Ukrajna szerint az oroszok Sztálin népirtó stratégiáját követik, eltörölnék az ukrán népet

Az ukrán külügyminisztérium szerint Oroszország Sztálin népirtó stratégiáját alkalmazza, és megpróbálja kiirtani az ukrán nemzetet.

1932-ben lefoglalták a gazdaságok gabonáját és állatállományát, beleértve a következő terméshez szükséges vetőmagokat is, emiatt mintegy 4 millióan haltak éhen. Az ukrán külügyminisztérium szombaton kiadott közleményében azt írta: “Az 1932-1933-as ukrajnai holodomor 90. évfordulóján Oroszország népirtó agressziós háborúja ugyanazt a célt követi, mint az 1932-1933-as népirtás idején: az ukrán nemzet és államiságának felszámolását.”

“Az infrastruktúra elleni támadásokkal, a történelmi és kulturális örökség lerombolásával, az ukrán gyermekek erőszakos kitelepítésével Oroszország területére az oroszok háborút folytatnak az ukrán identitás ellen. A sztálini korszak politikai és ideológiai narratívái, különösen az úgynevezett ellenséges Nyugat képének bemutatása és Ukrajna mint független állam létének tagadása ma is aktívan jelen vannak Oroszország totalitárius politikájában.

Őszinte köszönetet mondunk azoknak az országoknak és kormányoknak, amelyek már meghozták a döntést, és az 1932-1933-as ukrajnai holodomort népirtásként ismerik el.”

Magyarország az elsők között, 2003. november 24-én fogadta el az erről szóló parlamenti határozatot.

Zelenszkij elnök az ukrán létesítmények elleni támadásokra utalva azt mondta: "Akkor az éhhalállal akartak elpusztítani minket – most sötétséggel és a faggyal.

"De minket nem tudnak megtörni".

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy interjúban azt mondta, hogy közvetítőkön keresztül Ukrajna olyan országokból is kap fegyvereket, amelyek ezt nem jelentik be nyilvánosan. A közvetítők megveszik a fegyvereket ezektől az országoktól, és Ukrajnába szállítják azokat.

„A legtöbb ilyen harmadik ország nyilvánosan azt mondja, hogy nem szállít semmit, de a színfalak mögött minden történik.”

(444.hu)

„2022 a háború éve volt, 2023 pedig legyen a béke éve! Erről is beszéltem ma Kijevben, ahova az ukrán elnök meghívására érkeztem a lengyel, a belga és a litván miniszterelnökkel együtt.”

-írta Novák Katalin Facebook-oldalán. A köztársasági elnök beszédet mondott Kijevben, kiderült többek között, hogy

• Magyarország 10 ezer tonna gabona Afrikába való szállítását finanszírozza, 3,5 millió dollár értékben a Gabona Ukrajnából program részeként;
• Novák szerint Putyin felelőssége a háborúért „kristálytiszta”;
• A köztársasági elnök vasárnap Kárpátaljára látogat.

Novák beszéde részletesen ebben a cikkünkben olvasható.

64 éves korában meghalt Vlagyimir Makej, aki 2012-től haláláig Belarusz külügyminisztere volt. Haláláról a Belta, az ország állami hírügynöksége adott hírt, a halál okáról azonban nem számoltak be, csak annyit írtak, hogy az váratlan volt. Makej négy nappal ezelőtt még Örményországban tett hivatalos látogatást, hétfőre pedig találkozón vett volna részt Szergej Lavrovval.

A 64 éves Makej halálával kapcsolatban részvétét fejezte ki Alekszandr Lukasenko elnök és a belarusz állami szervek mellett Azerbajdzsán, valamint az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova is.

A fontos pozíciójú belarusz politikus halála azért is érinti a háborús helyzetet, mert Belarusz volt korábban az orosz-ukrán háború előállomása, amikor Oroszország és Belarusz együtt hadgyakorlatoztak. Makej ekkor azt mondta: az orosz-belarusz közös hadgyakorlat befejezése, vagyis február 20. után egyetlen orosz katona és orosz hadifelszerelés sem marad Belaruszban. Hozzátette: tapasztalják, hogy a NATO milyen tevékenységet folytat Belarusz nyugati határainál és Ukrajnában. „Ez (a hadgyakorlat) pedig válasz a nyugati partnereink tevékenységére”.

