Vlagyimir Putyin azt mondta, nem bánta meg Ukrajna megtámadását

Számos európai ország generátorokkal látja el Ukrajnát, hogy az orosz támadások miatt súlyos energiaellátási gondokkal küzdő ország átvészelje a telet. Franciaország 100 darab nagy teljesítményű generátort ad az ukránoknak, míg a csehek több mint 600 hősugárzót küldenek nekik a generátorokon kívül. A lettek szintén generátorokat, illetve 100 darab hőlégfúvót ajánlott fel Kijevnek. Catherine Colonna francia külügyminiszer Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy Oroszország fegyverként akarja használni a telet.

A nyugat-ukrajnai Lviv városában is gyakoriak az áramkimaradások, a kórházakban sokszor ilyen körülmények között hajtanak végre komoly operációkat, többek között szervátültetéseket.

(CNN)

Más településekre szállították a herszoni kórházakban ápolt betegeket az állandó orosz ágyúzás miatt, írta Telegram-csatornáján Jaroszlav Janusevics, a Herszon megyei katonai igazgatás vezetője. A közlemény szerint a helyi klinikán kezelt gyerekek Mikolajivba kerültek, ahol megfelelő orvosi segítséget kaphatnak, a helyi pszichiátriai intézet száz betegét pedig Odesszába ápolják majd, amíg az orosz tüzérség intenzíven támadja a régió ukránok által felszabadított részét.

„Nincs új javaslat a gázár felső határára vonatkozóan” – válaszolta Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője arra a kérdésre, hogy Brüsszel új javaslatot terjeszthet elő az árkorrekciós mechanizmusról. „A jogalkotási folyamat a szokásos eljárást követi, a Bizottság javaslatot nyújtott be a gázárplafonra vonatkozóan, és a Tanács feladata, hogy döntsön” – mondta. Hozzátette: a bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy az év végéig bemutassa az első terveket a villamosenergia-piac reformjáról.

„Soha nem volt tervben az orosz gáz betiltása” – szögezte le a szóvivő.

„A kőolajjal és a csővezetéken szállított olajjal kapcsolatos intézkedéseket hoztunk, de soha nem jelentettünk be semmit az orosz gázimporttal kapcsolatos embargóra vonatkozóan, és ez a helyzet nem változott” – mondta Mamer a brüsszeli sajtótájékoztatón.

(Interfax, Ansa)

Vlagyimir Putyin elnök találkozott az Ukrajnában harcoló orosz katonák édesanyjaival, és azt mondta nekik, hogy nem bánta meg, hogy elindította a „különleges katonai műveletet”, és osztozik szenvedéseikben. Az orosz állami médiában közvetített, előre felvett találkozón Putyin azt is mondta az anyáknak, hogy ne higgyenek el mindent, amit a televízióban látnak vagy az interneten olvasnak, és azt állította, hogy sok „hamisítvány” kering a konfliktusról.

Az orosz elnök egy asztal körül ült az anyák csoportjával, az asztalon tea, sütemény és egy tál friss bogyós gyümölcs is volt. Putyin azt mondta, hogy ő és az egész orosz vezetés megérti és osztozik azok fájdalmában, akik elvesztették fiaikat az ukrajnai harcokban. Megígérte, hogy az orosz hatóságok mindent megtesznek azért, hogy az elesett katonák édesanyái ne érezzék magukat elfeledve.

A találkozó előtt néhány nappal Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő megerősítette, hogy Putyin találkozni fog anyák napja alkalmából a mozgósítást követően Ukrajnában bevetett katonák anyukáival. Peszkov akkor azt mondta, hogy az elnök gyakran tart ilyen találkozókat, ezek nem mindegyike nyilvános. De mindegyikre jellemző, hogy az elnök itt szerzi első kézből származó értesüléseit az ország valós állapotáról.

Oroszországban november utolsó vasárnapján ünneplik az anyák napját.

(Guardian)

Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára azt állította, hogy iráni katonai tanácsadók haltak meg a Krímben egy ukrán légicsapás következtében. Danilov a Guardiannek megerősítette az erről szóló híreszteléseket, de azt nem árulta el, hogy hány iráni halt meg. Állítása szerint az irániak azért voltak a Krímben, hogy kiképezzék az orosz erőket a Teherán által Moszkvának szállított Sahíd-136-os típusú drónok használatára.

