Az oroszok azt akarják, hogy az ukránok szerdán tegyék le a fegyvert Mariupolban

A brit hírszerzés legfrissebb, kedd este közzétett jelentésének legfőbb megállapításai:

• Tovább fokozódott az orosz ágyúzás a donbaszi térségben, ugyanakkor az ukránok számos előrenyomulási kísérletet visszavertek.
• Az oroszok előrehaladási képességét nemcsak a motivált ukrán fegyveres erők ellenállása, hanem környezeti, logisztikai és technikai kihívások is hátráltatják.
• Az, hogy Mariupolban még mindig nem tudták teljesen felszámolni az ellenállást, és hogy a válogatás nélküli támadásaik a helyi civil lakosságot is sújtják, azt jelzi, hogy továbbra sem tudják olyan gyorsan elérni céljaikat, mint ahogyan azt szeretnék.

Oroszország összesen 31 holland, belga és osztrák diplomatát utasított ki. Az orosz külügyminisztérium 15 holland diplomatát nyilvánított nemkívánatos személlyé, és két hetet adott nekik az országból való távozásra. Ugyanilyen határidőt szabtak a belga nagykövetség 12 munkatársának is. Négy osztrák diplomatának vasárnapig adtak haladékot Oroszország elhagyására. Az orosz külügyminisztérium döntése azután született, hogy Hollandia, Belgium és Ausztria nemrég orosz diplomaták kiutasítását jelentette be. Belgium arra figyelmeztetett, hogy Oroszország mostani lépése „teljesen indokolatlan és megalapozatlan”, és fokozza az ország „nemzetközi diplomáciai elszigeteltségét”. A következő napokban további kiutasítások várhatóak, ugyanis április elején Németország és Franciaország is úgy döntött, hogy 40-40 orosz diplomatát küldenek haza.

(Guardian)

Helyi jelentések szerint kedden összesen hét ember vesztette életét Harkiv környékén. Köztük van három mentőmunkás, akik akkor haltak meg, amikor egy fel nem robbant bombákat próbáltak meg hatástalanítani. Utóbbi haláleseteket Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere is megerősítette egy kedd esti televíziós tájékoztatóban. További négy halálesetről az ügyészség számolt be, hozzátéve, hogy 14 embert sebesítettek meg az orosz rakéták a térségben. „Több mint tíz lakóépület és garázsok, valamint egy szupermarket rongálódott meg” – áll az ügyészség közleményében.

(Sky News)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kedd esti beszédében azt mondta, jelentősen megnőtt az orosz csapatok tűzereje Harkiv irányában, ahogy a Donbaszban és Dnyipro környékén is. „Mariupolban a helyzet változatlanul a lehető legsúlyosabb. Az orosz hadsereg akadályozza a humanitárius folyosók megszervezésére és embereink megmentésére irányuló erőfeszítéseket. A megszállók megpróbálják végrehajtani a helyi lakosok deportálását. Több tízezer mariupoli lakos sorsa ismeretlen, akiket korábban orosz ellenőrzés alatt álló területre telepítettek át. Sajnos nem kapunk választ Oroszország részéről a csereajánlatra, ami megmenthetné Mariupol civil lakosságát és védőit” – mondta Zelenszkij.

„Ebben a háborúban az orosz hadsereg örökre beírja magát a történelembe, mint a világ talán legbarbárabb és legembertelenebb hadserege. A civilek tudatos gyilkolása, a lakónegyedek és a polgári infrastruktúra lerombolása, mindenféle fegyverek használata, beleértve a nemzetközi egyezmények által tiltott fegyvereket is, az orosz hadsereg kézjegye”

– mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint az oroszoknak az 55 napja tartó háborúban senkit sem sikerült maguk mellé állítaniuk, kivéve néhány kitaszítottat. „A helyzet teljesen világos: minden régiójában támogatják az ukrán nemzeti egységet, támogatják államiságunkat. Hálás vagyok az ideiglenesen megszállt városok, ideiglenesen megszállt települések – Herszon, Kahovka, Melitopol és minden más településünk – minden lakójának ezért a világos álláspontért. Nincs együttműködés a megszállókkal és kollaboránsokkal. Minél elvhűbbek vagyunk, annál hamarabb tér vissza a normális élet” – jelentette ki.

