Nukleáris balesetveszélyre figyelmeztet a Roszatom a zaporizzsjai atomerőműnél

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Emmanuel Macron francia elnökkel egyeztetett telefonon hétfőn Twitter-bejegyzése szerint. Ez alapján tájékoztatott őt a harctéren és az atomerőműveknél kialakult helyzetről. Zelenszkij az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű demilitarizációját sürgette. Ezek mellett szóba került Ukrajna energiastabilitásának biztosítása is, különösen azért, mert az ország energiaellátását meg kell védeni az esetleges légitámadásoktól.

Nukleáris balesetveszély fenyegeti a zaporizzsjai atomerőművet az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom vezetője szerint. Az erőmű jó ideje orosz megszálás alatt van, a környékét hónapok óta érik tüzérségi támadások. Az oroszok és az ukránok kölcsönösen egymást vádolják azza, hogy ki indítja ezeket.

Alexej Likasev, a Roszatom vezérigazgatója az orosz Interfax hírügynökségnek azt mondta: tárgyalnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel az erőmű nukleáris balesetveszélye miatt. A NAÜ több tucatnyi erős robbanást észlelt az erőmű környékén szombaton és vasárnap éjszaka is. Több épület megrongálódott, de a nukleáris biztonságot a jelentések szerint közvetlen veszély egyelőre nem fenyegeti.

(Euronews)

Azon elmélkednek a beszélgetős műsor vendégei, hogy Kijevet épp ideje lenne atomcsapással eltörölni a Föld színéről, és igazából már Londont, és Washingtont is el kellett volna.

Norvégia kétmilliárd koronával (78 milliárd forint) támogatja Ukrajna gázellátását a télen – jelentette be hétfőn az oslói kormány.

Az összeget az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (EBRD) keresztül fogják folyósítani. „Miközben vészesen közeleg a tél Ukrajnában, Oroszország fegyverként használja az energiát, és célzottan a kulcsfontosságú infrastruktúrát támadja az ukrajnai ellenállás megtörése érdekében” – mondta Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter. „Amit Oroszország csinál, az a nemzetközi jog súlyos megsértésének számít, és óriási megpróbáltatásoknak teszi ki Ukrajna lakóit” – tette hozzá az MTI tudósítása szerint.

Jonas Gahr Store norvég kormányfő még júliusban jelentette be, hogy 2022-ben és 2023-ban tízmilliárd koronával (390 milliárd forint) fogják támogatni Ukrajnát.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint Ukrajna gáztározóiban jelenleg 14 milliárd köbméter gázt tárolnak, amely elegendő a fűtési szezonra. „Párhuzamosan a kritikus infrastruktúránkra mért orosz támadások miatt további forrásokat fogunk felhalmozni” – tette hozzá.

Nyáron az oroszok lezárták Herszon szeméttelepét, hogy ott égessék el az elesett katonáikat – írja több helyi nyilatkozata alapján a Guardian. Helyszíni tudósítójuk szerint a szemétkupacok között több orosz katonai sisakot, egyenruhát és zsászlót is talált.

Az ott dolgozók és a helyiek szerint orosz katonai teherautók rendszeresen megfordultak a szeméttelepen, ahol fekete zsákokat pakoltak le róluk. Ezeket a zsákokat aztán felgyújtották; a szemtanúk szerint fekete füst és égő hús szaga szállt fel belőlük.

„Mindig, amikor a mieink az oroszokat lőtték, a halottakat a szemétlerakóhoz szállították és elégették”

– mondta a Guardiannak Irina, egy helyi lakos. Egy ott dolgozó szerint orosz teherautók rendszeresen szállítottak egyszerre szemetet és halottakat, és égetés nélkül egyszerűen csak a már meglévő kupacra pakolták a szállítmány.

Az orosz erők ismét tüzet nyitottak hétfőn a nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszon városára – írja Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács alelnökének Telegram-bejegyzése alapján az MTI.

