Lángokban áll egy lőszerraktár Oroszország nyugati részén, újabb robbanások a Krímben

Mint korábban megírtuk, csütörtök éjszaka kigyulladt egy lőszerraktár Oroszország nyugati részén, nagyjából negyven kilométerre az ukrán határtól. A belgorodi területhez tartozó Timonovó település közelében keletkezett tűz miatt két falut, Timonovót és Szolotit ki kellett üríteni.

A Reuters jelentése szerint legalább négy robbanást lehetett hallani Szevasztopoltól északra a Belbek repülőtérnél. Egyelőre nem tudni, pontosan mi történt. Ezen a területen katonai légibázis is van, amelyen legalább 40 harci repülő állomásozik. Egy Twitteren megjelent, rossz minőségű felvételen elvileg az orosz légvédelem tevékenysége látható. Egy másik felvételen robbanások és légvédelmi szirénák hangja hallatszik.

Az Ukrainska Pravda azt írja: a Krím-félsziget keleti részén fekvő Kercsnél is robbanásokat lehetett hallani. Ezeket a város különböző kerületeiben, valamint a közeli falvakban is hallották, egyes házakban megremegtek az ablakok. Az orosz hatóságok állítása szerint itt is az történt, hogy aktiválták a légvédelmi rendszereket, legalábbis ezt közölte Oleg Krjucskov, a krími orosz vezetés egyik tanácsadója. Krjucskov szerint a várost és a Krímet Oroszországgal összekötő hidat nem fenyegeti veszély. Augusztus 17-én Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója kijelentette: a krími hidat katonai célpontnak tekintik, amelyet meg kell semmisíteni.

Kigyulladt egy lőszerraktár Oroszország nyugati részén, a belgorodi területhez tartozó Timonovó település közelében, írja az Ukrainska Pravda Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi terület kormányzójának Telegram-bejegyzése alapján. A kormányzó azt írta: a legfrissebb információk szerint nincsenek halálos áldozatok vagy sérültek. A kormányzó közölte, hogy a tűz okának megállapítása folyamatban van. Timonovó az ukrán határtól kb. 40 kilométerre van.

Lvivben találkozott egymással Recep Tayyip Erdoğan török elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és António Guterres, az ENSZ főtitkára, írja a Guardian.

Zelenszkij szerint az ENSZ-nek lépnie kell a zaporizzsjai atomerőmű biztonsága érdekében, ugyanis az orosz „agresszor terrorja katasztrofális következményekkel járhat az egész világ számára”. Az ukrán elnök szerint fegyvermentesíteni kell az atomerőmű környékét, és fel kell szabadítani azt az orosz erők megszállása alól.

Az ukrán elnök megegyezett abban Guterres-szel, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség munkatársai „a megszállóktól mentes útvonalon” jutnak majd el az erőműhöz. Ezen kívül tárgyaltak az ukrán hadifoglyok helyzetéről, kiemelve a mariupoli Azovsztal acélgyár ukrán védőinek állapotát.

Erdoğan török elnök szintén aggodalmát fejezte ki a zaporizzsjai fejlemények miatt: „Aggódunk. Nem akarunk egy újabb Csernobilt” – mondta a találkozó után. A török államfő emellett aláírt egy megállapodást Ukrajnával arról, hogy segítenek helyrehozni a háború után a harcok során megsemmisült infrastruktúrát – bővebben viszont nem tudni, mekkora támogatásról lehet szó.

Tizenkét halottról és legalább 20 sérültről számoltak be az ukrán hatóságok csütörtök délután a kelet-ukrajnai Harkiv elleni rakétatámadás után, írja a CNN. Az oroszok egy három emeletes lakóépületet támadtak meg a város Szaltyivka nevű kerületében, ezen kívül még három másik rakétatámadásról is beszámoltak a városból csütörtök hajnalban.

Az ukrán elsősegély-szolgálat jelentése szerint mind a 12 halálos áldozat civil volt: „Több személy idős és mozgásában korlátozott volt. A megsemmisült épület közelében nincs katonai létesítmény” – tették hozzá a közleményben.

„Semmi sem igazolhat egy ilyen támadást Szaltyivka ellen, egy lakóépület ellen. Ez nem egy katonai célpont. Ez megfélemlítés, ez népirtás”

– írta Telegramon Harkiv polgármestere, Ihor Terehov.

