Egy ukrán főügyész szerint népirtás az energia-infrastruktúra támadása

A Kijevtől északra fekvő Vishorodban hat ember meghalt és harmincan megsebesültek, amikor múlt héten találat ért egy lakóházat. A romeltakarítás vasárnap is zajlott, ott készült videónkat itt nézhetik meg:

Ahogy szorul vissza az Ukrajnára támadó orosz hadsereg, úgy veti be egyre inkább rakétáit a civil infrastruktúra ellen. Odessza, Lviv és Kijev is egyre gyakrabban néz szembe áramkimaradással, vízhiánnyal, ami egyre drámaibb helyzethez vezethet a tél közeledtével. Itt olvashatják el helyszíni riportunkat Kijevből és Vishorodból.

A vatikáni diplomácia a békét és a felek közötti párbeszédet keresi az orosz-ukrán háborúban, és kész a közvetítésre – mondta Ferenc pápa az America című jezsuita folyóiratban hétfőn közölt interjúban.

Ferenc pápa leszögezte, egyértelműnek tartja, hogy Oroszország a felelős a háborúért. Az interjúban elárulta, miért nem nevezi meg soha az orosz elnököt. „Nem mondom ki mindig, nehogy sértsek vele, és ne ítélkezzek általánosságban, mégis köztudott, hogy kit ítélek el. Nem szükséges, hogy családnevet és keresztnevet is tegyek hozzá. Miért nem nevezem meg (Vlagyimir) Putyint? Mert nem szükséges; közismert. Az emberek néha a részletekbe kötnek bele. Mindenki ismeri állásfoglalásomat, Putyinnal vagy Putyin nélkül, anélkül hogy megnevezném” – fejtette ki a katolikus egyházfő.

A pápa felidézte, hogy a február 24-én kirobbant háború második napján személyesen elment Oroszország vatikáni nagykövetségére, ahol a nagyköveten keresztül üzent Vlagyimir Putyinnak: készen áll az utazásra azzal a feltétellel, hogy az orosz elnök akár szűk lehetőséget is ad a tárgyalásra. „Szergej Lavrov külügyminiszter nagyon udvarias levéllel válaszolt, melyből megértettem, hogy egyelőre nincs rá szükség” – mondta Ferenc pápa.

(MTI)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint, ha Vlagyimir Putyint hagynánk győzni, az más vezetőket is arra sarkall majd, hogy erőszakkal próbálják elérni céljaikat. Úgy vélte: az Észak-atlanti Tanács kedden kezdődő kétnapos bukaresti külügyminiszteri értekezletének egyik üzenete az Ukrajnának nyújtandó légvédelmi segítség erősítése lesz.

Szerinte

Putyin a lakosság villamosenergia- és gázellátását próbálja ellehetetleníteni, hogy a közelgő telet fegyverként használhassa Ukrajna ellen.

A NATO eddig is küldött az orosz ballisztikus rakéták, drónok és robotrepülőgépek ellen bevethető eszközöket, de Stoltenberg szerint további légvédelmi rendszerekre, valamint cserealkatrészekre, kiképzésre és lőszerre is szüksége van Ukrajnának, hogy ellenállhasson a támadásnak.
A NATO kedden és szerdán tartandó bukaresti külügyminiszteri értekezletén nemcsak a harminc NATO-tagállam, hanem a csatlakozásra meghívott Finnország és Svédország külügyminisztere is részt vesz. A kedd esti munkavacsorán Ukrajna is képviselteti magát, az utolsó megbeszélésre pedig Moldova, Georgia, valamint Bosznia-Hercegovina is meghívót kapott.

Mikolajiv polgármestere, Olekszandr Sienkievics hétfő délután azt közölte, hogy nincs ivóvízellátás a dél-ukrajnai városban, miután az orosz erők megrongáltak egy szivattyútelepet a szomszédos Herszon megyében. A Telegramon azt írta, hogy emiatt a Déli-Bug folyóból kénytelenek vízzel ellátni a város ipari létesítményeit. „Amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, azonnal helyreállítjuk a szivattyúállomást, és visszaállítjuk az ivóvízellátást Mikolajivban” – tette hozzá.

