Brit hírszerzés: Az orosz flotta Novorosszijszkban sincs biztonságban egy olajterminált ért támadás után

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak is reagált arra, hogy Orbán Viktor nagy-magyarországos sálban jelent meg a vasárnapi magyar-görög meccsen. Twitter-bejegyzésében nem írja le a magyar miniszterelnök nevét, de a szövegből egyértelműen kiderül, hogy kire céloz.

„A véres háborúk ugyanúgy kezdődnek: kis vezetők elkezdenek nagy birodalmakról álmodni. Bárki, aki a 21. században történelmi traumákon élősködve akar politikai pontokat szerezni, veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra nézve. A történelem meg nem tanult leckéi ismétlődnek. Még magyarul is”.

Orbán gesztusa miatt bekérették a kijevi magyar nagykövetet, de a horvát miniszterelnök, a szlovák és a román külügyminiszter sem volt oda a dologért.

A német kancellár a Süddeutsche Zeitung lap által szervezett berlini konferencián arra figyelmeztetett, hogy

A háború legutóbbi fejleményei, Oroszország látható és egyre halmozódó kudarcai láttán fel kell készülnünk a háború eszkalációjára.

Scholz a háború súlyosabbá válására az ukrán infrastruktúrát pusztító orosz rakétacsapásokat hozta fel, de utalt arra is, hogy továbbra is ott lebeg az egész konfliktus felett egy nukleáris eszkaláció réme. Szerinte már önmagában amiatt is megérte a hónap elején tett – több szempontból egyedülálló – pekingi villámlátogatása, hogy Hszi Csin-pinggel ki tudtak adni egy közös állásfoglalást az az atomfenyegetés elítéléséről és az atomháború megakadályozásának szükségességéről (mondjuk a kínai kommünikében Oroszország nevesítése nélkül, általában véve szerepelt az atomfenyegetés elítélése és az atomháború megakadályozása mint nemzetközi cél).

(Guardian)

Elbocsátotta nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó újságíróját a neves Associated Press (AP) hírügynökség, miután James LaPorta „magas rangú amerikai titkosszolgálati forrásra” hivatkozva tényként közölte azt – az utóbb helytelennek bizonyuló – információt, miszerint az ukrán-lengyel határ lengyel oldalán, Przewodów közelében november 15-én becsapódó rakétát Oroszország indította.

Az AP szerkesztői rövid gondolkodás után arra jutottak, hogy egy másik forrásból történő megerősítés nélkül is publikálják az értesülést – a hírügynökség cikke jelentősen növelte a nemzetközi feszültséget, mivel egy orosz rakéta lengyel területen történő, halálos áldozatokat követelő becsapódását akár egy NATO-tagállam elleni agresszióként is lehetett volna értelmezni az eseményeket követő zűrzavaros órákban, ami a konfliktus eszkalációjához is vezethetett volna. A publikálást az AP egyik szerkesztője azzal magyarázta: „nem tudom elképzelni, hogy egy amerikai titkosszolgálati forrás ilyenben tévedne”.

Azóta kiderült, hogy az ukrán légvédelem szovjet időkből örökölt Sz-300-as légelhárító rendszerének célt tévesztett, esetleg meghibásodott rakétája csapódott be Lengyelország területén, az incidens által kavart hullámok azóta elcsitultak.

(Washington Post)

A megszállás alól felszabadított legnagyobb városban jártunk, amelyet kilenc hónap után hagytak el az orosz erők. A dél-ukrajnai Herszon jelentőségéről itt olvashatják elemzésünket>>>

Az oroszok visszavonulás közben felrobbantották a közeli antonyivkai hidat, amit korábban az ukrán erők is támadtak. A helyszínen néztük meg az oroszok által hátrahagyott nyomokat, miközben folyamatos lövések és robbanások hallatszottak a híd mindkét partjáról.

Herszont a szabadság eufóriája hatja át, de közben ott van a nélkülözés is: nincs víz, villany, a városban sokfelé az aknák is veszélyt jelentenek, és a visszavonult orosz erők tüzérségi támadásai még mindig fenyegetnek. Hamarosan jelentkezünk helyszíni riportokkal és hosszabb videóval a Telexen!

Vlagyimir Putyin anyák napján (amit Oroszországban november utolsó vasárnapján ünnepelnek) a mozgósítást követően Ukrajnában bevetett katonák anyukáival találkozik.

