„Itt lakik egy áruló” feliratú matricák, egy magyarországnyi elaknásított terület, megsegített ukrán állatkertek

Concert For Ukraine néven tartanak segélykoncertet március 29-én az angliai Birminghamben, ahol többek között fellép Ed Sheeran, Snow Patrol, Emeli Sandé, Gregory Porter és Camila Cabello is, írja a BBC. Az esemény élőben közvetíti a brit ITV és STV is.

A koncertből befolyó bevétel egy olyan szervezetnek megy, amely étellel, vízzel, szállással és orvosi ellátással igyekszik segíteni a háború sújtotta Ukrajnát és a szomszédos országokat. Az eseményt közvetítő ITV azt is bejelentette, hogy a reklámokból és hirdetésekből származó bevétel teljes egészét is felajánlják az ukrajnai rászorulóknak. Ez nagyjából 3 millió font, vagyis közel másfél milliárd forint.

Közben a legnagyobb orosz médiavállalat, a Russian Media Group bejelentette, hogy nem játszanak a rádiók és zenecsatornák olyan előadókat, akik kritizálni merték az ukrajnai orosz megszállást, vagy magát az orosz kormányt a háború miatt. A letiltott zenészek között számos ukrán előadó, illetve három orosz produkció is van. Utóbbiba tartozik az Oroszországban nagyon népszerűnek számító Aquarium zenekar, amelynek frontembere korábban őrültségnek hívta az orosz katonai agressziót az Instagramon.

A másik ilyen az ukrán Beton hardcore punk zenekar, akik hivatalosan is engedélyt kaptak a legendás Clashtől, hogy feldolgozzák a London Calling című számot, ami így a Kyiv Calling dalcímet kapta.

A dalt és a klipet múlt héten rögzítették Lvivben, a videóban látható háborús felvételeket pedig a zenekartagok rokonai és ismerősei vették fel országszerte. A tagok közül ketten egyébként beálltak a hadseregbe is, az énekes pedig orvosként segíti az ukrán sebesülteket.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Kínának fontos szerepet kell játszania az orosz–ukrán háború megoldásában. Kuleba a Twitter-oldalán azt írta: „Az ukrán–kínai kapcsolatok évtizedek óta a kölcsönös tiszteleten, megértésen és előnyökön alapulnak. Osztjuk Peking álláspontját, miszerint politikai megoldást kell találni az Ukrajna elleni háborúra, és felszólítjuk Kínát, mint globális nagyhatalmat, hogy játsszon fontos szerepet ebben az erőfeszítésben.”

Múlt szombaton Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója sürgette Kínát, hogy csatlakozzon a Nyugathoz az „orosz barbarizmus” elítélésében. Mindez azt követően történt, hogy Joe Biden amerikai elnök pénteken kétórás videóhívás keretében beszélt Hszi Csin-ping kínai vezetővel. Biden kifejtette, hogy „következményei lesznek annak, ha Kína anyagi támogatást nyújt Oroszországnak, miközben az brutális támadásokat folytat ukrán városok és civilek ellen” – írta a Fehér Ház közleménye.

Vasárnap Kína washingtoni nagykövete, Csin Kang azt mondta, hogy országa semmilyen fegyvert nem küld Oroszországnak, ugyanakkor nem zárta ki véglegesen annak a lehetőségét, hogy Peking a jövőben mégis fegyverekkel segíti Oroszországot.

(Guardian)

A német gazdasági miniszter a Közel-Keleten tárgyal, hogy alternatívát találjanak Németország orosz gáz- és olajfüggéségére. Katar után Robert Habeck most az Egyesült Arab Emírségekkel is hosszú távú megoldást kötött, ráadásul megújuló, zöld energiáról. Részletek itt.

A magyarországi Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál március 21. és 31. között 6 ukrán dokumentumfilmet tesz közzé az előző évekből, amelyeket online lehet megtekintetni. A tíznapos kölcsönzés alatt befolyt teljes összeget az Ukrajnában maradt dokumentumfilmesek munkájának támogatására fordítják. A kölcsönzés részleteiről a fesztivál honlapján lehet többet megtudni.

„A filmválogatás célja, hogy a nézők jobban megértsék a kortárs Ukrajnát, az elmúlt évek társadalmi megmozdulásait, valamint az ukrán–orosz kapcsolat dinamikáját. A Verzió hisz benne, hogy a most forgatott anyagok meghatározó képsorai lesznek a közeljövőnek, és hiteles információforrásai az utókornak” – áll a fesztivál közleményében.

