Szenzációhajhász, de igaz – furán reagált Szijjártó Péter arra, hogy blokkoltunk egy NATO-ukrán tanácskozást

Az izjumi tömegsírban találták meg Volodimir Vakulenko ukrán költőt. Vakulenkót március óta keresték, csak azt lehetett róla tudni, hogy eltűnt, amikor az orosz csapatok bevonultak Harkivba.

Vakulenko felesége, Irina Novickaja azt mondta, férjét a helyi, az oroszokkal szimpatizáló szomszédaik jelentették fel, és márciusban el is vitték. Ezt a történetet erősítette meg az író édesapja is: beszámolója szerint fiát március 23-án vitte el öt férfi, akik kihallgatták, összeverték, majd elengedték. Másnap azonban újra eljöttek érte, igaz, akkor már csak ketten, de ők egy Z jelzésű autóval vitték el. Azóta nem látták a költőt. Vakulenko édesapja októberben jelentette be a rendőrségen, hogy biztos abban, hogy fiát az izjumi tömegsírba temették el.

(Hvg, Meduza)

A NATO készenlétben van, és kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy bukaresti konferencián, amely a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozójával párhuzamosan zajlik.

„A NATO és a szövetségesek nem vesznek részt az ukrajnai konfliktusban, de olyan mértékű támogatást nyújtunk Ukrajnának, amelyre eddig nem volt példa, hiszen Ukrajnának joga van megvédeni magát” – mondta Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettes által alapított román civil szervezet konferenciáján Stoltenberg.

A főtitkár szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja kudarcnak bizonyult, és erre Putyin brutalitással reagál. Úgy vélte, hogy Oroszország a téli időszakot fegyverként használja, és az orosz csapatok azért támadják az ukrán polgári célpontokat, hogy fennakadásokat okozzanak Ukrajna energia- és a vízellátásában is.

Stoltenberg szerint amennyiben a szövetségesek győzni hagyják az orosz elnököt, nagyobb árat fognak fizetni, mert Putyin és más autoriter vezetők levonják a következtetést, hogy céljaikat elérhetik a nyers erő alkalmazásával.

Leszögezte azt is, hogy a NATO bővítése demokratikus döntések eredménye, és nem Oroszország ellen irányul. A NATO akkor bővül, amikor a szabad és független nemzetek úgy gondolják, hogy másokkal együtt nagyobb biztonságban vannak – mondta, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin nem tagadhatja meg a szuverén nemzetektől azt a jogot, hogy meghozzák saját döntéseiket. Szerinte az orosz elnök a demokráciától és a szabadságtól való félelmében ellenzi az észak-atlanti szövetség bővítését.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a NATO-hoz, reményét fejezte ki, hogy a bukaresti külügyminiszteri találkozó megerősíti a nyitott ajtók politikáját. Végül Románia szerepét is méltatta Ukrajna támogatásában.

A világ országai által hivatalosan el nem ismert „Donyecki Népköztársaság” területvédelmi parancsnoksága arról számolt be, hogy csapataik elfoglaltak két települést – írja az MTI.

A Perse Travnya és Andrijivka elfoglalásáról tett bejelentést még nem sikerült független forrásból megerősíteni.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság ügyvezető elöljárója a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Vuhledar is hamarosan „felszabadul”, ami megnyitja az orosz erők előtt az utat Kramatorszk és Szlovjanszk felé.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy az orosz csapatok folytatják offenzívájukat Donyeck környékén.

A G7-csoport megállapodott egy olyan hálózat felállításáról, amely koordinálja a háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozásokat – írja a Guardian.

„Az Ukrajnában elkövetett atrocitások bírósági kivizsgálása éveket, talán évtizedeket is igénybe vehet. De felkészültek leszünk és kitartunk, amíg csak szükséges” – mondta Marco Buschmann német igazságügyi miniszter egy nyilatkozatban. Buschmann azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a szexuális erőszak áldozatainak vallomásait úgy kell rögzíteni, hogy azok a bíróság előtt elfogadhatóak legyenek, hogy az áldozatoknak csak egyszer kelljen vallomást tenniük.

A döntésről a G7-országok igazságügyi minisztereinek berlini találkozója után számoltak be. A találkozón részt vettek a nemzetközi büntetőbíróság különleges ügyészei, a német szövetségi ügyész és Denisz Maljuska ukrán igazságügyi miniszter is.

A miniszterek közös nyilatkozatban közölték, hogy a G7-országok biztosítják, hogy minden államban legyen egy központi nemzeti kapcsolattartó pont a nemzetközi bűncselekmények üldözésére.

