Az űrből is látványos az ukrán elektromos hálózat lerombolása, mariupoli védőket kaptak az ukránok fogolycserében

Köszönjük, hogy ma is nálunk követték az orosz-ukrán háború eseményeit! Péntek reggel indul az új hírfolyamunk.

„Benne van a pakliban” – mondta Joe Biden amerikai elnök egy újságírónak csütörtökön arra a kérdésre válaszolva, szorgalmazni fogja-e, hogy ármaximumot vessenek ki a G7-es együttműködés keretein belül az orosz kőolajra.

Az Európai Unió kormányainak szerdán nem sikerült megállapodniuk az orosz tengeri kőolaj ársapkájának szintjéről, a tárgyalások a hét végén folytatódnak. Az intézkedés december 5-én lép életbe, és célja, hogy Oroszország ne tudjon annyi bevételre szert tenni a kőolaj exportjából. Magyarország ellenzi a tervet, legalábbis a kormány nem szeretné, hogy az olajársapka vonatkozzon a csővezetékes szállításra is.

(Sky News)

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint országának a korábban becsültnél több nyugati pénzügyi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy fedezze az újjáépítései költségeit.

Az elmúlt napok folyamatos orosz támadásai a kilenc hónapja tartó háború eddigi legnagyobb áramkimaradásait okozták Kijevben. A pusztítás mértékét mutatja, hogy 40 év óta először leállították az összes ukrán atomerőművet.

A Világbank augusztusi becslése szerint 105 milliárd dollárra lenne szükség Ukrajna fizikai infrastruktúrájának helyreállításához, de Marcsenko a Reutersnek most azt mondta, hogy ez a szám azóta nőtt, és napról napra tovább emelkedik, a legrosszabb esetben még jelentősen több is lehet.

(Sky News)

Csütörtök folyamán akadozott az olajszállítás az Ukrajnán át Szlovákiába tartó Druzsba (Barátság) vezetéken, de késő estére helyreállt minden, újra folyik a kőolaj a szlovákok irányába. Az átmeneti megakadást az ukrán elektromos hálózatban történt kár okozta, amelyet az infrastruktúra szétverését célzó folyamatos orosz csapások okoznak.

(Sky News)

Több mint 15 ezren tűntek el Ukrajnában az invázió kezdete óta – írja az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának (International Commission on Missing Persons – ICMP) közleménye alapján a Sky News.

A hágai székhelyű szervezet még a délszláv háború alatt állított fel egy irodát Ukrajnában, hogy hatékonyabban tudják dokumentálni és felkutatni a '90-es évek konfliktusában eltűnt embereket.

Matthew Holliday, az ICMP európai igazgatója szerint nem tudni, hogy pontosan hány embert költöztettek át erőszakosan Oroszországba a megszálló erők, hogy hányan vannak fogságban, hogy hányan szakadtak el családjuktól, ahogy az sem, hogy hányan haltak meg és kerültek jelöletlen sírokba. Holliday szerint az orosz-ukrán háború vége után még évekbe telhet majd, hogy pontosan fel tudják mérni a helyzetet.

Az ukrán hatóságok szerint rosszabb a helyzet, mint ahogy az ICMP gondolja: szerintük csak Mariupolban 25 ezren haltak meg vagy tűntek el.

Az orosz csapatok visszavonulás közben rendszeresen szétverik maguk mögött a civil infrastruktúrát, és ahol nincsenek csapataik, ott rakétákkal igyekeznek tönkretenni például az elektromos hálózatot.

Emiatt napok óta részleges vagy teljes áramszünet van Ukrajna nagy részén, amiről a NASA műholdjai fényképeket is készítettek.

A NASA Worldview térképén lehet látni, hogy ez nem teljesen új tendencia, ami már csak azért sem váratlan, mert háborúban gyakran adnak ki elsötétítési parancsot.

Az európai és ukrán aktivistákból álló Szolidaritás Ukrajnával Projekt 400 m2-es transzparenst húzott ki a Red Bull salzburgi központja előtt, amelyen Vlagyimir Putyin a márka híres bika logóján ül. Az Oroszországból ki nem vonult cégek ellen kampányoló csoport azért vette célba az osztrák energiaital-nagyhatalmat, mert a háború kezdete után 9 hónappal még mindig árulja a termékét az orosz piacon.

Az óriás molinón a logó mellett a cég jelmondatát is átalakították:

„A Red Bull szárnyakat ad Putyinnak”

A cég oroszországi működése máshonnan is kapott már kritikát, Yale School of Management például a legrosszabb osztályzatot adta a Red Bullnak oroszországi üzletpolitikájára, mivel a cég egyszerre kommunikálta, hogy elhalasztja a tervezett beruházásokat és marketinget, miközben azért folytatja az érdemi üzleti tevékenységet az országban.

(The Guardian)

Oroszország és Ukrajna fogolycserék hajtott végre, mindkét fél 50 embert adott át a másiknak – erősítették meg kijevi és moszkvai tisztviselők a Reutersnek. Az ukránok 50 orosz katonát, míg az oroszok 48 ukrán katonát és két tisztet engedtek el.

