Berobbant egy gázvezeték Szentpétervárnál

Majdnem nyolc hónap után szombaton első alkalommal futott be egy utasszállító vonat Kijevből az orosz ellenőrzés alól nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszonba.

A hét vagonból álló szerelvényt, amely kétszáz utast szállított, helyi művészek a herszoni győzelem jelképeként színesre festették – jelentette az ukrán sajtó. A herszoni pályaudvaron ünneplő tömeg fogadta a különvonatot.

A Herszon és Kijev közötti vasúti összeköttetés közvetlenül a február 24-i orosz invázió után szakadt meg. Moszkva november 9-én rendelte el az orosz csapatok visszavonását a Dnyeper folyó bal partjára az Ukrajnától elcsatolt Herszon megyében, a hónapokig megszállás alatt lévő Herszon városból ezt követően vonultak ki az orosz fegyveres erők.

A háború ellenére Ukrajna képes fenntartani a vasúti közlekedést az országban, a vonatok általában pontosan és megbízhatóan, bár alacsonyabb sebességgel közlekednek.

(MTI)

Szemtanúk felvételei szerint hatalmas robbanást történt szombaton a szentpétervári Murino kerületben. Az illetékes hivatal közlése szerint a robbanást egy gázvezeték dekompressziója okozta, áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

A Szentpétervártól bő húsz kilométernyire keletkezett tűz a városból is látszott. Az orosz média jelentése szerint a robbanás feltehetően a Gazprom fő gázvezetékét érte, és akár egymillió embert is érinthetett, a Szentpétervár környéki gyárak, lakóövezetek és középületek elektromos és hőenergiával való ellátása kerülhetett bajba.

A helyi kormányzó, Alexander Drozdenko azt mondta, hogy hagyták a gázt elégni, és a szakemberek „készülnek a gázvezeték javításának megkezdésére”. A kormányzó igyekezett megnyugtatni a helyi lakosokat is, és azt mondta, hogy a közösségi médiában keringő riasztó felvételek ellenére – köztük olyan videók, amelyeken a hangos robbanást követően óriási tűzgolyó látható – a környező erdős területekre valószínűleg nem terjed tovább a tűz.

Találkozott Rishi Sunak brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben. A találkozója célja az volt, hogy Sunak biztosítsa az ukrán elnököt arról, hogy az Egyesült Királyság továbbra Ukrajna oldalán áll, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban, írja a BBC.

A találkozón a két vezető több mindenről is egyeztetett. Sunak felajánlott egy ötvenmillió font ( több mint 23 milliárd forint) értékő segélycsomagot, ami 125 darab légvédelmi ágyút, radarokat, drónokat és légvédelmi rakétákat tartalmaz. Oroszország a héten több rakétatámadást is indított Ukrajna ellen, néhány nappal azután, hogy az orosz csapatok kivonultak Herszonból. Kijevet találta érte, de bombázták az országot a nyugati Lvivtől egészen az északi Csernyihivig. A bombázások következtében több mint tízmillió ukrán maradt áram nélkül.

A segélycsomag mellett a brit miniszterelnök bejelentette, hogy segítséget nyújtanak az ukrán haderőnek is: speciális, brit orvos és mérnök szakértőket küldenek a régióba. A találkozó részeként Sunak virágot helyezett el a háborús halottak emlékművénél, gyertyát gyújtott a holodomori éhínség áldozatainak emlékművénél, majd egy tűzoltóállomáson találkozott mentőszolgálatok munkatársaival is. A brit miniszterelnöknek megmutatták azokat a lefoglalt, iráni gyártmányú drónokat is, amelyekkel az elmúlt hónapokban civil lakta területeket bombáztak. Bár Irán és Moszkva tagadja, hogy iráni drónokat vetnének be a civil infrastruktúra ellen.

Példa nélkül állónak, provokatívnak, és az EBESZ soros elnöki tisztségével összeegyeztethetetlennek nevezte az orosz külügyminisztérium Lengyelország döntését, hogy elutasítja Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részvételét a szervezet külügyminiszteri tanácsának december 1-2-i, Lódzban tartandó ülésén.

A döntés miatt az orosz küldöttséget az ülésen Alekszandr Lukasevics, Oroszország állandó EBESZ-képviselője fogja vezetni.