Danilov figyelmeztetett, hogy a megszállt ukrán területen tartózkodó, az inváziót támogató irániakat is célpontnak tekintik. „A mi területünkön voltak. Nem mi hívtuk ide őket, és ha terroristákkal működnek együtt és részt vesznek nemzetünk elpusztításában, akkor meg kell ölnünk őket” – mondta.

Irán kezdetben tagadta, hogy drónokat adott volna el Oroszországnak, de később azt állította, hogy hónapokkal az invázió kezdete előtt „kis számú” fegyvert szállított Moszkvának.

(Guardian, Sky News)

Újra működnek az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló atomerőművek, mindhárom erőmű (a hmelnickiji, a juzsnoukrajinszki és a rivnei) csatlakozott a fő áramhálózathoz – közölte pénteken az ország energiaszolgáltatója, az Ukrenergo.

A vállalat vezérigazgatója, Volodimir Kudrickij azt mondta, hogy az ukrajnai energiahálózat most teljesen integrált, minden régió össze van kötve, és ismét csatlakozik az Európai Unió energiarendszeréhez. Ugyanakkor Kudrickij továbbra is arra biztatta az ukránokat, hogy ahol csak lehet, takarékoskodjanak az energiával.

Az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű szeptember óta nem termel áramot. A leállítása a megelőzést szolgálta: így sokkal kevesebb energiára van szüksége az erőműnek a balesetmentes működéshez.

(Guardian)

Az ukrán főváros polgármestere szerint a kijevi lakosok közel fele még mindig áram nélkül maradt pénteken, két nappal azután, hogy az oroszok újabb légicsapásokat mértek az ország energiahálózatára – írja a France24.

„Kijevben a lakások egyharmadában már van fűtés, és a szakemberek folytatják a helyreállítást. A fogyasztók fele viszont még mindig áram nélkül maradt” – mondta Vitalij Klicsko polgármester. A helyzet javult csütörtökhöz képest, akkor még a kijevi lakások kétharmadában nem volt áram.

Ukránok milliói töltötték a csütörtököt áram nélkül, miután Oroszország korábban mintegy 70 rakétát lőtt ki víz- és villamosenergia-ipari létesítmények ellen országszerte, miközben a nappali hőmérséklet az ország több pontján is megközelítette a fagypontot.

„A nap folyamán váltakozva, de minden fogyasztó számára visszakapcsolják az áramot” – írta a polgármester pénteken a Telegramon.

Az országos áramszolgáltató vezetője elmondta, hogy a javítási munkálatok országszerte folynak, és a hálózat már „túljutott a legnehezebb szakaszon” a legutóbbi támadások után.

A Nasa éjszakai műholdképein tökéletesen látszik az áramszolgáltatás hiánya, szinte teljesen sötétbe borul az ország – jelent meg sok helyen a Reuters által közzétett képek alapján, ahogy mi is írtunk róla. Ez a sötétség azonban nem fogható teljesen sem a visszavonuló oroszok rombolására, sem pedig az ukrán energetikai létesítmények célzott támadására, hiszen már november előtt is hasonló volt a helyzet. Egy háborúban ugyanis az éjjel is jól látó radarok ellenére

bevett szokás az elsötétítés, ezt a védekezési módszert már a háború első napja óta alkalmazza Ukrajna

az orosz légierő támadásai ellen. A változás akkor igazán látványos, ha a mostani állapotot az egy évvel ezelőttihez hasonlítjuk, így vált szinte teljesen feketévé a fényárban úszó ország:

A belarusz elnök cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Minszk haderő bevetését tervezi Ukrajnában – írja az MTI.

„Nem küldjük oda a katonáinkat, mert erre semmi szükség. Noha 35-40 ezer embert azonnal készenlétbe helyezhetnénk, a mi fegyveres erőink nem oldanák meg a problémát” – hangsúlyozta csütörtökön újságíróknak nyilatkozva a belarusz vezető.

Lukasenko arról is beszélt, hogy szerinte az ukrán vezetésnek „le kellene állítania magát”, és lépéseiket kell tennie a konfliktus lezárása érdekében, ha nem kívánja rengeteg ember halálát és országa pusztulását.

Az elnök az orosz állami Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy véleménye szerint az amerikaiak nem törekszenek béketárgyalásokra, csupán az atomháborútól tartanak. „Tárgyalni kell. De ésszerűen tárgyalni, és a békéről tárgyalni. Ukrajnát és ugyanúgy a lengyeleket és az amerikaiakat, akik mögötte állnak, le kell leplezni, valós fénybe helyezni őket. Ők nem kívánnak semmiféle béketárgyalásokat. Amerika – amely Lengyelország által uralkodik – csak egy dologtól fél: a nukleáris összetűzéstől” – nyilatkozott a belarusz elnök.