Azt írja, hogy az orosz erők déltájban csapást mértek a város polgári infrastruktúrájára. Úgy tudja, becsapódás történt, és vannak sérültek is, de pontos számot egyelőre nem tudott közölni. A közösségi oldalakon halálos áldozatokról is beszámolnak, ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg.

A New York Times szerint hiteles az orosz közösségi médiában keringő videó, ami alapján Oroszország azzal vádol ukrán katonákat, hogy több mint 10 orosz hadifoglyot végeztek ki a luhanszki területen fekvő Makijevkánál. Ahogy arról korábban írtunk, az orosz média szerint ukrán katonák végezték ki a földre fektetett embereket, a másik értelmezés szerint az ukránok felszólítására a romos házból feltartott kézzel előjövő orosz katonák közül az egyik rálőtt az ukránokra, és emiatt tört ki lövöldözés. Nem tudni, pontosan mi történt a helyszínen, de az ügy alapos kivizsgálást igényel.

A New York Times elemezte az események sorrendjét és a történteket is, és műholdfelvételekkel hasonlította össze a két forrásból felvett videókat. A lap ez alapján erősítette meg, hogy a felvételek a falu egyik tanyáján készültek. Az egyik videót egy meg nem nevezett ukrán katona készítette, és készültek drónvideók is, ezeket az offenzívát megfigyelő ukrán erők készítették.

A lap szerint az első videó a telefonokban és a közösségi médiában is rendszeresen használt videónapló funkcióval készült, és az látható rajta, hogy fegyveres ukrán katonák egy csoportja fekszik egy mezőn, és egy célpontra tüzelnek. A katonák ukránul és oroszul is beszélnek, lövések hallatszanak, majd a felvétel készítője megmutatja az arcát. A lap ezt a részt személyiségi jogi okokból elmosódottan ábrázolta.

A második videó légi felvételén ugyanígy az ukrán katonák csoportja látható, egy tanya udvarán belül. A ház és a környező épületek súlyosan megrongálódtak a harcok következtében, mint ahogyan sok más épület is a környéken. A felvételen az látszik, ahogy egy ukrán katona a földön fekve, hason fekvő helyzetben egy töltött géppisztollyal céloz az épületegyüttes egyik fészerére. Mögötte egy második ukrán katona áll, egy harmadik puskával a kezében járkál az udvaron, egy negyedik pedig a földön egy halottnak tűnő orosz katona testét vizsgálja. A közelben egy másik, szintén orosznak tűnő holttest fekszik mozdulatlanul.

A következő jelenet egy mobilos videó, amelyet ugyanaz az ukrán katona vett fel az udvaron. Nem tudni miért, de a videó többször megszakad, mindenesetre látható rajta a négy ukrán katona, akik közül legalább háromnak fegyvere van. Az egyik katona puskájával óvatosan közelít ahhoz az épülethez, ahol az orosz katonák elrejtőztek. Ezután több lövés hallatszik – bár nem világos, hogy honnan –, és a katona lassan hátrál egy melléképületből, előcsalogatva az orosz katonákat.

A videó megszakad, és amikor újraindul, hat orosz katona fekszik arccal lefelé a földön egymás mellett. Legalább ketten közülük élnek, és látható, hogy mozognak a videón; a többiek mozdulatlanok. Majd négy másik katona lassan, egymás után, egyesek felemelt karral hagyják el a melléképületet. Kisebb csend után egy 11. orosz katona is kijön a fészerből, tüzet nyit az egyik ukrán katonára, őket láthatóan meglepi a támadás, írja a lap. A telefon kamerája elbillen, a felvevő ukrán katona meghátrál. A New York Times cikke szerint az ezután történtek képkockáról képkockára történő elemzése azt mutatja, hogy a mellette álló ukrán katona felemeli a puskáját, és az orosz fegyveres felé céloz.

A videó itt véget ér, és nem nem világos, mi történik ezután, de a helyszínről készült légi felvételen látszik a lelőtt katonák véres holtteste.

„Úgy tűnik, hogy a legtöbbjüket fejbelőtték” – mondta Dr. Rohini Haar, az Orvosok az Emberi Jogokért orvosi tanácsadója a lapnak, aki szerint a vértócsák arra utalnak, hogy egyszerűen a helyszínen hagyták az áldozatokat.