Belarusz sokáig hangoztatta, hogy ők is érintettek a háborúban, ezért nekik is részt kell venniük (Makej úgy vélte, egyenesen magának Lukasenkonak) a tárgyalásokon. A belarusz külügyminiszter szeptemberben még azt taglalta, hogy a háború miatt a NATO és a Nyugat hibái felelősek, mert „figyelmen kívül hagyták Oroszország és Belarusz jogos biztonsági követeléseit”.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint szombaton egy tárgyalási folyamta eredményeként 9 orosz hadifoglyot engedett el Ukrajna. A cserében 12 ukrán térhetett vissza Ukrajnába, köztük három olyan civil, akik eltűntként szerepeltek az ukrán nyilvántartásokban.

Jelentősen javult az elmúlt 24 órában az ukrán főváros lakóházainak távhő- és áramellátása a kijevi polgármester szombati bejelentése szerint, írja az MTI. Vitalij Klicsko azt mondta, hogy az ukrán fővárosban a lakóépületek már mintegy a 90 százalékát látják el távhővel az egy nappal korábbi bő egyharmad helyett.

Kijevben a fogyasztóknak azonban még mindig csaknem a 25 százaléka van áram nélkül, ami azonban így is javulás a pénteki mintegy 50 százalékhoz képest. Az ukrán polgármester szombaton elmondta azt is, hogy a vízellátást teljesen helyreállították. Vitalij Klicsko hangsúlyozta, hogy a szakemberek folytatják a helyreállítási munkálatokat az ukrajnai polgári infrastukturális létesítmények elleni szerdai újabb nagyszabású orosz rakétatámadás következményeinek elhárítása céljából.

Legalább hat ember megsérült egy orosz támadásban Dnyiproban. Dnyipropetrovszk régió kormányzója, Valentyin Reznichenko szerint Oroszország egy lakónegyedet támadt meg, hét lakóházat részben megsemmisített, tüzet okozott a területen.

Reznichenko korábban azt mondta, az oroszok 26-a hajnalban csaknem 60-szor lőttek rakétával az ország déli részén fekvő Nikopolra és környékére.

(guardian)

Helyreállították az áramellátást a dél-ukrajnai Herszonban, miután a hónap elején elhagyták a területet az orosz megszállók, írja a Guardian. „Először a város kritikus infrastruktúráját látjuk el árammal, ezután jönnek a háztartási fogyasztók”, írta az ukrán elnöki adminisztráció helyettes vezetője, Kyrylo Timosenko.

A városban nem volt áram, központi fűtés és vezetékes víz sem azóta, hogy az ukrán erők visszafoglalták azt november 11-én. Az energetikai ellátás Ukrajna több pontján is problémás, az oroszok folyamatos rakétázása több helyen megkárosította az energiaszektort.

Megérkezett Kijevbe Novák Katalin, Zelenszkijvel közös képet posztolt a köztársasági elnök. A háború kezdete óta ez a legmagasabb színtű látogatás a magyar állam részéről az ukrán fővárosba. Cikkünk erről itt.

„Gabona Ukrajnából” nevű programot indít Ukrajna a holodomor, az 1932-1933-as ukrajnai éhínség évfordulóján. A program célja az éhező országokba irányított gabonaexport támogatása.

Legfeljebb 60 ukrán gabonahajót küldhetnek az ukránok következő év közepéig a világ legszegényebb afrikai országaiba: nyilatkozta Zelenszkij a Guardiannak a programról.

„Üdvözlöm Alexander De Croo belga miniszterelnököt Ukrajnában! Elkezdjük a tárgyalásokat, amelyek minden bizonnyal tartalmasak és hasznosak lesznek mindkét ország számára.”

– írta az ukrán elnök Telegram oldalán. Nem De Croo az egyetlen politikus, aki 26-án Kijevbe látogatott: a magyar köztársasági elnök is vonatra szállt, hogy az ukrán elnökkel találkozzon. Novák és Zelenszkij felől azonban egyelőre nincs hír.

Az ukrán elnöki adminisztráció vezetője szombaton kijelentette, hogy Oroszország felel a holodomor miatt. Az ukránul holodomornak, éhínségnek nevezett történelmi időszakban, 1932-1933 telén ukránok milliói haltak éhen.

„Az oroszok fizetni fognak a holodomor összes áldozatáért, és felelni fognak a ma bűneiért is.”

