Szijjártó: A következő egy-két évben sem reális, hogy az Oroszországból származó energiahordozókat nagymértékben vissza lehetne szorítani

„Új dimenzióba léptünk a háborús kockázat tekintetében” – kezdte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az EU-s tagországok külügyminisztereinek tanácsülése után Brüsszelből közvetített Facebook-videójában. Arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint most még keményebben kell fellépni azért, hogy „Magyarország nemzeti érdekeit garantáljuk”, ideértve a békét és biztonságot is.

Hétfőn ismét nagy hangsúllyal merült fel a kérdés, hogy az Oroszországból származó energiaszállításokat szankcionálni kellene, „tagországok egy jól meghatározható köre képviseli hangosan, aktívan, kezdeményező módon ezt az álláspontot”. Más tagországok támogatják ezt, de vannak ezt ellenzők is, köztük Magyarország.

„Arra kértem a miniszter kollégákat, hogy az európai egység fenntartása érdekében a jövőben se tegyenek olyan javaslatokat, amelyek nyomán az Oroszországból Európába irányuló energiaszállításokat korlátozni vagy leállítani kellene, mert egy ilyen döntés mellett európai egység egészen biztosan nem fog tudni kialakulni” – mondta Szijjártó azzal, hogy vannak olyan országok, amik rá vannak utalva az orosz energiahordozókra, „és ezt nem jókedvünkben tesszük”, ráadásul az energiaellátás nem filozófiai vagy ideológiai, hanem fizikai és matematikai kérdés.

A földgáz és kőolaj szállításához is két-két dolog kell, forrás és szállítási útvonal, magyarázta Szijjártó, hangsúlyozva: hogyha ebből a kettőből csak az egyik hiányzik, már gyakorlatilag nem lehet beszélni az energiaellátás biztonságáról.

„Racionálisan: ez nemhogy holnapra, nemhogy jövő hétre, de a következő egy-két évben sem reális, hogy az Oroszországból származó energiahordozókat nagymértékben vissza lehetne szorítani. És egyszerű, hogy miért: mert az infrastrukturális beruházások és új gáz- vagy kőolajforrások kitermelése az évekbe kerül. Ezért arra kértem a kollégákat, hogy ne okozzunk nagyobb kárt magunknak, mint annak, akit szankcionálni akarunk, pláne ne kockáztassuk EU-tagországok energiaellátásának biztonságát.”

A külügyminiszter azt mondta, hétfőn váratlan szereplők is támogatták őket, de azt kérdésre sem árulta el, kik voltak ezek. Szijjártó arra hivatkozott, hogy amíg nem termelnek ki új gázforrásokat a környéken, addig nem lehet újabb források bevonásáról, behozataláról beszélni, márpedig szerinte ezen a téren sem az amerikai, sem a nyugat-európai cégek nem jeleskedtek az elmúlt időszakban. Márpedig amíg ez nem változik, addig ez a szankció Magyarország számára nem támogatható, vörös vonal marad. Szijjártó ugyanakkor javasolta, hogy felmerülő szankcionálás során ne csak az EU-tagállamok kerüljenek a kivételek közé, hanem a tagjelölt Szerbia is. Szijjártó egyébként nemrég járt a háborúban semleges Szerbiában.

A fizikai biztonság kérdéséről azt mondta, hogy „látszik, hogy új dimenzióba léptünk, mert egyre erőteljesebbek azok javaslatok, amelyek egy repülésmentes övezet létrehozásáról szólnak Ukrajna fölött. És megint más tagországok egyre erősebben javasolják, hogy legyen szárazföldi misszió, békefenntartásnak nevezik, amely szintén az elkövetkező időszakban jelenjen meg Ukrajnában. Világosan kell beszélni: ez egy új háborús kockázat. A repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása az légi háborút jelent. Világosan és őszintén kell beszélni, mint ahogyan egy békefenntartónak nevezett szárazföldi alakulatok beküldése” magában hordozza a szárazföldi háború kockázatát. Magyarország ragaszkodik a NATO közös álláspontjához, és ellenezni fogják a repülésmentes övezetekre és a békefenntartó szárazföldi misszióra vonatkozó javaslatokat.

Beszélt arról is, hogy a főképviselő javasolta az európai békekeret költségkeretének megduplázását. A békekeretet néhány hete aktiválták, ennek értelmében az EU szállíthat fegyvereket Ukrajnába. Magyarország elzárkózott attól, hogy fegyvereket küldjön, és attól is, hogy fegyverszállítmányokat engedjen át a területén, amit azzal indokolnak, hogy a béke fenntartása a cél, márpedig a fegyverszállítmány „megsemmisíthető célpontnak minősülhet”. A békekeret költségkeretének duplázását nem blokkolják, de kérték, hogy írjanak bele a javaslatba egy mondatot, ami „megerősíti Magyarország jogát ara nézvést, hogy ne engedjen halált okozó fegyvereket vinni a területén keresztül Ukrajna területére”.

A külügyi tanácsülésen elismerték a lengyel és magyar erőfeszítéseket a menekültkezelést illetően, amiről Szijjártó azt mondta, hogy egy „kicsit furcsa, tekintettel arra, hogy Lengyel- és Magyarország két olyan ország, amitől az EU-s forrásokat visszatartják”, ezt meg is jegyezte helyben. Magyarországra egyébként eddig kb. félmillióan léptek be közvetlenül vagy közvetve Ukrajna területéről menekülve.

Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nemcsak a földgáz-, hanem a kőolajszállítás szankcionálása is vörös vonal lenne az ország számára. Ahhoz, hogy más forrással lehessen azt pótolni, meg kellene nevezni, hogy honnan és milyen útvonalon lehet azt, ráadásul a kőolaj esetében a feldolgozás forrásspecifikus, magyarázta. Szerinte a finomítási technológia átalakítása 2-4 évet venne igénybe.

„Lehet és kell is gondolkodni egy diverzifikáltabb energiaforrás-struktúrán, de ez nem fog menni holnapra” – fűzte hozzá.