A brit hírszerzés legfrissebb, péntek reggel közzétett jelentése szerint a mozgósított oroszok különösen súlyos veszteségeket szenvednek Ukrajnában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberben jelentette be 300 ezer tartalékos mozgósítását. A brit védelmi minisztérium szerint ezek a katonák „nagy számban vesztették életüket” Ukrajna keleti részén, a Donbaszban, ahol a Bahmut város körüli, jól kiépített ukrán védelmi zónák ellen vetették be őket.

Emellett nagy valószínűséggel különösen súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor árokrendszer ásására kötelezték őket a folyamatosan tüzérségi tűz alatt álló Szvatove város körül, Luhanszk megyében – közölte a brit védelmi minisztérium.

A jelentés hozzáteszi, hogy a mozgósított tartalékosok többsége már korábban is szolgált, de „nagy valószínűséggel nem vizsgálták meg megfelelően az egészségügyi állapotukat”. Ez azt jelenti, hogy sokan súlyos, krónikus egészségi állapottal kénytelenek szolgálatot teljesíteni.

A brit hírszerzés szerint a Kreml valószínűleg aggódik amiatt, hogy egyre több tartalékos családja tiltakozik az ellen, hogy hozzátartozóik milyen körülmények között szolgálnak. Teszik ezt annak ellenére, hogy akár le is tartóztathatják őket.

(Sky News)

Több ember meghalt a Herszon városát ért légicsapásokban. Ez volt a legintenzívebb támadás Herszonban azóta, hogy az ukrán erők két hete felszabadították a várost – írja a SkyNews.

A helyi hatóságok szerint összesen hét ember halt meg és 21 megsebesült a támadásban. A csapások lakó- és középületeket is értek, a helyi kórház áram nélkül maradt. Herszon hónapokig orosz megszállás alatt állt, ez volt az első nagyobb város, amely az orosz csapatok kezeire került. Két héttel ezelőtt szabadult fel, amikor az ukrán csapatok kiszorították az oroszokat.

Az orosz erők még mindig a térségben tartózkodnak, és a Dnyeper folyó túloldaláról, nagy hatótávolságú fegyverekkel bombázzák a várost.

Tudósítóink, Nyilas Gergely és Huszti István fotós is Herszonban vannak, legutóbbi helyszíni riportjukat itt tudja elolvasni. „Herszon visszaszerzése nemcsak érzelmileg fontos Ukrajnának, de stratégiailag is komoly jelentősége van a visszaszorulásra kényszerített orosz erőkkel szemben. Az élet lassan visszatér a dél-ukrajnai városba, a súlyos nélkülözés azonban marad: hetek óta nincs áram és víz, de a gázellátás is csak részleges, a helyreállítás sürgető feladat lenne a tél közeledtével. Ezt azonban nehezíti, hogy a visszavonult orosz erők tüzérségi támadásai továbbra is fenyegetik a térséget” – írták.

Angela Merkel volt német kancellár a német Spiegelnek adott interjúban megvédte a februári ukrajnai inváziót megelőző Oroszországgal folytatott politikáját, mondván, megpróbálta befolyásolni Putyint, de addigra „kifogyott a hatalomból” – írja a BBC.

Elmondta, 2021 nyarán megpróbált európai tárgyalásokat összehívni az orosz elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel, „de nem volt elég hatalmam ahhoz, hogy elérjem az akaratomat”. Szerinte azért, mert akkor már mindenki tudta, ősszel már nem ő lesz hatalmon.

Merkel négy kancellári ciklus után 2021 decemberében távozott hivatalából. Utolsó látogatását 2021 augusztusában tette Moszkvában, erről azt mondta, akkor már egyértelműen éreztették vele „a hatalmi politikában neked már véged”. Hozzátette,

„Putyin számára csak a hatalom számít”.

Az ukrajnai orosz inváziót követően sok kritika érte Merkelt és más uniós vezetőket, miszerint keményebb megközelítést kellett volna alkalmazniuk a Kremllel szemben. Kereszténydemokrata pártjának (CDU) egyik külpolitikai szakértője, Roderich Kiesewetter parlamenti képviselő is azok közé tartozott, akik szerint Merkel tudta, hogy Putyin megpróbálja megosztani és gyengíteni Európát, de úgy vélte, hogy a „puha erő” a helyes megközelítés, szerinte azért, mert Németország túlságosan függött az orosz gáztól.

