Gulyás Gergely: Nincs jele annak, hogy Orbán Viktor ne lenne elégedett Lázár Jánossal

Talán most először fordult elő olyan, hogy a Telex kérdezhetett először a kormányinfón. Kiderült, hogy Gulyás Gergely nem nézi a TV2-t, csak focimeccseket. Egyébként meg új gazdasági akciótervet jelentett be.

Az mfor a forint árfolyamáról kérdezte Gulyást, aki szerint ennek a kezelése az MNB feladata. Ő reméli, hogy most még tartósan 400 forint alá csökken majd az euró ára.

Gulyás azt ígérte: jövőre nem lesznek megszorítások.

Gulyás szerint a települések többsége támogatja, hogy az iparűzési adó egy részét járási szinten költsék el. Arról viszont nincs még fix döntés, hogy pontosan olyan formában módosítják a hipáról szóló törvényeket, mint ahogy azt Navracsics bejelentette.

Hároméves megállapodást szeretne kötni a kormány a munkaadókkal és munkavállalókkal, folytatta Gulyás Gergely. Jelenleg is folynak a tárgyalások, és ha sikerül megállapodni, akkor határozzák meg a céldátumot, hogy mikorra valósulhat meg az 1000 eurós garantált bérminimum és 1 millió forintos átlagbér.

A kormányinfó elején bejelentett 21 gazdasági intézkedés többszáz miliárd forintba kerülhet, de pontos összeget még nem tudott mondani Gulyás.

A bérlakásépítés, a magántőke bevonása is egy lehetőség lenne a lakhatási válság kezelésére, de a kormány inkább a tulajdoni formát támogatja. Gulyás szerint helyes az a kormányzati stratégia, hogy a fiatalok saját tulajdonú ingatlanhoz jussanak.

„Számháborúba nem mennék bele” – válaszolta Gulyás arra a kérdésre, hogy mekkora most a kórházak tartozása. A miniszter szerint arra a 12,5 milliárdra valóban szükség van, amiről már döntött a kormány.

A 24.hu-s riporter arról kérdezte Gulyást, hogy tett-e Magyarország diplomáciai lépéseket, amiért Szijjártó szerint a RIA orosz hírügynökség kiforgatta a szavait. Gulyás szerint ő hetente érzi, hogy a sajtó elferdíti a szavait, így szerinte Szijjártónak nem kellett többet tennie, mint hogy a nyilvánosságban tisztázta: nem azt mondta, amit a hírügynökség írt.

Az Orbán Áron-ügyről Gulyás azt mondta: a Nemzetbiztonság feladata, hogy vizsgálja, hogy készült a felvétel és hogy került ki a nyilvánosságra. Erről viszont ő szerinte akkor sem tudna tájékoztatást adni, ha tudná a részleteket.

A magyar külkereskedelem háromnegyede a nyugati országokkal történik és csak negyede a keleti partnerekkel. Gulyás Gergely szerint ezért is érinti érzékenyen a magyar gazdaságot a nyugati országok gazdasági gyengülése. Mivel Németország és több nyugati ország gazdaságilag gyengül, fontossá váltak a keleti kapcsolatok. A cél ugyanis a gazdasági növekedés.

Az RTL az állami egyetemek oktatóinak bérrendezéséről kérdezte Gulyást. A miniszter szerint most tervezik a jövő évi költségvetést, abban szerepelhet a felsőoktatási dolgozók fizetésének változtatása.

Gulyás szerint ha egy önkormányzat nem tud fenntartani egy szakrendelőt, akkor adja azt át az államnak. Azt mondta, hogy ma több ezerrel több orvos dolgozik Magyarországon, mint 2010-ben, és csak bizonyos szakterületeken van hiány.

Gulyás szerint a 2010-es évek elején megemelték az orvosi egyetemek keretlétszámát, aminek a hatásait a következő években fogjuk látni. Szerinte ezzel, és az orvosok béremelésével a következő időszakban csökkenni fog az orvoshiány Magyarországon.

A héveket fel kell újítani, vagy újakat venni, mondta Gulyás Gergely. Úgy tudja, hogy tervezési fázisban van a beszerzés, de csak akkor lesz rálátása, ha a kormány elé kerül az előterjesztés. Vitályos Eszter kormányszóvivő állította: a hév-fejlesztéseket nem húzta le Lázár János a kormány beruházási listájáról.