A kikölcsönözhető filmek:

• A 8-as akna (2010) egy túlélési recept a „posztindusztriális” Ukrajnában.
• Az Ukrán seriffekben (2015) egy távoli ukrán faluba érkezünk, ahol nincs rendőrség, így két férfira bízzák a község biztonságát.
• A Föld oly kék, mint egy narancs (2020) a Donyec-medencében játszódik, ahol egy anya és négy gyereke filmforgatásba fog, hogy a háború mindennapi valóságáról eltereljék a figyelmüket.
• Az Euromaidan. Nyers vágás (2014) című filmben fiatal ukrán filmesek mutatják be, hogy milyennek látták ők a 2013-2014-as kijevi eseményeket.
• Az Örökké esni fog (2020) a háború és béke körforgását mutatja be egy, a szíriai háború elől Ukrajnába menekült család révén.
• A Semmi sem mutatja (2017) egy nőről szól, aki miután visszatér a háborúból, ahol őrnagyként szolgált, pszichológushoz jár Kijevben, küzdve a poszttraumásstressz-szindrómával.

• A megszállás ellen tüntető emberekbe lőttek az oroszok által hetek óta megszállva tartott Herszonban. A békeidőben közel 300 ezres város elfoglalása volt az oroszok első és eddig utolsó nagyobb hadisikere. Az más kérdés, hogy a megszállás óta folyamatosak a tüntetések.
• A kelet-ukrajnai Harkivot ért légicsapásokban életét vesztette a 96 éves Borisz Romancsenko, aki tizenéves korában több náci koncentrációs tábort is túlélt.
• A lerombolt pláza miatt erős a légszennyezettség Kijevben, Klicsko arra kérte az embereket, tartsák zárva az ablakokat. A vasárnap éjszakai támadásban nyolc ember vesztette életét.
• A háború 26. napján is tárgyalnak egymással a háborúzó felek. Eredményről nem tudni.
• Oroszország közel van ahhoz, hogy megszakítsa a diplomáciai kapcsolatát az Egyesült Államokkal.
• Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn „súlyos háborús bűncselekménynek” nevezte az ukrajnai Mariupol város elleni orosz támadást. Az ukránok szerint még 300 ezren vannak a városban.
• Több orosz városban is korlátozzák a boltot, hogy fejenként mennyit lehet venni. Oroszország keleti részén, a Primorszk régióban vásárlóként csak 2 kiló cukor, liszt, rizs, hajdina, só és tészta kapható, valamint 2 liter étolaj, illetve három üveg bébiétel.
• A magyar kormánynak az orosz kőolaj és földgáz EU-s szankcionálása a vörös vonal. Szijjártó Péter beszélt erről hétfői sajtótájékoztatóján. Az EU-ban vannak olyan hangok, hogy bojkottálni kellene az orosz energiahordozókat, viszont ezek nélkül fenntarthatatlan lenne Európa energiaellátása.
• Déli összefoglalónkat itt érheti el.

Egy moszkvai bíróság betiltotta a Facebook és az Instagram anyacégét, a Metát, mondván: egy „szélsőséges szervezet”.

A moszkvai Tverszkoj területi bíróság jóváhagyta azt a keresetet, amit az orosz állami ügyészség adott be azzal a szándékkal, hogy a Meta minden aktivitását betiltsák az orosz területen.

Az ügyészség korábban azzal érvelt, hogy a közösségi oldalakon szélsőséges anyagok jelentek meg, amik orosz állampolgárokkal szembeni erőszakra buzdítottak, olyan katonák ellen is, akik Ukrajnában állomásoznak.

A bíróság közleménye szerint a tiltás nem vonatkozik a WhatsApp üzenetküldő-appra, mivel az „nem alkalmas közvéleménynek szánt információ terjesztésére”.

A Meta még korábban több időt kért, hogy felállíthassa a jogi helyzetét, valamint a cég megkérdőjelezte a bíróság felhatalmazását, hogy az országos tiltást elrendelje.

(Guardian)

Ma bekérették az amerikai nagykövetet Moszkvában, és tudatták vele, hogy az Egyesült Államok és Oroszország annak a határán vannak, hogy megszakítsák a diplomáciai kapcsolatukat – írja a Reuters.

Az oroszok szerint a megromlott viszony oka Joe Biden amerikai elnök kijelentése, amiben Vlagyimir Putyint „háborús bűnös”-nek nevezte.

