A repülőtér, amely az orosz haditechnika egyik legnagyobb temetője lett
2022. november 27. – 17:34
Herszon repülőterét az Ukrajnára támadó orosz hadsereg a február 24-én indított invázió harmadik napján foglalta el. Öt nappal később már a békeidőben 300 ezres város is orosz ellenőrzés alá került, a megye nagy részével együtt. A gyorsaság miatt igazán súlyos harcok sem voltak, az ukrán hadsereg ebben a szakaszban országszerte defenzívában volt. Később azonban a repülőtér folyamatos ukrán ellencsapások helyszíne volt, végül az orosz haditechnika egyik legnagyobb temetőjévé vált, amelyet az orosz erők november 11-én kénytelenek voltak feladni, véget vetve ezzel a térség csaknem kilenc hónapig tartó megszállásának. Helyszíni riport a dél-ukrajnai Herszon közeléből.
Az elfoglalt herszoni repülőtér az invázió első napjaitól az orosz erők kiemelt katonai bázisává vált. Kiépültek a lövészárkok, kialakították a páncélosok állásait, katonai szállítók és helikopterek sokaságát sorakoztatták fel. Ahogyan azonban lelassult az orosz támadás lendülete – április legelején Kijev környéke szabadult fel, szeptemberben az északkeleti Harkiv megye –, úgy váltak egyre gyakoribbá az ukrán tüzérségi és dróntámadások a repülőtér orosz állásai ellen.
Az Ukrajnában zajló háborút kitörése óta nagy erőkkel követjük, Nyilas Gergely és Huszti István kollégáink pedig most újra a helyszínről jelentkeznek beszámolókkal, riportokkal. Ha fontosnak tartod a munkánkat, legyél te is a rendszeres támogatónk!
A kéttucatnyi rajtaütés és az ukrán sereg szárazföldi ellentámadása nyomán az orosz megszállók – csaknem kilenc hónap után – kivonultak Herszonból, elhagyták a repülőteret is, és visszahúzódtak a Dnyeper túloldalára. (A felszabadult Herszon városában készített első helyszíni riportunkat itt, a másodikat pedig itt olvashatják el.) November 11-én a várossal együtt ukrán ellenőrzés alá tért vissza az elővárosban, Csornobajivkában fekvő repülőtér is.
A herszoni repülőtér polgári előtörténete nem hosszú, érdemben csak 2013 után indult be, a szovjet időkben inkább katonai célokat szolgált. 2021 szeptemberében átalakításra bezárták. A háború előtt alig két hónappal – a tervezettnél egy évvel előbb – már be is fejeződött az aszfaltozás, így a repülőtér már nagyobb Boeingeket is képes volt fogadni.
Pontosabban csak lett volna, hiszen az orosz erők elfoglalták. A megszállók számára kulcsfontosságú volt a bázis, ugyanis leginkább ezen keresztül biztosították az utánpótlást a Dnyeperen átkelt, Herszon városát megszállva tartó erőknek. Ez hatékonyabb volt, mint a folyón keresztül az Antonyivkai hídon vagy vízen ellátni ezeket az erőket. A védelmet azonban a megszállók nem tudták szavatolni, ami katonailag és presztízs szempontjából is komoly veszteséget jelentett az orosz erőknek.
Így az ukrán rajtaütések, tüzérségi támadások és drónokkal véghezvitt csapások folyamatosan morzsolták fel az orosz gépeket. A támadások ellenére azonban – épp az utánpótlásban betöltött kulcsszerepe miatt – az elveszített haditechnikát az oroszok amint lehetett, pótolták, ezzel azonban újabb és újabb célpontot kínálva fel.
Most, hogy a területet elhagyták a megszállók, látható, hogy a repülőtér az orosz haditechnika egyik legnagyobb temetőjévé vált: kiégett páncélosok, Z betűvel kipingált teherautók, használhatatlanná tett helikopterek, kilőtt repülőgépek terítik be a területet.
November 11-én az ukrán erők már szárazföldi harcok nélkül vették be a területet, amelyet most senki sem használ. A front így is közel van, hiszen a folyón túl az orosz megszállók állomásoznak, a tüzérségi támadások Herszon felé folyamatosak, így egyelőre nem is látszik, mikor lesz újra használható repülőtér a szétlőtt épületek, az orosz erők által spontán kialakított katonai edzőtermek romjai, a fémtörmelékkel teli leszállópálya helyén.
Egykori ukrán gépek és felfestésük alapján az orosz állami polgári légitársaság, az Aeroflot légcsavaros gépeinek roncsai is bőven vannak a repülőtéren, ahonnan békeidőben – a nemzetközi repülőtéri státusz 2006-os megszerzése után – Törökországba is indultak repülők.
Egy földön megsemmisített gép mindig presztízsveszteséget jelent annak, aki birtokolta – hiszen az a veszteségen túl magának a területnek az elégtelen védelmét is bizonyítja. A herszoni repülőtér így a sikeres ellentámadás egyik szimbólumává vált, ha nem is lett belőle akkora mém, mint az áprilisban elpusztított orosz cirkálóból a Fekete-tengeren.
A területen ukrán gépek roncsai is láthatók – hiszen az orosz előrenyomulás gyorsasága miatt az ukrán hadseregnek nem volt ideje teljesen kiüríteni azt. A repülőtér visszaszerzése után azonban még mindig rejt veszélyeket a terület. Aknák sokasága van elszórva, mint a kép előterében is látszik, és még csak egy részüket hatástalanították.
Ukrán katonák járják körbe a repülőteret, az orosz megszállás nyomai között sétálva. Éles lőszerek is akadnak bőven, amelyek hátrahagyása sietős orosz távozásról tanúskodik.
Mi-24 PU1-es helikopter, amelyet a megszállók az ukrán erőktől zsákmányoltak az invázió elején. Az orosz támadók jelképévé tett Z betű elmaradhatatlan az orosz katonai járműveken, így nem hiányozhatott erről az ötven éve kidolgozott gépnek a modernizált változatáról sem. A Mi-24-eseket az orosz és a belarusz fegyveres erők mellett Ukrajna használja, a PU1-es modernizált változat viszont csak Ukrajnában van hadrendben.
A háború egyik legbizarrabb csendélete: hátrahagyott orosz katonai ládák, lövészárok mellé dobott motorral és elektromos szamovárral. A megszállók kényszerű visszavonulása ugyan rendezettebb volt, mint két hónappal korábban Harkiv megyében, de a hátrahagyott eszközök így is gyors távozásról tanúskodnak. Ráadásul egy olyan területen, amelynek feladása egyértelműen jelzi, hogy az orosz erők kénytelenek voltak letenni eredeti tervükről, Ukrajna déli részének egészen Odesszáig terjedő bekebelezéséről.