Ukrán menekültekből alakult táncegyüttes lép fel augusztus 24-én a ferencvárosi Bakáts téren, írja az önkormányzat közleménye.

A Mrija (magyarul: Álom) 40 tagú csapata Frankfurtban ismerkedett meg egymással idén tavasszal, azóta pedig már több országban is felléptek. Az együttes célja, hogy projektjükkel reményt tudjanak adni a háború miatt hazájukból elmenekült ukránoknak.

Az együttes budapesti fellépésének napja szimbolikus dátum: 1991. augusztus 24-én kiáltották ki Ukrajna önállóságát a Szovjetuniótól, azóta pedig minden évben ekkor ünnepli az ország a függetlenség napját. A táncosok produkciója mellett jótékonysági vásárt is rendez Ferencváros az ukrán menekültek megsegítésére.

Stars Coffee néven nyílik meg pénteken Moszkva belvárosában, a Novij Arbaton a Starbucks-utód láncának vezető üzlete – közölte kedden a RIA Novosztyi hírügynökség. Az első képek alapján a logó dizájnja kísértetiesen hasonlít az amerikai kávézóláncéra. A Starbucks 2007 óta volt jelen Oroszországban, de Ukrajna lerohanása után az amerikai cég is csatlakozott a szankciókhoz, és bezárta több mint 100 üzlethelyiségét.

A kávézólánc korábbi oroszországi üzletágának új tulajdonosa Anton Pinszkij vendéglátóipari vállalkozó, Timati popsztár-üzletember, valamint a Szingyika holding lett. Timati július végén jelentette be, hogy a Starbucks összes oroszországi eszköze elkelt, és hogy az első üzletek augusztusban nyílnak meg. Júniusban Vkuszno – i tocska (Finom – és pont) néven indult gyorsétteremlánc az Oroszországot szintén elhagyó McDonald's helyén. (MTI)

Az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg több száz ember vesztett, állította szokásos napi tájékoztatóján Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Ezeket a beszámolókat mind orosz, mind ukrán oldalról fenntartásokkal kell kezelni, a valóságtartalmukat független forrásból nem lehet ellenőrizni. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ jelentése szerint harci repülőgépek, rakéta- és tüzérségi ütegek az elmúlt 24 órában öt ukrán parancsnoki állására mértek csapást. Az ukrán hadsereg 95. légi rohamdandárjának a Donyecki Népköztársaságban lévő állásainál 250 fegyverest „számoltak fel” Mazanovka közelében – jelentette ki Konasenkov.

Az orosz erők földről indított precíziós fegyverekkel mértek csapásokat, amelyekkel több mint 90 külföldi zsoldost likvidáltak Harkivban a külföldi zsoldosok ideiglenes telepítési helyén, folytatta a szóvivő. A Nyikolajev megyében lévő Posad-Pokrovszkoje településnél mintegy 60 fegyverest likvidáltak és 8 speciális járművet semmisítettek meg. Orosz harci repülőgépek csapást mértek az ukrán hadsereg állásaira a Donyecki Népköztársaságban lévő Avdejevka közelében, megsemmisítve az ukrán 56. motorizált gyalogsági dandár egyik zászlóaljának több mint 60 százalékát (egy zászlóalj 400-800 emberből áll). A zászlóalj maradékát a donyecki harccsoport katonai parancsnoksága a hátországba vonta vissza. 80 ukrán fegyverest öltek meg Belaja Krinicsa és Velikojé Artakovo közelében, és több mint 50-et megsebesítettek – mondta a tábornok. Az elmúlt 24 órában az orosz légvédelmi képességek tíz ukrán pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg a Donyecki Népköztársaságban.

Már több mint 600 ezer tonna mezőgazdasági terméket szállítottak ki Ukrajnából az Isztambulban kialkudott tengeri folyosón keresztül, írja az AFP jelentése alapján a Guardian. Csütörtökök hagyta el a 25. teherhajó az ukrán partokat az orosz tengeri blokád részleges feloldása óta: az I Maria 33 ezer tonna kukoricát visz el Csornomorszk kikötőjéből Egyiptom felé.

Csornomorszk mellett Odessza és Pivdennij kikötőiből indulhatnak el kereskedelmi hajók a Boszporusz felé, hogy exportálni tudják az ukrán agrártermékeket. Az orosz-török-ukrán gabonamegállapodásról, és annak várható következményeiről itt írtunk részletesen.