A moszkvai külügy szerint „minden józanul gondolkodó politikus osztja az orosz fél álláspontját, miszerint az ilyen cselekedetek nem megengedhetőek”, és „elvi alapon fogják értékelni Varsó döntését”.

Rishi Sunak brit miniszterelnök meglátogatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Kijevben – írja a BBC. Sunak miniszterelnöknek ez volt az első hivatalos látogatása Ukrajnába a hivatalba lépése óta. A találkozóról a brit miniszterelnök Twitteren egy videót is megosztott:

Oroszország is aláírta az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) nyilatkozatát, amiben a szervezet elítéli Ukrajna lerohanását – írja a Guardian.

A szöveg szinte pont ugyanaz, mint ami a G20-as találkozó után jelent meg, így ebben is szerepel, hogy csak a legtöbb – tehát nem az összes tagállam" ítéli el az Orosz Föderáció agresszióját.

A nyilatkozatban leírták, hogy mennyi emberi szenvedéssel jár az invázió, hogy komoly hatása van a globális gazdaságra, de azt is kiemelték, hogy volt néhány, ezzel teljesen ellentétes álláspont is. Mivel nem biztonsági szervezet, nem is akarják megoldani a problémát, de felismerik, hogy biztonsági problémák nagy hatással lehetnek a gazdaságra is.

A napokban leesett Ukrajnában az első hó, ami ritkán jelent jót a kelet-európai országokat lerohanó nagyhatalmak számára. A Twitteren már videón is látható, ahogy ukrán T–64-esek gurulnak egy hó borította úton.

Ukrajna elhagyására kérte a legnagyobb magánkézben levő energetikai vállalat azokat a lakosokat, akik meg tudják ezt tenni, hogy csökkentsék a hálózat terheltségét – írja a Guardian.

Az orosz támadások miatt egyre rosszabb állapotban van az ukrán elektromos hálózat. Bár Volodimir Zelenszkij szerint folyamatosan zajlanak a javítási munkák, Denisz Smihal miniszterelnök tegnap azt mondta, hogy az ukrán energiarendszer közel fele nem működik.

Maxim Timicsenko, a DTEK vezérigazgatója szerint muszáj csökkenteni a fogyasztást, ha tovább akarják működtetni a rendszert.

„Ha találnak egy más helyet, ahol el tudnak tölteni három-négy hónapot, akkor rengeteget segítenének a rendszeren. Ha kevesebbet fogyasztasz, akkor a sérült katonákkal teli kórházakban biztosabb lesz az áramellátás. Így lehet magyarázni: ha kevesebbet fogyasztasz vagy elhagyod az országot, másokon segítesz”

– mondta, utalva arra, hogy a más országba utazók így tudnak hozzájárulni az ország védelméhez.

Zelenszkij szerint a (háború előtt) 44 milliós országban 10 millióan élnek áramellátás nélkül. Tisztviselők már azt is el tudják képzelni, hogy Kijev és más nagyobb régiók teljesen áram nélkül maradnak, ami komoly problémát jelentene, főleg úgy, hogy lassan kezdődik a tél.

Legalább 437 gyerek halt meg, és további 837 sérült meg az orosz invázió miatt – írja az ukrán ügyészség közleménye alapján a Guardian.

A legtöbb gyerek, 423, Donyeckben sérült vagy halt meg. A hatóságok leszögezték, hogy ezek a számok nem feltétlenül fedik teljesen a valóságot, mert azokról a területekről, ahol aktív harcok folynak, folyamatosan kapnak újabb adatokat, amiket át kell nézniük.

Azokról a régiókról, amik még mindig orosz fennhatóság alatt vannak, vagy amiket nemrég szabadítottak fel, nehéz információkat szerezni.

Hivatalosan meg nem erősített ukrán lapértesülések szerint. Bővebben itt.

Oroszország rekordméretű 5,35 billió forintnyi (820 milliárd rubel) államkötvényt bocsátott ki november 16-án, hogy fent tudja tartani a hadászati kiadásait – írja a brit védelmi minisztérium szombati jelentésében.

A jelenlegi tervek szerint Oroszország jövő évi védelmi költségvetése 5 billió rubel lesz, ami több mint 40 százalék a 2021-ben előre eltervezett 2023-as költségvetéshez képest.