(Guardian)

A lengyel belbiztonságot és energetikát érintő orosz nyomásgyakorlást vizsgáló állami bizottság megalakításának tervét ismertette hétfői sajtóértekezletén Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke és Mateusz Morawiecki kormányfő. Morawiecki hangsúlyozta: meg kell vizsgálni „az orosz politika, az orosz kereskedők, ügynökök befolyását a lengyel bel- és energiabiztonságra, de a tágabb értelemben vett biztonságra is”. „Nincs semmi rejtegetnivalónk, ezért felül kell vizsgálni a 2007-től máig terjedő időszakot” – mondta a lengyel miniszterelnök.

Szerinte a bizottságra nemcsak a múlt tisztázása végett volna szükség, hanem azért is, hogy Lengyelország „a jövőben is egyszer és mindenkorra megszabaduljon az orosz befolyástól”.

Annak kivizsgálását is szükségesnek nevezte, hogy miért születtek olyan megállapodások, amelyek révén „egyre több nyersanyagot hoztak be Oroszországból Lengyelországba”, és miért vezettek be olyan szabályokat, amelyek nyomán orosz cégek lettek a stratégiai fontosságú vállalatok részvényesei.

Európa, mintha „valamiféle kábítószer okozta álomban lenne, egyre mélyítette függőségét Oroszországtól, és ebben sok lengyel politikus követte” – fogalmazott Morawiecki, és bejelentette, hogy a bizottság létrehozásáról szóló törvénytervezetet hamarosan közzéteszik. A testület az elképzelések szerint kielemezné a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezhetné az orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatna ki.

(MTI)

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy Oroszország „egyoldalúan elhalasztotta” az Új START (New START) nukleáris fegyverzetcsökkentési egyezményről való legújabb egyeztetést.

Az amerikai és orosz tisztviselők közötti megbeszélések holnap kezdődtek volna Egyiptomban. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta: Az Egyesült Államok és Oroszország november 29-én Kairóba hívta volna össze az Új START-szerződés kétoldalú konzultatív bizottságának (BCC) ülését, hogy megvitassák az Új START-szerződés végrehajtását.

Az orosz fél arról tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy Oroszország egyoldalúan elhalasztotta a találkozót, és közölte, hogy új időpontot fog javasolni. Washington „kész a lehető legkorábbi időpontra átütemezni” a találkozót, „mivel az ellenőrzések folytatása prioritás a szerződés fenntartása szempontjából” – mondta a külügyi szóvivő.

Oroszország nem indokolta az Egyesült Államoknak a tárgyalások elhalasztását – mondta a CNN-nek a külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője. Moszkva „az elmúlt napokban” tájékoztatta az Egyesült Államokat döntéséről – tette hozzá a tisztviselő. Az orosz külügyminisztérium a RIA Novosztyi hírügynökségnek sem indokolta a halasztást.

Az Új START-szerződés korlátozza az Egyesült Államok és Oroszország által telepíthető interkontinentális hatótávolságú nukleáris fegyverek számát. A szerződés értelmében Washington és Moszkva ellenőrzi egymás nukleáris fegyverkészleteit, de a kornavírus-járvány miatt 2020 óta szünetelnek az ellenőrzések. A szerződést legutóbb 2021 elején hosszabbították meg öt évvel.

(Guardian)

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének ügyvivője a CIA igazgatójának tárgyalásairól elmondta, hogy Washington továbbra is tárgyal Moszkvával Brittney Griner és Paul Whelan, két Oroszországban bebörtönzött amerikai állampolgár szabadon bocsátásáról.

„Az Egyesült Államok, mint mondtuk, jelentős javaslatot tett az asztalra. Ezt a javaslatot nyomon követtük, és alternatívákat javasoltunk” – mondta. „Sajnos Oroszország eddig nem szolgált komoly válasszal.”

A Biden-kormányzat július végén fogolycsere-megállapodást javasolt Oroszországnak Griner, valamint Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos szabadon bocsátása érdekében, de Moszkva azt elutasította.

(CNN)

Az EU tagállamainak miniszterei csütörtökön egyhangúlag megszavazták, hogy az uniós szankciók megsértése felkerül az „uniós dimenziójú bűncselekmények” listájára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy közös minimumszabályokat kérnek a javaslattételre jogosult Európai Bizottságtól.

A miniszterek testületének, az EU Tanácsának közleménye azzal indokolja a döntést, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió miatt számos korlátozó intézkedést fogadtak el, de a tagállamok jelenleg nagyon eltérően határozzák meg, mi minősül a szankciók megsértésének és az ilyenkor kiszabható büntetés is erősen eltér. „Ez azzal járhat, hogy a szankciók eltérő mértékben érvényesülnek, és a hatályuk alá tartozó személyek kijátszhatják őket”.

