Újabb rakéta találta el Zaporizzsját, az EU Ukrajnának adná a befagyasztott orosz pénzeket

Olaf Scholz a norvég miniszterelnökkel folyatott megbeszélése után ismertette, hogy Németország és Norvégia közösen kezdeményezi egy testület megalakítását az észak-atlanti szövetség intézményrendszerében azzal a feladattal, hogy hangolja össze a tengerfenéken húzódó kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló erőfeszítéseket.

„Az energiahordozókat szállító vezetékek és a távközlési kábelek olyan fontosak az országok számára, mint az emberi testben az ütőerek, ezért a biztonságukról is gondoskodni kell”

– mondta Olaf Scholz, német kancellár. Kijelentették, hogy együtt felkérik Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt az új egyeztető, összehangoló testület megalakítására. „Ezzel egyértelműen jelezni akarjuk, hogy nagyon komolyan vesszük a kritikus infrastruktúra védelmét” – mondták.

(Reuters, MTI)

Oroszország a mozgósítás második hullámára készülhet jövő év januárjában vagy februárjában – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara. Hozzátették, hogy a katonai iskolák kiképzettjei korábban végeznek, így a jövő év első negyedévében be is sorozhatják őket Ukrajnába, ezzel pótolva eddigi veszteségeiket.

Korábban ukrán belügyminisztérium tanácsadója, Anton Gerascsenko hasonló állításokat fogalmazott meg. Az ő állítása szerint januárban 700 ezer katonát mozgósíthatnak majd. A Kreml ekkor tagadta, hogy Oroszország mozgósítási hullámba kezdene.

(Sky News)

Az orosz hadsereg legitim célpontjaivá válhatnak az ukrán hadsereg támogatására használt amerikai műholdak – jelentette ki Vlagyimir Jermakov, az orosz külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési osztályának igazgatója egy interjúban, amit az RIA Novosztyi hírügynökség tett közé szerdán.

„Megerősítjük, hogy az ilyen kvázi polgári infrastruktúra, ha az Oroszország elleni katonai akciókhoz használják fel, teljesen logikusan a válaszcsapás legitim célpontjává válhat”

– mondta Jermakov, aki szerint a civil műholdak ilyen provokatív használata „legalábbis kérdéseket vet fel a világűrről szóló szerződéssel összefüggésben, amely kizárólag békés célú felhasználást feltételez, és a világközösség részéről megköveteli a legsúlyosabb elítélést”. Jermakov az interjúban arról is beszélt, hogy az ukrán haderő mire használja fel az alacsony pályán keringő műholdakat. Olyan „konkrét, tisztán harci feladatok végrehajtására”, mint az orosz csapatok elhelyezkedésének, mozgási útvonalainak megfigyelése és követése, pilóta nélküli légi járművek irányítása, valamint nagy pontosságú lőszerek célba juttatása – fejtette ki a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési osztályának igazgatója.

(MTI)

Az orosz védelmi miniszter kijelentette, hogy 2023-ban a nukleáris fegyverek infrastruktúrájára fog összpontosítani Oroszország. Ideértve az új rakétarendszerek elhelyezésére szolgáló létesítményeket is, írja a Guardian.

Szergej Sojgu elmondta, Oroszország számára ez a jövőévi prioritás. Hétfőn Oroszország elhalasztotta tárgyalását az Egyesült Államokkal a nukleáris fegyverekről, de nem indokolta döntését. Sojgu azt is elmondta, hogy a részleges mozgósítási parancs óta két hónap alatt 300 ezer tartalékost képeztek ki.

Ursula von der Leyen szerint az EU megpróbál majd bíróságot felállítani az ENSZ támogatásával arra, hogy az oroszok által Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket kivizsgálja és adott esetben elítélje, írja a Guardian. Von der Leyen azt mondta:

„Becslések szerint eddig több mint 20 ezer civil és több mint 100 ezer ukrán katonatiszt vesztette életét a háborúban.”

Az EU emiatt egy ENSZ által támogatott speciális bíróság felállítását javasolja, amely Oroszország háborús bűneit vizsgálná. „Oroszországnak anyagilag is fizetnie kell az általa okozott pusztításért. Az Ukrajnában elszenvedett kárt 600 milliárd euróra becsülik” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság szerdán frissítette az orosz vagyon befagyasztására és elkobzására vonatkozó terveit is, „300 milliárd eurót zároltunk az Orosz Központi Bank tartalékaiból, 19 milliárd eurót pedig befagyasztottunk az orosz oligarchák pénzéből”, mondta VOn der Leyen.

