Lukasenko: Az USA le akarja győzni Európát, hogy Oroszországot eltiporva férkőzhessen Kína közelébe
2022. november 27. – 08:04
frissítve
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere vasárnap este válaszolt az ukrán elnök kritikájára – Zelenszkij még szombaton kifogásolta, hogy a polgármester nem kezelte megfelelően a városban tapasztalható áramkimaradásokat.
„Nem akarok politikai csatározásokba keveredni, különösen a jelenlegi helyzetben” – mondta Klicsko egy Telegramra feltett videóban. „Ez értelmetlen. Nekem dolgom van a városban”.
A polgármester elmondta, hogy 430 melegedőközpont segíti a lakosokat az áramkimaradások elviselésében, amit ukrán erőművek elleni orosz támadások okoznak. További több mint száz központ beindítását tervezik ha rosszabbra fordulnak a körülmények.
(Sky News)
Ukrajna a következő két évre elegendő nukleárisfűtőanyag-tartalékkal rendelkezik – közölte vasárnap az ukrán állami nukleáris vállalat elnöke. Petro Kotin, az Energoatom vezetője az ukrán médiának adott interjúban tette ezt a megjegyzést.
Ukrajna a háború kezdete óta nem vásárolt orosz nukleáris fűtőanyagot. Az Energoatom közlése szerint az orosz üzemanyagra támaszkodó atomerőműveinek minden egységét a Westinghouse Electric nevű pennsylvaniai székhelyű, nukleáris technológiával foglalkozó amerikai vállalat kezeli majd.
„Együttműködünk a Westinghouse-szal, az ő technológiájukkal hozzuk létre a saját üzemanyag-előállító létesítményünket. Már most is gyártunk olyan üzemanyagkazetta-alkatrészeket, amelyeket ez az amerikai cég engedélyezett. A kazetták felét mi magunk fogjuk gyártani, a másik felét pedig a Westinghouse szállítja majd” – mondta Kotin.
(CNN)
Az ukrán állami atomenergetikai vállalat vezetője vasárnap azt mondta, vannak arra utaló jelek, hogy az orosz erők készülnek elhagyni a zaporizzsjai atomerőművet, amit márciusban, nem sokkal a bevonulásuk után foglaltak el – írja a Reuters. Egy ilyen lépés jelentős harctéri változást jelentene a részben megszállt délkeleti Zaporizzsja régióban, ahol a frontvonal hónapok óta alig mozdult el.
„Az utóbbi hetekben olyan információkat kaptunk, amelyek arra utalnak, hogy esetleg készülnek elhagyni az erőművet” – mondta Petro Kotin, az Energoatom vezetője az országos televízióban. „Először is, nagyon sok olyan hír jelent meg az orosz médiában, hogy érdemes lenne kiüríteni az erőművet, és talán érdemes lenne átadni az irányítást a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek. Az embernek az a benyomása, hogy csomagolnak és ellopnak mindent, amit csak tudnak”.
Oroszország és Ukrajna az elmúlt hónapokban többször megvádolta egymást a zaporizzsjai reaktorkomplexum bombázásával, miközben a világ nagy része egy lehetséges nukleáris katasztrófa miatt aggódott. Az erőmű már nem termel energiát, de az elmúlt hetekben újra felerősödtek a támadások a térségben.
Arra a kérdésre, hogy korai-e még arról beszélni, hogy az orosz csapatok elhagyják az erőművet, Kotin azt mondta a televízióban: „Korai lenne. Ezt most még nem látjuk, de készülnek.”
Lassan megérkezik az igazi tél is a frontvonalra, egyre gyakoribb a fagypont alatti hőmérséklet. A megváltozó időjárás mindkét felet érinti, a csapatokat megfelelően el kell látni, fel kell szerelni, fontos a rendszeres időközönkénti váltás is – vázolta a Sky News katonai és védelmi elemzője, Michael Clarke professzor.
A hidegben kiderülhet az orosz és az ukrán csapatok közötti különbség: meggyőződésem, hogy az ukránok jobban megbirkóznak majd a téllel, jobban felszereltek és motiváltabbak az oroszoknál
– mondta a professzor, aki szerint az oroszok közül sokan már most is elégedetlenkednek, és nem akarnak ott maradni.
A brit védelmi minisztérium közzétett egy videót, amelyben azt mutatják be, amint Brimstone 2 levegő-föld rakétákat küldenek Ukrajnába. Ezeket a rakétákat az ukránok főleg páncélozott járművek és harckocsik ellen vetik be.
A Berlinbe látogató észt védelmi miniszter, Hanno Pevkur azt mondta, hogy ugyan az orosz szárazföldi erők jelentős veszteségeket szenvedtek az elmúlt kilenc hónap során, de a haditengerészetre és légierőre ez már kevésbé igaz. Pevkur figyelmeztetett, hogy az oroszok készek visszaállítani a háború előtti létszámaikat, sőt még növelhetik is azt.
