Kreml: Nincs tervben csúcstalálkozó Vlagyimir Putyin és Joe Biden között

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) december elsején és másodikán a lengyelországi Łódźban ülésezik. A lengyel külügyminisztérium szóvivője, Lukasz Jasina azt mondta a Reutersnek, hogy az ország megtagadja az orosz diplomaták belépését, és nem adnak nekik vízumot, és Szergej Lavrov külügyminiszternek sem.

A világ legnagyobb regionális biztonsági szervezetének, az EBESZ-nek 57 állam a tagja, köztük Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna is.

Az orosz védelmi minisztérium azután adott ki kemény hangvételű közleményt, hogy feltűnt egy videó, amelyen állításuk szerint ukrán katonák lőnek fejbe tíz orosz foglyot. A minisztérium közleménye szerint ez újabb bizonyítéka annak, hogy az ukránok tömegével végzik ki a fegyvertelen orosz foglyokat, és a Zelenszkij által vezetett rezsim és a támogatói borzalmas természetéről is sokat elmond.

Mint írták, „a védtelen orosz foglyok fejbe lövését nem lehet »tragikus kivételnek« beállítani”, és kiemelték, hogy eközben az ukrán foglyokkal szembeni bánásmód mindenben megfelel a genfi egyezményben foglaltaknak. Az orosz fél szerint nem is ez volt az egyetlen, vagy az első ilyen eset, állításuk szerint rendszeresen előforduló, a kijevi vezetés által támogatott, annak szövetségesei által elnézett gyakorlatról van szó. Hozzátették ugyanakkor, hogy Zelenszkij előbb-utóbb felelni fog az általa elkövetett háborús bűnökért.

Az ENSZ emberi jogi szervezete, az OHCHR éppen a héten közölte, hogy mindkét fél megsérti a hadifoglyok emberi jogait – az oroszoknál kínzások és nem megfelelő bánásmód merült fel leggyakrabban, különösen a fogvatartás idején, a túloldalon pedig az elfogás és az evakuálás során volt jellemző a nem megfelelő bánásmód, és olykor itt is előfordultak kínzások a fogvatartás alatt is. A Guardian szerint az ominózus videó létezik, azt látták is, de annak hitelességét nem lehet igazolni.

(Guardian)

Oroszország hazai összterméke (GDP) 4 százalékkal csökkent az idei harmadik negyedévben (az első negyedévben még 3,5 százalékkal nőtt) az orosz statisztikai hivatal adatai szerint. Ez már a második egymást követő negyedéves visszaesés, ami azt jelenti, hogy az ország gazdasága recesszióba fordult – írja a Business Insider.

Korábban az orosz kormány egy belső jelentése is arról írt, akár tíz évig is recesszióban maradhat az orosz gazdaság, miután az ország hosszabb és mélyebb gazdasági recesszióval nézhet szembe az amerikai és európai szankciók miatt, és veszélybe kerülhetnek azok az iparágak, amelyekre az ország gazdasága évek óta támaszkodik.

A harmadik negyedéves csökkenés annak fényében nem tűnik komoly visszaesésnek, hogy korábban 7 százalékos visszaesésről is érkeztek jóslatok. Elvira Nabiullina vezető orosz jegybankár az orosz törvényhozóknak is elismerte, hogy a helyzet rosszabbodhat, és hozzátette, az orosz központi bank arra számít, hogy az ország gazdasága 2022-ben 3-3,5%-kal zsugorodik majd – írja az Insider az orosz hírügynökségre hivatkozva.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy nincs kilátásban és tervben sem csúcstalálkozó Vlagyimir Putyin orosz elnök és Joe Biden amerikai elnök között.

Korábban Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes beszélt arról, hogy Oroszország nem zárja ki a találkozókat az Egyesült Államokkal a „stratégiai stabilitás” témájában.

„Ha az amerikaiak érdeklődést és készséget mutatnak, nem fogjuk visszautasítani” – idézte Rjabkovot az orosz állami média. Azt viszont hozzátette, „egyszerűen nincs miről beszélni velük Ukrajna kapcsán”.

(Guardian)

Beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeknél szeptember végén, mert robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén – jelentett be a svéd ügyészség pénteken. Gyanúsított még nincs, a svédek szerint ehhez egy bonyolult és átfogó vizsgálat szükséges.

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat gázvezetékeknél szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Már a rongálódások után felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt. Vlagyimir Putyin orosz elnök elsősorban a briteket hibáztatta a történtek miatt, Nagy-Britannia pedig óriási hazugságnak nevezte az orosz állításokat.

Dánia már októberben közölte, hogy az előzetes vizsgálat szerint a szivárgásokat erős robbanások okozták. November elején pedig több méter mély, „nem természetes módon létrejött” krátereket tártak fel az Északi Áramlat 1 megsérült részénél, amik szintén robbanásokra utaltak.

Az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantásokról itt írtunk részletesebben.

(Reuters)

A Vatikán kész mindent megtenni a közvetítésért és az ukrajnai válság lezárásáért – jelentette ki Ferenc pápa a La Stampa című olasz napilapnak adott interjúban.