A Reuters információi szerint a befagyasztott pénzek Ukrajnába kerülnének, hogy így kompenzálják az ukránokat ért károkat. Von der Leyen szerint Oroszországnak segítenie kell majd Ukrajna újjáépítésében is. Oroszország továbbra is tagadja, hogy háborús bűnöket követett volna el. Annak ellenére is kitart állításai mellett, hogy bizonyítékok vannak a bucsai mészárlásra.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország új külföldi ügynöki akcióba kezdett. A britek attól tartanak, hogy a frissítést az orosz külügyminisztérium a kritikusok és a másként gondolkodók elhallgattatására használja majd.

A védelmi minisztérium posztja szerint Putyin úgy módosította a hatályos 2012-es törvényt, hogy a törvény értelmében a „külföldi ügynökök” személyes adatait, így lakcímüket is ki lehessen adni a nyilvánosság felé. Putyin ezzel az általa külföldi ügynököknek vélt embereket potenciális zaklatásnak vagy támadásoknak is kiteheti.

A módosítás csütörtökön lép hatályba. A külföldi ügynök kategória korábban csak arra korlátozódott, aki a Kreml állítása szerint külföldről kapott pénzügyi támogatást. Most már kiterjed majd azokra is, akiket a kormány „külföldi szereplők befolyása vagy nyomása alatt” állónak tart, ami relatíve tág fogalom.

Az orosz külügyminisztérium hozzátette a módosításhoz, hogy a Kreml „valószínűleg megelőző intézkedéseket is tesz majd annak érdekében, hogy megakadályozza a nagyobb belső nézeteltéréseket”.

Olekszandr Sztaruk, a Zaporizzsja Regionális Katonai Igazgatóság vezetője szerda reggel Telegramon állította, hogy éjszaka ismét orosz támadások érték a térséget. A csapások egy gázelosztó pontot is értek Sztaruk szerint, ami – azóta eloltott – tüzet okozott, írja a Guardian.

A támadás miatt három utca gáz nélkül maradt. Sérülés vagy haláleset nem történt a támadásban.

Az ukrán elnök késő esti jelentésében azt írta a Telegramon, hogy „a rendkívül nagy orosz veszteségek ellenére a megszállók továbbra is igyekeznek előretörni a donyecki régióban”. Zelenszkij úgy látja, az oroszok „terveznek valamit délen”, érintve ezzel a luhanszki és a harkovi régiót is.

Még azon megy a vita, hogy a 2023-as ukrán költségvetés megtámasztásához hogyan küldjön pénzt az EU, de a horizonton már sokkal nagyobb tervek is feltűntek. A 2023-ra tervezett 18 milliárd euró sorsa hamarosan eldől, az egyelőre véget érni nem látszó háború után viszont jöhet egy új Marshall-tervként emlegetett ukrán újjáépítési program. Itt egyelőre több a dilemma, mint a tény, de az már biztos, hogy euró-százmilliárdok megmozdítása várható egy vágyott, világméretű együttműködés keretében. Európának kulcskérdés, hogy ezt a pénzt értelmesen költsék el, ám ez aligha lesz egyszerű. Mennyire megalapozott Orbán Viktor kritikája, hogy Ukrajna már a háború előtt is működésképtelen volt?

>>Cikkünket itt olvashatja

Az ukrán-magyar határszakaszon 4484-en léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4808-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, írja az MTI az ORFK közlése alapján.

Vonattal 38 ember – köztük 25 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve. A beléptetettek közül a rendőrség 152 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

A háború keddi híreit ide kattintva tudja visszanézni.

• Ez már nem ruszofóbia, ez olyan szintű perverzió, amire szavak sincsenek – így reagált Moszkva Ferenc pápa szavaira
• Az ukrán hatóságok vizsgálják az állítólagos herszoni orosz kínzókamrákat
• Ukrán külügyminiszter: Orbán túszként használja Ukrajnát az EU-val folytatott játszmájában
• Orbán: Igazunk volt abban, hogy a háborút nem szabadott volna elkezdeni
• Bringagyűjtés indul Budapesten is, hogy segítsenek a nehézkes ukrajnai közlekedésen
• A FInancial Times szerint Budapest nem akarta, hogy az ukrán külügyminiszter ott legyen a NATO hivatalos ülésén – Szijjártó elismerte a hírt, de szenzációhajhásznak nevezte
• Szijjártó: Mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük a NATO és Oroszország közti közvetlen fegyveres konfliktust
• A donyecki szakadárok azt állítottják, hogy elfoglaltak két ukrán falut
• Stoltenberg: A NATO kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet
• Az izjumi tömegsírban találták meg Volodimir Vakulenko ukrán költő testét