A Kreml már akkor kikelt az amerikai elnök megszólalásai ellen, a Kreml-szóvivő Dmitrij Peszkov már akkor is agresszívnak nevezte Biden mondanivalóját, ingerlékenynek és feledékenynek nevezte az elnököt.

(Sky)

Több helyről is érkeznek olyan hírek, hogy bizonyos alapvető élelmiszereknél korlátozzák a boltot, hogy fejenként mennyit lehet venni.

Oroszország keleti részén, a Primorszk régióban vásárlóként csak 2 kiló cukor, liszt, rizs, hajdina, só és tészta kapható, valamint 2 liter étolaj, illetve három üveg bébiétel.

Ugyanazon a területen, Habarovszk városában már van olyan bolt, ahol a cukor elfogyott a polcokról.

A szentpétervári Vkuster-bolthálózat szintén korlátozza a fejenként vásárolható cukor mennyiségét 2 kilóban, illetve Moszkvában is vannak hírek arról, hogy szabályozni próbálják a cukorvásárlást.

Viktor Jevtuhov kereskedelmi miniszterhelyettes elmondta korábban, hogy nincsen semmi probléma a cukorral, Oroszország elég cukrot állít elő magának, és az export be lett tiltva.

A cukor ára egy hét alatt 13 százalékkal nőtt Oroszországban. A Kreml pár napja arra kérte az embereket, hogy ne kezdjenek pánikvásárlásba.

(BBC)

A kelet-ukrajnai Harkivot ért légicsapásokban életét vesztette a 96 éves Borisz Romancsenko, aki tizenéves korában több náci koncentrációs tábort is túlélt.

Egy zsidó emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány twitter-bejegyzése szerint Romancsenko saját lakásában vesztette életét, a lakása leégett.

A zsidó származású férfi több koncentrációs tábort, így Buchenwaldot, Mittelbau-Dorát és Bergen-Belsent is megjárta. A sors iróniája, hogy az oroszok az Ukrajna elleni háborút az ország nácitlanításával indokolták, jegyezte meg a Sky.

Ezt jelentette Mikolajivból két kollégánk, Nyilas Gergely és Huszti István. Az Ukrajna déli részén fekvő Miklajivot a háború kezdete óta lövik az orosz csapatok, bevenni eddig nem tudták. Most egy lakóövezetet ért a támadás.

Huszonnégy raklapnyi, több tízmillió forint értékű egészségügyi segélyszállítmányt indított útjára a kormány az Európai Unió segítségnyújtási mechanizmusa keretében hétfőn Budapestről Ukrajnába, az ukrán egészségügyi minisztérium részére.

A kétkamionnyi szállítmány kifejezetten a sebészeti ellátást segíti, tehát sebesültek ellátását segítő eszközöket, sebészeti fúrókat, ollókat, érfogókat, illetve fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszereket tartalmaz.

Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára elmondta: a szállítmányt, amellyel Magyarország a békét kívánja szolgálni, hétfő este veszik át az ukrán tárca meghatalmazottjai Záhonyban és viszik tovább Ukrajna belső területeire.

Mariupol elfoglalása Putyinnak személyes ügye. Ezt mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a francia Liberationnak, aki a kijelentését azzal indokolja, hogy az Azovi-tenger partján fekvő várost 2014-ban végül nem sikerült elfoglalnia, és nem jöhetett létre a szárazföldi összeköttetés Oroszország és a Krím között.

A politikus szerint azok az erőfeszítések is hiábavalóak voltak eddig, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak a mariupoliaknak.

Verescsuk szerint még 300 ezer ember tartózkodik az ostromlott, békeidőben 430 ezres városban áram, élelem és víz nélkül. (BBC)

Munkatársunk Huszti István fotós kollégánkkal együtt járt Mikolajivban, abban az ukrán városban, amelyet pénteken ért véres rakétatámadás és ahol lassan már nincs elég koporsó eltemetni a halottakat. Hétfőn a több mint száz halott katona egyikének temetésén is részt vettek a Telex tudósítói.

Nyilas Gergelyt hétfő este 19:30-kor Munk Veronika, a Telex alapító főszerkesztője fogja kérdezni a Telex Facebook-oldalán.