„Semmi okunk azt hinni, hogy az Oroszországból érkező fenyegetés csökkent volna, vagy a NATO-t célzó fenyegetés csökkent volna” – mondta a politikus, aki figyelmeztetett a nyugati országok „háborús fáradtságának” veszélyére is.
„Moszkva pontosan ezt akarja elérni. Oroszország készen áll sokkal hosszabb ideig szenvedni” – mondta az észt védelmi miniszter, és közölte, hogy Észtország tervei szerint jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 2,84 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, 2024-ben pedig ez az arány 3,2 százalékra nőhet, amely jóval magasabb a NATO 2 százalékos elvárásánál.
Az USA nem engedi, hogy az ukrán vezetés tárgyalásokba kezdjen Oroszországgal, mondta Alekszandr Lukasenko belarusz elnök az orosz televízió „Moszkva. Kreml. Putyin” című műsorában – szemlézte az orosz állami hírügynökség.
„Ha az ukrán vezetésre gondolsz, akkor egyáltalán nem engedik meg nekik. Az amerikaiak egy csapásra le akarják győzni Európát, hogy Oroszországon keresztül közel kerülhessenek Kínához. Természetesen Oroszország eltiprásával” – mondta Lukasenko.
A belarusz elnök szerint Zelenszkij már eleve megsérti a tárgyalási folyamat alapelveit. „Az ukránok, Volodimir Zelenszkij hibája ez. Nem szabhat előre feltételeket. Üljön le a tárgyalóasztalhoz, és ott szabjon feltételeket. A második meg egy klasszikus elv, a kompromisszum” – mondta a fehérorosz elnök.
„Nincs szükség a sajátjaink meggyilkolására, hiszen ugyanaz a vér folyik az ereinkben. Úgy látom, Oroszország megérti ezt. De meg fogja érteni Ukrajna is?” – tette fel a kérdést Lukasenko.
A NATO-tagok külügyminisztereinek találkozója előtt az ukrajnai német fegyverszállítások fontosságát hangsúlyozta Jens Stoltenberg főtitkár, további támogatást kérve, mivel a légvédelmi rendszer segít megvédeni az ukrán otthonokat, iskolákat és kórházakat az orosz rakétáktól, írja a Welt.
Stoltenberg beszélt a háború aktuális fejleményeiről is. „Putyin a vereségekre még durvábban reagál” – mondta a NATO-vezér, aki szerint a tél beköszöntével Moszkva azért kezdte bombázni Ukrajna infrastruktúráját, hogy térdre kényszerítse az országot.
„Putyin megpróbálja fegyverként használni a telet. De nem fog sikerülni neki.”
„Minél több katonai sikert könyvelhet el Ukrajna, annál erősebb lesz majd a pozíciója a tárgyalásokon, ebben segíthet a katonai támogatás.
A béke támogatásának legjobb módja Ukrajna támogatása.”
A főtitkár elismerte, hogy Ukrajna támogatásának ára van a nyugati országokban. „Az emelkedő élelmiszer- és energiaszámlák sok európai háztartás számára nehézséget jelentenek. De nem szabad elfelejtenünk, hogy Ukrajnában az emberek minden nap a vérükkel fizetnek.”
„Ha Putyin megnyerné a háborút, tovább folytatná az erőszakot. Ez még további háborúkat és még több szenvedést jelenenek. A saját érdekünk, hogy Ukrajna győzzön.” – mondta Jens Stoltenberg.
Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:
- Két hete heves harcok folynak a Donyecki terület középén fekvő Pavlivka és Vuhledar városok környékén. Az ukránok és az oroszok is jelentős erőket vezényeltek a helyszínre, az orosz tengerészgyalogság súlyos veszteségeket szenvedett.
- A terület feletti ellenőrzést azért tartják fontosnak, mert az oroszok szerint kiindulópontja lehet egy jövőbeli nagyobb előrenyomulásuknak észak felé, aminek során elfoglalnák a Donyecki terület fennmaradó, ukrán kézen lévő részét.
- Azonban kevéssé valószínű, hogy Oroszország képes lesz elegendő és megfelelő haderőt összpontosítani ahhoz az áttöréshez.
Kijevben vasárnaptól heves havazás várható, miközben az ukrán fővárosban és környékén továbbra is milliók vannak áram és fűtés nélkül. A háború előtt 2,8 millió lakosú Kijevben várhatóan a jövő hét közepéig folytatódik a havazás, az előrejelzések szerint a hőmérséklet éjjel-nappal fagypont alatt marad.
