Lefoglalni könnyű, de elkobozni nagyon nehéz lesz az orosz luxusjachtokat

2022. március 21. – 18:46

Lefoglalni könnyű, de elkobozni nagyon nehéz lesz az orosz luxusjachtokat
Egy orosz oligarcha lefoglalt jachtja egy spanyolországi kikötőben 2022. március 17-én – Fotó: Adria Puig / Anadolu Agency / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az olasz, francia és brit hatóságok az utóbbi hetekben több jachtot, villát, magánrepülőt, és a Chelsea FC nevű, brit székhelyű szórakoztatóipari vállalkozást is zár alá helyeztek az orosz oligarchákra Ukrajna lerohanása miatt kivetett szankciók keretében.

Emellett a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz és magához az ukrajnai háborúhoz köthető oligarchák további vagyonelemei felkutatása és zárolása érdekében is nemzetközi nyomozás indult. Az amerikai rövidítéssel REPO (Russian Elites, Proxies, and Oligarchs, azaz kb. orosz elitek, strómanok és oligarchák) névre hallgató nemzetközi akciócsoport pénzügyi és vállalati adatok átfésülésével, kriptovaluta-tranzakciók nyomon követésével, hírszerzési eszközökkel és adatelemzéssel próbálja felkutatni ötven szankcionált egyén vagyonát.

Emellett az Egyesült Államok egy külön ügycsoportot is létrehozott az igazságügyi minisztérium, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a pénzügyminisztérium és más kormányszervek részvételével KleptoCapture (kb. kleptokrata-fogó) néven, amely az országon belül próbálja majd összeszedni az orosz oligarchák vagyonát.

A szankciók már most is súlyos humanitárius következményekkel jártak. Miközben az orosz légierő civil óvóhelyeket bombázott Mariupolban, Mihail Fridman oligarcha arról panaszkodott a Bloombergnek, hogy nem tudja használni bankszámláját és hitelkártyáját, a költését egy kormánybizottságnak kell jóváhagynia.

Ezzel együtt arról sincs szó, hogy a szankcionált oligarchák vagyonát csak úgy elkoboznák és pénzzé tennék.

A szankciók csak a vagyon zárolására terjednek ki, azaz az oligarchák nem adhatják el és át másnak a vagyont (bár ez sem minden esetben igaz), a vagyon esetleges birtokba vétele pedig hosszabb jogi csatározásnak ígérkezik.

Ebben az oligarchák számára előny lehet, hogy a nyugati világ jelentős részt jogállamként funkcionál, ahol a megfelelő jogi képviselet esetén nehezebb dolguk van a hatóságoknak a vagyonosabb emberekkel szemben.

Bezavar a magántulajdon védelme

Mint a Reuters összefoglalójából kiderül, az első probléma, hogy a vagyon lefoglalásához bizonyítani kell, hogy az adott vagyontárgyat bűncselekmény elkövetésére használták, vagy bűncselekményből szerzett vagyonból vásárolta azt a tulaj. Az Egyesült Államokban ráadásul félmillió dollár feletti érték (kb. 170 millió forint) esetén a vagyon elkobzásához bírósági ügyet kell indítania az ügyészségnek, ami nehezíti a helyzetet.

Andrew Adams, a KleptoCapture ügycsoportot vezető amerikai szövetségi ügyész arról beszélt, hogy „nem lehet csak úgy elvenni egy jachtot. Össze kell gyűjteni a bizonyítékokat, amelyek a vagyontárgyat egy bűncselekményhez kötik. Nemcsak azt kell tudnod bizonyítani, hogy milyen bűncselekmény történt, hanem azt is, hogy a vagyoneszköz kapcsolódik ahhoz”.

Az amerikai igazságügyi minisztérium egy volt ügyésze, aki időközben szankciós ügyekre specializálódó ügyvédként monetizálja kormányzati tapasztalatát, szintén azt mondta a Voice of Americának, hogy jelentős idő- és energiabefektetést fog igényelni a vagyonelkobzást megindokló bizonyítékok begyűjtése.

A Reuters szerint a hasonló eljárások évekig is elhúzódhatnak, és az érintett országok jogi szabályozásától függően eltérő kimenetellel végződhetnek. Mindenesetre a hatóságok olykor sikerrel járnak, az utóbbi években egy brutális maláj korrupciós ügyben és Egyenlítői-Guinea kendőzetlen kirablása esetén is foglaltak le komolyabb vagyontárgyakat az amerikai hatóságok, korábban pedig Sani Abacha nigériai diktátor vagy Pavlo Lazarenko volt ukrán miniszterelnök (1996-1997 között) vagyonát is elkobozták.

