Egymást vádolják az oroszok és ukránok a zaporizzsjai atomerőmű vasárnapi ágyúzása miatt

Kirill pátriárka ismét támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyint, és az orosz ortodox püspök a 76. születésnapja alkalmából Moszkvában tartott szentmisén azt mondta: egyetért Putyinnal „a nagyon fontos jelenbeli kérdésekben” – közölte az egyház. Kirill megköszönte az orosz elnöknek azokat a feltételeket, amelyek között az orosz ortodox egyház ma működhet.

A Megváltó Krisztus székesegyházban tartott misén Kirill egyszerre kívánt békét és győzelmet minden ellenfél felett. Kirill 2009 óta áll a világ legnagyobb ortodox egyházának élén. Putyin fontos szövetségese, és az Ukrajna elleni háború egyik fő támogatója. Az ukrajnai orosz inváziót támogató prédikációi hónapok óta nemzetközi felháborodást váltanak ki, Nagy-Britannia, Litvánia és Kanada szankciókat vetett ki rá. Ebben a cikkben írtunk a KGB-s múlttal és több százmilliárd forintra becsült vagyonnal rendelkező főpapról, aki Magyarországnak köszönhetően lekerült az Európai Unió szankciós listájáról. (Tagesschau)

Németország felajánlotta Lengyelországnak a Patriot rakétavédelmi rendszert, hogy segítsen légtere biztosításában, miután a múlt héten egy eltévedt rakéta zuhant le Lengyelországban – mondta Christine Lambrecht német védelmi miniszter vasárnap a Rheinische Post és a General Anzeiger című lapoknak. A német kormány már korábban közölte, hogy a német Eurofighterekkel további segítséget ajánl fel szomszédjának a légtérvédelemhez. A múlt héten Lengyelországban csapódott be egy légvédelmi rakéta, amely két ember halálát okozta. (Euronews)

Újabb reakció érkezett arra a hírre, amely szerint november közepén több mint tíz lefegyverzett, és magát megadó orosz katona halt meg tisztázatlan körülmények között a luganszki fronton. Oroszország szerint az ukrán katonák kivégezték a foglyokat. Az MTI tudósítása szerint Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos vasárnap a Telegramon azt írta: az orosz katonák megadást színleltek, majd tüzet nyitottak az ukrán katonákra, ezzel háborús bűncselekményt követtek el.

„Ebben az esetben az orosz katonák nem tekinthetők hadifoglyoknak, hanem harcoló félnek. A tűz viszonzása nem háborús bűn. Ellenkezőleg, meg kell büntetni azokat, akik a nemzetközi jog nyújtotta védelmet arra akarják felhasználni, hogy gyilkoljanak. Az orosz katonák Ukrajna területén történő halálának egyetlen oka az Oroszoroszági Föderáció bűnös politikája, amely indokolatlan népirtó háborút indított az ukrán nép ellen” – írta bejegyzésében az emberi jogi biztos. Az esetről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Olha Sztefanisina, az ország európai uniós csatlakozását felügyelő ukrán miniszterelnök-helyettes azt ígérte: kivizsgálják az esetet.

Csehország az európai uniós szankciós lista mellett készít egy saját listát is, amelyen az orosz elnök rendszerét segítő személyek fognak szerepelni – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter vasárnap. A cseh szankciós törvényt a képviselőház már elfogadta, most a parlamenti felsőházban van, és várhatóan 2023 január elsején léphet életbe.

A miniszter szerint a csehek szigorábbak lesznek, mint az Európai Unió. „Az uniós szankciók bizonyos esetekben csak beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást jelentenek. Mi azt tervezzük, hogy az uniós szakciókat meghaladó módon fogunk fellépni a listára került személyekkel szemben” – fogalmazott David Kopecky, a cseh külügyminisztérium Ukrajna-ügyekkel megbízott rendkívüli biztosa.