Sikerült visszahoznunk 19 mariupoli védőt, valamint 15 foglyot a csornobili atomerőműből és hetet a Zmiiny-szigetről – mondta Andtij Jermak az ukrán elnöki hivataltól.

A két fél mintegy ezer hadifoglyot cserélt el a háború kezdete óta.

(The Guardian)

A képviselők jóváhagyták csütörtökön a 18 milliárd eurós hitelt Ukrajna számára az ország ellen indított orosz háború miatt. A 18 milliárd euró az Ukrajna számára havonta szükséges 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023-ra. A pénz a Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására (például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására), a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be és részletekben, negyedévenként biztosítja Ukrajna rendelkezére, mert a pénzforrások kiszámíthatósága és folyamatossága kulcsfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna a háború alatt megőrizhesse fizetőképességét.

A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel, a reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd. A kölcsönről szóló rendeletet 507 szavazattal, 38 ellenszavazat és 26 tartózkodás mellett fogadták el.

Az Európai Parlament egyelőre egy állásfoglalásról szavazott, amely egyetért a kölcsön biztosításával. Ezután még döntenie kell erről a Bizottságnak is december hatodikán. Orbán Viktor korábban már kijelentette, a magyar kormány nem fogadja el, hogy az EU-tagállamok közös hitelfelvétellel segítsék az Oroszország által megtámadott Ukrajnát, arra viszont hajlandó, hogy a tervezett pénzügyi támogatás Magyarországra eső részét biztosítsa. Egy friss határozat szerint ez 187 millió euró, azaz jelenleg kb. 76,7 milliárd forint.

(Európai Parlament)

Oroszország és Ukrajna képviselői a múlt héten az Egyesült Arab Emírségekben találkoztak, hogy megvitassák egy hadifogolycsere lehetőségét, amely az Ázsiába és Afrikába irányuló orosz ammóniaexport újrakezdéséhez kapcsolódna egy ukrán csővezetéken keresztül – közölte három, a találkozóról tudó forrás a Reuters-szal.

A források szerint a tárgyalások közvetítője az arab állam volt, és nem vonták be az ENSZ-t, annak ellenére, hogy az ENSZ központi szerepet játszott a három ukrajnai fekete-tengeri kikötőből származó mezőgazdasági termékek exportjára irányuló kezdeményezés tárgyalásában.

A Reuters információi szerint az orosz és ukrán fél képviselői november 17-én utaztak az Egyesült Arab Emírségek fővárosába, Abu Dhabiba, ahol arról tárgyaltak, hogy Oroszországnak engedélyezik az ammóniaexport újraindítását egy fogolycseréért cserébe, amelynek keretében számos ukrán és orosz fogoly szabadulna.

A Reuters nem tudta kideríteni, hogy milyen előrelépés történt a tárgyalásokon.

Vaszil Bodnar, Ukrajna törökországi nagykövete a Reutersnek annyit mondott, „hadifoglyaink szabadon bocsátása része az orosz ammóniaexport megnyitásáról szóló tárgyalásoknak”, de hozzátette, nem tud arról, hogy az Egyesült Arab Emírségekben sor került-e találkozóra.

Putyin szerdán arról beszélt, hogy az orosz tisztviselők azon fognak dolgozni, hogy feloldják az európai kikötőkben rekedt orosz műtrágya blokkolását és újraindítsák az ammóniaexportot.

Oroszország, Ukrajna, valamint az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma sem válaszolt a Reuters megkeresésére.

Nem tervezi a kapcsolatfelvételt az Egyesült Államokkal, és nem kezdeményezett kapcsolatot Washingtonnal a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján Oroszország – közölte csütörtökön Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.

Hozzátette, hogy a kapcsolattartás a két ország között telefonon történik, de diplomáciai csatornákon keresztül, nem elnöki szinten.

Közben az orosz szövetségi biztonsági szolgálat (FSZB) azt állította, hogy megakadályozta, hogy az ukrán különleges szolgálatok szabotázst hajtsanak végre a „Déli Áramlat” gázvezeték ellen – jelentették orosz hírügynökségek. A vezeték célja az volt, hogy orosz gázt szállítson a Fekete-tengeren keresztül Bulgáriába, bár később törölték a projektet a Török Áramlat javára.

(Guardian)

Ukrajna arra számít, hogy a szerdai orosz rakétacsapások miatt leállított három atomerőmű csütörtök estére ismét működni fog – közölte German Galuscsenko energiaügyi miniszter.

„Arra számítunk, hogy estére az atomerőművek működésbe lépnek, energiát szolgáltatnak a hálózatnak, és ez jelentősen csökkenteni fogja az [energia]hiányt” – mondta az országos televízióban.

Az országot ért légicsapások miatti energiabizonytalanság az oka annak, hogy az ukránok lekapcsolták újabb három atomerőmű blokkjait, beindítva a vészhelyzeti védelmet. A Reuters szerint ez a három atomerőmű blokkjainak kiesését jelenti. Jelenleg ezek az erőművek ugyan vészüzemmódban működnek, de nem termelnek áramot. Ezzel nem maradt az országnak olyan atomerőműve, ami kapcsolódik az energiahálózathoz.