Ezek az ügyek ugyanakkor sok-sok évig húzódtak. Egy, az iráni kormányhoz köthető cégek által birtokolt New York-i irodaház elkobzása például 2008 és 2017 között, kilenc éven át húzódott, míg Lazarenko elítélése 15 évbe telt. Emellett annyiban egyszerűbb dolga volt a hatóságoknak, hogy a bűnösök nem igazán tartottak a lebukástól és szankcióktól, míg

az orosz oligarchák számára már évek óta reális lehetőség volt a nyugati vagyonzár, azaz vélhetően jobban bevédték magukat.

Hasonló problémákkal néznek szembe a londoni luxusingatlanok lefoglalása terén a brit hatóságok. A New Statesman által megkérdezett szakértők szerint az egyik egyszerűnek tűnő jogi eszköz az lehet, ha egy 2017-es rendelkezés alapján arra kötelezik az oligarchákat, hogy igazolják, honnan volt pénzük a vásárlásokra. Ugyanakkor az ilyen ügyek vádlottjai jellemzően erős jogi csapattal érkeznek a bíróságra, emiatt nehéz őket sarokba szorítani.

Egy másik opció egy új, célzott törvény meghozatala, de ez időbe telik, ami az oligarcháknak dolgozhat a jelen helyzetben. Addig ugyanakkor továbbra is a magántulajdon védelme a rendezőelv: az Oleg Gyeripaszka orosz oligarchához köthető egyik londoni luxusingatlanba bemászó tüntetőket a brit hatóságok előállítással jutalmazták.

Egy orosz oligarcha londoni luxusingatlanja, ahova házfoglalók törtek be, és foglalták azt el 2022. március 13-án – Fotó: Tolga Akmen / AFP
Egy orosz oligarcha londoni luxusingatlanja, ahova házfoglalók törtek be, és foglalták azt el 2022. március 13-án – Fotó: Tolga Akmen / AFP

Ezzel együtt vannak meglepő áttörések. A Chelsea focicsapatát 2003 óta birtokló, a híresen tiszta és jogszerű 1990-es években, a híresen tiszta és jogszerű orosz energiaiparban meggazdagodó Roman Abramovics orosz oligarcha múltbéli korrupt ügyeiről például hogy, hogy nem, pont most kapott kompromittáló anyagokat a brit közmédia, a BBC.

Fedőcégek, offshore, strómanok

A vagyoneszközök felkutatása már önmagában nem lesz egyszerű feladat. A jachtokat, magánrepülőket és villákat jellemzően adóparadicsomokban bejegyzett fedőcégeken keresztül birtokolják az oligarchák, illetve sokszor konkrét bűncselekményhez nem köthető családtagjaik, strómanjaik.

Az ilyen céghálózatok mögött pedig nyugati könyvelők, ügyvédek vagy akár műtárgykereskedők hada áll, akik segítenek elkenni a nyomokat, mondták a francia közmédiának szakértők.

Egy szankcionált orosz testvérpár, a Rotenburgok például egy amerikai kongresszusi jelentés szerint az ukrajnai Krím félsziget 2014-es orosz megszállása idején négy nap alatt több mint 120 millió dollárt menekítettek haza fedőcégeken keresztül, és

úgy is sikerült különböző közvetítőkön keresztül 18 millió dollár értékben műtárgyakat vásárolniuk a New York-i piacon, hogy közben amerikai szankciók alatt álltak.

A Credit Suisse svájci bank, amely egy februári szivárogtatás szerint szívesen üzletel homályos hátterű vagyonokkal és korrupt szereplőkkel, idén márciusi hírek szerint megpróbálta eltüntetni az orosz oligarchák jachtjainak finanszírozásához köthető, 1,7 milliárd dollárnyi hitelügyletekre vonatkozó bizonyítékokat.

Kapcsolódó probléma, hogy mint a VoA-nak nyilatkozó egyik ügyvéd fogalmazott, számos, potenciálisan érintett ország nem vesz részt a szankciókban és az azok betartatását célzó intézkedésekben. Több potenciálisan érintett jacht már rég elhagyta a francia és olasz riviérát, és a barátibb helyeken keresett menedéket, Kalinyingrádtól Montenegrón át a Maldív-szigetekig és Dubajig.