– erősítette meg Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az erről szóló orosz lapértesüléseket (=szivárogtatásokat), aki a november 27-i eseményt azzal kommentálta:

Az elnök gyakran tart ilyen találkozókat, ezek nem mindegyike nyilvános. De mindegyikre jellemző, hogy az elnök itt szerzi első kézből származó értesüléseit az ország valós állapotáról.

Putyin a szeptemberben elszenvedett kelet-ukrajnai orosz vereségek után jelentette be mintegy 300 ezer tartalékos mozgósítását; a népszerűtlen intézkedést ráadásul rengeteg hibával tudták csak megvalósítani az orosz hatóságok, több beszámoló szerint is minimális kiképzéssel, hiányos felszereléssel (a hiányosságokról több elemzésünkben is írtunk) vetették be az orosz szlengben „mobik”-nak nevezett mozgósítottakat, akik hetek alatt óriási veszteségeket szenvedtek a frontokon.

Oroszország ráadásul a sebtében a frontra küldött mobikkal sem tudta megakadályozni Herszon visszafoglalását, a stratégiai és szimbolikus szempontból is jelentős dél-ukrajnai várost a Dnyipro-folyó egész jobb partjával együtt november közepén adták fel a visszavonuló orosz csapatok. Vlagyimir Putyin eddig nem kommentálta nyilvánosság előtt a közelmúltban elszenvedett kudarcokat, sem pedig a százezres orosz veszteségeket.

(via Independent)

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője keddi tájékoztatóján leszögezte, hogy a „különleges művelet” nem a kijevi kormányzat megbuktatására indult, és erről Vlagyimir Putyin is többször beszélt már. Az orosz elnök és adminisztrációja egyébként a háború során az oroszajkú ukrán polgárok elleni „népirtás”-tól az Ukrajnában működő oroszellenes „náci” klikk kiiktatásáig változatos – és sokszor egymásnak és a tényeknek is ellentmondó – indokot hozott fel az invázióra.

Azonban a február 24-én indult orosz invázió előkészítése és kivitelezése egyértelműen arra utal, hogy Moszkva egy 1968-as jellegű katonai puccsot akart végrehajtani a 2019-ben még az oroszokkal való kiegyezés platformján álló Volodomir Zelenszkij ellen; egyes hírek szerint Kijevbe beszivárgó fedett ügynökök megpróbáltak végezni az ukrán vezetéssel is.

Úgy tűnik, a Kreml arra számított, hogy Ukrajnában van egy olyan politikai klikk, mely hajlandó lesz együttműködni velük, másfelől arra, hogy a háború előtt valóban népszerűtlen kijevi vezetés fegyveres megbuktatását az ukránok passzív beletörődéssel fogadják majd. A háború egyik legnagyobb rejtélye, hogyan nézhette be így Oroszország az ukrán helyzetet, és az elmúlt húsz év katonai konfliktusait nagy körültekintéssel kezelő Vlagyimir Putyin hogyan ugorhatott bele egy ilyen hazárdjátékba.

(Sky News)

A brit hírszerzés friss jelentése egy eddig kevés publicitást kapott, november 18-i támadásról ír. Az orosz és ukrán sajtó beszámolói szerint ezen a napon támadás ért egy olajterminált a Fekete-tenger partján fekvő Novorosszijszk kikötőjében. Az olajterminál a fekete-tengeri orosz flotta ottani bázisa közelében található.

Az ügy jelentősége abban van, hogy miután Ukrajna a nyáron a megszállt Krím félszigeten csapást mért az orosz flotta ottani szevasztopoli bázisára, az az egységei egy részét – köztük a tengeralattjárókat – Novorosszijszkba helyezte át. A mostani támadás után az orosz flotta parancsnokai valószínűleg ismét aggódhatnak a Novorosszijszkban állomásozó, kétéltű partraszálló flottillát ért fenyegetés miatt. Ezek a hajók kíséret nélkül viszonylag sebezhetők, pedig a kercsi hidat ért októberi támadás után fontos szerepet töltöttek be az orosz haderő ellátásában Ukrajnában.