Hiperszonikus rakétákkal felfegyverzett repülőgépeket telepít az orosz hadsereg a Lengyelország és Litvánia között fekvő Kalinyingrádi területre, közölte az orosz állami médián keresztül a moszkvai hadügyminisztérium.

A CNN által idézett közlemény szerint három, Kinzsal rakétákkal felszerelt MiG-31-es vadászgépet telepítettek Oroszország exklávéjába „a további stratégiai elrettentő intézkedések részeként”.

A moszkvai hadügy szerint a rakéták „láthatatlanok és sebezhetetlenek az ellenséges lég- és rakétavédelem minden eszközével szemben”. Azonban a CNN hozzáteszi, hogy nyugati katonai szakértők szerint a Kinzsal valójában csak az Iszkander rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta levegőből indítható változata. Oroszország többször is bevetett már Iszkandereket az Ukrajna elleni háborújában, március közepén pedig Kinzsal rakétákkal is támadta az országot.

A Balti-tenger partján fekvő kalinyingrádi terület jelentőségéről korábban azzal kapcsolatban írtunk, hogy Litvánia az uniós szankciókra hivatkozva megtiltotta a területén az orosz áruszállítás jelentős részét. Később ezt a döntését az Európai Bizottság utasítására visszavonta.

Egy ember meghalt, kettő pedig megsérült egy csütörtöki támadásban a dél-ukrajnai Mikolajiv ellen, írja a Kyiv Independent alapján a Guardian. A kikötőváros polgármestere, Olekszandr Szjenkevics közleménye alapján a támadás helyi idő szerint 13 óra körül történt, és feltehetően az orosz hadsereg követte el az ukrán kézen fekvő város ellen.

Az erősen orosz nyelvű, rengeteg egykori szovjet katona családjának otthont adó Mikolajivot még március közepén mentette fel az ukrán hadsereg az orosz tüzérség támadásai alól. A város viszont így is közel fekszik a frontvonalhoz, különösen ahhoz a Herszonhoz, amit ugyan bevettek az oroszok, de az ukrán fél hetek óta arra készül, hogy egy ellentámadással visszaszerezzék azt.

Oroszország szegényebb régióiból származtak azok a katonák, akik elestek az ukrajnai háborúban, írja a Mediazona nevű független orosz hírportál kutatására hivatkozva a Guardian.

Míg az ukrán külügyminisztérium az orosz áldozatok számát körülbelül 44 300-ra becsüli, az amerikai hírszerzés szerint nagyjából 70-80 ezer orosz katona sérült meg vagy vesztette életét a közel fél éve tartó harcokban. Az orosz hadügy utoljára márciusban tett közzé adatot az elesett katonáiról, és ekkor is csak 1849 áldozatot ismertek el.

Ehhez képest most a Mediazona 5185 halálos áldozatot tudott azonosítani a hozzátartozók közösségi médiás aktivitása, a helyi médiában megjelent beszámolók és a helyi hatóságok nyilatkozatai alapján. Ezeket megvizsgálva az újságírók arra jutottak, hogy az áldozatok többségében a szegényebb, vidéki régiókból származtak, ahol az etnikai kisebbségek aránya is magasabb. A legtöbb áldozatot a dél-oroszországi Dagesztánból és a szibériai Burjátföldről azonosították.

Életkorát tekintve pedig a legtöbb áldozat 21-23 éves volt, de hasonlóan magas arányban haltak meg 24-26 éves fiatal felnőttek is.

Orosz repülőgépet fogtak el a Balti-tenger légterét védő magyar Gripenek – közölte Szalay-Bobrovniszky Kristóf honvédelmi miniszter. A vadászrepülőket csütörtök hajnalban riasztották egy azonosítatlan gép miatt, majd a Gripenek „a nemzetközi eljárásrendnek megfelelően

sikeresen elfogták és azonosították a Balti tenger fölött déli irányba tartó, IL-76 típusú orosz repülőgépet”

– írta Facebook-posztjában a miniszter. A Honvédség gépei ezután visszatértek a litvániai Šiauliai repülőbázisára.

Az eddigi 19 százalék helyett a kedvezményes, 7 százalékos áfakulcs alá sorolják a földgázt Németországban, írja az MTI. A berlini kormány ezzel reagálna arra, hogy az októbertől tervezett gázáradó bevezetése ne járjon plusz teherrel a lakosság számára.