A minisztérium rámutat, hogy ez a lépés elég drága a bizonytalansággal teli időszakokban, de az orosz pénzügyminisztérium valószínűleg relatíve jövedelmezőnek találta a körülményeket, és feltehetőleg egy pénzügyileg nehezebb időszakra készül.

Ez az összeg az orosz GDP 0,7 százalékával egyenértékű, azaz bár ez a legnagyobb napi kibocsátás, önmagában mérsékelt növekedést jelent az államadósságban. Ezzel együtt a kibocsátás jelzi, hogy az orosz állam az energiaárak csökkenése és a háború magas költségei miatt egyre nehezebben tudja finanszírozni tevékenységét.

A finn–orosz határ 1300 kilométer hosszú, ennek egy 130–260 km hosszú szakaszán kezdik el a finnek a határkerítés kiépítését – jelentette be az ország határőrsége. A kerítés szükségességét azzal indokolták, hogy a jelenlegi biztonsági helyzetben nem bízhatnak az orosz határőrségben az illegális határátlépések meghiúsításában. Az építkezés jövő tavasszal kezdődik, 3-4 évig tart majd, és 139 millió euróba (kb. 56 milliárd forint) kerül a tervek szerint.

Térképes illusztrációinkat ismét az Institute for the Study of War intézet szolgáltatja:

Volodimir Zelenszkij szokásos esti beszédében az orosz támadások miatt kialakult energiahiányra és Herszon támogatására is kitért. 17 régióban és a fővárosban akadozik az áramellátás.

Az Energiaipari Kutatóintézet pénteken azt jelentette, hogy szinte mindenhol helyreállt az áramellátás, de ehhez sok területen tervezett áramszünetekre és korlátozásokra volt szükség. Az áramellátási problémák érintik például a mobilhálózatot és az ivóvízellátást is.

Az ukrán elnök azt mondta, hogy bár a visszavonuló oroszok „menekülés közben mindent elpusztítottak”, javul a helyzet Herszonban. Két nagy melegedőt is felállítottak, ahol a helyiek segítséget kérhetnek, ihatnak egy teát, feltölthetik a telefonjaikat. Zelenszkij szerint már a Starlink is működik a régióban.

A háború állásáról is beszélt: azt mondta, hogy komoly harcok zajlanak Donyeck keleti részén. Állítása szerint csak csütörtökön 100 orosz támadást vertek vissza.

Pénteken elindult egy személyvonat Kijevből a nemrég felszabadított Herszonba, nyolc hónapja ez volt az első – írja a CNN. Nagyjából 200 utas szállt fel a fővárosban.

„Ez a győzelmi vonatunk. Minden szükséges dolgot visszaviszünk Herszonba, amire szükség van a normális élethez – pont, mint ezt a vonatot”

– írta Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegramon.

Pénteken 6075-en léptek be Magyarországra az ukrán-magyar határszakaszon – írja a rendőrség közleménye alapján az MTI. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4087 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 210 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 18-án 128 ember érkezett Budapestre vonattal, közöttük 38 gyermek.

• A brit hírszerzés arról írt, hogy az oroszok nagy ukrán áttörésekre készülnek, és állították, hogy Oroszország valószínűleg megpróbálja átcsoportosítani a Herszonból kivont erői egy részét, hogy megerősítsék és kiterjesszék a támadó műveleteiket a Donbaszban, Bahmut város közelében.
• Ferenc pápa azt mondta, a Vatikán készen áll arra, hogy segítsen lezárni a háborút, és hozzátette, valódi békére van szükség.
• A svéd ügyészség közölte, beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeknél szeptember végén, mert robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén.
• Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy nincs kilátásban és tervben sem csúcstalálkozó Vlagyimir Putyin orosz elnök és Joe Biden amerikai elnök között.
• Sorozatban a második negyedévben esett vissza Oroszország hazai összterméke, ami azt jelenti, hogy az ország gazdasága recesszióba fordult.
• Az orosz védelmi minisztérium háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Ukrajnát egy videó miatt, amelyen állítólag ukrán katonák végeznek ki tíz fegyvertelen orosz hadifoglyot.

Az előző nap híreit ide kattintva olvashatják vissza.