Zelenszkij megemlítette, hogy beszélt az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel. Mint mondta, főként Ukrajna védelmi, pénzügyi és humanitárius szükségleteiről volt szó. „Felgyorsítjuk az eljárásokat, hogy Ukrajna a lehető leggyorsabban haladhasson előre az európai integrációban” – mondta az ukrán elnök.

Ukrajna szövetségesei további katonai repülőgépeket és repülőgép-alkatrészeket bocsátottak az ukrán hadsereg rendelkezésére, hogy ezekkel növeljék légierejük harcértékét, és hogy megjavítsák a megrongálódott gépeiket – közölte kedden az amerikai védelmi minisztérium. „További repülőgépeket és repülőgép-alkatrészeket kaptak, hogy több repülőgépet tudjanak a levegőbe juttatni” – mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője egy keddi sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem biztosított repülőgépeket Ukrajnának.

Joe Biden amerikai elnök kedden videóhívást tartott nyugati vezetőkkel az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás fokozásáról. Ígéretet tettek arra, hogy még több fegyvert küldenek Ukrajnába, hogy megvédhessék magukat a keleten kiújult orosz offenzívával szemben. Kirby nem részletezte, hogy az ukránok mely nemzetektől milyen repülőgépeket vagy alkatrészeket kaptak. „Csak annyit mondanék, hogy további platformokat és alkatrészeket kaptak, hogy növelni tudják a légiflottájuk méretét. Azt hiszem, ezt ennyiben hagynám” – mondta a Pentagon szóvivője.

(BBC)

Joe Biden amerikai elnök a kedden New Hampshire-ben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, nem biztos benne, hogy a közeljövőben elutazik Ukrajnába. „A válasz az, hogy nem tudom” – mondta Biden az ezt firtató újságírói kérdésre. Később hozzátette: „Sokszor voltam már Ukrajnában, csak mostanában nem jártam arrafelé.” Korábban a Fehér Ház azt közölte, nem tervezik, hogy az elnök Ukrajnába látogat, de hozzátették, hogy ha ez mégis megtörténik, akkor biztonsági okokból nem valószínű, hogy ezt előzetesen bejelentenék. Múlt csütörtökön Biden azt mondta, hogy még mindig dolgozik a csapatával annak eldöntésén, hogy elküldje-e kormányának egyik magas rangú tagját Ukrajnába.

(CNN)

Ukrajna vezető tárgyalója szerint jelenleg nehéz megmondani, hogy mikor folytatódnak a személyes tűzszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország között. Zelenszkij elnök főtanácsadója, Mihajlo Podoljak szerint a tárgyalások szüneteltetése valószínűleg hosszabb lesz a reméltnél az Ukrajna déli és keleti részén kiéleződő háború miatt. „Nyilvánvaló, hogy a mariupoli tragédia miatt a tárgyalási folyamat még bonyolultabbá vált” – mondta Podoljak a Reutersnek. „Oroszország lemond az emberség és a humanizmus minden megnyilvánulásáról, amikor bizonyos humanitárius folyosókról van szó. Különösen, amikor Mariupolról beszélünk”- tette hozzá. Legutóbb március 29-én, Isztambulban ült tárgyalóasztalhoz az orosz és az ukrán delegáció.

(Sky News)

Az orosz-ukrán háború jelenlegi fejleményei miatt a Henkel úgy döntött, hogy felfüggeszti az oroszországi üzleti tevékenységét. Jelenleg a végrehajtási folyamat előkészítése folyik. Addig is, a Henkel 2500 oroszországi alkalmazottja továbbra is dolgozik és fizetést kap. A kivonulásból eredő várható pénzügyi veszteség jelenleg nem számszerűsíthető – áll a német vegyipari vállalat közleményében. „A Henkel elítéli az Ukrajna elleni orosz háborút és az ártatlan civilek elleni erőszakot. Továbbra is elsődleges feladatunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk ukrajnai kollégáink támogatására” – mondta Carsten Knobel, a Henkel vezérigazgatója.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az orosz hadsereg leállította a mariupoli Azovsztal acélgyár lövését, tűzszünetet hirdettek és humanitárius folyosókat nyitottak az ukrán alakulat kivonulásához – írja az Interfax orosz állami hírügynökség.