(Az Európai Unió Tanácsa)

Denisz Szkopint, a szentpétervári egyetem docensét azért bocsátották el, mert részt vett egy háborúellenes tüntetésen. A Deutsche Welle videója.

Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország külügyminiszterei ma Kijevbe látogattak, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát. A finn külügyminiszter a Twitteren arról írt, hogy csodálja az ukránok bátorságát és elszántságát, a litván külügyminiszter pedig a háború barbárságára utalt posztjában.

A háború miatt ellehetetlenült a működése annak a beregszászi hulladékfeldolgozónak, aminek kulcsszerepe van Tiszát érő műanyagszennyezés csökkentésében. Áram híján leállt a feldolgozás, miközben a hulladék folyamatosan érkezik a telepre. Segítséget kértek, egy áramfejlesztőre lenne szükségük. (Hvg.hu)

Évről évre rengeteg szemét érkezik Magyarországra a Tiszán keresztül. A probléma fő forrása Ukrajna, Kárpátalja, de nem egyszerű a helyzet megoldása. Ez egy összetett gazdasági, környezetvédelmi és szociális probléma, amit egy rövid dokumentumfilmben mutattunk be.

Az ukrán főügyészség jelenleg 329 gyereket tart nyilván eltűntként Ukrajnában, 12,034-et toloncoltak ki Oroszországba, és 7819-et találtak meg. A számok nem véglegesek, mert még ellenőrzik a frontról, valamint Ukrajna megszállt és felszabadított részeiről érkező jelentéseket. Az ukrán kormány portálja szerint 440 gyermek halt meg és 851 sérült meg a háború következtében.

A főügyészség összesen 1291 gyermekáldozatról számolt be, a legtöbbet Donyeck, Harkiv és Kijev régiókból jelentették.

A számokat független forrásból egyelőre nem lehet igazolni.

(Guardian)

Az Egyesült Államoknak és Oroszországnak megvan a módja a nukleáris kockázatok kezelésére a hírszerző ügynökségek közötti tárgyalásokon keresztül – mondta a CNN szerint egy magas rangú amerikai diplomata a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek hétfőn közzétett videójában.

Elizabeth Rood, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének ügyvivője azt követően nyilatkozott, hogy a CIA igazgatója, William Burns a hónap elején Törökországban találkozott orosz hírszerzés igazgatójával, Szergej Nariskinnal.

„Az Egyesült Államoknak vannak csatornái a kockázatok kezelésére Oroszországgal, különösen a nukleáris kockázatokkal kapcsolatban, és ez volt a célja Burnsnek az orosz kollégájával való találkozással” – mondta Rood. „Burns nem az ukrajnai konfliktus rendezéséről tárgyalt.”

A Pentagon fontolgatja a Boeing azon javaslatát, hogy olcsó, kisméretű precíziós bombákat szállítson Ukrajnának, írja a Reuters. Az Egyesült Államok és a szövetségesek katonai készletei fogynak, és Ukrajnának a háború elhúzódásával egyre nagyobb igénye van kifinomultabb fegyverekre. Iparági források szerint a Boeing által javasolt, a Ground-Launched Small Diameter Bomb (GLSDB) névre keresztelt rendszer, egyike annak a mintegy féltucatnyi tervnek, hogy új lőszereket állítsanak elő Ukrajna és Amerika kelet-európai szövetségesei számára.

A Reuters és három, a tervet ismerő személy által áttekintett dokumentum szerint a GLSDB már 2023 tavaszán átadásra kerülhet.

Doug Bush, az Egyesült Államok hadseregének fő fegyverbeszerzője a múlt héten a Pentagonban újságíróknak elmondta, hogy a hadsereg a jelenleg csak kormányzati létesítményekben gyártott 155 milliméteres tüzérségi lövedékek gyártásának felgyorsítását is fontolgatja, lehetővé téve vállalkozóknak is, hogy gyártsák őket.

Bár néhány GLSDB egység már elkészült, a hivatalos beszerzésnek számos logisztikai akadálya van. A Boeing-terv megköveteli az árfelderítés alóli felmentést, amely mentesíti a vállalkozót egy olyan alapos felülvizsgálat alól, amely biztosítja, hogy a Pentagon a lehető legjobb ajánlatot kapja tőlük. Bármely megállapodás azt is megköveteli, hogy legalább hat beszállító felgyorsítsa alkatrészeik és szolgáltatásaik szállítását a fegyver gyors előállításához.

