Ahogy szorul vissza az Ukrajnára támadó orosz hadsereg, úgy veti be egyre inkább rakétáit a civil infrastruktúra ellen. Ukrajna fronttól távolabbi részeit egy első nagyobb hullámban október 10. után vették célba az orosz rakéták, amikor északkeleten, Harkiv megyében veszítettek el a február 24-én indított háború első napjaitól uralt területeket, a legutóbbi nagyobb hullám pedig november 23. után indult – miután feladták Herszon városát és a dél-ukrajnai megyében a Dnyeper bal partját. Odessza, Lviv és Kijev is egyre gyakrabban néz szembe áramkimaradással, vízhiánnyal, ami egyre drámaibb helyzethez vezethet a tél közeledtével. Helyszíni riport Kijevből és a környékéről.
Az áram-, víz- és gázellátást biztosító vezetékek, erőművek, transzformátorállomások pusztítása a tél közeledtével egyre súlyosabb gondot jelenthet (arról itt írtunk bővebben, hogy pokoli téllel néz szembe az ukrán lakosság) – igaz, a nyugati fegyverszállítmányok segítségével Ukrajna egyre hatékonyabban védekezik a rakétacsapások ellen, miközben az orosz támadók készletei sem kifogyhatatlanok, és a rakétáik pontossága is egyre kérdésesebb.
Az egyik lakóövezetet ért rakétacsapás utáni helyzetet Vishorodban, Kijev egyik elővárosában videónkon nézhetik meg:
A tűzvonalban mindennapos, a hátországban új
Ez persze a hátországnak vigasz, de nem mentesíti a támadások veszélyétől a fronthoz közelebbi területeket, most leginkább a dél-ukrajnai Herszont. (A felszabadult Herszon városában készített első helyszíni riportunkat itt, a másodikat pedig itt olvashatják el.) A békeidőben 300 ezres – most 80 ezresre becsült – város orosz tűzvonalba került, a front közelsége miatt rövidebb hatótávolságú tüzérségi fegyverekkel is elérik az orosz erők.
Az Ukrajnában zajló háborút kitörése óta nagy erőkkel követjük, Nyilas Gergely és Huszti István kollégáink pedig most újra a helyszínről jelentkeznek beszámolókkal, riportokkal. Ha fontosnak tartod a munkánkat, legyél te is a rendszeres támogatónk!
Összesen legalább tíz halálos áldozata van az elmúlt napok támadásainak a városban, amelyet március legelejétől november 11-ig tartottak megszállva az orosz csapatok, amelyek egy népszavazást is megszerveztek. A minden törvényességet, ellenőrizhetőséget nélkülöző népszavazásra hivatkozva Oroszország október elején hivatalosan is magához csatolta a területet – amelyet alig öt héttel később elhagyva már tüzérséggel pusztított: a célpontok lakóházak voltak.
Itt hetek óta nincs vezetékes víz, villany, akadozik a gázellátás. A 60 kilométerrel nyugatabbra fekvő Mikolajiv hasonlót élt át hónapokon keresztül, amikor az orosz megszállók még Herszont tartották ellenőrzésük alatt, így közelebbről vehették tűz alá a várost. A frontvonaltól távolabb kerülve az utóbbi időkig normalizálódott a helyzet, jellemzően van áramellátás és fűtés. Persze a normalizálódást a háborús viszonyok fogalmai szerint kell értelmezni: a vízellátás például azt jelenti, hogy a csöveken át nem ivóvíz érkezik.
Ami Herszonnak a mindennapokat, Mikolajivnak a közelmúlt hétköznapjait jelenti, az Odesszában, Kijevben, Lvivben hosszú hónapok viszonylagos nyugalma után tért vissza.
Az orosz támadások nyomán november folyamán egyre nagyobb nehézséget jelentett a nagyvárosok áramellátásának biztosítása. Odesszában egy időre leállt a tömegközlekedés, a háztartásokon kívül a boltok, gyógyszertárak is áram nélkül maradtak. Kijevben a helyzet valamivel jobb volt, ám a békeidőben 2,8 milliós város méretei miatt az áramszünet jóval több embert érintett a múlt héten.
Kijev már pislákol
Az újabb orosz légicsapások miatt szerdától áramszünet volt a város nagy részén, de november 26-án Kijevbe érve már egy visszafogottan kivilágított várost láttunk. A kisebb utak sötétek voltak, de a nagyobbakon csökkentett üzemmódban már működött a közvilágítás. A tömegközlekedés – beleértve az áramigényes villamost és metrót – ritkítva, de működött. A háztartásokban kerületektől függően változó volt az áramellátás. A Dnyeper bal partján, a város keleti részében nagyobb kimaradások vannak, mint az ellenkező oldalon és a központban.