Mindent meg kell tenni egy NATO és Oroszország közötti esetleges közvetlen fegyveres konfliktus elkerülése érdekében – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.

Az MTI szerint Szijjártó a NATO külügyminiszteri tanácsüléséről bejelentkezve méltatta a Varsó által tanúsított higgadtságot a két héttel ezelőtti lengyelországi rakétabecsapódásokat illetően. „A lengyel vezetők lélekjelenlétének és rendkívül felelősségteljes viselkedésének köszönhető az, hogy ma itt Bukarestben nem a harmadik világháború fejleményeit vitatjuk meg” – szögezte le.

Ezzel szemben szégyenteljesnek nevezte mindazon újságírók és politikusok viselkedését, akik „a rakéták becsapódása után azonnal nemcsak hogy tudni vélték, de világgá is kürtölték, hogy szándékos rakétatámadás történt”. Szerinte ők „a tűzzel játszottak.”

Szijjártó figyelmeztetett, hogy nem csak a konkrét fizikai támadások, hanem bizonyos felelőtlen nyilatkozatok és döntések is tragikus következményekkel járhatnak. „Tudjuk, hogy a háború esetleges eszkalációja elsőként nem a több száz vagy több ezer kilométerrel odébb lévő országokat, nem az óceán túloldalát érintené, hanem a földrajzilag legközelebb eső területeket” – mondta.

Üdvözölte, hogy a NATO-főtitkár világossá tette, hogy a szövetség nem részese a konfliktusnak, és reményét fejezte ki, hogy ez így is fog maradni. Mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás elkerülése érdekében – jelentette ki, hozzátéve, hogy a stratégiai kommunikáció lehetőségét mindenképp fenn kell tartani Moszkvával.

A miniszter arról számolt be, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre: mostanra nagyjából 1300 iskolában és óvodában tanulnak Ukrajnából érkezett gyerekek. Kiemelte, hogy közeledik a tél, ami „szörnyű humanitárius katasztrófát” hozhat magával.

Végül pedig köszönetét fejezte ki Törökországnak a közvetítői tevékenységéért, illetve üdvözörömét fejezte ki, hogy nemrég találkozóra került sor magas rangú amerikai és orosz titkosszolgálati vezetők között.

Mint korábban megírtuk, a Financial Times szerint Magyarország nem akarta, hogy az ukrán külügyminiszter a NATO-külügyminiszterek kétnapos találkozójának teljes hivatalos ülésén ott legyen. A magyar külügyminiszter a Facebookján igen különös posztban reagált a lap állítására: egyfelől szenzációhajhásznak nevezte, másfelől egyetlen szavát sem cáfolta. Sőt, megerősítette a lap által leírtakat, mondván, a NATO Ukrajna Bizottságának összehívásához nem járulunk hozzá „mindaddig, amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait”.

Külön miniszteri vacsorán vesz részt a NATO-külügyminiszterekkel együtt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A Financial Times azt írja az ukrán külügyminiszter azért a külön vacsorán vesz részt, mert „Budapest nem akarta, hogy a kétnapos találkozó teljes hivatalos ülésén ott legyen”. A lap szerint Magyarország erőtlen támogatást nyújt Kijevnek. Részletesebb cikkünket itt találja.

A Fekete-tenger stratégiai jelentőségű térség az Egyesült Államok számára és nem hagyja magát eltántorítani attól az eltökélt szándékától, hogy erősítse jelenlétét a Fekete- és a Balti-tenger térségében – mondta az amerikai külügyminiszter kedden Bukarestben.

Antony Blinken a NATO bukaresti külügyminiszteri értekezlete előtt a román külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén üdvözölte, hogy Bukarest 2023-tól a GDP 2,5 százalékára emeli védelmi kiadásait, és úgy fogalmazott: nem kívánhat magának elkötelezettebb szövetségest Romániánál, amely továbbra is számíthat az Egyesült Államok támogatására. Blinken kiemelte:

• a NATO egységes maradt az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán,
• segíti Ukrajna védelmét,
• szankciókkal igyekszik blokkolni az orosz katonai gépezetet.

Az amerikai külügyminiszter felidézte Bukarestben Joe Biden amerikai elnök korábbi ígéretét, miszerint a NATO-országokat nem hagyják magukra, és megvédik a NATO területének minden négyzetcentiméterét.

Aurescu román külügyminiszter üdvözölte a csapaterősítést. Jelenleg csaknem négyezer amerikai katona állomásozik Romániában, az ország 8,4 millió tonna ukrán gabona exportjához nyújtott segítséget.

