Újabb kőolaj-drágulásra kellett ébrednünk, és ezért nem csak Putyin a hibás

Több mint 3 dollárral drágult a kőolaj hétfő kora reggel, miután értesülések szerint az Európai Unió azt fontolgatja, hogy csatlakozik az Egyesült Államok által bevezetett orosz olajembargóhoz.

Magyar idő szerin fél hétkor az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 3,47 dollár (3,22 százalék) emelkedéssel 111,40 dolláron állt. Az ár alakulásának az sem tett túl jót, hogy jemeni siíta húszi felkelők a hétvégén megint szaúdi olajlétesítményeket támadtak, köztük a szaúdi Aramco olajcég dzsizáni létesítményét. És bár ez a támadás semmiképpen nem számít rendkívülinek, az ukrajnai eseményekkel együtt felerősítette a biztonságos olajellátással kapcsolatos aggodalmakat.

Az EU külügyminiszterei a tervek szerint hétfőn egyeztetnek az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagjáról. A Reuters hírügynökség információi szerint ez „sok új nevet” tartalmaz, ráadásul Brüsszelben az orosz olajembargóról is tárgyalnak.

A hírügynökség értesülései szerint a balti államok, köztük Litvánia is az olajimport betiltását szorgalmazzák. Németország – mely vasárnap kötött Katarral hosszútávú gázszállítási egyezményét – azonban óva int az energiaárak emelkedése miatti elhamarkodott döntésektől. És némi joggal, hiszen ahogy arról részletesen is írtunk, Európa csak nagy áldozatok és elvtelen kompromisszumok árán válhatna le az orosz energiahordozókról.

A Reuters megjegyzi, hogy Németország az orosz olaj legnagyobb vásárlója is az EU-ban. Bulgária is erősen függ az orosz kőolajtól; egyetlen olajfinomítója a LUKOIL-hoz tartozik, és ez több mint 60 százalékban látja el az országot üzemanyaggal.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság március elején jelentett be embargót az orosz kőolajra. Az ezekbe az országokba irányuló szállítások azonban az orosz olaj- és olajtermékexport kevesebb mint 14 százalékát teszik ki. Az USA olajár és az ukrán válság közti kötéltáncát ebben a cikkben mutattuk be.