"Április 19-én, moszkvai idő szerint 14:00 óra óta az orosz fegyveres erők humanitárius folyosót nyitottak az ukrán katonák és a nacionalista formációk harcosainak kivonására, ha önként leteszik a fegyvert" – közölte Mihail Mizsincev, az orosz Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője. A védelmi minisztérium közleménye hivatkozik a genfi egyezmény betartására, és ígérik, hogy a fegyvert letevő ukrán hadifoglyoknak nem esik bántódásuk.

Az Interfax egy újabb cikkben azt írja, hogy ennek ellenére kedden egyetlen ukrán katona sem adta meg magát a gyár területén, ezért az oroszok szerdán 14 órától ismét felajánlják a megadás lehetőségét a védőknek. Mizisncev azt mondta, hogy senki sem hagyta el kedden az Azovsztalt, mert szerinte az ukrán hatóságok meg vannak győződve arról, hogy nincs lehetőség az ukrán fegyveres alakulatok evakuálására Mariupolból.

Az oroszok állítása szerint három irányból nyitottak humanitárius folyosót az acélgyár területén, amely a kikötőváros utolsó bástyája. "Az első nyugati irányból, a Sevcsenko utcán, a második keleti irányból, a Győzelem sugárúton, a harmadik pedig északi irányból, a Taganrog utcán keresztül. Minden humanitárius konvoj 30 buszból és személyszállító járműből, valamint 10 mentőautóból áll, orvosi és ápolói csapatokkal. – mondta Mizsincev, hozzátéve, hogy az orosz fegyveres erők és a Donyecki Népköztársaság alakulatai betartják a tűzszünetet a humanitárius konvojok útvonalán.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán és csütörtökön külön-külön kétoldalú megbeszéléseket folytat a lengyel és a cseh kollégáival a Pentagonban. Mindkét találkozón az orosz-ukrán háború lesz a fő téma – közölte John Kirby, a Pentagon sajtótitkára kedden. Austin szerdán Mariusz Błaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszterrel, csütörtökön pedig Jana Černochová cseh védelmi miniszterrel fog egyeztetni. A találkozók középpontjában „nemcsak az egyes országokkal való kapcsolataink állnak majd, hanem természetesen az Ukrajnában zajló események is” – tette hozzá Kirby.

(CNN)

Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a felelősség az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden berlini sajtótájékoztatóján, amelyet az amerikai elnökkel és más európai politikusokkal együtt tartott videókonferencia után rendeztek. „Az orosz invázió a nemzetközi jog kirívó megsértése”, a több ezer civil halála Ukrajnában „háborús bűncselekmény, amelyért az orosz elnök viseli a felelősséget” – mondta Scholz.

A kancellár azt mondta, fontos feladat, hogy a háború ne terjedjen át más országokra, hozzátette, a NATO nem fog közvetlenük beavatkozni a háborúba. Scholz kijelentette, hogy a Bundeswehrnek (a német haderőnek) nincs tartalékban olyan fegyvere, amelyet átadhatna Ukrajnának, ugyanakkor egyeztetnek Kijevvel arról, hogy az ukrán hadseregnek milyen fegyverekre lenne szüksége. Scholz azt mondta, megkérte a német fegyveripart, hogy mondják meg, mit tudnak gyorsan szállítani Ukrajnának. A kancellár tankelhárító fegyvereket, légvédelmi felszereléseket, lőszereket említett mint lehetséges fegyver-szállítmányokat, amelyeket a német kormány finanszírozna.

(BBC, MTI)

Az április 19-én, kedden készült fotókból álló összefoglalónkat itt nézheti meg.

