Oroszország megerősíti védelmi állásait Herszon keleti részében

Joe Biden amerikai elnökre várt a lengyel kormány, a Bali szigetén rendezett G20-találkozón résztvevő elnök viszont épp aludt, ezért késlekedtek sokáig Varsóban kedden este lengyel területre hullott rakétáról szóló hírek közlésével – derítette ki a Gazeta Wyborcza lengyel napilap. Nyomozásuk szerint a lengyel kormány saját információi és a légterükben tartózkodó NATO-radarrepülőről származó adatok alapján már a két ember életét követelő szerencsétlenség után nem sokkal tisztában volt azzal, hogy az ország területére hulló rakéta egy ukrán légvédelmi rakéta volt, ezt sokáig nem hozták nyilvánosságra.

A kommunikációs zavart az okozta, hogy a varsói vezetők kapcsolatba szerettek volna lépni a Fehér Házzal, de nem tudták elérni Biden elnököt, aki Balin vett épp részt a G20-as csúcson, és az időeltolódás miatt épp aludt. Mikor néhány óra múlva felébredt, ő jelentette be, hogy a rakéta valószínűleg nem Oroszországból érkezett.

A lap szerint a lengyel kormány Kijevvel is folyamatos kapcsolatban volt, és az ukránok végig ragaszkodtak ahhoz, hogy a rakétát az oroszok lőtték ki.

Az utólagos vizsgálatok szerint az oroszok aznap az ukrajnai Lvivtől kb. 70 kilométerre lévő Dobrotvir szénerőművet lőtték, az volt a céljuk, hogy ellehetetlenítsék Lviv és a nyugat-ukrajnai régió energiaellátását, valamint elvágják a Lengyelországot Ukrajnával összekötő energiavezetékeket. Ennek érdekében H-101-es cirkálórakétákkal vették célba az erőművet, ezeket próbálta az ukrán légvédelem Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel semlegesíteni.

Az ukránok két-három rakétát lőttek ki, és az egyiknek sikerült is elpusztítania az erőmű felett repülő orosz H-101-est, a másik viszont ahelyett, hogy a levegőben felrobbant volna a célpontja megsemmisülése után, tovább repült. Ennek maradványai csapódhattak be a határ lengyel oldalán lévő Przewodowóban, egy gabonasiló mellett, ahol épp egy traktor állt a hídmérlegen, kukoricával megrakott pótkocsival. A siló tulajdonosa és egyik munkása halt meg.

Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön kijelentette, hogy megpróbálja támogatni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az általa „nem szándékosnak” nevezett incidens után, amely két ember halálát okozta kedden, amikor egy rakéta landolt az ukrán határ közelében fekvő lengyel Przewodow faluban.

Duda elmondta, hogy mindhárom fél – Lengyelország, Ukrajna és az Egyesült Államok – a maga részéről gyűjti az információkat, és újfent leszögezte, hogy ami kedden történt, az „tragikus” baleset volt, és senki sem akart senkinek sem ártani Lengyelországban. Az elnök azt is kijelentette, hogy „eddig nem találtuk a második rakéta nyomait lengyel területen”.

(CNN)

A kijevi elnöki hivatal egyik forrása megerősítette a CNN-nek, hogy ukrán szakértők érkeztek a kedden rakéta által eltalált lengyelországi helyszínre. Volodimir Zelenszkij elnök szerdán követelte, hogy egy ukrán csapat is csatlakozhasson a lengyel és amerikai szakértők által vezetett vizsgálathoz.

A Guardian szerint pedig Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is azt közölte, hogy az ukrán szakértők már Lengyelországban vannak, hogy megvizsgálják a helyszínt. Ukrajna és Lengyelország „konstruktívan és nyíltan együttműködik” a vizsgálat során – mondta Kuleba, hozzátéve, hogy elvárja, hogy a nyomozók gyorsan bejussanak a délkelet-lengyelországi helyszínre.

Az orosz erők folytatják a "védelmi határok" felállítását a Dnyipro folyó keleti partján és átcsoportosítják egységeiket – közölte az ukrán hadsereg. Oroszország "továbbra is logisztikai támogatást nyújt a Herszon térségében lévő egységeknek, biztonságos utakat keresve a felszerelések, fegyverek és utánpótlás szállítására" – közölte az ukrán parancsnokság.

