A Nézőpont felmérése alapján a kormánypártiak ötöde mást gondol az ukrajnai háborúról, mint a kormány

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyar lakosság 70 százaléka szerint Ukrajna érdeke inkább a béketárgyalások megkezdése volna. A kormányhoz közel álló intézet látszólag egyszerű kérdést tett fel:

Ön szerint mi állna Ukrajna érdekében? Inkább a béketárgyalások vagy inkább a háború folytatása?

A válaszok eloszlása kormánypárti és kormánykritikus választók körében nem üt el különösebben: előbbiek 73 százaléka, utóbbiak 69 százaléka szerint a béketárgyalások szolgálnák inkább Ukrajna érdekét, mint a háború folytatása.

A kormánypártiak ötöde nem ért egyet Orbánnal?

„A háborúpárti hangok nem győzték meg a brüsszeli fősodor álláspontjára általában nyitottabb fővárosiakat sem, 69 százalékuk szerint az ukránoknak inkább a békére kellene törekedni” – értékelte a felmérés eredményét a Nézőpont, amely ezzel is azt a kormánypárti narratívát erősítette, mintha Ukrajna volna az, amely miatt béke helyett háború van. (Mindezt úgy, hogy valójában a „békepárti” válaszból nem derül ki, hogy a válaszadó szerint Ukrajna az, amely nem törekszik békére.)

Meglepő azonban, hogy a kormánypártiak 22 százaléka véli úgy, hogy Ukrajna érdekeit a háború folytatása szolgálja. Ez meglehetősen magas arány annak ismeretében, hogy a kormány kizárólag a béketárgyalások fontosságáról beszél, kritizálja az Ukrajna erősítésére adott nyugati fegyverszállítást, mondván, az csak elnyújtja a háborút, ráadásul legutóbb Kovács Zoltán is csak arról beszélt egy interjúban, hogy Magyarország a béke pártján áll. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár arra sem akart válaszolni, hogy egyáltalán szeretné-e, hogy Ukrajna megnyerje ez ellene Oroszország által indított háborút. Inkább megkerülte azzal, hogy a kormány a béke pártján áll. De még így is összejött, még a Nézőpont Intézet szerint is van 22 százaléknyi kormánypárti szavazó, aki Ukrajna küzdelmével ért egyet.

A másik, bár kevésbé meglepő eredménye a felmérésnek pedig az, hogy a kormánykritikus válaszadóknak csak 16 százaléka mondta, hogy Ukrajna érdekeit szolgálja a háború folytatása. Igaz, a kormánykritikus válaszadók körében 15 százalék volt a bizonytalanok aránya – a kormánypártiaknál csak öt.

A november 28–30. között, ezer nagykorú személy telefonos megkérdezésével készült felmérés azonban igen elnagyolt kérdéssel szondázta a válaszadók véleményét, hiszen az nem derül ki, hogy milyen feltételek között reális egyáltalán a béketárgyalás. Erre valódi ajánlatot az Ukrajnára támadó Oroszország nem is adott, ráadásul Ukrajna jelentős részeit törvénytelen népszavazással formálisan magához csatolta. A korábban Ukrajna teljes megszállását célzó Oroszország tervei hamar összeomlottak, tavasszal Kijev környékét kellett elhagyniuk, ősszel keleten és délen adtak fel megszállt területeket, amelyeket azonban nehéztüzérséggel azóta is folyamatosan fenyeget.