Ukrajna a maradék három atomerőművét is lekapcsolta

Ismét dízelgenerátorokról üzemel a zaporizzsjai atomerőmű Ukrajnában, miután ma újabb találatok érték az ország energiainfrastruktúráját, írja a BBC. Európa legnagyobb atomerőművét elvágták a külső áramellátástól.

Az erőmű szeptember 11-e óta nem termel áramot, a blokkokat leállították, de még így is szükség van némi energiára a továbbra is hőt generáló reaktorok hűtésére. Ezt a dízelgenerátorokkal a helyszínen meg tudják oldani.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentette, hogy a létesítmény jelenleg dízelgenerátorokra támaszkodik a hűtés és az alapvető nukleáris biztonsági funkciók ellátása érdekében. A szervezet az elmúlt hónapokban többször is figyelmeztetett arra, hogy az erőmű körüli harcok nukleáris balesetet okozhatnak, és mindkét fél egymást vádolja a helyszín destabilizálásával. A balesetveszélyt jelentősen csökkentette az, hogy a blokkokat végül leállították.

A mai orosz csapások következtében Ukrajna három másik, még működő atomerőművét is leállították.

Az országot ért légicsapások miatti energiabizonytalanság az oka annak, hogy az ukránok újabb három atomerőmű blokkjait kapcsolták le, beindítva a vészhelyzeti védelmet – írja a Guardian. A Reuters szerint ez a három atomerőmű blokkjainak kiesését jelenti. Jelenleg ezek az erőművek ugyan vészüzemmódban működnek, de nem termelnek áramot. Ezzel nem maradt az országnak olyan atomerőműve, ami kapcsolódik az energiahálózathoz.

Közleményében az Enerhoatom a rivnei, a dél-ukrajnai és a hmelnickiji erőműveket nevezte meg. A zaporizzsjai atomerőmű már szeptember óta nem termel áramot. A leállítások a megelőzést szolgálják: így sokkal kevesebb energiára van szüksége az erőműnek a balesetmentes működéshez.

Egy atomerőmű blokkjának leállítása nem jelenti azt, hogy a reaktor teljesen leáll: a hőtermelés ugyanis ilyenkor nem szűnik meg, hűteni kell a reaktormagot. Ehhez is áramra van szükség, de sokkal kevesebbre, mint a normál működéshez, így vészhelyzet, jelen esetben áramkimaradás esetén akár a vészhelyzeti dízelgenerátorokkal is megoldható a folyamat.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország iráni gyártmányú drónokat használt az ukrán egészségügyi intézmények támadására, és azt is tudni véli, hogy az oroszok készletei kifogyóban vannak, írja a BBC.

Egy friss hírszerzési dokumentumban azt írta a minisztérium, hogy a drónokat valószínűleg a cirkálórakéták hiányában használják, de a támadás „korlátozott sikerrel járt”, mivel a legtöbb drónt az ukránok lelőtték. A közlemény szerint Oroszország drónkészlete valószínűleg lassan elfogy.

Ugyanakkor a minisztérium arra is figyelmeztet, hogy Oroszország valószínűleg gyorsabban tud drónokat szerezni a tengerentúlról, mint új cirkálórakétákat gyártani.

Sürgős ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa a mai orosz támadásokkal kapcsolatban, írja a Guardian.

Az Egyesült Államok ENSZ-missziójának szóvivője szerint az USA, Albánia és Ukrajna kérte a találkozót, hogy megvitassák a mai orosz légicsapásokat, amelyek Ukrajna-szerte károsítják a kritikus polgári infrastruktúrát.

A találkozó budapesti idő szerint este 10-kor lesz.

Igor Demin, a Transznyeft szóvivője elmondta: a Magyarország felé irányuló kőolajszállítást három nappal ezelőtt a Barátság vezeték meghibásodása miatt leállították, a szállítási szünet pedig valószínűleg még egy hétig tart majd, szúrta ki a 24.hu. A szóvivőt a TASZSZ orosz hírügynökség idézte.

Továbbra is szállít azonban a vezeték kőolajat Csehországba és Szlovákiába, és Belaruszból is eljut az olaj Ukrajnába.