A bebörtönzött orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij arról írt a Twitter-oldalán, hogy egy bucsai férfit azért ölhettek meg az orosz katonák, mert őt is Navalnijnak hívták. Navalnij bejegyzése szerint a Bucsában megölt férfi holtteste mellett ott hevert az útlevele, amelyből kiderült, hogy Ilja Ivanovics Navalnijnak hívták. „Minden arra utal, hogy a vezetékneve miatt ölték meg. Ezért dobták el az útlevelét a közelben. Egy teljesen ártatlan embert öltek meg Putyin hóhérai (hogyan nevezhetném őket? biztosan nem ”orosz katonáknak„), mert ő a névrokonom volt. Nyilvánvalóan azt hiték, hogy a rokonom” – írta Navalnij, hozzátéve, hogy a férfi ugyanabból az ukrán faluból (Zaliszja, nem messze a csernobili atomerőműtől) származott, mint az apja. „Tehát lehet, hogy a rokonom, de általában sok Navalnij él abban a faluban” – tette hozzá.

Navalnij feltételezését, hogy Ilja Ivanovics Navalnijt a neve miatt ölték meg, független források nem erősítették meg.

Navalnij a Twitter-bejegyzéseiben azt is felidézte, hogy gyerekként rácsodálkozott, milyen sok Navalnij nevet látott a Nagy Honvédő Háborúban elesettek helyi emlékművén. „Megszoktam, hogy a vezetéknevem ritka, de ott több Navalnij is volt egy sorban. Nos, most újabb emlékművet fognak emelni Ukrajnában a háborúban elesetteknek, és rajta lesz többek között az 1961-ben született Ilja Ivanovics Navalnij neve is” – írta.

Navalnij a Twitter-folyam végén arról írt, hogy ezt a háborút egy „mániákus robbantotta ki, aki megszállottja volt a geopolitikáról, a történelemről és a világ szerkezetéről szóló ostobaságoknak”. „Ez az őrült nem fogja leállítani magát. Mint egy drogfüggő, rászokott a halálra, a háborúra és a hazugságokra – szüksége van rájuk, hogy fenntartsa hatalmát” – írta Vlagyimir Putyinról.

Úgy véli, most mindenkinek kötelessége, hogy akár csak a legkisebb mértékben is, de hozzájáruljon ahhoz, hogy megállítsák ezt a háborút, és eltávolítsák Putyint a hatalomból. „Tiltakozzanak, ahol és ahogyan csak tudnak. Agitáljatok, ahogy csak tudtok. A tétlenség most a lehető legrosszabb dolog, aminek a következménye a halál” – írta Navalnij.

(Politico)

Megölték az oroszbarát szakadárok egyik kelet-ukrajnai zászlóaljának parancsnokát, Mihail Kiscsiket, becenevén Misát, a csecsent. A Luhanszki Népköztársaság (LNR) miniszterelnöke, Szergej Kozlov azt írta a közösségi oldalán: „Szomorú hírek a frontvonalról. Meghalt az LNR egyik hazafi katonája, Mihail Kiscsik alezredes”. Kozlov hozzátette, hogy Kiscsiket és társait Kreminna város közelében az ukrán erők bekerítették. „Most állapítjuk meg az elesettek és sebesültek számát” – tette hozzá.

Luhanszk megye ukrán kormányzója, Szerhij Haidai kedden azt közölte, hogy Kreminna az első város, ami elesett az oroszok új offenzívájában. Az ukrán csapatok három napnyi harc után adták fel a várost.

(BBC)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az orosz gazdaság 2022-ben 8,5 százalékkal, 2023-ban pedig 2,3 százalékkal fog zsugorodni – derült ki az IMF kedden publikált Világgazdasági kilátások című jelentéséből. 2022-re 2,3 százalékos, 2023-ra pedig 14,4 százalékos inflációt jósolnak Oroszországnak. Az orosz munkanélküliségi ráta idén 9,3 százalék, 2023-ban pedig 7,8 százalék lehet az előrejelzés szerint. Az IMF januárban, a háború kitörése előtt még azt prognosztizálta, hogy az orosz gazdaság 2022-ben 2,8 százalékkal, 2023-ban pedig 2,1 százalékkal növekedhet.

