Fogolycserét ígérnek az oroszok Donyeckben, Ukrajna pénzt kap aknamentesítésre

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere csütörtökön felszólította a lakosokat, hogy az orosz légicsapások okozta teljes áramszünet esetére készletezzenek vizet, tartós élelmiszert és meleg ruhát. Azt is tanácsolta, hogy ha tehetik, a főváros lakosai Kijev környékén élő ismerőseiknél szálljanak meg

Klicsko arra figyelmeztetett, hogy „áramszünet és az infrastruktúra megsemmisülése, valamint az áram-, víz-, csatornázási és hőellátás teljes hiánya” esetén az otthonokban gyorsan csökkenhet a hőmérséklet.

Azt mondta, a falakon belüli hőmérséklet nem sokkal több, mint az, amit kint mértek. Jelenleg mínusz 4 fok körül van egyébként Kijev hőmérséklete.

A fűtés- és villanyhiány orvoslására a kijevi hatóságok 430 hőpontot hoztak létre, ahol az emberek felmelegedhetnekk és újratölthetik telefonjaikat, de Klicsko szerint ez a szám nem elegendő egy 3,5 milliós város számára.

Ukrajna több erőművének erőműveiben a héten vészleállásokvoltak, miután sorozatos orosz rakétatámadások érték azokat, és egy héttel a támadások után még mindig 30 százalékos az áramhiány.

(via Reuters)

Franciaország az első jelentős nyugati állam, amely nyilvánosan támogatja egy olyan különleges bíróság létrehozását, amely magas rangú orosz tisztviselők – köztük potenciálisan Vlagyimir Putyin – ellen ítélkezne az ukrajnai agresszió bűntette miatt – írja a Guardian.

A francia külügyminisztérium szerdán közölte, hogy európai partnereivel együtt dolgozik a bíróság felállításáról szóló javaslaton. A különleges bíróság vádlottjai azok a döntéshozó hatalommal rendelkező tisztviselők lennének, akik részt vettek az agresszív háborús bűncselekményének elkövetésében, vagyis abban, hogy az orosz hadsereg átlépte Ukrajna határait. Ez többek között Putyint, valamint Szergej Lavrov külügyminisztert és Szergej Sojgu védelmi minisztert is jelentheti. Ha elítélik őket, akár távollétükben, az kőbe vésné az Oroszországhoz fűződő jelenlegi kapcsolatokat, mivel Putyint és minisztereit nemzetközi bűnözőnek bélyegezné.

Franciaország bejelentése erős jele annak, hogy a Nyugat kezd kiábrándulni az Oroszországgal való tárgyalások kilátásaiból.

Az EU azért állítana fel egy speciális bíróságot, mert Oroszország nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróságról (ICC) szóló szerződést, így a hágai bíróság nem rendelkezik joghatósággal az orosz kormány által elkövetett „agressziós bűncselekmények” ügyében. A Nemzetközi Büntetőbíróság ugyan ítélkezhet az Ukrajnában elkövetett konkrét háborús és emberiesség elleni bűncselekmények felett, Putyin és legfőbb miniszterei továbbra is mentességet élveznek a büntetőeljárás alól.

Ukrajna áprilisban kezdett kampányolni a különleges bíróság létrehozása mellett, de hónapokig csak a kelet-európai államok, például Lengyelország és a balti országok támogatását élvezte.

Ursula Von der Leyen szerdán azt nyilatkozta, bármilyen független, nemzetközi bíróság felállítására vonatkozó javaslatot az ENSZ-nek kellene jóváhagynia, amit az ENSZ-tag Oroszország meg fog vétózni. Ennek ellenére egyre valószínűbb, hogy mégis be fogják nyújtani a javaslatot, és az ENSZ-tagországok támogatását fogják kérni.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította az EU-t, hogy a következő szankciócsomagjába vegye bele az orosz rakétaipart is. Kuleba szerint ez indokolt az orosz háborúban való részvételük miatt, beleértve azokat is, amelyek Ukrajna energetikai infrastruktúráját vették célba.

Miután Lengyelországban találkozott Josep Borrell uniós külügyi vezetővel, Kuleba Twitteren azt írta: „Megköszöntem az EU-nak a folyamatos védelmi támogatását, és hangsúlyoztam, hogy a következő uniós szankcióknak ki kell terjedniük az orosz rakétagyártó ipart sújtó szankciókra is: le kell állítani”. (Guardian)

Az Európai Unió több mint 1 millió eurót biztosít az Oroszország által megtámadt Ukrajna aknamentesítésére – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön a lengyelországi Lódzban. A robbanószer-szennyezés problémájával részletesen foglalkoztunk ebben a cikkünkben.