Tegnap érkeztek hírek arról, hogy az ukrán Enerhoatom szerint az oroszok lassan elhagyhatják a zaporizzsjai atomerőművet. Ezekre reagált most az ukrán Enerhodar városát ellenőrző, Oroszország által telepített adminisztrációs csoport.

Az ukrán oldalról az Enerhoatom vezetője nyilatkozott. „Az utóbbi hetekben olyan információkat kaptunk, amelyek arra utalnak, hogy esetleg készülnek elhagyni az erőművet – mondta Petro Kotin az országos televízióban. – Először is, nagyon sok olyan hír jelent meg az orosz médiában, hogy érdemes lenne kiüríteni az erőművet, és talán érdemes lenne átadni az irányítást a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek. Az embernek az a benyomása, hogy csomagolnak és ellopnak mindent, amit csak tudnak.”

Az oroszok által támogatott kormányzat hétfőn az ukrán hírekre válaszul közleményt adott ki a Telegram üzenetküldő alkalmazáson:

„A média aktívan terjeszti az álhíreket, amelyek szerint Oroszország állítólag azt tervezi, hogy kivonul Enerhodarból, és elhagyja az [atomerőművet]. Ez az információ nem igaz.”

Egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint az ukrán energiainfrastruktúra elleni orosz támadások népirtásnak minősülnek, írja a BBC. Andrij Kosztin ukrán főügyész a híroldalnak elmondta, hogy a kulcsfontosságú létesítmények elleni csapások „a teljes ukrán nemzetet” célozták, és Kijevet megadásra akarják kényszeríteni.

A népirtás kifejezés egy embercsoport kiirtására irányuló erőfeszítésre utal. Oroszország tagadja, hogy ilyen céljai lettek volna.

Ukrajna-szerte emberek milliói néznek szembe áramszünettel a hidegben az orosz támadások miatt. Zajlanak erőfeszítések az áram nélkül maradt otthonok visszacsatolására. A tisztviselők szerint Herszonban ma már mindenhol van áram. Volodimir Zelenszkij elnök szerint azonban 14 régióban és a fővárosban, Kijevben továbbra is használati korlátozások vannak érvényben.

Andrij Kosztin szerint az energiahálózat elleni támadások mellett az is súlyosan jogsértő, hogy az oroszok 11 000 ukrán gyermeket deportáltak erőszakkal Oroszországba. Kosztin elmondta, hogy irodája több mint 49 000 háborús bűncselekményről szóló jelentést vizsgál azóta, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. „Ugyanaz a magatartási minta figyelhető meg” minden orosz erők által megszállt ukrán településen, jegyezte meg.

Magyarország területére 2022. november 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4948 lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4177 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, írja az Országos Sajtószolgálat.

Az ORFK közleménye szerint a beléptetettek közül a rendőrség 198 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől menekülve 2022. november 27-én 263 ember, köztük 86 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Ahogy megszokhatták az olvasók, új nap új hírfolyamot indítunk az orosz-ukrán háború tudósításában. A vasárnapi teljes hírfolyamot itt olvashatja vissza, a hétfőit pedig kezdjük el a legfontosabb vasárnapi fejleményekkel, címszavakban:

• Zelenszkij szerint Oroszország a terror napjává változtatta a holodomor emléknapját.
• Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere vasárnap este válaszolt az ukrán elnök szombati kritikájára, amivel az áramszünetek kezelését illette. Eközben a városban havazás várható, napokig fagypont alatt lehet a hőmérséklet.
• A Donyecki területen heves harcok folytak vasárnap.
• Az oroszok a zaporizzsjai atomerőmű elhagyására készülhetnek. Ukrajnának két évre elegendő nukleárisüzemanyag-tartaléka van.
• Novák Katalin Kijev után Kárpátalján járt.
• Egy brit elemző szerint az ukrán csapatok jobban felkészültek a lövészárokban töltendő télre.
• A britek Brimstone 2 levegő-föld rakétákat küldenek Ukrajnába.
• Ukrajnai tudósítóink, Nyilas Gergely és Huszti István helyszíni riportot küldtek a herszoni reptérről.