A Spiegelnek Merkel azt mondta, ért el eredményeket, a minszki béketárgyalásokon például időt nyert Kijevnek arra, hogy jobban megvédje magát az orosz hadsereggel szemben. Minszkben tűzszüneti megállapodás született, miután Oroszország 2014-ben annektálta az ukrajnai Krím félszigetet, a legfontosabb pontokat, köztük a leszerelést és a nemzetközi felügyeletet azonban nem hajtották végre.

Hozzátette, kormánya nem csak az ukrajnai válság, hanem a moldovai, grúziai, szíriai és líbiai konfliktusok terén sem ért el jelentős előrelépéseket, amelyek mindegyikében érintett Oroszország is.

Az ukrán elnök felesége a BBC-nek adott interjút Kijevben, amiben többek között elmondta, ki fogják bírni a telet az áramkimaradásokkal és hideggel együtt, és tovább fognak harcolni a „világnézeti háborúban”. „Győzelem nélkül nincs béke” – mondta.

„Annyi szörnyű kihíváson vagyunk túl, annyi áldozatot láttunk, annyi pusztítást, hogy az áramszünetek nem a legrosszabb dolog, ami velünk történhetett” – mondta, és felidézett egy nemrégiben készült felmérést, amelyben az ukránok 90 %-a azt mondta, hogy kész két-három évig áramhiánnyal együtt élni, ha kilátásba helyezi az Európai Unióhoz való csatlakozást. Zelenszka szerint viszont nehéz úgy kitartani, hogy nem tudják, meddig kell.

„Minden ukrán erősebb lesz ettől a háborútól.”

Az elnök felesége az interjúban azt is elmondta, nagyon kevés időt tudnak együtt tölteni családként, ugyanis ő a két gyerekükkel (18 éves lányukkal és 9 éves fiúkkal) külön él, Zelenszkij pedig a munkahelyén. A háború első hónapjait egy titkos búvóhelyen töltötték, azóta viszont több alkalommal is megjelent a nyilvánosság előtt, és képviseli Ukrajnát akkor, amikor a férje nem tudja.

Az amerikai kongresszus előtt is felszólalt, ahol hangsúlyozta az ukrán gyerekek szenvedését, elítélte Oroszország „éhezők viadalának” nevezett tevékenységét, és arra kérte az amerikai kongresszust, támogassa fegyverekkel az ukránokat.

Arra kérdésre, hogy érzi-e, hogy más fővárosokban van egyfajta „fáradtság”, mivel a válság miatt az energia- és élelmiszerárak a határokon túl is emelkednek, Zelenszka azt válaszolta: „Nem érzem, hogy belénk fáradtak volna. Mindannyian megértik, hogy ez nem csak egy ukrajnai háború. Ez egy világnézeti háború”. Hozzátette: „Nem árulhatjuk el azokat, akik most a megszállt területeken vannak. Nem hagyhatjuk magára azokat az embereket, akik a felszabadulásra várnak”.

„Mindannyian tudjuk, hogy győzelem nélkül nem lesz béke. Ez egy hamis béke lenne, és nem tartana sokáig.”

• Az űrből is látszik, mennyire szétverték az oroszok az ukrán elektromos hálózatot;
• Az infrastruktúra pusztítása miatt folyamatosan emelkednek Ukrajna helyreállítási költségei;
• Egy időre leállt, de majd újra elindult a kőolaj Szlovákiába a Barátság vezetéken;
• Joe Biden szerint a G7 ársapkát javasolhat majd az orosz olajra;
• 50 hadifoglyot cserélt ki Oroszország és Ukrajna;
• Az infrastruktúra pusztítása miatt folyamatosan emelkednek Ukrajna helyreállítási költségei;
• Több mint 15 ezer ember tűnhetett el a háború alatt Ukrajnában;
• Putyinos molinóval alázzák a Red Bullt aktivisták, mert még mindig árulja a termékét Oroszországban;
• Az Európai Parlament képviselői jóváhagyták a 18 milliárd eurós hitelt Ukrajna számára.

Ha a csütörtöki hírekre kíváncsi, tegnapi közvetítésünket itt találja.