A cseh szankciós listára a közszolgálati televízió értesülései szerint nem csak az Ukrajna elleni orosz agressziót támogató személyeket veszik fel, hanem olyan orosz személyek nevei is felkerülhetnek, akik komoly beruházásokat hajtottak végre Csehországban, és nevük nem szerepel az európai szankciós listán. (MTI)

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy tévéinterjúban felsorolta, hány és milyen fegyverre van Ukrajnának égetően szüksége a védekezéshez:

• 150-200 harckocsira,
• körülbelül 300 páncélozott járműre,
• 100 tüzérségi rendszerre,
• 50-70 rakéta-sorozatvetőre
• 10-15 rakétaelhárító rendszerre.

Podoljak ezen felül megemlítette a 300 kilométeres hatótávolságú amerikai ATACMS rakétákat is. Véleménye szerint ezek a rakéták közelebb hoznák a háború végét, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megsemmisítse a megszállt területek mélyén található nagy orosz katonai raktárakat. Biztosított egyben afelől, hogy „Ukrajnának nem szükséges katonai célpontokat támadnia Oroszországon belül”. (MTI)

Az orosz különleges szolgálatok a közeljövőben számos terrortámadást terveznek Belarusz (Fehéroroszország) területén lévő létfontosságú infrastrukturális létesítményekben, ember okozta baleseteknek álcázva ezeket, és az egyik fő célpontjuk a fehérorosz asztraveci atomerőmű – közölte vasárnap az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága. A katonai hírszerzés szerint Oroszország „szokásához híven” a terrortámadásokért a NATO-országokat és Ukrajnát készül felelőssé tenni. Az állítólagos elkövetők fehérorosz katonai egyenruhát fognak viselni. A hírszerzés kiemelte, hogy a belarusz KDB, a belügyminisztérium és a határőrcsapatok egységeit már fokozott készültségbe helyezték. Kijev szerint ezekkel a terrorcselekményekkel Oroszország fel akarja gyorsítani a belarusz hadsereg bevonását az ukrajnai háborúba a maga oldalán. (MTI)

Ukrajna kivizsgálja azt a videót, amelyen állítólag ukrán katonák orosz foglyokat végeznek ki. Ahogy ebben a cikkben bemutattuk, tisztázatlan körülmények között halt meg több mint tíz lefegyverzett orosz katona a luganszki Makijevkánál november közepén. Oroszország szerint a földre fektetett katonákat kivégezték, mások szerint a katonák akkor haltak meg, amikor lövöldözés tört ki, miután a romos házból kilépő egyik orosz katona nem tette le a fegyvert és tüzet nyitott az ukránokra. Az esetről videó is készült, de abból nem állapítható meg, hogy pontosan mi történt.

„Az ukrán hatóságok természetesen kivizsgálják ezt a videót” – mondta Olha Sztefanisina, az ország európai uniós csatlakozását felügyelő ukrán miniszterelnök-helyettes. Sztefanisina szerint „nagyon valószínűtlen”, hogy a rövid, szerkesztett részleteken az lenne látható, amit Oroszország állít. Az ukrán erők „egyáltalán nem érdekeltek senki kivégzésében” – mondta a miniszterelnök-helyettes, és közvetlen parancsot kaptak arra, hogy annyi hadifoglyot ejtsenek, amennyit csak tudnak, mert így a fogolycseréken elcserélhetik őket Oroszországgal ukrán katonákra. Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a felvételeken kivégzés látható, és Moszkva nemzetközi vizsgálatot akar. Az orosz hatóságok büntetőeljárást indítottak az ügyben. (SkyNews)

A zaporizzsjai atomerőmű ukrán üzemeltetője szerint orosz erők állnak a szombat éjszakai és vasárnap reggeli ágyúzás mögött – írja a Guardian.

Az Energoatom atomenergetikai vállalat szerint legalább 12 találat érte az erőmű infrastrukturális létesítményeit – ami egyezik is az orosz fél állításával.