Borrell ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának kétnapos lódzi ülése előtt közölte. Azt is mondta: azért ment el az EBESZ ülésére, hogy „részt vegyen az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélésében”. Úgy látja: a támadás „mind a nemzetközi jog, mind az EBESZ szabályainak megsértését jelenti... Oroszország háborút hozott Európába”.

Új biztonsági rendet kell építeni Európában, mivel „az eddigit Oroszország teljesen lerombolta” – mondta Borrell. Szükségesnek nevezte azok felelősségre vonását, akik kiváltották a háborút. Az EU már szorosan együttműködik az ukrán ügyészséggel az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése érdekében – erősítette meg a főképviselő.

Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szólva Borrell felidézte: az EU eddig közel 20 milliárd eurót fagyasztott be az orosz oligarchák és a moszkvai vezetést támogató személyek vagyonából, és „ellenőrzés alatt tart” mintegy 300 milliárd eurót is az Orosz Központi Bank eszközeiből. „Ezt az összeget Ukrajna újjáépítésére kell felhasználni” – jelentette ki, hozzátéve: meg kell vizsgálni a befagyasztott orosz vagyon átadásának lehetőségét Ukrajna újjáépítésére, az ügyről Lódzban az EBESZ-országok külügyminisztereivel fog egyeztetni. (MTI)

7,9 milliárd dollárnyi (kb. 3000 milliárd forint) orosz vagyont fagyasztott be Svájc, válaszul az ország ukrajnai inváziójára. Svájc a tehetős oroszok (illetve vagyonuk) kedvelt célpontja,, ezt is igazolja a jelentős összeg, illetve, hogy 15 orosz tulajdonú ingatlant is lefoglaltak.

Az ország bankjai nem fogadhatnak el 100 ezer svájci franknál nagyobb összegű betétet orosz állampolgároktól, oroszországi lakhelyű személyektől vagy ottani székhelyű szervezetektől sem. A berni kormány a februári inváziót követő szankciókkal kapcsolatban az EU mellett foglalt állást. (Guardian)

Fogolycseréről állapodott meg Ukrajna és Oroszország a keleti donyecki régióban – állítja a régióban Oroszország által beiktatott legfőbb orosz tisztviselő. Denisz Pusilin azt mondta, hogy mindkét fél 50 hadifoglyot ad át még csütörtökön, de ezt Kijev még nem erősítette meg. A keleti régióban több terület orosz megszállás alatt áll, de Vlagyimir Putyin orosz elnök eddig nem tudta elérni, hogy a Donbasz egészét elfoglalja. A konfliktus során számos fogolycserére került sor, bár általában ennél kisebb léptékben. (Sky News)

Ukrajna csütörtökön elbocsátotta az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű főmérnökének helyettesét, akit a moszkvai erőkkel való együttműködéssel és hazaárulással gyanúsítanak – közölte az Energoatom állami atomenergetikai vállalat. A közleményt egy nappal azután tették közzé, hogy Oroszország közölte: a mérnököt, Jurij Csernicsukot előléptette a délkelet-ukrajnai hatalmas atomerőmű igazgatójává. (Guardian)

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov egy csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatón arról beszélt, nem állíthatók helyre Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatai a biztonság kérdéseiben, miután a NATO és az USA – Lavrov szerint – közvetlenül beleavatkozik az ukrajnai konfliktusba, és kiszorítanák Oroszországot az EBESZ-ből is.

„Egyedül csak az világos, hogy ha és amikor, egy bizonyos időpontban a nyugati szomszédaink – és a szomszédságtól nem lehet elszakadni –, a nyugati szomszédaink és korábbi partnereink hirtelen érdeklődni kezdenek majd az európai biztonsággal kapcsolatos közös munka valamilyen módon történő helyreállítása iránt, akkor ez a helyreállítás nem sikerül majd” – mondta Lavrov az MTI összefoglalója szerint.

A külügyminiszter többek között nehezményezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök egy európai politikai közösség létrehozását javasolva mindenkit meginvitált, kivéve Oroszországot és Belaruszt. Emellett azt is kifogásolta, hogy Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Annalena Baerbock német külügyminiszter pedig nyíltan arról beszélt, hogy az európai biztonságot Oroszország ellenében és nem vele együtt kell kiépíteni.

Lavrov egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy Washington és a NATO közvetlenül részt vesz a háborúban, mert fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és katonai kiképzést biztosítanak neki a területükön – írja a Reuters. Megvédte az ukrán energetikai infrastruktúrára mért orosz csapásokat is: „Olyan energetikai létesítményeket kapcsolunk ki (Ukrajnában), amelyek lehetővé teszik, hogy önök (a Nyugat) halálos fegyvereket pumpáljanak Ukrajnába, hogy oroszokat öljenek” – mondta.