Az orosz erők a múlt héten vonultak vissza a keleti partra, de a terület ukrán ágyúzása folytatódott. Az orosz ágyúzás pedig a folyó túlpartján zajlott tovább, az északabbra fekvő települések, köztük a Dnyipropetrovszki területen fekvő Mirjivka, Marhanets és Nikopol ellen. A Fekete-tengeren Oroszország "növelte a cirkálórakéta-hordozók számát.

(CNN)

Oroszországot nevezte a lengyelországi rakétaincidens végső felelősének csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Bár az előzetes lengyel vizsgálatok szerint elképzelhető, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta okozhatta a lengyelországi, két halálos áldozattal járó robbanást, mind Blinken, mind pedig Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter leszögezte: akárhogy is zárul a vizsgálat, a végső felelősség Moszkvát terheli az ügyben.

A két amerikai miniszter azt mondta, teljes mértékben megbíznak a lengyel vizsgálati eredményekben. „Ukrajnának joga van az önvédelemhez, mi pedig elkötelezettek vagyunk Ukrajna védelme mellett” – mondta Blinken.

A fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás meghosszabbításával kapcsolatban Blinken azt mondta, a G20-csúcstalálkozón a vezetők egyértelműen jelezték Oroszországnak, hogy meg kell hosszabbítani az egyezményt. „Oroszország megértette az üzenetet, és nyilvánvalóan úgy érezte, a világ nem fogadná el, ha nem döntene a hosszabbítás mellett” – mondta.

(MTI)

Csütörtökön Ukrajna-szerte újabb légicsapásokról érkeztek jelentések. Az ukrán hatóságok szerint egy gázkitermelő létesítmény és egy dnyiprói rakétagyár is a legutóbbi orosz célpontok között volt. Moszkva egyelőre nem kommentálta a csütörtöki támadásokat.

Az ukrán elnöki hivatal szerint négy ember halt meg egy éjszakai, lakóépületekre mért csapásban Zaporizzsja régióban. Rakéták csapódtak be Ukrajna egyik legnagyobb városában, Dnyipróban, a csapás tüzet okozott egy ipari létesítményben, ahol 14-en sebesültek meg.

A Denyeper folyó jobb partján fekvő Nikopol környékén állítólag 70 lövedék csapódott be, több ezer otthon maradt áram és víz nélkül a megrongálódott infrastruktúra miatt. Ukrán tisztviselők szerint az oroszok további energetikai létesítményeket vettek célba Odesssza és Harkiv megyékben.

A fővárosban, Kijevben is megszólaltak a légvédelmi szirénák. A katonai hatóságok arról számoltak be, hogy két robotrepülőgépet és legalább két iráni gyártmányú drónt lőttek le.

(BBC)

William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója és Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója „kényes” kérdéseket vitatott meg, amikor a héten Törökországban találkoztak – közölte csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. „Az ott megvitatott kérdések érzékeny természetűek voltak” – mondta Rjabkov, hozzátéve, hogy a kapcsolatfelvételt az amerikai fél kezdeményezte. Az Interfax orosz hírügynökség azt írja, hogy a találkozó november 14-én volt Ankarában.

Az orosz külügyminiszter-helyettes azt is mondta, hogy még ebben a hónapban további kapcsolatfelvételre kerül sor az Egyesült Államokkal, még azelőtt, hogy november 29. és december 6. között Kairóban összeül a New START fegyverkezési szerződéssel foglalkozó kétoldalú konzultatív bizottság.

A New START az utolsó fennmaradt fegyverzetcsökkentési megállapodás az USA és Oroszország között, aminek értelmében a két atomhatalom maximum 1550 alkalmazásra kész stratégiai nukleáris fegyvert birtokolhat. Az egyezményt 2021 februárjában újabb öt évre meghosszabbították.

A Sky News beszámolója szerint Burns az ankarai találkozón figyelmeztette Nariskint a nukleáris fegyverek bármilyen alkalmazásának a következményeire. Ez az első ismert, magas szintű, személyes amerikai-orosz kapcsolatfelvétel azóta, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát.