A Barátság vezeték egyik transzformátorállomása a november 15-i intenzív rakétatámadások során sérült meg, vele együtt az az ukrajnai energia-infrastruktúra egy jelentős része találatot kapott. Mivel magát a vezetéket nem érte sérülés, a helyreállítás nem tart olyan sokáig, mint amire eleinte számítottak.

„Természetesen el tudom képzelni, hogy valamin történik, ez háború” – mondta Andrej Kjelin, Oroszország londoni nagykövete a BBC Newsnight című interjúműsorában, amikor arról kérdezték, nem gondolja-e, hogy az Ukrajnában harcoló orosz katonák valóban elkövették azokat a háborús bűncselekményeket, amiket nemzetközi és ukrán szervezetek a rovásukra írnak.

A Kjelinnel interjút készítő újságíró az ENSZ hivatalos vizsgálati anyagából olvasta fel orosz katonák által Ukrajnában elkövetett háborús bűnök leírását, de a nagykövet azt mondta, ilyen bizonyítékokat és dokumentumokat bármiről lehet találni az interneten, ő viszont csak komoly politikai ügyeket tud megvitatni az interjúban.

Mikor BBC újságírója visszakérdezett, elfogadhatatlannak tartja-e az orosz nagykövet azt, hogy orosz katonák emberek otthonaiba hatolnak be, és megerőszakolják az ott lakókat, Kjelin az ukrán katonák állítólagos háborús bűncselekményeit hozta fel, hangsúlyozva, hogy nekik az elfogadhatatlan.

Legalább három embert megölt Kijevben egy orosz légicsapás – tájékoztatott Olekszij Kuleba, a fővárosi régió katonai közigazgatásának vezetője. Kuleba szerint jelenleg az egész régióban nincs áram, ugyanis az elmúlt órák heves orosz rakétatámadásai jelentős kárt okoztak az infrastruktúrában.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere Telegram-csatornáján közölte, hogy az ukrán főváros ivóvízellátása sem biztosított.

Andrij Szadovij, Lviv polgármestere hasonlókról számolt be a saját városát illetően, áram egyáltalán nincs a nyugati nagyvárosban, és félő, hogy hamarosan a vizet is el kell zárni. Itt is az orosz rakétacsapások okoznak problémát. Lviv lakossága a háború kitörése óta a sokszorosára nőtt, ugyanis rengeteg olyan menekült van, aki nem akarja elhagyni Ukrajnát, Lvivbe, a fronttól távol lévő nyugat-ukrajnai nagyvárosba települt. (Guardian)

Andrei Spînu, Moldova miniszterelnök-helyettese tömeges áramkimaradásokról számolt be országában az ukrán energetikai infrastruktúrát ért orosz légicsapásokat követően. A Moldelectrica, az állami tulajdonú energetikai vállalat azon dolgozik, hogy az ország több mint 50 százalékát újra áramhoz juttassa – tette hozzá. Moldova másik miniszterelnök-helyettese, Nicu Popescu az orosz nagykövet behívását követelte.

(Guardian)

Légiriadó van Kijevben és több robbanást is lehetett hallani az ukrán fővárosban, írja a Sky News. Vlagyimir Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon azt írta, hogy a főváros egyik infrastrukturális létesítményét érte találat. Felszólította a lakosokat, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket. További részleteket egyelőre nem közölt arról, milyen célpontot ért találat. A Kijev Independent szerint a támadásban legalább egy ember megsérült.

Oroszország az elmúlt hetekben többször is támadta Ukrajna fővárosát és az ország áramszolgáltatását, amik hosszú áramkimaradásokat idéztek elő.

494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazattal elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot. Ujhelyi István Európai Parlamenti képviselő a szavazáson nem vett részt, mert egy ENSZ eseményen kellett megjelennie, a Fidesz EP-képviselői azonban ott voltak, írta Ujhelyi a sajtóközleményében.

Csakhogy hiába voltak jelen, „nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben” – írta Ujhelyi, hozzátéve, hogy „ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez.” A képviselő azt írta, bár ő távolmaradás miatt nem tudott elmenni, támogatta a javaslatot.

„Az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amely Oroszországot terrorista államként jelöli meg. Putyin rendszere egy terrorizmust támogató állam, bűnrészes háborús bűnökben és nemzetközi következményekkel kell szembesíteni” – írta a Twitteren az Európai Parlament legfrissebb, szerdai állásfoglalásáról Guy Verhofstadt Európai Parlamenti képviselő. Az állásfoglalásra 494-en igennel, 58-an nemmel szavaztak, 44-en pedig tartózkodtak.