„Ezzel a lépéssel összességében nagyobb mértékben tehermentesítjük a fogyasztókat, mint amekkora többletterhet a gázáradó okoz” – mondta csütörtökön Olaf Scholz német kancellár. Scholz hozzátette: a német kormány elvárja a gázszolgáltatóktól, hogy az adócsökkentést egy az egyben áttereljék a fogyasztók felé.

A kilowattóránként körülbelül 2,4 eurocentes gázáradót azért vezeti be ősztől a német kormány, hogy kompenzálni tudja az orosz gázár emelkedése miatt megszorongatott gázvállalatokat. A német köztévé hírportálja arról ír, hogy Berlin eredetileg teljesen eltörölte volna a gáz áfáját az új adó bevezetésével párhuzamosan, ezt viszont az Európai Bizottság nem engedélyezte.

Németország egyébként komoly lépésekkel készül a téli időszakra: folyamatosan töltik fel a gáztározókat, ezzel párhuzamosan pedig több intézkedéssel is csökkentenék az ország energiafogyasztását.

Észtországot átfogó kibertámadás érte, miután eltávolítottak egy tankot egy szovjet háborús emlékműről egy túlnyomórészt orosz nemzetiségűek által lakott régióban – közölte az észt kormány.

A T-34-es harckocsit kedden egy Narva külvárosában található emlékműről vették le, a környéken hat másik szovjet emlékművet is eltávolítottak. Az 1970-ben felállított tankos emlékmű a város második világháborús felszabadításának emlékét idézte, az ezt követő csatában Narvában az épületek több mint 90 százaléka elpusztult. A T-34-es a folyóparton ott állt, ahol az oroszok átkeltek a Narva folyón.

„Tegnap Észtországot 2007 óta a legkiterjedtebb kibertámadás érte” – fogalmazott a gazdasági minisztérium államtitkára.

A Killnet orosz hackercsoport vállalta a felelősséget a támadásért, amely állítása szerint több mint 200 állami és magán észt intézmény hozzáférését blokkolta. Az észt kormány szerint a támadás hatása korlátozott volt, és „nagyrészt észrevehetetlen volt”.

Oroszország idei energiaexport-bevétele 337,5 milliárd dollár lehet, 38 százalékkal meghaladva a tavalyit, miután emelkedett az olajkivitele, ami párosult a magasabb gázárakkal – áll az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium jelentésében, amelyet a Reuters szerzett meg.

A tárca azzal számol továbbá, hogy az energiaexport-bevétel jövőre jelentősen visszaesik, 255,8 milliárd dollár körüli lesz, ez azonban még így is felülmúlja majd a tavalyi 244,2 milliárd dollárt.

A minisztérium becslése szerint az exportra szánt földgáz átlagára több mint a duplájára nő az idén, ezer köbméterenként 730 dollár lesz, majd 2025-ig fokozatosan csökken. A vezetéken külföldre szállított földgáz mennyisége 170,4 milliárd köbméter lesz 2022-ben, elmarad a májusban becsült 185 milliárd köbmétertől, és lényegesen kevesebb a tavalyi 205,6 milliárd köbméternél.

(MTI)

Oroszország közölte, hogy leállítja a zaporizzsjai atomerőművet, ha Ukrajna továbbra is bombázza a létesítményt. Kijev tagadja, hogy támadná az erőművet, írja a Guardian.

Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka azt mondta, hogy az épület egyes rendszerei megsérültek a csapásokban, hozzátéve, hogy baleset esetén

a radioaktív szennyezés Lengyelországra, Németországra és Szlovéniára is kiterjedne.

Oroszország és Ukrajna azzal vádolja egymást, hogy a másik felelős meg az erőmű elleni támadásokért, és mindkét ország visszautasította a másik vádjait.

Oroszország tagadja, hogy nehézfegyverzetet vetett volna be a zaporizzsjai atomerőműnél. Azzal vádolják Ukrajnát, hogy az ENSZ látogatása előtt próbálja ellenük hangolni a közvéleményt.

„Az orosz csapatoknak csak őrző-védő egységet állított fel, nincsenek nehézfegyverei sem az erőmű területén, sem a körülötte” – közölte az orosz védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy Ukrajna csapatokat telepít a térségbe, hogy pénteken, António Guterres ENSZ főtitkár odesszai látogatásával egy időben Nikopol városából tüzérségi támadást indítson az erőmű ellen, amik következményeiért „az orosz fegyveres erőket fogják majd okolni”.