(Interfax)

Kanada csatlakozott az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához és az EU-hoz, és szankciókat vezetett be Vlagyimir Putyin orosz elnök két lánya ellen. Katyerina Tyihonováról és Marija Voroncováról úgy vélik, hogy apjuk vagyonát rejtegetik. Rajtuk kívül még 12, az orosz rezsimhez köthető személyt vettek fel a kanadai kormány szankciós listájára. A szankciók legújabb körébe bekerült Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felesége, Marija Lavrova is.

Kedden Joe Biden amerikai elnök telefonbeszélgetést folytatott szövetségeseivel, köztük Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel, hogy megvitassák a háború alakulását, valamint az Oroszország felelősségre vonását célzó intézkedéseket.

(CBC)

Oleg Tinkov orosz üzletember/oligarcha ismét élesen bírálta az Ukrajna elleni háborút, és idiótáknak nevezte Moszkva katonai akciójának támogatóit. A Tinkoff Bank alapítója, az egykori Tinkoff kerékpáros csapat tulajdonosa az Instagram-oldalán azt írta:

„Nem látom, hogy bárki is haszonélvezője lenne ennek az őrült háborúnak! Ártatlan emberek és katonák halnak meg. A tábornokok másnaposan ébredve rájöttek, hogy szar a hadseregük. Hogy lenne jó a hadsereg, ha az országban minden más szar, nepotizmusba és szolgalelkűségbe fullad? A Kreml tisztviselői megdöbbentek, hogy nemcsak ők, hanem a gyerekeik sem nyaralnak idén a Földközi-tengeren. Az üzletemberek megpróbálják menteni, ami még megmaradt a vagyonukból... Persze, vannak idióták, akik Z-t rajzolnak, de az idióták minden országban 10 százalékot tesznek ki, az oroszok 90 százaléka ellenzi ezt a háborút!”

Tinkov a bejegyzés végén angolra vált, és arra a kéri a „kollektív Nyugatot”, hogy tegyék lehetővé, hogy Putyin „arcvesztés nélkül” léphessen ki ebből a háborúból, hogy véget érhessen ez a mészárlás. „Kérem, legyenek racionálisabbak és humanitáriusabbak” – írta az 54 éves üzletember, akit sok más orosz üzletemberhez hasonlóan sújtanak a nyugati szankciók.

Márciusban a brit kormány őt is felvette a szankciós listájára. Az indoklás szerint Tinkovot „az orosz kormánytól előnyöket kapott”, mivel az állam számára „stratégiai jelentőségű” pénzügyi vállalkozások tulajdonosa és irányítója volt. Tinkov jachtjait, hajóit és repülőgépeit nem engedik be a brit kikötőkbe és repülőterekre, ugyanakkor nem tiltották meg neki a belépést az országba.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin kedden Moszkvában találkozott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel. A Kreml korábban arról számolt be, hogy a két vezető a kétoldalú orosz-örmény kapcsolatok aktuális kérdéseit, valamint a kaukázusi térség gazdasági és közlekedési kapcsolatainak helyreállítását célzó intézkedéseket tervezi megvitatni. A Sky News azt írja, az örmény fél várhatóan arra számít, hogy a találkozón szóba kerül az Örményország és Azerbajdzsán közötti esetleges békeszerződés kérdése is. A két ország között 2020 őszén újult ki a hegyi-karabahi háború, amelyet azóta sem sikerült igazán rendezni.

Az örmény miniszterelnök látogatására egy héttel azután került sor, hogy Putyin Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel találkozott az Oroszország távol-keleti részén található Vosztocsnij űrközpontban.

(Sky News)

Szergej Lavrov állítja, Oroszország nem tervezi nukleáris fegyver bevetését Ukrajnában.