Az állásfoglalás szerint az orosz erők és megbízottjaik által az ukrajnai civilek ellen elkövetett szándékos támadások, a polgári infrastruktúra lerombolása és a nemzetközi és humanitárius jog egyéb súlyos megsértése terrorcselekménynek és háborús bűncselekménynek minősül. Ennek fényében Oroszországot a terrorizmus állami támogatójaként és „a terrorizmus eszközeit alkalmazó” államként ismerik el.

A Parlament emellett felszólítja az Európai Uniót, hogy nemzetközi szinten még inkább szigetelje el Oroszországot, többek között nemzetközi szervezetekben és testületekben, például az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A képviselők azt is szeretnék, ha csökkentenék a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, illetve ha az EU a lehető legkisebbre korlátozná a hivatalos orosz képviselőkkel való kapcsolattartást, és ha bezárnák és betiltanák az orosz államhoz kötődő, az EU-ban működő, világszerte propagandát terjesztő intézményeket.

A Kreml ukrán civilek ellen elkövetett, egyre súlyosbodó terrorcselekményeinek fényében az állásfoglalás felszólítja továbbá a Tanácsban részt vevő uniós tagállamokat, hogy gyorsan fejezzék be a Moszkva elleni kilencedik szankciócsomaggal kapcsolatos munkát. A képviselők azt is szeretnék, ha az uniós országok aktívan megelőznék, kivizsgálnák és tennének a jelenlegi szankciók kijátszása ellen, továbbá, ha az Európai Bizottsággal együtt mérlegelnék a lehetséges intézkedéseket azokkal az országokkal szemben, amelyek segíteni próbálnak Oroszországnak kijátszani a már bevezetett korlátozó intézkedéseket.

Az ukránul holodomornak, éhínségnek nevezett történelmi időszakhoz hasonlította az ukrajnai lakosság mai helyzetét Ferenc pápa szerdán az általános audiencián elmondott beszédében. A katolikus egyházfő arra kérte a résztvevőket: imádkozzanak azért, hogy vége legyen minden háborúnak a világon, kiváltképpen a „szeretett és mártír ukrán nép borzalmas szenvedései” enyhüljenek.

A pápa emlékeztetett arra, hogy szombaton lesz az 1932-33-as holodomor évfordulója. Felidézte, hogy a mesterségesen, éheztetéssel előidézett népirtást Sztálin vitte véghez szerte a Szovjetunióban, különösen Ukrajnában. Ferenc pápa imára szólított fel a „genocídium áldozataiért és a számos ukránért, gyermekekért, nőkért, idősekért, akik ma szenvedik el az agresszió mártíromságát”.

A kijevi parlament 2006. november 28-án fogadta el a törvényt, amellyel az éhínség éveit az ukrán nép ellen elkövetett népirtásnak nyilvánította.

(MTI, Guardian)

Az ENSZ nukleáris felügyeletének vezetője, Rafael Grossi Isztambulban találkozott egy orosz küldöttséggel, hogy megvitassák „egy nukleáris biztonsági és védelmi védőövezet sürgős létrehozását” az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőműnél. Az erőművet hétvégén ismét lövések érték, ami után a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) újabb felhívást tett közzé, hogy hozzanak létre védőövezetet az erőmű körül a nukleáris katasztrófa megelőzése érdekében.

Oroszország és Ukrajna egymást vádolja a támadásokkal, a lövedékek megrongálták az erőmű egyes épületeit és kiiktatták az erőművet ellátó elektromos vezetékeket, amelyek létfontosságúak a hat reaktor hűtéséhez és a nukleáris olvadás elkerüléséhez.

„A NAÜ főigazgatója ma Isztambulban találkozott a Roszatom főigazgatója, Alekszej Lihacsov által vezetett orosz delegációval, hogy konzultáljanak a zaporizzsjai atomerőmű biztonságával kapcsolatos szempontokról, és a védelmi övezet sürgős létrehozásáról” – írta a NAÜ a Twitteren.

A zaporizzsja atomerőmű Európa legnagyobbja, az orosz invázió előtt Ukrajna áramtermelésének mintegy ötödét biztosította. Az elmúlt hónapokban többször kényszerült tartalék generátorokkal működni.