(Sky News)

Kínzások jeleit találták meg annak a 63 civil embernek a holttestén, amelyeket Herszon közelében találtak meg – közölte az Interfax hírügynökség az ukrán belügyminiszter, Denisz Monasztirszkij tájékoztatása alapján. A kínzásokat Oroszország korábbán cáfolta. A BBC azt írja, Herszonban riporterük két olyan emberrel is beszélt, akik azt állították: több mint egy hónapig tartották fogva őket a kínzókamráknak nevezett helyeken. Az egyik herszoni rendőrőrsön a cellák mind más-más történetet rejtenek: a hatos például Anzseláét.

Anzsela 31 napot töltött ott négy másik nővel együtt, miután júniusban orosz katonák fogságába esett. A 49 éves Anzsela az ukrajnai februári invázió előtt egy Telethon-csatorna műsorvezetője volt. Március elején páncélozott orosz konvojok vonultak be szülővárosába, Herszonba.

Júniusban fegyveresek hatoltak be otthonába, elválasztották a barátjától, zsákot húztak a fejére, és felrakták egy buszra. Innen vitték el a hatos cellába. „A harmadik emeleten a férfiakat verték. (…) Hallani lehetett, amikor az embert árammal kínozták” – emlékezett vissza. Herszonban állítólag 11 illegális börtönt és négy kínzókamrát találtak, több mint 700 ember eltűnését jelentették be.

Orosz légicsapások értek több gázlétesítményt és egy nagyobb rakétagyárat Ukrajnában csütörtökön. Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el, amely három és fél órán át tartott. A célpontok egyike a dnyiprói Pivdenmas rakétagyár volt – mondta el Denisz Smihal miniszterelnök a Nemzetközi Gazdasági Fórumon Kijevben. Arról nem beszélt, hogy pontosan melyik gázlétesítményeket érte csapás.

Csütörtökön országszerte több helyszínen lehetett robbanások hangját hallani, egyebek között Odesszában, Kijevben és Dnyipróban. Odessza megyében találat ért egy fontos, elektromosenergia-szolgáltató létesítményt – közölte Makszim Marcsenko helyi kormányzó Telegram-csatornáján, anélkül, hogy az objektumot megnevezte volna. A védekezés során Kijev környékén két robotrepülőgépet és négy drónt semmisítettek meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „emberek millióitól akarja megvonni az áramot és a fűtést a hidegben” – fogalmazott az ukrán külügyminisztérium csütörtökön. A tárca felszólította Kijev szövetségeseit, hogy küldjenek több lég- és rakétavédelmi rendszert Ukrajnának, hogy el lehessen kerülni ezt a tragédiát. „A késlekedés emberéletekbe kerül” – figyelmeztetett a kijevi külügyminisztérium. (MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videót is publikált a Dnyiprót ért rakétatalálatról, aminek sebesültje is van: Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere szerint a városháza egyik alkalmazottja is megsebesült a csütörtök reggeli találatban, miközben munkája részeként gyengélkedő, idős nőknek segített. Filatov szerint munkatársát megműtik, és közzétett egy képet a kabátját átszúró repeszdarabról. Twitterén azt írta, legalább három sérültről tud már, közöttük van egy 15 éves gyerek is. (Guardian / Filatov- Twitter)

Megállapodás született az ukrán gabona fekete-tengeri exportjáról szóló megállapodás meghosszabbításáról – jelentette be csütörtökön kiadott közleményében António Guterres ENSZ-főtitkár. Guterres közleménye szerint a hosszabbítást minden érintett fél elfogadta.

Az eredeti megállapodás júliusban született meg az ukrajnai háború miatt kialakult globális élelmiszerválság enyhítése érdekében, és lehetővé tette, hogy újra meginduljon a gabonakivitel három ukrán kikötőből a Fekete-tengeren egy védett tranzitfolyosón keresztül. Az Oroszország és Ukrajna között Törökország és az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodás hatálya a hét végén járt volna le, írja az MTI.

Az ukrán infrastruktúráért felelős miniszter a Twitteren közölte, hogy a megállapodást 120 nappal meghosszabbították.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij az Instagramon tett közzé egy videót, ami egy dnyiprói becsapódásról készült. Mellé azt írta egyebek mellett: „Egy békés város, ahol az emberek csak arra vágynak, hogy normális életet éljenek. Munkába menni, üzleti ügyben. Rakétacsapás!” – fogalmazott azzal, hogy az oroszok egyre több és több szenvedést akarnak okozni az ukránoknak.