– idézi az orosz külügyminisztert az Interfax hírügynökség. Egy, az atomfegyver bevetésének lehetőségét firtató kérdésre válaszolva Lavrov azt mondta, „Csakis konvencionális fegyvereket vetünk be”.

Az orosz külügyminiszter az India Today csatornának adott keddi interjújában a RIA Novosztyi kiegészítése szerint azonban azt a fontos kitételt is hozzátette a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos ígéretéhez, hogy az elkerülés a „jelenlegi szakasz”-ra vonatkozik.

Oroszország tömegpusztító fegyverekkel való fenyegetőzésének logikájáról és az atomfegyver bevetésének esélyeiről itt írtunk részletesen.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök még a héten Kijevbe látogat, és találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, árulta el egy magas rangú spanyol kormánytisztviselő kedden a CNN-nek.

Spanyolország hétfőn azt is bejelentette, hogy „az elkövetkező napokban” újra megnyitja kijevi nagykövetségét. A nagykövetséget azután zárták be, hogy Oroszország február végén lerohanta Ukrajnát.

Egyre több külföldi vezető fordul meg az orosz ostrom után éledező ukrán fővárosban. Boris Johnson brit miniszterelnök meglepetésvizitjét megelőzően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is helyben találkozott Zelenszkijjel, ahol átadta neki az EU-csatlakozás első komoly lépcsőjének nevezett kérdőíveket.

A Kijevtől északra fekvő Csernyihiv régiójában a visszavonuló orosz csapatok által lerakott aknák hátráltatják a vetést.

– írja a BBC a helyi hatóságokra hivatkozva. Eszerint a vetőgépek előtt a hadsereg aknamentesítő alakulatainak kell átfésülnie egyes szántóföldeket.

Márpedig a sikeres vetésért nem csak Ukrajna, hanem az egész világ izgulhat, ugyanis ahogy arról a Telexen is hosszan olvashat, Ukrajna a világ meghatározó gabona- hús- és napraforgóolaj-exportőre, és az a tény, hogy termőföldjeinek jelentős részét traktorok helyett páncélosok szántják, hetek alatt globális élelmiszerválságot idézett elő.

Miközben az ortodox egyház legnagyobb presztízsű „ökumenikus” pátriárkája, I. Bartholomaiosz Isztambulban székel, Konstantinápoly 1453-as bevétele óta az egyház súlypontja átkerült Moszkvába. Azonban a New York Times riportja szerint a moszkvai pártiárka, Kirill Putyin háborús erőfeszítéseihez nyújtott feltétlen támogatása (az orosz konzervatív-birodalmi ideológia és az ortodox egyház szerves kapcsolatáról itt olvashat részletesen) után véglegesnek tűnik a két egyházi vezető 2019 óta érlelődő szakítása. Ráadásul annak ellenére, hogy az orosz állami vállalatok által bőséges apanázsban részesített ukrajnai egyházi vezetők egy része nem ítélte el a háború és a hívők elleni atrocitásokat, a 45 Ukrajna területére eső püspökségből 22-ben kivették az imádságok szövegéből Kirill pátriárka nevét, 400 ukrán pap pedig petícióban követelte, hogy Kirill háborúra uszító szavait minősítsék eretnekségnek. A háború a nemzetközi ortodox közösségekben is szkizmát okozott, Rotterdamban rendőröknek kellett szétválasztania a helyi gyülekezet egymást gyepáló tagjait.

Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes számolt be a fogolycseréről, aminek értelmében 60 ukrán katonát, köztük 10 tisztet, és 16 civilt adott át az orosz hadsereg az ukránoknak.

Verescsuk kiemelte, hogy ez már az ötödik fogolycsere volt a háború kitörése óta. Arról nem beszélt, hogy az ukrán hadsereg hány orosz állampolgárt engedett el a sajátjaiért cserébe.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes korábban élesen bírálta a magyar kormány politikáját, egy Facebook-posztjában azt írta, hogy „a magyar kormány retorikája alig különbözik a nyíltan oroszbarát állásponttól”.