Közleményében az Enerhoatom a rivnei, a dél-ukrajnai és a hmelnickiji erőműveket nevezte meg. A zaporizzsjai atomerőmű már szeptember óta nem termel áramot. A leállítások a megelőzést szolgálják: így sokkal kevesebb energiára van szüksége az erőműnek a balesetmentes működéshez. (Guardian)

Éjszaka nulla fok alá esett a hőmérséklet a 2,8 millió lakosú ukrán fővárosban, melynek áramhálózata a legutóbbi, szerdai orosz támadások során súlyosan megsérült. Ezért a város kétharmadában még csütörtökön reggel sem volt áram, számos lakónak folyóvize sincs. A szerdai támadás az energetikai létesítmények elleni támadássorozat egyik eleme volt.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint a villanyszerelők és a javítómunkások mindent megtesznek azért, hogy a lehető leggyorsabban visszakapcsolják az áramot, de a helyreállítás nagyban függ az országos hálózat általános energetikai egyensúlyától. Délen Vitalij Kim, a mikolajivi terület kormányzója arra szólította fel az ukránokat, hogy a lehető legtakarékosabban használják az áramot. (Guardian)

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése az orosz erők mozgásáról szól: eszerint az elmúlt két hétben Oroszország valószínűleg átcsoportosította a légierő főbb elemeit a donyecki és luhanszki frontokra, a támogatás vagy a védelem megerősítésére. A meggyengült légi egységek nagy részét korábban a herszoni régióban lévő, orosz fél ellenőrzése alá vont területek védelmére szánták.

A védelmi minisztérium szerint a légierő egyes egységeit mozgósított tartalékosokkal erősíthették meg. (Brit védelmi minisztérium / Twitter)

Szerdán este az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij azt mondta: beterjesztenek egy határozatot arról, amelyben „elítélik az energiaterror minden formáját”. Az elnök már a várható orosz vétóra is előre reagált, amikor azt mondta: képtelenségnek tartja, hogy vétójoga van annak a félnek, aki a háborút vívja.

Az újabb orosz támadások tovább rombolták Ukrajna gyenge áramhálózatát, ezzel sorozatos áramkimaradásokat generálva mind Ukrajnában, mind Moldovában. „Nem lehetünk egyetlen nemzetközi terrorista túszai” – mondta a megbeszélésen Zelenszkij.

Felkérte továbbá az ENSZ-t, hogy küldjön szakértőket Ukrajna kritikus infrastruktúrájának vizsgálatára és értékelésére. „Amikor nulla fok alatt van a hőmérséklet, és emberek milliói vannak energiaellátás, fűtés, víz nélkül, akkor ez nyilvánvalóan az emberiség elleni bűncselekmény” – tette hozzá Zelenszkij a Biztonsági Tanács előtt videokapcsolaton keresztül. (Guardian)

• Szülészetet ért találat az ukrajnai Vilnyanszkban, meghalt egy újszülött.
• Nagy-Britannia a háború kezdete óta először küldött helikoptereket Ukrajnába. A Sea King helikopterekből hármat szánnak Ukrajnának, egy ezek közül már meg is érkezett.
• Több, úgynevezett „legyőzhetetlen” központot kezdtek el felállítani Ukrajnában: ezeken a helyeken ingyenesen, éjjel-nappal elérhető lesz az áram, a víz, a fűtés, az internet, a mobiltelefon-kapcsolat és a gyógyszertár is.
• A Roszatom vezetőjével találkozott az Atomenergia Ügynökség igazgatója, Rafael Grossi, hogy a zaporizzsjai erőműről tárgyaljanak.
• Ferenc pápa az ukránul holodomornak, éhínségnek nevezett történelmi időszakhoz hasonlította az ukrajnai lakosság mai helyzetét az általános audiencián elmondott beszédében.
• Az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amely Oroszországot terrorista államként jelöli meg, és kimondja: Putyin rendszere egy terrorizmust támogató állam, bűnrészes háborús bűnökben és nemzetközi következményekkel kell szembesíteni. A Fidesz EP-képviselői a szavazáson nem foglaltak állást.
• Kijev áram és víz nélkül maradt, egy ideig Moldovában is áramkimaradás volt az ukrán energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások miatt.
• Oroszország londoni nagykövete kimondta: háború zajlik Ukrajnában.
• További egy hétig nem jön kőolaj Magyarországra a Barátság vezetéken: a Magyarország felé irányuló kőolajszállítást három nappal ezelőtt a Barátság vezeték meghibásodása miatt leállították, a szállítási szünet pedig valószínűleg még egy hétig tart majd.
• Ukrajna a maradék három atomerőműben is bekapcsolta a vészhelyzeti védelmet, a zaporizzsjai erőmű pedig ismét áram nélkül maradt, és dízelgenerátorokról működik.

274. napjához érkezett a háború, így 274. percről percre tudósításunkat olvashatja a Telexen. A tegnap háborús híreit itt találja.