A Reuters beszámolója szerint Lavrov arról beszélt, halmozódnak a problémák az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ), és

azzal vádolta a Nyugatot, hogy elszalasztotta az esélyt arra, hogy az európai biztonsági megfigyelőszervezet a hidegháború után valódi híd legyen Oroszország és Európa között.

Lavrov azt is megjegyezte, a NATO „meggondolatlan bővítése” leértékelte az EBESZ alapelveit. A miniszter arról beszélt, a Nyugat megpróbálja kihasználni számbeli fölényét a szervezetben, és átvenni a hatalmat, „leigázva a regionális párbeszédnek ezt az utolsó platformját”. Korábban Ukrajna is kritikusan nyilatkozott az EBESZ-ről, mondván, hogy Moszkva ukrajnai invázióját követően Oroszországot el kellett volna távolítani belőle.

A külügyminiszter a sajtótájékoztatón azzal is megvádolta a NATO-t, hogy be akarja vonni Indiát egy Oroszország- és Kína-ellenes szövetségbe, és hogy a Dél-kínai-tenger térségében fel szándékozik szítani a feszültséget. Lavrov szerint az USA ugyanúgy szét akarja verni Délkelet-ázsiai Országok Szövetségét (ASEAN), ahogyan azt az EBESZ-szel is tette. Lavrov elmondta:

„Oroszország éppen ezért fejleszti a katonai együttműködést Kínával, és közös gyakorlatokat tart” – írja a Reuters.

December elsejére hatmillióan maradtak áram nélkül, mivel Ukrajna jelentős hányadában nincs áramellátás az orosz támadások eredményeként, közölte szerdán éjjel Ukrajna elnöke.

Szerdai ukrán tájékoztatás szerint kilenc ember halt meg lakástűzben, miután a biztonsági intézkedéseket megszegve próbálták felfűteni az áram nélkül maradt otthonaikat. „Csak a legutóbbi napon 131 tűzeset volt Ukrajnában, 106 ezek közül lakónegyedekben. Kilencen meghaltak, nyolcan megsérültek” – közölték. (Guardian)

1,2 milliárd dolláros (469,9 milliárd forintos) szerződést kötött a NASAMS légvédelmi rakétarendszereket (National Advanced Surface-to-Air Missile System) gyártó Raytheonnal az Egyesült Államok arra, hogy legyártsák az Ukrajnának korábban beígért, fennmaradt hat NASAMS rendszert. A NASAMS egy norvég-amerikai gyártású közepes hatótávolságú hálózatalapú légvédelmi rakétarendszer, ilyen rendszereket vásárol a Magyar Honvédség is, 2023-tól érkeznek majd.

Az amerikai hadsereg szerdán írta alá a megállapodást a felszíni rakétarendszerekre. Ezzel összesen nyolc NASAMS rendszert kap Ukrajna az orosz rakéta- és dróntámadások kivédésére.

Ukrajna novemberben kapta meg az első két NASAM légvédelmi rendszerből álló szállítmányt. A továbbiakat a következő hónapokban fogják leszállítani, amint megépülnek. A Pentagon közölte azt is, hogy az USA által szállított NASAMS légvédelmi rendszerek eddig 100 százalékos sikerrel fogták el Ukrajnában az orosz rakétákat. (Guardian)

Az Egyesült Államok összesen több mint 19,3 milliárd dollárt fordított Ukrajna biztonsági támogatásra a Biden-kormányzat alatt.

• Zelenszkij szerint az oroszok terveznek valamit délen, az ukrán elnök úgy látja, hogy ez a terv érintheti majd a luhanszki és a harkovi régiót is.
• Rakétacsapás érte Zaporizzsját, a Regionális Katonai Igazgatóság vezetője szerda reggel Telegramon állította, hogy éjszaka ismét orosz támadások érték a térséget.
• Csütörtöktől nyilvánosságra lehet hozni Oroszországban annak a lakcímét, akit a Kreml „külföldi ügynöknek” tart – erről az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma számolt be.
• Von der Leyen szerint Oroszországnak anyagilag is fizetnie kell majd azért, amit tett. Éppen ezért az EU megpróbál majd bíróságot felállítani az ENSZ támogatásával arra, hogy az oroszok által Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket kivizsgálja és adott esetben elítélje.
• 2023-tól a nukleáris fegyverekre összpontosít Oroszország – jelentette be az orosz védelmi miniszter.
• Ukrajna attól tart, hogy Oroszország a mozgósítás második hullámára készülhet

A háború szerdai híreit ide kattintva tudja visszaolvasni.