António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön Ukrajnába utazik, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. A találkozóra a nyugat-ukrajnai Lvivben kerül sor, majd pénteken Guterres ellátogat Ukrajna legnagyobb kikötőjébe, Odesszába.

Katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak a legnagyobb európai atomerőműben, a zaporizzsjai létesítményben. A gyakorlatot az ukrán egészségügyi szolgálat tagjai teljes védőfelszerelésben hajtották végre, egy „áldozat” mentésének szimulációja történt, akin sugárvizsgálatot végeztek, majd hordágyra fektették és mentőautóba tették. A mentésben résztvevőket is sugárvizsgálatnak vetették alá.

Az ukrán hatóságok közölték, hogy a következő napokban újabb gyakorlatokat tartanak majd. Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter a sajtónak azt mondta, hogy nagyon aggódnak az erőmű biztonsága miatt.

Oroszország és Ukrajna egyaránt azt monda, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei látogatást tehetnek az erőműben. Az elmúlt időszakban a két ország egymást vádolta a létesítmény közelében és ellen elkövetett támadásokkal, miközben szakértők egy nukleáris baleset veszélyeire figyelmeztettek.

Csütörtök reggel Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elfogadta Ukrajna meghívását, hogy küldöttsége meglátogassa a zaporizzsjai atomerőművet.

A katonai fennhatóság alatt álló Mianmar orosz benzint és gázolajat tervez importálni, hogy enyhítse az országban fennálló ellátási gondokat és az egyre emelkedő árakat – közölte a junta szóvivője. A délkelet-ázsiai ország baráti kapcsolatokat ápol Oroszországgal, Moszkva pedig új vásárlókat keres a térségben, mivel az eddigi legnagyobb exportcélpontja, Európa egyre kiterjedtebb embargót vezet be az orosz olajra.

A Reuters szerint Zaw Min Tun katonai szóvivő egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az orosz benzint „minősége és alacsony ára” miatt választották.

(Guardian)

Ma kora reggel újabb támadás érte Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot, helyi források szerint a támadásban legalább egy ember meghalt, 18-an pedig megsebesültek, írja a Guardian.

A Kyiv Independent a harkivi kormányzót idézve arról számolt be, hogy az orosz erők az éjszaka folyamán rakétákkal támadták a várost. Szerdán egy lakónegyedet ért csapásban hét ember vesztette életét.

Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot és térségét az invázió februári kezdete óta rendszeresen érte támadás. Bár az itt folyó harcoknak már több száz halálos áldozata van, az orosz csapatok nem tudták ellenőrzésük alá vonni a várost.

Nem szerelték fel megfelelően reaktív páncéllal (ERA) az orosz harckocsikat, valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy ilyen nagy számban semmisülnek meg, írja szokásos reggeli jelentésében a brit hírszerzés.

A reaktív páncél csökkenti a beérkező lövedékek hatékonyságát, még mielőtt azok eltalálnák a harckocsit. A veszteségek mértéke azt mutatja, hogy az orosz erők ugyanúgy nem használják megfelelően az ERA-t, mint a csecsenföldi háborúban sem tették.

Sok orosz harckocsi személyzetének valószínűleg hiaányos a képzettsége az ERA karbantartásához, ezért a robbanóelemeket rosszul, vagy egyáltalán nem szerelik fel.

Ez is okozhatja, hogy ilyen nagy számban tudják az ukránok kilőni a harkocsik tornyát, mint azt rengeteg videó bizonyítja.

A háború során az orosz parancsnokok számos alkalommal nem kezelték megfelelően az alacsony harci morált – erre is jó példa az ERA szakszerűtlen kezelése. Ezek a hibák valószínűleg jelentős szerepet játszanak az orosz erők gyenge teljesítményében.

A reaktív páncélról itt olvashatnak.

• A donyecki szakadárok vezetője együtt akar működni Észak-Koreával.
• Ukrajnába látogat az ENSZ-főtitkár, Zelenszkijjel és Erdoğannal is találkozni fog.
• Ukrán jelentések szerint az oroszok Odessza régiót bombázták.
• Kína katonákat küld Oroszországba hadgyakorlatra.
• Az ukrán védelem állítja, nem vesztettek egy HIMARS-ot sem.
• Dánia és Litvánia is kéri, hogy ne engedjék be az EU-ba az orosz turistákat.

Az orosz-ukrán háború szerdai híreit itt olvashatja vissza.