Az ukránok szerint viszont a megrongált berendezések listája éppen arra utal, hogy az oroszok támadták az erőművet. A támadók „pontosan azt az infrastruktúrát vették célba és tették működésképtelenné”, amelyre az energiatermelés helyreállításához szükség volt – nyilatkozta az Energoatom.

Az ENSZ nukleáris megfigyelőszervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) elítélte az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű elleni támadást.

„Bárki is áll emögött, azonnal véget kell vetni ennek. Ahogy már sokszor mondtam, a tűzzel játszanak!”

– mondta Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója, aki nyugtalanítónak nevezte a történeteket.

Az erőmű vezetése közölte a NAÜ szakértőivel, hogy az erőműben egyes épületekben, rendszerekben és berendezésekben károk keletkeztek, de egyelőre nem olyan eszközök sérültek meg, amelyek kritikusak lennének a biztonság és a védelem szempontjából.

Az ágyúzásról először a Tassz orosz állami hírügynökség adott hírt. Eszerint 12 lövedék érte az erőművet. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője ukrán provokációnak nevezte a támadást.

(Guardian)

Tizenegy fegyvertelen orosz katona halt meg tisztázatlan körülmények között november közepén a luganszki Makijevkánál. Az orosz média szerint ukrán katonák végezték ki a földre fektetett embereket, a másik értelmezés szerint az ukránok felszólítására a romos házból feltartott kézzel előjövő, fegyvertelen orosz katonák közül az egyik rálőtt az ukránokra, és emiatt tört ki lövöldözés. Nem tudni, pontosan mi történt a helyszínen, de az ügy alapos kivizsgálást igényel. Cikkünket itt olvashatja.

Az orosz állami Tassz hírügynökség szerint a délelőtt folyamán az ukránok ágyúzták a zaporizzsjai atomerőművet.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy 12 lövedéket lőttek ki az erőmű létesítményeire. Nyolc közülük az ötödik erőműegység és a 2. számú speciális épület között robbant fel, három a negyedik és az ötödik erőműegység között, egy pedig a 2. számú speciális épület tetején csapódott be" – mondta. Konasenkov provokációnak nevezte a történteket.

A Guardian szerint a támadás után nem észleltek sugárzást az atomerőmű területéről.

Az erőmű, amely Európa legnagyobb atomerőműve, március óta orosz megszállás alatt áll, de továbbra is ukrán személyzet működteti.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma által közzétett napi hírszerzési jelentés alapján Oroszország kivonulása az ukrán kikötővárosból, Herszonból „viszonylag rendben ment” a korábbi, oroszok által megszállt területekéhez képest.

A visszavonuló oroszok a hírszerzés szerint most csak több tíz, nem pedig több száz járművet veszítettek el a visszavonulás alatt. Az orosz katonák a kivonulás közben megsemmisítették hátramaradt készleteik jelentős részét is, nehogy ukrán kézbe kerüljön.

A britek szerint látszólagos javulás fedezhető fel az orosz hadseregben: ez valószínűleg Szergej Szurovikin miatt lehet – ő az a parancsnok, akit Putyin októberben nevezett ki a háborús főparancsnokává. Hozzáteszik: „ennek ellenére a hadsereget továbbra is az alsó- és középszintű vezetés, illetve eltussolási kultúra rontja”.