„Egy napig voltunk teljesen áram nélkül, szombaton többször volt kimaradás, nagyjából a nap felében volt villanyunk. Vasárnaptól már tervezett kikapcsolások lesznek, így legalább előre tudhatjuk, hogy mikor lesz villany” – mondta egy fiatal pár a város délkeleti részén lévő Poznyaki metróállomás közelében. A hatalmas lakótelep ablakai ottjártunkkor többnyire világítottak, de helyenként teljes háztömbök voltak, ahonnan legfeljebb egy-egy zseblámpa fényének mozgását lehetett látni.
Szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kritizálta Vitalij Klicskót, amiért szerinte a kijevi polgármester nem kezelte megfelelően az áramkimaradásokat. Ukrajna legtöbb régiójában áramszünetek voltak a múlt héten az orosz támadások miatt, és bár a vasárnapra érintett hatmillió ember száma elmarad a csúcsértéktől, Zelenszkij szerint „a legnagyobb gondok” Kijevben voltak.
A város teljes működéséhez szükséges áram 30 százaléka állt rendelkezésére, Kijevnek így a meglévő forrásokat be kellett osztani. Helyenként csak 4-12 órára biztosítanak áramot, így valamennyi mindenkinek jut a város összes kerületében. Szombaton azonban még a város negyede volt áram nélkül – ismerte el Klicsko. Vasárnap aztán azt mondta, nem akar politikai csatározásokba keveredni, ezt értelmetlennek tartja. Arról is beszélt, hogy 430 melegedőközpont segíti a lakosokat az áramkimaradások elviselésében, és további több mint száz központ beindítását tervezik, ha rosszabbra fordulnak a körülmények.
Vannak lakónegyedek, ahol az áramszünet miatt három napon át nem volt vízellátás és fűtés sem.
Télen egyre nehezebb lesz átvészelni az ilyen időszakokat, márpedig ezekre, a civil infrastruktúrát célzó orosz támadásokra folyamatosan számítani lehet.
Tervszerű áramszünetek jönnek
„Amikor van áram, gyorsan mindent feltöltök, van egy szünetmentes tápom is, persze az legfeljebb egy órára elég” – mondta egy hatalmas virágcsokorral sógornőjéhez igyekvő férfi, akinek hatására a sógornő férje sajátos fegyverkezési versenybe kezdve kénytelen volt a tervezettnél több rózsát venni. Mindezt megtehették, a virágárusnál volt áram, ahogyan a boltokban, gyógyszertárakban is. „Legalábbis most van, de bármikor kikapcsolhatják” – vonta meg a vállát a virágárus különösebb aggodalom nélkül.
Az áramellátás sokfelé vízhiányt is okozott a szivattyúk leállásával, vasárnapra azonban ez jellemzően helyreállt, a toronyházakba is feljutott a víz.
Az áramkimaradások tehát egy ideig biztosan Ukrajnával maradnak a hátországban is, hiszen az orosz erők az áramtermelést és a transzformátorállomásokat is fenyegetik. A kérdés, hogy mennyire tudnak célzottan lecsapni, ami egyrészt az egyre fogyó rakétáik hatásfokának és az ukrán légvédelem eredményességének függvénye.
Ez azonban nem lehet százszázalékos: szerdán a Kijevtől északra fekvő Vishorodban hat ember meghalt és harmincan megsebesültek, amikor találat ért egy lakóházat. A romeltakarítás vasárnap is zajlott.
„Lakóházat lőnek, nincs itt semmi katonai célpont! Ez egyszerűen népirtás!”
– mondta könnyek között egy közelben lakó nő. Nyinel szerint Magyarország is átgondolhatná politikáját, és segíthetné Ukrajnát. „Gondolják meg, ugyanis ha nem állítjuk meg orkországot, akkor továbbnyomul” – mondta az Ukrajnára támadó Oroszországot legújabb háborús gúnynevén emlegetve a nő, aki egyébként orosz anyanyelvű és Harkivból származik.
Vishorodban – amely légvonalban alig 6 kilométerre fekszik a 2014-es majdani tüntetések ellen fegyvert bevető, végül Oroszországba menekülő Viktor Janukovics egykori elnök rezidenciájától, ahol még békeidőben jártunk – az áramszünet tovább tartott, mint Kijevben. Volt, ahol két napon át nem volt áram, ennek hiányában pedig fűtés és vízellátás sem volt, mivel az ezekhez szükséges szivattyúk sem működtek.
„Ma reggel nyolctól délig nem volt áram, négy órakor várhatóan megint lekapcsolják” – mondta Roman, aki egy toronyház huszadik emeletén lakik. A település közelében volt már korábban csapás, de ilyen súlyos támadás most érte először a háború során. Nem kizárt, hogy még újabbak jönnek, amennyiben az orosz erők folytatják Ukrajna hátországában az energiaellátást biztosító infrastruktúra pusztítását:
Vishorod közelében fekszik a Dnyeper felduzzasztásával működő egyik legnagyobb ukrajnai vízerőmű.