Korábbi cikkünkben részletesen körüljártuk, hogy milyen bizonytalanságok övezték a nyilvánosságra került felvételeket. Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos vasárnap a Telegramon azt írta: az orosz katonák megadást színleltek, majd tüzet nyitottak az ukrán katonákra.

„Megelégedéssel fogadtam el a német védelmi miniszter javaslatát, hogy további Patriot rakétaindító állomásokat telepítsünk hazánkba” – írta a Twitteren Máriusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter. „A német féllel folytatott mai telefonbeszélgetés során javasolni fogom, hogy a rendszer az ukrán határon legyen elhelyezve”. Christine Lambrecht német védelmi miniszter vasárnap ajánlotta fel a segítséget a múlt heti, két halálos áldozatot követelő rakétabecsapódás után.

November végén megkezdi működését az ukrán csapatok új kiképzőközpontja a közép-spanyolországi Toledóban – közölte Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a NATO parlamenti közgyűlésén. A következő hetekben spanyol rendőröket is bevetnek Ukrajnában, hogy segítsenek az állítólagos orosz háborús bűncselekmények kivizsgálásában – tette hozzá Sánchez.

(Guardian)

Oroszország egy, az orosz közösségi médiában keringő videóra hivatkozva azzal vádolja az ukrán katonákat, hogy több mint 10 orosz hadifoglyot végeztek ki. Ezzel kapcsolatban a Kreml közölte, hogy bíróság elé fogja állítani azokat, akik felelősek az orosz hadifoglyok állítólagos kivégzéséért Ukrajnában, és mindent megtesz annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a szerinte háborús bűncselekményre.

„Nem kétséges, hogy Oroszország maga is keresni fogja ennek a bűncselekménynek az elkövetőit. Meg kell találni és meg kell büntetni őket” – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az AP hírügynökség idézte Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesét, aki azt mondta, hogy Kijev kivizsgálja a videót, de „nagyon valószínűtlen”, hogy arról van szó, amit Moszkva állít. Nem tudni, pontosan mi történt Makijevkánál, de az ügy alapos kivizsgálást igényel. Cikkünket itt olvashatja.

(Guardian)

Németország felajánlotta Lengyelországnak, hogy a két halálos áldozattal járó rakétabecsapódás után segítséget nyújt Lengyelországnak a rakétaelhárító rendszerek biztosításában, hogy meg tudják védeni az ország légterét. Ehhez Eurofightereket és Patriot légvédelmi rendszereket biztosítanának – mondta Christine Lambrecht német védelmi miniszter a düsseldorfi Rheinische Post és a bonni General-Anzeiger lapoknak. (CNN)

Több tucatnyi ország és számos intézmény képviselője ül össze hétfőn Párizsban azért, hogy megvitassák a 2,5 millió lakosú Moldova helyzetét, és több millió eurós segítséget ajánljanak az országnak. A Reuters értesülése szerint a pénzügyi segítséget várhatóan azért adják meg Moldovának, mert egyre nagyobb az attól való félelem, hogy az orosz-ukrán háború tovább destabilizálja az országot.

Az Ukrajnával és Romániával határos Moldova helyzetét az emelkedő élelmiszer- és energiaárak, valamint a több ezer odaérkező menekülő beáramlása is nehezíti. „Moldova közvetlenül érintett, mivel függ az orosz energiaellátástól, és egy olyan országról beszélünk, mely területének egy részét orosz katonák ellenőrzik, így különösen sebezhető” – mondta egy francia diplomata újságíróknak egy tájékoztató során. A segélyt Moldova költségvetésének és áramellátásának támogatására, valamint több ezer ukrán menekült befogadásának költségeire adnák. (Reuters)

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete, a NAÜ hétfőn értékelést végez a zaporizzsjai atomerőműben, miután a hétvégén több mint egy tucatszor lőtték a helyszínt. A támadások következtében épületek és berendezések rongálódtak meg, és ugyan az atomerőmű működése szempontjából egyik sem volt kritikus, a szervezet vezetője, Rafael Grossi szerint a a tűzzel játszanak, akik támadják a területet.