Nem ez az első hadifoglyokkal kapcsolatos hír a mai nap folyamán. Még reggel írtunk arról, nem valószínű, hogy belemenne az Egyesült Királyság az oroszok által hétfőn felajánlott fogolycsere-ajánlatba. Az orosz állami televízióban közzétettek egy felvételt két brit harcosról, akik azt kérik, engedjék át az ukránok Viktor Medvedcsuk Putyin-barát politikust és oligarchát, hogy őket is szabadon bocsáthassák.

Az Európai Bizottság már dolgozik az orosz olajexportot érintő szankciókon.

– jelentette be Eric Mamer, az EU kvázi-kormányának szóvivője, aki azonban nem árult el egyéb részleteket. Az EU egyik legbefolyásosabb tagállama, Franciaország kedden bejelentette, hogy támogatja az orosz olajimport betiltását. Az orosz energiaexportnak eddig csak egy kis töredékét érték a szankciók: egyedül az Egyesült Államok tiltotta be az orosz olaj behozatalát, de ez az orosz olaj- és gázexportot nem fogja térdre kényszeríteni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétvégi interjújában is említette az orosz szénhidrogén-export elleni szankció lehetőségét. A bojkottot eddig többek között Németország és Magyarország ellenezte, tekintve, hogy nem tudnák másképp pótolni az orosz energiahordozókat. Hazánk orosz eredetű olaj- illetve olajszármazék-importjának jelentőségéről itt írtunk részletesen.

Az Európai Unió egyébként szokatlan egységben és gyorsasággal reagált Ukrajna orosz inváziójára; tagállamai eddig öt körben fogadtak el szankciós csomagokat, melyek súlyos csapást mértek egyebek mellett az orosz bankokra, alkatrészimportra, szállítmányozásra és nem utolsó sorban az oligarchák vagyonára.

Boris Johnson miniszterelnök és brit nemzetbiztonsági vezetők tájékoztatták kormányukat a Donbaszban kibontakozó offenzíváról (tény, hogy Nagy-Britannia Ukrajna pártján áll, azonban nyilvánosságra hozott diagnózisai eddig pontosnak bizonyultak). A Guardian tudósítása szerint ezek voltak a főbb megállapítások :

• Ukrajna veszélyes helyzetbe került, minden eddiginél nagyobb „globális összefogásra” van szükség
• Vlagyimir Putyint felbőszítették az eddigi kudarcok, és minden áron ki akar csikarni valamiféle győzelmet;
• Kelet-Ukrajnában akár hónapokig elhúzódó háborúra lehet számítani (korábban amerikai információk alapján abban lehetett reménykedni, hogy Putyin az Oroszországban nagy presztízsnek örvendő május 9-i győzelem napjáig akar valamilyen jól kommunikálható „győzelmet” elérni);
• az orosz erők a számbeli fölényükben bíznak, de tanultak a korábbi kudarcaikból, és lépésről-lépésre, módszeresen számolják fel az ellenállást,
• azonban néhány egységnél továbbra sem túl jó az orosz katonák harci szelleme; a brit hírszerzés több dezertálásról tud

Az Ukrajnából érkező menekültek ellátása miatt új forrásokra van szüksége a lengyel költségvetésnek, ezért ideiglenesen nem fogják tudni kifizetni a Pfizert a jövőbeni vakcinaszállítmányokért – írja az MTI. Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter a TVN24 hírtelevíziónak azt mondta, Lengyelország nem is fogad több Covid-vakcinát, mivel az ország vakcinakészletei jóval meghaladják az igényeket a védőoltásokra.

A 38 milliós Lengyelországban eddig több mint 22,4 millió ember kapta meg a koronavírus elleni védőoltás mindkét dózisát, a menekültválság kirobbanása óta pedig az ukrajnai menekültek is ingyen hozzáférhetnek a vakcinához. Niedzielski azonban egyes kutatások alapján azt mondja, az oltások és a fertőzések nyomán a lakosság mintegy 95 százalékának szervezetében alakult ki immunitás a koronavírus ellen.