(Sky News)

Szeptember óta Oroszország több száz iráni gyártmányú, pilóta nélküli drónt lőtt ki Ukrajnára, ezek nagyrészt katonai célpontokat és az ukrán áramellátó egységeket találtak el – olvasható a Brit Védelmi Minisztérium legfrissebb jelentésében.

Azt írják, a legtöbb kilőtt drónt semlegesítették, de úgy tűnik, az oroszok rakétakészlete fogyóban van, ezért használnak több drónt a támadások során. A jelentés szerint Oroszország könnyebben és gyorsabban is tud a drónokhoz hozzájutni, mintha helyben kezdenek rakétát gyártani.

Több, úgynevezett „legyőzhetetlen” központot is fellállítanak Ukrajnában: ezeken a helyeken ingyenesen, éjjel-nappal elérhető lesz az áram, a víz, a fűtés, az internet, a mobiltelefon-kapcsolat és a gyógyszertár is – jelentette be Zelenszkij kedd esti videós bejelentkezésében.

Ezekre a központokra azért van szükség, mert Oroszország nagy erőkkel támadta és komoly károkat is okozott az ukrán áramellátó-rendszerben, így megesett, hogy 10 millió lakos számára is kiesett hosszú időre az áramszolgáltatás. A károk a helyi üzemeltető szerint hatalmasak.

„Ha ismét tömeges orosz támadások történnek, és az áramellátás órákig nem áll helyre, ezek központok minden kulcsfontosságú szolgáltatással együtt működésbe lépnek” – mondta Zelenszkij. Ukrajna miniszterelnöke, Denys Shmyhal a héten arról számolt be, hogy naponta 8500 áramfejlesztő aggregátot importálnak Ukrajnába. Emellett a múlt héten az ország nagy részén az első hó is leesett.

A háború kezdete óta először küld helikoptereket Nagy-Britannia Ukrajnába – a hírt a brit védelmi minisztérium jelentette be. Ben Wallace brit védelmi miniszter azt mondta, hogy az orosz támadás kezdete óta először küldenek majd helikoptereket. A Sea King helikopterekből hármat szánnak Ukrajnának, egy ezek közül már meg is érkezett a BBC szerint. Az Egyesült Királyság további 10 ezer tüzérségi lövedéket is küld Ukrajnának.

Wallace bejelentése a brit miniszterelnök, Rishi Sunak kijevi látogatását követően hangzott el. Sunak ekkor ismertette az új, 50 millió eurós védelmi csomagot, ami 125 légvédelmi ágyút és drónok elleni védekezést szolgáló felszerelést tartalmaz. (Guardian)

Rakétatalálat érte a Zaporizzsja megyei Vilnyanszk város szülészetét, aminek következtében egy újszülött életét vesztette – jelentette be a Telegramon szerdán kora reggel Olekszandr Sztaruh zaporizzsjai kormányzó. (Guardian)

• Ukrajna energetikai infrastruktúrájának fele megsérült vagy megsemmisült, és jelenleg 10 millióan vannak áram nélkül. A WHO szerint a háború eddigi legsötétebb napjait éli az ukrán egészségügyi rendszer.
• Ezzel együtt a kijeviek úgy látják, az ukránoknak arra kell felkészülniük, hogy 2023 márciusáig folyamatosak lesznek az áramszünetek.
• Oroszország eközben azt állította, nem törekszik a kijevi kormány megbuktatására: ami már csak azért is érdekes, mert február végén pont azért indítottak háborút Ukrajna ellen, hogy többek között megbuktassák annak kormányát.
• Az AP elbocsátotta újságíróját, miután az megírta egy „magas rangú amerikai titkosszolgálati forrásra” hivatkozva tényként azt az – utóbb helytelennek bizonyuló – információt, miszerint az ukrán-lengyel határ lengyel oldalán becsapódó rakétát Oroszország indította.
• Zelenszkij tanácsadója reagált eközben Orbán nagy-magyarországos sálára: Így kezdődnek a véres háborúk – mondta.
• Kollégáink pedig Herszonban jártak: helyszíni riportunkat Herszonból itt olvashatja.

273. napjához érkezett a háború, így 273. percről percre tudósításunkat olvashatja a Telexen. A tegnap háborús híreit itt találja.