Korábban több hasonló élő bejelentkezést is közvetítettünk Ukrajnából:

• Nyilas Gergelyt legutóbb a moldáv határról, egy menekülttábor mellől kapcsoltuk
• korábban ő mesélt arról is, hogy hogyan jutottak el Huszti István fotósunkkal együtt Kijevbe, és milyen volt akkor a helyzet ott a háború elején,
• Nyilas Gergely és Földes András itt jelentkezett be azután, hogy sikerült elhagyniuk az ostromlott Kijevet,
• Mizsur Andrást korábban egyszer kapcsoltuk, amikor Bődey Jánossal együtt a háború első hetében is tudósított Lvivből a menekültválságról
• másodszor pedig akkor jelentkezett be, amikor szintén a nyugat-ukrajnai Lvivben dolgoztak és a várostól 50 kilométerre súlyos rakétatalálat ért egy katonai bázist.

A Telex helyszíni tudósításait pedig itt lehet elérni >>>

Az orosz állami Pervij Kanal (magyarul „Első csatorna”) nevű csatorna elnöke, Kiril Klejmenov szerint a tévé transzparenssel tüntető alkalmazottja, Marina Ovszjannyikova „árulást” követett el.

Ovszjannyikova március 14-én egy élő hírműsorban tűnt fel a műsorvezető mögött, és egy több nyelvű, háborúellenes és propagandaellenes transzparenst tartott fel.

Ovszjannyikovát őrizetbe vették és harmincezer rubel bírság (kevesebb mint 100 ezer forint) megfizetésére kötelezték.

Klejmenov azt mondta a saját csatornáján, hogy

„más dolog egy érzelmi kirohanás, és megint más dolog az árulás.”

A tévéelnök szerint Ovszjannyikova az akciója előtt beszélt a brit nagykövetséggel, és aznap az ügyvédjével ment be a munkahelyére, szerinte tehát ez egy előre eltervezett esemény volt.

Klejmenov 2018-ban – még műsorvezetőként – szintén emlegette már a csatornán az árulást, akkor azt mondta, hogy az árulók

„tudatában vannak azzal, hogy ritkán élnek hosszú és békés életet”.

Akkor feltehetőleg arra az esetre utalt, amikor Szergej Szkripalt és lányát a Novicsok-idegméreggel akarták meggyilkolni Angliában.

(BBC)

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve „súlyos háborús bűncselekménynek” nevezte az ukrajnai Mariupol város elleni orosz támadást.

„Ami most Mariupolban történik, az súlyos háborús bűncselekmény. Az oroszok mindent lerombolnak, lebombáznak és válogatás nélkül mindenkit megölnek.”

Annalena Baerbock német külügyminiszter is határozottan elítélte az ukrajnai civilek elleni támadásokat. „A törvény feladata hogy megítélje, ezek a támadások minek minősülnek, de számomra egyértelmű hogy ezek háborús bűncselekmények”. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint „elkerülhetetlen, hogy beszélni kezdjünk az energiaágazatról, legfőként a kőolajról, mert ez az orosz költségvetés legfontosabb forrása. Az kőolaj ráadásul elég könnyen pótolható”.

Borrell az MTI híradása szerint elmondta, hogy a külügyminiszterek hétfői tanácskozásukon megvitatják az Ukrajnának nyújtandó további támogatást, valamint azt, hogy a már bevezetett gazdasági büntetőintézkedések sorát kiegészítsék-e az orosz energiaágazatot célzó újabb szankciókkal.

A háború 26. napján is tárgyalnak egymással a háborúzó felek. Szinte az első napokban találkoztak egymással, kezdetben személyesen, az utóbbi időben online. A legmagasabb szintű tárgyalás eddig az orosz és az ukrán külügyminiszter között zajlott Törökországban.

A felek 90 percig tárgyaltak, majd különböző munkacsoportokban folytatják a megbeszéléseket. Érzékelhető eredmény egyelőre nincs, a felek az elmúlt hetekben kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy nem veszik komolyan a megbeszéléseket, nem akarnak érdemben előrelépni. (Sky)

Szijjártó Péter beszélt erről hétfői sajtótájékoztatóján. Az EU-ban vannak olyan hangok, hogy bojkottálni kellene az orosz energiahordozókat, viszont ezek nélkül fenntarthatatlan lenne Európa energiaellátása. A magyar külügyminiszter erről most ezt mondta: „Racionálisan: ez nemhogy holnapra, nemhogy jövő hétre, de a következő 1-2 évben sem reális.” A cikkünket itt olvashatja el.

„Az orosz állam felel azokért a szélhámos telefonhívásokért, amiket brit miniszterek kaptak a múlt héten”

– jelentette be a brit miniszterelnök szóvivője hétfőn.