A Guardian tudósítója a dél-ukrajnai Mikolajiv régióban van, és arról tájékoztatta a lapot, hogy a rakétatámadások a jelek szerint folytatódnak, ugyanis Odessza és Mikolajiv térségében délelőtt újabb hangos robbanások hosszú sorát hallották. A tényleges becsapódásokat azonban nem erősítette meg a helyi kormányzó, mindössze annyit, hogy a Fekete-tenger felől érkezett feléjük egy rakéta. (Guardian)

Hetek óta először ismét támadás érte csütörtökön a déli Odessza régiót – közölte a régió kormányzója. Makszim Marcsenko szerint egy infrastrukturális célpontot ért találat – erről Marcsenko a Telegramon adott tájékoztatást. Marcsenko nyilatkozata idején több ukrajnai régióból is érkeztek hírek támadásokról, így a regionális kormányzók felszólították a lakosságot, hogy maradjanak a bunkerekben, mert továbbra is fennáll a rakétatámadások veszélye. (Associated Press)

Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő a Twitteren azt írta, már egy napja áramkimaradások vannak Odesszában, az ott élők házról házra járnak, hogy valahol feltölthessék a telefonjaikat.

Noha Zelenszkij állítja, hogy a Lengyelországban becsapódott rakéta nem ukrán eredetű, Joe Biden amerikai elnök ezt vitatja. A Reuters jelentése szerint ázsiai útjáról hazatérve csütörtökön azt mondta újságírói kérdésekre a Fehér Házban, hogy ez még nem ténybeli kérdés. (Guardian)

A november 15-én délután végrehajtott nagy hatótávolságú rakétatámadások elsősorban az ukrán energetikai célpontok ellen irányultak, és valószínűleg ez volt a legjelentősebb, egy nap alatt végrehajtott támadás, amelyet Oroszország az invázió első hete óta végrehajtott. A lövedékeket légi, tengeri és szárazföldi helyszínekről indították. Bár a rakéták nagy részét sikeresen elfogták, Ukrajna a helyi hálózatból elérhető energia jelentős csökkenésével néz szembe. Ez pedig hatással lesz a civil lakosság hozzáférésére a kommunikációhoz, a fűtéshez és a vízellátáshoz .

A brit védelmi minisztérium összefoglalója szerint ha Oroszország folytatni szeretné az ilyen mértékű támadást, akkor az jelentősen igénybe veszi majd a cirkálórakéta-tartalékaikat.

• Kedden délután rakéta csapódott be a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán, két ember meghalt Przewodówban.
• Lengyelország bejelentette, hogy vizsgálódnak, emelnek a készültségen, és a NATO konzultációról szóló „4-es cikkelyét” fontolgatják. Ezt végül nem kérték. Aztán bejelentették, hogy „orosz gyártmányú” volt a rakéta.
• Joe Biden amerikai elnök a G20-csúcstalálkozón szerdán azt mondta, hogy nem valószínű, hogy Oroszországból lőtték ki a rakétát. A Reuters szerint Biden arról beszélt partnereinek, hogy ukrán légvédelmi rakéta csapódhatott be.
• Bár még mindig vizsgálódnak, a lengyel elnök és miniszterelnök, valamint a NATO-főtitkár is elmondta szerdán, hogy nagy valószínűséggel nem egy szándékos támadás volt az incidens.
• Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint valószínűleg egy ukrán légvédelmi rakétát lőttek ki egy orosz rakéta ellen, akkor történhetett a robbanás.
  A belga védelmi miniszter szerint ukrán és orosz rakéták maradványait is megtalálhatták a helyszínen.
• Zelenszkij szerint kétségtelen, hogy a becsapódott lövedék nem ukrán rakéta volt.
• Mateusz Morawiecki kijelentette, hogy nem zárja ki, hogy az ukrán-lengyel határ közelében való rakétatámadást provokációnak szánták.

Az orosz–ukrán háború előző napi eseményeit itt tudja elolvasni.