz megszállás alól felszabadult Herszonból itt és itt olvashatja helyszíni riportunkat, itt pedig az orosz visszavonulás katonai jelentőségéről tájékozódhat.

Legfeljebb 13 ezer ukrán katona halt meg eddig a háborúban – közölte Zelenszkij tanácsadója. Mihaljo Podoljak tájékoztatása szerint az ukrán fegyveres erők eddig 10-13 katonát veszítettek az Oroszország elleni háborúban.

„Vannak hivatalos adatok a vezérkartól, vannak hivatalos adatok a parancsnokságtól, és ezek 10 ezer és 13 ezer közötti számokat valószínűsítenek”

– mondta Podoljak, a Kanal 24 csatornának. Hozzátette, hogy az ukrán elnök a „megfelelő pillanatban” nyilvánosságra fogja hozni a hivatalos, pontosabb adatokat is. Mark Milley amerikai tábornok előző hónapban arról beszélt, hogy több mint százezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg Ukrajnában. A tábornok szerint az ukránok veszteségei is ehhez közelíthetnek.

(Guardian)

Készen állok beszélni Putyinnal, ha valós érdeklődést mutat a háború befejezésére. Ezt még nem tette meg” – mondta Joe Biden, egy Macronnal a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján. Az Egyesült Államok elnöke kiemelte mindezt kizárólag a NATO-szövetségesekkel egyeztetve tenné meg.

A Emmanuel Macron, francia elnök kijelentette, hogy ő – ahogy eddig is- beszélni fog Putyinnal, hogy megpróbálja megakadályozni az eszkalációt, és néhány konkrét eredményt is elérjen, például az atomerőművek biztonságát illetően.

„Macron elnökkel úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a közös munkát, felelősségre fogjuk vonni Oroszországot tetteikért, és enyhíteni Putyin háborújának a világ többi részére gyakorolt globális hatásait." Biden és Macron vállalta, hogy felelősségre vonják Oroszországot az Ukrajnában elkövetett „széles körben dokumentált atrocitások és háborús bűnök” miatt. „A civilek és a polgári infrastruktúra szándékos célba vétele háborús bűntény, amelynek elkövetőit felelősségre kell vonni.” – jelentették ki a sajtótájékoztatón.

• További hat NASAMS légvédelmi rakétarendszert küld Ukrajnának az USA
• December elsejére hatmillióan maradtak áram nélkül Ukrajnában az oroszoknak köszönhetően
• Kollaborációs gyanú miatt elküldték az ukránok a zaporizzsjai atomerőmű egyik mérnökét
• Szergej Lavrov egy csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatón arról beszélt, nem állíthatók helyre Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatai a biztonság kérdéseiben
• Svájc már 7,9 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztott be
• Legalább 1 millió eurót ad az EU Ukrajna aknamentesítésére
• Franciaország támogatja a különleges bíróság felállítását, ami akár Putyint is elítélhetné
• Meleg ruha, ivóvíz, élelem tartalékolását kéri Kijev polgármestere áramszünet esetére

A háború csütörtöki híreit itt lehet elolvasni.