Rakétacsapás ért egy vörös-tengeri kikötőt, válaszul légitámadást intéztek a legnagyobb jemeni reptér ellen

A jemeni lázadók Szaúd-Arábiát célzó szombati rakétatámadására az Öböl-monarchia légiereje vasárnap fegyverraktárak elleni légicsapással válaszolt.

A karácsonyi hétvégén újból felpörögtek a húszi gerillák elleni légi akciók; az Irán által támogatott, Jemen jelentős részét évek óta ellenőrzésük alatt tartó milícia ellen 24 óra alatt 42 légicsapást hajtottak végre a Szaúd-Arábia által vezetett koalíciós erők. Válaszul a húszik három rakétát lőttek át a határ túloldalán, a Vörös-tenger partján található, fontos olajipari létesítményekkel rendelkező Jizan városára, melyben két ember vesztette életét (arról nem érkeztek hírek, hogy civilek voltak-e). Szaúd-Arábiára a húszik 2015 óta 430 ballisztikus rakétát lőttek ki, és 851 dróntámadást hajtottak végre katonai bázisok és olajipari létesítmények ellen – a rakéták és a drónok zömét egyébként a fejlett légvédelmi rendszer túlnyomórészt megsemmisítette, a támadások összesen 59 áldozatot szedtek.

Az elmúlt három évben nem is történt halálos kimenetelő támadás, ezért a szaúdi vezetés komoly megtorlást helyezett kilátásba. Az egyik célpont a szanaai reptér volt, melyen keresztül szaúdi gyanúk szerint Iránból fejlett drónokat és rakétaindító rendszereket csempésznek be, és ezen az úton érkeznek Libanonból a Hezbollah terrorszervezet húszik kiképzésében és irányításában is részt vevő tagjai is (egyébként valószínűbb, hogy ez a mozgás a műholdakról és repülőkről megfigyelt reptér helyett inkább kisebb kikötőkön vagy az ománi határon keresztül történik). A támadások katonai áldozatairól nincs hír, az AFP hírügynökség szerint három civil vesztette életét.

Most már biztosan felmerült a kérdés: de mi folyik Jemenben?

Jemen évszázadok óta kemény diónak számít a hódítók és országegyesítők számára, a permanens polgárháborúk legújabb fejezete akkor kezdődött, amikor az északi részén lakó, a síitákhoz közel álló zaidi felekezethez tartozó törzsek 2004-ben egyesültek egy szeparatista mozgalomban. A néhai alapítójukról húsziknak nevezett egységfront kibekkelte az ország szunnita többségét képviselő – és az Öböl-országok, valamint az Egyesült Államok támogatását élvező – kormány támadásait, sőt, 2014-ben a fővárost, Szanaát és 2015 elején Áden kikötővárosát is elfoglalta. Az Irán által támogatott milícia sikerei elfogadhatatlanok voltak Szaúd-Arábia és arab szövetségesei számára, ezért az akkor még csak oroszlánkörmeit próbálgató trónörökös, Mohamed bin Szalmán vezetésével az Öböl-államok nagyszabású katonai intervenciós erőt vetettek be, hogy így helyezzék vissza a hatalomba a velük szövetséges kormányt. Döntést azonban csaknem hét évvel és több százezer áldozattal később sem sikerült kicsikarni.

Az alacsony intenzitású, de állandóan izzó konfliktusok miatt a több részre szakadt országot az ENSZ szerint a világ legsúlyosabb humanitárius válsága sújtja, mely egyaránt megnyilvánul a kóros alultápláltságban, az általános szegénységben (a lakosság több mint 80 százaléka szorul segélyre), illetve a rendszeres járványokban. A humanitárius helyzeten jelentősen ront a kikötőket és reptereket sújtó blokád, ami megnehezíti a segélyszállítmányok célba juttatását.