-írta az Az ukrán Elnöki Hivatal vezetője, Andrij Jermak Telegramon. A német parlamenti képviselők azt tervezik, hogy elfogadnak egy határozatot is, amely népirtásnak nyilvánítja a holodomort. A német Bundestag reményei szerint ez „figyelmeztetésként” szolgál majd Moszkvának, miután Ukrajnát ezen a télen potenciálisan éhségválság is fenyegeti. Két napja Ferenc pápa is a holodomorhoz hasonlította az ukrajnai nép mostani helyzetét.

Mika Lintila finn gazdasági miniszter a finn Yle tévének beszélt arról, hogy Finnország következő héten küldheti az első adag energiafelszerelést Ukrajnába. Az oroszok tömeges rakétacsapásai után Ukrajnában az energiaszektor jelentős károkat szenvedett, az infrastruktúra megsérült. A finn cégek ezért energetikai támogatást küldenek Ukrajnának.

Eközben Németország és Franciaország szintén reagált az energetikai helyzetre, a két ország kölcsönös támogatást ígért egymásnak abban az esetben, ha energiaválság állna be. A megállapodás szerint Németország villamosenergiát ad a franciáknak, Franciaország pedig földgázt biztosít a németeknek szükség esetén.

(guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kritikát fogalmazott meg Vitalij Klicskoval szemben, amiért szerinte a kijevi polgármester nem kezelte megfelelően az áramkimaradásokat. Ukrajna legtöbb régiójában áramszünetek voltak a héten az orosz támadások miatt, és bár a jelenleg érintett hatmillió ember száma elmarad a csúcsértéktől, Zelenszkij szerint „a legnagyobb gondok” Kijevben vannak.

Az ukrán elnök szerint a polgármester nem tett eleget azért, hogy segítsen a főváros lakóinak megbirkózni Moszkva legpusztítóbb csapásaival. „Sajnos a helyi hatóságok nem minden városban teljesítettek jól” – mondta péntek esti videóbeszédében.

„Különösen Kijevben van sok panasz. Finoman szólva is több munkára van szükség”.

Zelenszkij elmondta, a város lakói közül sokan „20 vagy akár 30 órán keresztül” is áram nélkül maradtak, ezért „több támogatást” és „minőségi munkát” kért a polgármesteri hivataltól.

(SkyNews)

Kilenc hónappal a háború kitörése után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az orosz–ukrán háború nemzetpolitikai hatásainak stratégiai elemzéséért és nyomon követéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Szász Jenőt – írja a 444.hu.

A feladat elvégzésében titkárság nem, csak a helyettes államtitkárokat megillető havi másfél milliós fizetés fogja segíteni Szászt. Kinevezéséről bővebben itt írtunk.

Oroszország nagy hatótávolságú rakétakészletei annyira kimerültek, hogy valószínűleg nukleáris robbanófejeket távolít el az elöregedett nukleáris rakétákból, és azokat veti be Ukrajnában – áll a brit hírszerzés szombati jelentésében.

A legfrissebb hírszerzési adatok szerint felvételek készültek egy lelőtt AS-15 Kent cirkálórakéta roncsairól. Ilyet az 1980-as években „kizárólag nukleáris hordozórakétának” terveztek és építettek.

A robbanófejet valószínűleg ballasztanyaggal helyettesítették. Így, bár még mindig okoz némi kárt, a hatása közel sem annyira megbízható. A brit hírszerzés szerint Oroszország azt remélheti, hogy az ilyen rakéták csaliként elterelik az ukrán légvédelem figyelmét.

„Bármi legyen is Oroszország szándéka, ez a rögtönzés rávilágít arra, hogy Oroszország nagy hatótávolságú rakétakészletei mennyire kimerültek” – írják.

• Vlagyimir Putyin elnök találkozott az Ukrajnában harcoló orosz katonák édesanyjaival, és azt mondta nekik, hogy nem bánta meg, hogy elindította a „különleges katonai műveletet.
• Az Ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács szerint iráni katonai tanácsadók haltak meg a Krímben.
• Angela Merkel volt német kancellár arról beszélt egy interjúban, hogy megpróbálta, de nem volt elég hatalma Putyin befolyásolására.
• A kijevi lakosok fele pénteken is áram nélkül maradt.
• Generátorokat és hősugárzókat kapnak az ukránok, hogy át tudják vészelni a telet.

A pénteki hírfolyamot itt tudja visszaolvasni.