Múlt héten Ben Wallace védelmi minisztert és Priti Patel belügyminisztert is keresték állítólagos hivatalos ügyekben, de hamar kiderült, hogy a vonal másik végén nem az volt, akinek az illető kiadta magát. Wallace-t például egy olyan férfi kereste meg, aki az ukrán miniszterelnöknek adta ki magát, de a miniszter bontotta a vonalat pár perc után.

A szóvivő szerint ez az eljárás az orosz információszerzés gyakori módszere, a dezinformálás pedig egyenesen a Kreml taktikája, amivel megpróbálják elterelni a figyelmet az ukrajnai illegális tevékenységükről, és az emberi jogok megsértéséről, ami ott zajlik.

Wallace korábban is azt nyilatkozta, hogy Oroszország állhat az eset mögött, de eddig ez nem volt hivatalosan megerősítve. Az értesülések szerint Nadine Dorries oktatási minisztert is megpróbálták felhívni, de vele nem sikerült kapcsolatot teremtenie a szélhámosoknak.

(Sky)

Szombaton bejárta a világsajtót – mi is megírtuk –, hogy Oroszország hiperszonikus rakéta bevetéséről számolt be az orosz-ukrán háborúban. A célpont egy nyugat-ukrajnai, a magyar határtól alig 150 km-re található földalatti fegyverraktár volt. Mivel az oroszok által használt Kh–47M2 Kindzsal hiperszonikus rakéta meglehetősen modern fegyver, használatát értelemszerűen nagy figyelem kísérte. Ám a legtöbb nyugati beszámoló hozzátette, független forrásból nem tudták megerősíteni az orosz védelmi minisztérium közlését a rakétáról. Koroknai Gergely írt a Kindzsalt övező kételyekről.

Villáminterjúban kérdezte a parlamentben Németh Zsoltot, a parlament külügyi bizottságának elnökét Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke arról, hogy pontosan milyen álláspontot képviselt akkor, amikor csütörtök este azt posztolta a Facebook-oldalára, hogy

Ruszkik haza! Legyen béke!

„A béke nem képzelhető el másképpen, csak akkor, ha Oroszország véget vet a katonai agressziónak, és ha Ukrajna visszanyeri a teljes területi integritását és szuverenitását. Az álláspontom nemhogy a Fidesz-kormány álláspontja, hanem a magyar országgyűlés egységes álláspontja” – mondta Németh Zsolt. A parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, ez nemhogy a Fidesz-kormány álláspontja, hanem a magyar országgyűlés egységes álláspontja. További részleteket itt.

Az adatot kellő óvatossággal kell kezelni, mivel ukrán források állítják ezt. Tovább árnyalja a képet, hogy az ukránok szerint 15 ezer orosz katona halt meg, ugyanakkor a veszteséglistába a sebesülteket, hadifoglyokat, dezertáltakat is bele szokták számolni. Az ukrán külügyminisztérium felsorolásában azonban ilyen megkülönböztetésnek nincs nyoma. (Sky)

Mi is megírtuk, hogy a 7 éves Amelia Aniszovics egy kijevi óvóhelyen adta elő a Jégvarázs című film betétdalát ukrán nyelven. A dal a háborús helyzetben különösen szívszórító, mert az elzártságról, a szabadságról, a büszkeségről szól.

És most, két héttel később ugyanez a kislány már a dugig telt, 13 800 férőhelyes lengyelországi Łódź Atlas Arenájában énekelte az ukrán himnuszt.

Amelia hat napot töltött az óvóhelyen, majd Lengyelországba menekült a családjával. A segélykoncerten Ukrajna és Lengyelország leghíresebb előadói léptek fel. Korábban számos világhírű előadó lépett fel az Atlasban, így Lenny Kravitz, Kylie Minogue vagy Shakira. (Sky)

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko bejelentette, hogy a Retroville nevű bevásárlóközpont bombázása miatt komoly légszennyezettség alakult ki az ukrán fővárosban.

Klicsko beszámolója szerint a bombázás után kialakult tűzben leégett a pláza, hat lakóház megsérült, ebből pedig három lakhatatlanná vált. Két iskola és két óvoda is megrongálódott a támadásban, aminek a jelenlegi helyzet szerint nyolc halálos áldozata van.

Klicsko arra kérte a kijevieket, hogy ne nyissák ki az ablakokat, és vegyenek fel akár egy FFP2-maszkot is. A városban ma este 8-tól kijárási tilalom lép érvénybe.