Az utóbbi időben így mintegy 30 millió adag vakcinát adtak el, vagy adományoztak harmadik országoknak. Varsó viszont az igények globális csökkenése miatt viszont azt kérte az Európai Bizottságtól és a fő vakcinagyártóktól, hogy a 2023 végéig szóló szerződéseket osszák el egy tízéves időszakra – erre Niedzielski szerint a gyártók nem hajlandóak.

A miniszter jogi konfliktusra számít, azonban önmagában nem bonthatná fel a Pfizerrel kötött szerződést – mert azt nem is Varsóval kötötte meg a gyógyszercég, hanem a tagállamok nevében eljáró Európai Bizottsággal.

A Reuters jelentése szerint elfoglalták az orosz csapatok a Luhanszk megye határán fekvő Kreminnát, írja a Guardian. Az ukrán csapatok három napnyi harc után adták fel a várost, mondta a megye katonai kormányzója, Szerhij Haidai.

„Kreminnát birtokba vették az orkok [oroszok – a szerző]. Betörtek a városba. A védőinknek vissza kellett vonulniuk. Új pozíciókat vettek fel, és folytatni fogják a harcot az orosz hadsereg ellen”

– mondta Haidai, hozzátéve, hogy „lehetetlen” belátni a civil áldozatok számát. „A hivatalos statisztika szerint 200 halottról tudunk, de a valóságban sokkal többen vannak”.

Kreminna volt az első város, ahol utcai harcok törtek ki az oroszok új offenzívájában – és ha igaz a hír, ez lenne az első város, amelyet a frissen indított hadműveletben sikeresen el is foglaltak a csapataikkal.

Dánia 25 százalékkal növeli a gáztermelését az Északi-tengeren, hogy megszüntesse függőségét az orosz energiahordozóktól, írja az MTI. A dán kormányfő azt reméli, országa akár már jövőre felhagy az orosz földgáz vásárlásával.

„Meggyőződésünk, hogy jobb gázt termelni az Északi-tengeren, mint vásárolni Vlagyimir Putyintól” – mondta Mette Frederiksen. A dán kormány keddi sajtótájékoztatóján azt is elmondták, hogy 2030-ig jelentősen növelik a szél- és naperőművek energiatermelését, hogy addigra teljesen kivezessék a földgázt az energiamixből.

Lö Jü-cseng szerint Kína továbbra is erősíteni fogja stratégiai kooperációját Oroszországgal, „függetlenül a nemzetközi környezet változásaitól”, idézi a kínai külügyminiszter-helyettest a CNN.

Lö Jü-cseng a kínai külügyminisztérium közleményében azt mondta, a két partnerország együttműködésének célja többek között közös érdekeik védelme, valamint egy új típusú nemzetközi rendszer kiépítése.

Lö a két ország közötti kétoldalú együttműködés „rugalmasságának” bizonyítékaként hozta fel a két ország közötti kereskedelem közel 30%-os növekedését 2022 első negyedévében, amely így elérte a 38,2 milliárd dollárt (kb. 13 ezer milliárd forintot).

„Segítsenek befejezni a háborút – mert önöket is védjük attól a gonosztól, amely az országunkra tört!” – mondta a Válasz Online-nak adott interjújában a világhírű ökölvívó, Volodimir Klicsko. A bokszoló – akinek a bátyja, Vitalij Klicsko ma Kijev polgármestere – nem akart politikus lenni, de azt mondja, „mindig is” aktivista volt, és belátja, hogy a háború kitörése óta nagyon is politikai szerepet visz.

A lap arról írt, hogy az ökölvívó már régóta szeretett volna magyar újságíróval beszélni. „Nem szeretnék mélyen belefolyni a politizálásba, de azt tapasztalom, hogy Magyarországot úgyszólván lojalitás köti Oroszországhoz” – mondta Klicsko, aki az interjút egyfajta fórumként használta ahhoz, hogy támogatást nyerjen Ukrajna ügyének: „Álljanak a mi oldalunkra, és mi is az önökére fogunk!”

Az interjúról bővebben itt írtunk, teljes egészében pedig itt olvashatja.