A pápa felmondta, fontos, hogy ne adják fel a reményt, amikor a Moszkva és Kijev közötti megbékélésről van szó. Mint fogalmazott: „Mindenkinek el kell köteleznie magát a szívek demilitarizálására, kezdve a sajátjával, majd az erőszak hatástalanítására, lefegyverzésére. Mindannyiunknak pacifistáknak kell lennünk.”

Hozzátette, valódi békére van szükség, nem csak fegyverszünetre, ami akár újrafegyverkezésre is használható lenne.

A hét elején a pápa, aki rendszeresen felszólal az ukrajnai háború ellen, elítélte az Ukrajnát ért rakétatámadások legújabb hullámát, és tűzszünetre szólított fel a konfliktus eszkalálódásának elhárítása érdekében.

(Sky News)

A brit védelmi minisztérium péntek reggel közzétette az orosz-ukrán háborúról szóló legfrissebb hírszerzési jelentését. Ebben az áll, hogy az orosz erők a herszoni visszavonulás után is prioritásként kezelik a védelmi vonalaik kiépítését a legtöbb ukrajnai szektorban. Új lövészárokrendszereket építettek ki a krími határ közelében, valamint a donyecki és a luhanszki régió között, ezek közül néhány árok 60 kilométerrel húzódik a jelenlegi frontvonal mögött.

„Ez arra utal, hogy az oroszok további nagy ukrán áttörésekre készülnek”

– áll a jelentésben.

A minisztérium a továbbiakban azt állítja, valószínű, hogy Oroszország megpróbálja majd átcsoportosítani a Herszonból kivont erői egy részét, hogy megerősítsék és kiterjesszék a támadó műveleteiket a Donbasszban, Bahmut város közelében.

(Sky News)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök este arról beszélt, az orosz rakétatámadások miatt több mint tízmillió ukrán maradt áram nélkül, egyben a légvédelem fokozását sürgette.

Az ukrán elnök elmondta, Kijev „mindent megtesz az energiaellátás normalizálása érdekében”, mivel egyes területeken kényszerű áramszünet van érvényben. Hozzátette, az áramkimaradások leginkább Vinnyica, Odessza és Szumi régióban, valamint a fővárosban élőket érintik.

Az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni sorozatos orosz támadások miatt sok lakos maradt áram és víz nélkül, miközben a tél közeledtével egyre nagyobb az aggodalom. Ukrajnában jellemzően hosszú, hideg tél van, a hőmérséklet akár -20 Celsius-fok is lehet.

Zelenszkij beszédében felszólította szövetségeseit Ukrajna légvédelmének megerősítésére. „Csak az ukrán égbolt teljes védelme fogja megvédeni Ukrajnát és Európát az orosz agresszió eszkalációjától, és mindenképpen arra fogja ösztönözni Oroszországot, hogy valóban fejezze be a háborút” – mondta.

Ahogy megszokhatták az olvasók, új nap új hírfolyamot indítunk az orosz-ukrán háború tudósításában. A csütörtöki teljes hírfolyamot itt olvashatja vissza, a péntekit pedig kezdjük el a legfontosabb csütörtöki fejleményekkel, címszavakban:

• Tovább folytatódott a vizsgálat a kedden Lengyelországba csapódott rakéta ügyében. Joe Biden amerikai elnök vitába szállt Zelenszkij ukrán elnökkel, aki azt állította, hogy a rakéta nem ukrán eredetű. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszországot terheli a végső felelősség a lengyelországi rakétaincidensért. Ukrán szakértők is megérkeztek Lengyelországba, hogy megvizsgálják a helyszínt.
• Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy megpróbálja támogatni Zelenszkijt az általa „nem szándékosnak” nevezett incidens után. Duda szerint nem találtak második rakétára utaló nyomokat.
• Joe Biden amerikai elnökre várt a lengyel kormány, a Bali szigetén rendezett G20-találkozón résztvevő elnök viszont épp aludt, ezért késlekedtek sokáig Varsóban kedd este lengyel területre hullott rakétáról szóló hírek közlésével – derítette ki a Gazeta Wyborcza lengyel napilap.
• Ukrajna több régióját is tüzérségi támadások és légicsapások érték, például Odesszát, Mikolajivot és Dnyiprót. A dnyiprói városháza egy alkalmazottja is megsérült. Több gázlétesítményt és egy nagyobb rakétagyárat is találat ért.
• Ukrán jelentések szerint eközben Oroszország megerősíti védelmi állásait Herszon keleti részében.
• Megállapodás született az ukrán gabona fekete-tengeri exportjáról szóló megállapodás meghosszabbításáról – jelentette be António Guterres ENSZ-főtitkár.
• Az Interfax hírügynökség az ukrán belügyminiszter, Denisz Monasztirszkij tájékoztatása alapján közölte, hogy kínzások jeleit találták meg annak a 63 civil embernek a holttestén, akiket Herszon közelében találtak meg.
• A hét elején Törökországban találkozott a CIA és az orosz hírszerzés vezetője.