A polgámester arra is kérte a helyieket, hogy ne posztoljanak a közösségi oldalakra képeket katonai ellenőrzőpontokról, konvojokról, vagy különböző stratégiai létesítmények védelméről, méghozzá azért ne, hogy ne segítsék ezzel az ellenséget.

(CNN)

Hétfő hajnalban a helyi hatóságok szerint rakétatámadás érte Odessza külvárosát.

Ez az első ilyen támadás a kikötőváros ellen.

Tudósítóink pár napja azt írták, hogy ugyan lövéseket lehetett hallani a városban, de úgy tűnt, mintha az orosz hadsereg elkerülte volna Odesszát.

Az odesszai önkormányzat szerint nem halt meg senki a támadásban, ami a polgármester szerint lakóházakat ért.

(The Guardian)

• Már nyolc halottja van a kijevi bevásárlóközpont éjjeli bombázásának. Félő, még többen rekedtek a romok alatt.
• Megint kijárási tilalmat vezetnek be az ukrán fővárosában, Kijevben ma este 8 órától szerda reggel 7 óráig tilos lesz az utcára menni.
• Orosz légicsapás nyomán ammóniaszivárgás volt az északkelet-ukrajnai Szumi vegyiüzemében, egy ember sérült meg, miután megsérült egy 50 tonnás mérgesgáztartály.
• A brit védelmi minisztérium szerint még mindig Kijev az oroszok első számú célpontja, az agglomerációval együtt békeidőben 3,5 milliós főváros körbekerítéséért mindent megtesznek.
• A Kreml állásfoglalása szerint a két szembenálló ország elnökének Vlagyimir Putyinnak és Volodomir Zelenszkijnek a találkozója nincs napirenden, az oroszok keveslik Kijev konstruktivitását a tárgyalásokon.
• Szlovénia meglepő módon visszaküldi Kijevbe azokat a diplomatáit, akik önként jelentkeznek a feladatra. Janez Janša miniszterelnök reméli, hogy az Európai Unió is így fog tenni.
• Több mint 3 dollárral drágult a kőolaj hétfő kora reggel, miután értesülések szerint az Európai Unió azt fontolgatja, hogy csatlakozik az Egyesült Államok által bevezetett orosz olajembargóhoz.
• A Nyugati és a Keleti pályaudvar helyett hétfőtől a BOK Sportcsarnokba érkeznek az ukrajnai menekültek.

Kijev Podilszkij kerületében éjjel rakétatalálat érte a Retroville nevű bevásárlóközpontot, a körülötte álló lakóépületek is megsérültek. Az áldozatok száma egyre nő, az ukrán főügyész szerint már nyolcan haltak meg a támadásban. Az ügyész szerint ez a szám sem végleges.

(CNN)

A BBC tudósítója szerint megint kijárási tilalmat vezetnek be az ukrán fővárosában, Kijevben ma este 8 órától szerda reggel 7 óráig tilos lesz az utcára menni.

A tudósító szerint aki ebben az időben utcán tartózkodik, és nem egy óvóhely felé tart, vagy nincs különleges kijárási engedélye, azt ellenségnek veszik majd.

A hírt az angol nyelvű ukrán lap, a Kyiv Independent is megerősítette, Vitalij Klicsko polgármesterre hivatkozva:

A brit védelmi minisztérium elemzése szerint az orosz hadsereg első számú célpontja Kijev, és a következő hetekben mindent meg fognak tenni, hogy körbevegyék a várost.

A Kreml közleményéből a Sky közölte a legfontosabb állításokat:

• Az oroszok keveslik az ukránok konstruktivitását, szerintük a Kijevre befolyással rendelkező országoknak kellene jobban ösztökélni szövetségesüket.
• Moszkva szeretne jobban haladni a tárgyalásokon.
• A két szembenálló ország elnöke mostanában nem tárgyal egymással.
• Hazugság, hogy Moszkva nem engedi a civilek evakuálását, ellenkezőleg, ezt az ukrán „nacionalisták” akadályozzák.
• Egy olajembargó Európát sújtaná, az USA semmit sem veszítene.

Az adomány a Flexport és az Airbnb cégeken keresztül megy Lengyelországba és Romániába. Kutcher mindkét cégben befektető. Vasárnap Volodimir Zelenszkij elnökkel beszélgettek, erről Zelenszkij maga posztolt. Cikkünket erről itt lehet elolvasni.