Bár számos támadás érte Ukrajna energetikai infrastruktúráját, az ország áramellátása ellenőrzés alatt áll – közölte az ukrán energiaügyi minisztérium. A tárca cáfolta azokat a közösségi médiában terjedő híreket, hogy összeomlik Ukrajna energiaellátása. Korábban a kijevi hatóságok azt közölték, hogy az orosz támadások után nem zárható ki a fővárosi áramhálózat teljes leállása. (via Tagesschau)

A Washington Post hírszerzési információkra hivatkozva úgy tudja, Oroszország maga gyártana iráni harci drónokat, erről született megállapodás a két ország között. Az amerikai lap úgy tudja, jelenleg is folynak a munkálatok, hogy a termelés hónapokon belül beinduljon. Oroszország már eddig is több száz kamikaze drónt vetett be az iráni Sahed-136 típusból az Ukrajna elleni háborúban. Kezdetben Irán és Oroszország is tagadta az iráni drónok bevetését a háborúban, ez ugyanis megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának (UNSCR) 2231-es határozatát. Később Irán elismerte, hogy a háború előtt szállított Sahed-136-osokat Oroszországnak.

Az Ukrajnában korábban lefényképezett Geran-2 álnevet viselő drónok szakértők szerint valójában iráni Sahed-drónok, amelyek megkülönböztethetők delta szárnyalakjukról. Ezek a robbanótöltetet tartalmazó eszközök több száz kilométert tudnak repülni, egy ideig köröznek a célterület felett, majd a célpontra ereszkednek. Az orosz hadsereg a drónokat többek között az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokra használja. Jelenleg az iráni fél a tervdokumentáció és a gyártáshoz szükséges kulcsfontosságú alkatrészek átadásán dolgozik – írta a Washington Post.

Az ukrán csapatok az elmúlt 24 órában 27 alkalommal lőtték a világ országai által hivatalosan el nem ismert „Donyecki Népköztársaság” területét, írja az orosz állami hírügynökség. A TASZSZ jelentése szerint az ukránok 115 lövedéket és rakétát lőttek ki HIMARS és Grad rakétavetőkből, valamint 152 és 155 milliméteres tüzérségi fegyverekből. Kilenc települése került tűz alá: Donyeck, Gorlovka, Novobakmutovka, Jasinovataja, Jakovlevka, Krasznij Partizan, Kasztanovoje, Makejevka és Ilovajszk. A civilek között nem voltak áldozatok, írja a TASZSZ.

A november 20-ra virradó éjjel legalább 40 orosz tüzérségi lövedék csapódott be Nikopol lakott területein, egy 59 éves férfi megsérült, írja az Ukrainska Pravda Valentin Reznicsenkóra, Dnyipró terület katonai közigazgatásának vezetőjére hivatkozva. Az oprosz csapatok Cservonohrihorivkát, Mirivszkát, Marhanecet és Nikopolt lőtték nehéztüzérséggel és rakéta sorozatvetőkkel. A legsúlyosabb csapást Nikopol szenvedte el, ahova az éjszaka több mint 40 orosz lövedék csapódott be lakóövezetekbe. Egy 59 éves férfi megsérült, őt otthonában kezelik. Reznicsenko azt mondta: húsz épületben keletkeztek károk, emellett gazdasági épületeket, autókat, egy szakiskolai kollégiumot, gázvezetékeket, valamint villanyvezetékeket találtak el.

• Berobbant egy gázvezeték Szentpétervárnál.
• Több mint 23 milliárd forint értékű segélycsomaggal támogatja az Egyesült Királyság Ukrajnát.
• Az orosz külügy szerint példátlan , hogy nem engedik be Lavrovot az EBESZ ülésére.
• A brit miniszterelnök meglátogatta az ukrán elnököt Kijevben.
• Leesett az első hó a fronton.
• Az ország elhagyására bíztatja az ukránokat egy energetikai vállalat, hogy spórolni tudjanak az árammal.
• Atomcsapásra fejlesztett, de töltet nélküli orosz rakétát szedhetett le az ukrán légvédelem Kijev fölött.
• Oroszország több mint 5 trillió forintnyi államkötvényt adott ki egy nap alatt.
• Finnország kerítést épít az orosz határra.
• A herszoniak melegedőkben teázhatnak, feltölthetik a telefonjaikat, és már Starlink is van.
• Nyolc hónap után először indult vonat Kijevből Herszonba.

A szombati háborús híreket itt olvashatják vissza.