Ennek az incidensnek a részletei még nem teljesen ismertek, de a jelek arra utalnak, hogy Ukrajna képes fenyegetni Novorosszijszkot. Ez nagy valószínűséggel további stratégiai kihívást jelent a fekete-tengeri orosz flotta számára, és tovább gyengíti annak amúgy is korlátozott befolyását a tengeren, írja a jelentés.

„Szeretném, ha mindenki megértené: az ukránoknak valószínűleg legalább 2023. március végéig együtt kell élniük az áramszünetekkel” – írta Szergej Kovalenko, a kijevi YASNO energiaszolgáltató magáncég vezetője a Facebookon. Jelenleg a YASNO szolgáltatási területén 953 ezer háztartásban nincs áram. Kovalenko azt írta: sietnek a javítások befejezésével, mielőtt a téli hideg megérkezik. Az alapforgatókönyv szerint ha nem történnek újabb támadások az elektromos hálózat ellen, akkor az áramtermelés jelenlegi feltételei mellett az áramhiány egyenletesen oszlik el az egész országban. Ez azt jelenti, hogy áramkimaradások mindenhol lesznek, de kevésbé tartósak.

A helyzet alakulására különböző előrejelzések vannak, és ezek teljes mértékben az orosz támadásoktól függnek. Ha újabb támadások érik a rendszert, fel kell készülni a legrosszabra is. Kovalenko azt javasolja a kijevieknek, hogy legyen náluk meleg ruha és elegendő takaró, amelyekkel egy hosszabb áramszünet is átvészelhető. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt, hogy Ukrajna energetikai infrastruktúrájának felét megrongálták az orosz támadások, így emberek milliói maradtak áram és víz nélkül, amikor itt van a tél és a fagypont alá süllyed a hőmérséklet. (Guardian)

Az ukrán-magyar határszakaszon 4521-en léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 2778-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden.

A beléptetettek közül a rendőrség 161 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 36 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

(MTI)

Ukrajna energetikai infrastruktúrájának fele megsérült vagy megsemmisült, és jelenleg 10 millióan vannak áram nélkül – mondta Dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója. Szerinte ez azért is különösen aggasztó, mert az előrejelzések szerint a hőmérséklet egyes területeken akár -20 Celsius-fokig is le fog süllyedni.

A WHO szerint az ukrán egészségügyi ellátórendszer „a háború eddigi legsötétebb napjait éli”. A világszervezet a háború kezdete óta 703 támadást dokumentált az egészségügyi infrastruktúra ellen, a támadások miatt több száz kórház és egészségügyi intézmény már nem működik teljes mértékben, nincs üzemanyag, víz és áram az alapvető szükségletek kielégítéséhez.

A szülészeti osztályoknak inkubátorokra, a vérbankoknak hűtőszekrényekre, az intenzív osztályos ágyaknak pedig lélegeztetőgépekre van szükségük – mondta Dr. Kluge, hozzátéve, hogy „mindegyikhez energia kell”. A WHO szerint akár hárommillió ember is elhagyhatja otthonát, hogy meleg és biztonságot keressen.

(BBC)

Az Institute for Study of War térképein mutatjuk be az aktuális helyzetet. Ukrajnában vészesen közeleg a tél, sőt, már az első hó is leesett, szóval várhatóan most kora tavaszig nem lesznek nagy változások a frontvonalak állásában.

• Az orosz Roszatom a megszállt zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatos nukleáris balesetveszélyre figyelmeztetett. Az erőmű környéke hónapok óta tüzérségi támadás alatt áll, az oroszok szerint az ukránok lövik, az ukránok szerint az oroszok.
• Az orosz erők nagy erőkkel lövik Herszon városát, ahonnan nemrég vonultak vissza
• Úgy tűnik, hiteles a videó a kivégzett orosz hadifoglyokról, ami az utóbbi napokban nagy port vert fel a közösségi médiában
• Moldovának szánt támogatásról tárgyalnak a nyugati országok, mert a háború okozta válság súlyosan destabilizálja az országot
• Továbbra is tart az orosz rakétacsapás-sorozat Ukrajnában civil célpontok, és a kritikus infrastruktúra ellen

Ez az orosz-ukrán háború 272. napja, és a Telexen a 272. napi közvetítés az eseményekről. Az ezzel a témával foglalkozó cikkeink és posztjaink száma egyébként tegnap lépte át a 10 ezret. Ha a tegnapi hírfolyamra kíváncsi, erre találja.