A Reuters jelentése szerint az Ukrenergo hálózatüzemeltető szombaton azt közölte, hogy az áramtermelők a fogyasztási igényeknek csak a háromnegyedét tudták fedezni, emiatt országszerte korlátozásokra és áramkimaradásokra volt szükség. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Ukrajna 27 régiója közül 14-ben és Kijevben is korlátozták az áramfelhasználást, minden régióban „több mint 100 ezer” fogyasztót érintően.
Oroszország legutóbbi, szerdai bombázása az eddigi legnagyobb károkat okozta az ukrán energetikai infrastruktúrában, így emberek milliói maradtak áram, víz és fűtés nélkül. Oroszország azt állítja, hogy nem a polgári lakosságot veszik célba. A Kreml szerint az energetikai infrastruktúrát ért csapások annak a következményei, hogy Kijev nem hajlandó tárgyalni.
(Guardian)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szombat esti beszédében kitért az Ukrajna egyes részein továbbra is fennálló áramellátási problémákra, amelyek a kritikus infrastruktúrára mért orosz csapások következményei. Elmondta, hogy a mérnökök megpróbálták helyreállítani az áramellátást, ami részben sikerült is.
„Ma reggel óta fele annyi előfizető van lekapcsolva a hálózatról, mint tegnap este. Azonban 14 régióban és Kijevben még mindig több mint százezer lakás van áram nélkül. Ha este megnő a fogyasztás, az áramkimaradások száma növekedhet. Ez ismét megmutatja, hogy mennyire fontos most az energiatakarékosság és az észszerű fogyasztás” – mondta.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy az oroszok rakétatámadást indítottak magánházak ellen a Dnyipropetrovszki területen, a légicsapásban több ember megsérült. Az oroszok emellett lőtték a Donyecki területet, valamint a déli régiókat is – tette hozzá.
„Oroszország ezt a napot – a holodomor emléknapját – a terror napjává változtatta.
A megszállók mindenképpen felelősek lesznek mindezért. Mi pedig ki fogjuk űzni őket a földünkről” – mondta az ukrán elnök.
Korábban az ukrán külügyminisztérium azt közölte, hogy Oroszország ma Sztálin népirtó stratégiáját alkalmazza, és megpróbálja kiirtani az ukrán nemzetet. 1932-ben lefoglalták a gazdaságok gabonáját és állatállományát, beleértve a következő terméshez szükséges vetőmagokat is, emiatt mintegy 4 millióan haltak éhen a Szovjetunióban, az éhínség különösen Ukrajnát sújtotta.
Az ukrán külügyminisztérium szombaton kiadott közleményében azt írta: „Az 1932-1933-as ukrajnai holodomor 90. évfordulóján Oroszország népirtó agressziós háborúja ugyanazt a célt követi, mint az 1932-1933-as népirtás idején: az ukrán nemzet és államiságának felszámolását.”
(Sky News)
Kijevbe látogatott szombaton Novák Katalin, dél körül rövid Facebook-bejegyzéssel, és egy képpel, amin Volodimir Zelenszkij ukrán elnök oldalán látható, jelentkezett be az ukrán fővárosból. A köztársasági elnök a kijevi látogatása után újabbat posztolt, itt arról írt, hogy „2022 a háború éve volt, 2023 pedig legyen a béke éve”.
Novák elítélte az orosz agressziót, emellett felhívta a figyelmet arra, hogy „az ukrajnai háború a legsürgetőbb és a legfontosabb kihívás a térségünkben. A feleknek vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz, meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, a végső cél pedig az igazságos béke elérése kell legyen, ez mindannyiunk érdeke”.
„Vlagyimir Putyin felelőssége ezért a háborúért kristálytiszta. Mi magyarok a kezdetektől fogva kiálltunk a felesleges vérontás, fájdalom és szenvedés ellen.”
- Ukrajna szerint az oroszok Sztálin népirtó stratégiáját követik, eltörölnék az ukrán népet
- Olyan országoktól is kaphat fegyvereket Ukrajna, amelyek ezt nem vállalják nyilvánosan
- Kijevben beszélt Novák Katalin
- Váratlanul meghalt a belarusz külügyminiszter
- Hadifoglyokat cserélt Oroszország és Ukrajna
- Visszaállt a vízellátás Kijevben, egyre többen jutnak áramhoz is
- Egy lakónegyedet találtak el az oroszok Dnyiproban
- Helyreállt az áramellátás Herszonban
- Zelenszkijvel közös képet posztolt Novák Katalin
- Gabonával támogat éhező országokat Ukrajna
- Zelenszkij fogadta a belga miniszterelnököt
- Zelenszkij szerint nem kezelte megfelelően az áramkimaradásokat a kijevi polgármester
- A háború kitörése után kilenc hónappal Semjén Zsolt miniszteri biztost nevezett ki a követésére
- Oroszország nukleáris robbanófejektől megfosztott rakétákkal lőheti Ukrajnát a britek szerint