Ukrajnában sokaknak a bicikli maradt az egyetlen közlekedési eszköz az üzemanyaghiány, az akadozó közösségi közlekedés, a szétbombázott utak és szitává lőtt autók között.

Ha Magyarországon is sikerül 150 bringát összegyűjteni, akkor a dán Bikes4Ukraine szervezet küld egy teherautót, amivel elviszik a bicikliket Lvivbe, ahol helyi szervezetek osztják ki őket a háború túlélőinek. A kerékpárok egy részét országon belüli menekültek kapják, a többit kelet-ukrajnaiaknak visznek el.

A Bikes4Ukraine magyar csoportja ezért azt kéri Facebookon, hogy akinek van működőképes, de használaton kívüli biciklije elfekvőben, ajánlja fel a szervezetnek. Részletek a hétvégi eseményről.

Kedden Orbán Viktor a Széchenyi Kártya Program ünnepségén a háborúval kapcsolatban is tett kijelentéseket. A miniszterelnök szerint igazunk volt abban, hogy

• a háborút nem szabadott volna elkezdeni,
• aki fegyvert szállít, egyre közelebb sodródik a háborúhoz,
• a szankciók meg fogják rendíteni az európai gazdaságot és
• az energiaszankciók inflációt hoznak magukkal.

„Ugyanakkor örömet okozhat, hogy ki lehet maradni a recesszióból és ki lehet maradni a háborúból” – mondta Orbán hozzáfűzve, hogy „örömmel tölthet el bennünket az is”, hogy megcélozható az egyszámjegyű infláció elérése 2023 év végére.

A NATO-országoknak sürgősen fokozniuk kell a fegyvergyártást – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A NATO miniszterei kedden és szerdán Bukarestben tartanak megbeszéléseket, amelyek fő napirendi pontja várhatóan Ukrajna támogatásának fokozása lesz.

„Nem lehet győzni a harctéren anélkül, hogy ne gyártanánk több fegyvert” – mondta Kuleba hétfőn este a Politico-nak. „Amikor legutóbb részt vettem ilyen NATO-miniszteri találkozón, három szóval érkeztem: fegyverek, fegyverek és fegyverek” – emlékeztetett Kuleba. „Ezúttal, bár ez a kérés továbbra is fennáll, azzal fogom pontosítani, hogy légvédelemre, harckocsikra és gyártósorokra van szükségünk”.

Kuleba kitért Ukrajna és Magyarország problémás kapcsolatára is, mondván

„Orbán Viktor a saját játékát játssza az Európai Unióval, és ehhez néha Ukrajnát túszként használja”.

Kuleba üzent a magyar embereknek is: „Bármit is olvassanak a hivatalos médiában, az ukránok nem ellenségesek a magyarokkal szemben.

A magyarokkal barátok voltunk, barátok vagyunk és barátok is maradunk.

De ezt a háborút meg kell nyernünk, és Magyarországnak is az az érdeke, hogy Ukrajna nyerjen” – mondta.

Az ukrán miniszter beszélt arról is, hogy milyen változásokat szeretne látni a Kijev támogatásával kapcsolatos nyugati döntéshozatalban. Kijev néhány közeli szövetségese ugyanis bírálatokat fogalmazott meg egyes nyugati kormányokkal szemben, azt állítva, hogy azok először vonakodtak bizonyos fajta támogatást nyújtani, és csak azután változtattak lassanként álláspontjukon, amint nőtt a felháborodás Oroszországgal szemben.

„Túl sok időt vesztegettünk el – és ez túl sok emberi életbe, hazánk túl sok négyzetkilométer földjébe került. Remélem, hogy győz az józan ész, és minden lépést időben meg fognak tenni, nem szabad megvárni újabb tragédiák bekövetkeztét” – mondta Kuleba.

Az oroszok visszavonulása eltelt több mint két hét során öt kínzókamrát találtak Herszonban és eddig négyet a Herszoni régióban, állítják az ukrán nyomozók, írja a Guardian. Az AP hírügynökségnek ukránok beszéltek arról, hogy ezekre a helyekre bezárták, ott pedig megverték, árammal kényszervallatták, és halállal fenyegették őket.

Az ukrán rendőrség szerint több mint 460 esetben követtek el háborús bűncselekményt orosz katonák a megszállt Herszonban.

Reagált Ferenc pápa nyilatkozatára az orosz külügy. Az egyházi vezető hétfőn arról beszélt, hogy “amikor Ukrajnáról szól, mártírsorsot szenvedő népről beszél”, valamint információi vannak "az orosz csapatok által elkövetett kegyetlenségekről, elsősorban a csecsen és a burját nemzetiségű katonák részéről."