Más esetekben hiába állnak európai kikötőkben az orosz jachtok, azokat nem tudták még lefoglalni, csak technikai körülményeskedéssel, például vámügyintézési időhúzással tartják vissza őket a távozástól. Egyesek pedig simán kikapcsolták a jeladóikat, hogy ne lehessen megtalálni őket. (Az orosz jachthelyzetet ezen az informatív Twitter-fiókon keresztül lehet részletesebben követni.)

Az egyik legnagyobb potenciálisan lefoglalható hajó, Aliser Uszmanov oligarcha Dilbar nevű jachtja, amely a pletykák szerint több mint 600 millió dollárba (200 milliárd forint) került, máltai zászló alatt hajózik, és egy Kajmán-szigeteki cég birtokolja.

Nehezen behajtható

A Kajmán-szigeteken természetesen nehezebb lesz érvényt szerezni a nyugati szankcióknak. Ráadásul mint a Bloombergnek nyilatkozó szakértők kiemelték, a jachtok relatíve könnyű célpontok, de a bankszámlák, vagyonkezelő és befektetési alapok vagy ingatlanok nehezebben lenyomozhatók.

Az is tény ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok, az EU és Amerika pár ázsiai szövetségese az elmúlt hetekben már több olyan brutális gazdasági zsarolóintézkedést hozott, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna egy Oroszország szintű szereplő ellen.

Ennek fényében a Kajmán-szigetek és más offshore-helyszínek megcsuklóztatása sem elképzelhetetlen, bár ennek esélyeit csökkenti, hogy egy valóban mély nyomozás vélhetően a nyugati gazdasági–politikai elit érintettségét illetően is súlyos dolgokat hozna felszínre, ebben pedig Nyugat-Európában és Amerikában is sokan ellenérdekeltek.

Egy orosz oligarcha jachtja az olaszországi San Remo kikötőjében 2022. március 5-én – Fotó: Andrea Bernardi / AFP
Egy orosz oligarcha jachtja az olaszországi San Remo kikötőjében 2022. március 5-én – Fotó: Andrea Bernardi / AFP

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter pedig azt ígérte, hogy az oligarchák „partnerei, gyerekei, fedőcégei” is érintettek a nyomozásban, és „nem fognak tudni pénzügyi struktúrák mögött elbújni”.

Ugyanakkor egyes esetekben a fedőcéges megoldások a hatóságoknak is kedvezhetnek. Az Egyesült Államokban például az igazságügyi minisztérium (amely a legfőbb vádhatóságként, azaz főügyészségként is funkcionál) gyakran úgy nyer vagyonelkobzási ügyeket, hogy a vádlott nem akarja elismerni, hogy övé az adott vagyontárgy és/vagy nem akar megjelenni a bíróság előtt, mondták a Reutersnek ügyvédek.

Lerohadhatnak

Egy további kihívás a CNBC-nek nyilatkozó jogászok szerint, hogy a lefoglalt jachtok, villák, repülőgépek állagmegőrzése drága feladat, amelyet lehet, hogy az adófizetőknek kell állniuk. Bár technikailag az oligarchák feladata a zárolt vagyonelemek fenntartása, ám a gyakorlatban erre nehéz rávenni őket, és miután a hatóságok nem folytathatnak tranzakciókat a szankcionált egyénekkel, a költségek fedezésének módja is homályos.

Emiatt lehet, hogy simán hagyják lerohadni jachtjaikat és villáikat, az állam pedig vagy állja az állapotmegőrzés költségeit, vagy kockáztatja, hogy mire véget ér a jogi procedúra, egy ócskavas marad a kezében.

Ennek fényében egyes törvényhozók szeretnék leegyszerűsíteni a problémát. A napokban egy demokrata és egy republikánus amerikai képviselő közös javaslatot jelentett be „jachtok Ukrajnának” néven, amely gyorsítana az elkobzási folyamaton, és

a jachtok eladásából befolyt pénzt az ukrán hadsereg támogatására és Ukrajnának szánt humanitárius segélyre allokálná.

Egy másik amerikai jogszabály-tervezet jutalmat ajánlana azoknak, akik segítenek az oligarchák vagyonának felkutatásában, és szintén egyszerűbbé tenné a vagyon elkobzását.

A vagyonelkobzást persze más megfontolások is bonyolítják, ahogy a fent említett Chelsea focicsapatának esetében is. Az angol állam nem veheti birtokba a vállalkozást, cserébe Roman Abramovics tulajdonos sem részesülhet az 1,5 milliárd fontra taksált vételárból. Ezért a jelen állás szerint vagy jótékony célokra, vagy egy zárolt számlára kerül majd a pénz, ha sikerül eladni a csapatot a következő napokban.