A NAÜ vasárnap késő este közzétett közleménye szerint az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű területén szombat este és vasárnap reggel ismétlődő lövések épületeket, rendszereket és berendezéseket rongáltak meg, a robbanások egy része a reaktorok közelében történ. Az NAÜ szerint az erőművet „40 perc alatt több mint egy tucat robbanás érte”. A sugárzás szintje a helyszínen nem változott, és nem érkezett jelentés áldozatokról. Az atomerőmű külső áramellátása, amely korában többször akadozott már, ezútta szintén nem sérült.

A NAÜ szakértői szerint a telephely vezetősége szerint egyebek mellett megsérülhetett egy radioaktív hulladékot tároló épület és a hűtőmedencék locsolórendszere is. Grossi szerint méterekben mérhető a kritikus távolság: a lövedékek veszélyesen közel kerültek az erőmű kulcsfontosságú nukleáris biztonsági és védelmi rendszereihez. (Guardian)

A brit védelmi minisztérium szerint az orosz erők az északkelet-ukrajnai Luhanszk környékén fekvő Szvatove körül erősítik a védelmi erőiket, amelyeket a jelentés szerint rosszul kiképzett, mozgósított tartalékosok látnak el. A brit hírszerzés legfrissebb jelentése szerint az orosz vezetők nagy valószínűséggel prioritásként tekintenek Szvatove ellenőrzésének megtartására.

„Az orosz védelmi és támadó képességeket továbbra is akadályozza a lőszerek és a szakképzett személyzet súlyos hiánya” – teszi hozzá a jelentés.

Oroszország közel 400 támadást indított vasárnap Ukrajna keleti részén az ukrán elnök szerint. Zelenszkij a vasárnapi jelentésében azt mondta, ez egy tüzérségi hadjárat része volt. A leghevesebb harcok, mint korábban, most is a donyecki régióban zajlanak. Bár az időjárás miatt miatt vasárnap kevesebb támadást intéztek Ukrajna ellen, az orosz ágyúzások száma továbbra is rendkívül magas, fogalmazott.

A déli ukrán állásokra utalva Zelenszkij azt mondta, hogy a kijevi erők „tartják a frontot, következetesen és nagyon kiszámítottan rombolják a megszállók lehetőségeit”. Oroszország rakétacsapásainak megnövekedett száma Ukrajnában részben arra irányul, hogy kimerítse Kijev légvédelmi készleteit, és ellenőrzése alá vonja a légteret – mondta szombaton a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője. (Guardian)

• Vasárnapra virradó éjjel legalább 40 orosz tüzérségi lövedék csapódott be Nikopol lakott területein.
• A Washington Post amerikai hírszerzési információkra hivatkozva arról írt, hogy Oroszország maga gyártana iráni harci drónokat.
• A brit hírszerzés szerint a herszoni kivonuláson meglátszott, hogy új főparancsnoka van az Ukrajnában harcoló orosz hadseregnek, mert most nem több száz, hanem csak néhány tíz járművet veszítettek el a művelet közben.
• Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint az ukránok ágyúzták a zaporizzsjai atomerőművet.
• Az orosz média arról számolt be, hogy tizenegy fegyvertelen, földön fekvő orosz hadifogoly halt meg tisztázatlan körülmények között november közepén a luhanszki Makijevkánál.
• Az ukránok azt ígérik, kivizsgálják a foglyul ejtett orosz katonák halálának körülményeit.
• Az ukrán hírszerzés szerint az orosz titkosszolgálatok terrortámadásokat terveznek Belaruszban.
• Csehország saját, az uniósnál szigorúbb szankciós listát állít össze, amelyen az orosz elnök rendszerét segítő személyek fognak szerepelni.
• Németország Patriot rakétavédelmi rendszert ajánl Lengyelországnak a légtere biztosítására.

A vasárnapi háborús híreket itt olvashatja vissza.