Az orosz külügyminisztérium részéről Maria Zakharova szóvivő ítélte el Ferenc pápa szavait:

"Ez már nem ruszofóbia, ez olyan szintű perverzió, amire már szavak sincsenek"

– idézi a BBC. "Egy család vagyunk a burjátokkal, csecsenekkel, soknemzetiségű és sokvallású országunk többi képviselőivel, akikkel ugyan eltérő módon, de együtt fogunk imádkozni a Szentszékért: azt kívánjuk, hogy ne vigyék kísértésbe, ámen – írta később Zaharova a Telegramon.

"És mit szól a Vatikán a soknemzetiségű szovjet nép mártírsorsához? A katolikus egyháznak a bűnbánatról való elmélkedését talán az ortodoxok ellen a 20. században, és előtte a muszlimokkal szemben elkövetett dolgokkal kellene kezdenie" – tette hozzá a szóvivő.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• Az elmúlt három hónapban az Ukrajnába vezényelt orosz erők valószínűleg leállították a zászlóalj-taktikai csoportok (BTG) telepítésének legtöbbjét.
• A zászlóalj-taktikai csoportok koncepciója az elmúlt tíz évben meghatározó szerepet játszott az orosz hadviselésben: a zászlóaljak támogatására különféle alegységeket rendeltek, ide értve a páncélosokat, a felderítőket és a nyugati gyakorlattól eltérően a tüzérséget is.
• A zászlóalj-taktikai csoport koncepciójának számos gyengeségére derült fény az Ukrajnában vívott háború eddigi heves és nagyszabású harcainak során, például a BTG-k viszonylag kis létszámú gyalogsága sokszor elégtelennek bizonyult.
• A tüzérség decentralizált elosztása nem tette lehetővé az oroszok számára, hogy maradéktalanul kihasználják a lövegek számát illető fölényüket, ráadásul csak kevés BTG-parancsnok kapott felhatalmazást a helyzet rugalmas kezelésére, pedig az eredeti koncepció célja pont ez volt.

A BTG-ről ebben a videóban tudhatnak meg többet.

Az Egyesült Államok kedden várhatóan jelentős pénzügyi támogatást jelent be, ami az ukrán energetikai létesítmények elleni orosz támadások okozta károk felszámolását segítené, közölték magas rangú amerikai tisztviselők.

A támogatást Antony Blinken külügyminiszter jelentheti be a bukaresti NATO-találkozón, amiről a részletekre nem kitérve annyit árult el Guardian forrása, hogy „az jelentős” lesz, és emlékeztetett, hogy a Biden-kormányzat 1,1 milliárd dollárt irányzott elő az ilyen kiadásokra Ukrajna és Moldova számára.

Lesznek karácsonyfák idén is Kijevben, csak nem világítják ki őket, közölték kijevi tisztségviselők.

„Nem mondunk le újév és a karácsony megünnepléséről, az ünnepi hangulatról. Nem engedhetjük meg Putyinnak, hogy ellopja a karácsonyunkat” – mondta Vitalij Klitschko kijevi polgármester egy interjúban. Vásárokat és koncerteket nem tartanak, és elmarad az újévköszöntő rendezvény is a város központjában.

A Kijev áramellátásáért felelős cég főnöke, Szergej Kovalenko közölte, hogy az takarékosság jegyében a fákon nem lesz díszvilágítás.

„Az emberek karácsonykor sem feledkezhetnek meg róla, hogy háború van” – mondta kedden az ukrán first lady. Olena Zelenszka kedden Londonba látogat, hogy felszólaljon a brit parlamentben. Rishi Sunak miniszterelnökként a napokban járt először Kijevben, hogy találkozzon Zelenszkij ukrán elnökkel.

• Az oroszok szerint a zaporizzsjai atomerőmű továbbra is orosz ellenőrzés alatt marad.
• A Pentagon fontolgatja, hogy olcsó, kisméretű precíziós bombákat szállítsanak Ukrajnának.
• Az ukrán főügyészség közölte, hogy 329 gyereket eltűntként tartanak nyilván.
• A háború miatt ellehetetlenült a beregszászi hulladékfeldolgozó működése, ami komoly hatással van a Tisza szennyezettségére.
• Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország külügyminiszterei Kijevbe látogattak, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát.
• Az oroszok elhalasztották az atomfegyver-csökkentésről való egyeztetést, az Új START-szerződés kétoldalú amerikai-orosz konzultatív bizottságának november 29-től kellett volna üléseznie.
• Lengyelországban bizottságot állítanának fel az orosz befolyás kivizsgálására.

A hétfői hírfolyamot itt tudja visszaolvasni.