„Nincs jele annak, hogy Orbán Viktor ne lenne elégedett Lázár Jánossal” – válaszolta az RTL kérdésére. A miniszter nem érzi feladatának, hogy minősítse Lázár János Facebook-posztját, „sok ember, sokféle stílus van”.

„Úgy látom, hogy néhány aberrált, belvárosi, libsi gyereknek megártott a túl sok szívás a hétvégén, és ezért aztán hallucinációik vannak a HÉV-vel, meg úgy általában a világgal kapcsolatban. Ilyenkor persze hazudnak is” – írta a Facebookon Lázár János múlt héten a HÉV-ek járatritkításáról megjelent hírekre reagálva.

Nem hozott a kormány olyan döntést, hogy bővítse a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreit. A geszti kormányülésen meghallgatták Lánczi Tamást, a hivatal elnökét, de nincs előterjesztés arról, hogy több jogkört kapjon a hivatal, mondta Gulyás Gergely az RTL kérdésére. „Nem gondolom, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak hatósági jogkörre van szüksége” – tette hozzá.

Az lett volna jó, ha megszabadulunk a szovjet rabigától, reagált Gulyás Somkuti Bálint mondtaira. A Szuverenitásvédelmi Hivatal új biztonságpolitikai elemzője úgy fogalmazott egy hónapja egy podcastban, hogy „milyen jó, hogy '56-ban nem segítettek bennünket, mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok”. Gulyás szerint az egy legitim vita, hogy jól jár-e Ukrajna a nyugati segítséggel, de Magyarországnak az lett volna jó 1956-ban, ha megszabadul a szovjet típusú diktatúrától.

Az RTL riportere arról kérdezte Gulyást, hogy szerinte értéket vagy minőséget képvisel a TV2 műsora, amely Magyar Péter péniszéről szólt. A TV2 még 2022-ben kapott Érték és Minőség Nívódíjat.

Gulyás szerint a díjat még 2022-ben kapták, tehát annak a kiosztását nem befolyásolhatta a Magyar Péter péniszéről szóló adás. Gulyás szerint ő nem tud felelősséget vállalni minden ilyen kiosztott díjért.

Gulyás hozzátette: ő egyetlen kereskedelmi tévének, az RTL-nek sem adna díjat, pedig szerinte az RTL-nek is volt az elmúlt években jó műsora.

Abszurdnak és igazságtalannak tartja Gulyás Gergely, hogy megbírságolják azokat az embereket, akik a köztéri kukákból újrahasznosítható, 50 forintért visszaváltható palackokat vesznek ki. Ha létezik ilyen, és valóban megbírságolnak embereket ezért, akkor módosítani kell a törvényt szerinte.

Valótlanság, hazugság, semmilyen alapja nincs, reagált Gulyás Gergely arra a hírre, hogy két holland párt az orosz fenyegetések miatt ideiglenesen felfüggesztené Magyarország schengeni tagságát. A miniszter szerint Magyarországon lényegesen kevesebb orosz állampolgár vállal munkát, mint Nyugat-Európában, és szigorú szabályok vannak, csak nemzetbiztonsági vizsgálat után kaphat valaki vízumot.

Gulyás szerint nincs realitása, hogy Magyarországot kizárják a schengeni övezetből. Ha valakit ki akarnak zárni, akkor előbb azok az országokat kellene szerint, akik nem védik a külső határokat. Azt is mondta, hogy nagyjából 30 százalékkal kevesebb menekült érkezett a déli határhoz, és mindenkit fel tudtak tartóztatni a magyar rendőrök, határvadászok.

Lengyel Tibor, a HVG újságírója arról kérdezte Gulyást, hogy ha nem is igaz a Telegraph cikke, érkezett-e olyan kérés a kormányhoz, hogy atomfegyvereket hordozó harci gépek jöhessenek Magyarországra. Gulyás szerint nem érkezett hozzájuk ilyen kérés, és erről a kormány nem is döntene erről az Országgyűlés bevonása nélkül.

A HVG arról kérdezte Gulyást, hogy Trump győzelme esetén hogy kezelné a magyar költségvetés, ha az amerikai elnök büntetővámokat vetne ki az európai autókra. Gulyás szerint nem ez számít, hanem az, hogy Trump rövid időn belül lezárná az orosz-ukrán háborút.

A HVG felhozta, hogy Szijjártó egy friss nyilatkozata szerint a jövőben Magyarország a mostaninál jóval több orosz gázt vásárol majd. Gulyás szerint erre elsősorban a lakosságnak, másodsorban a magyar vállalatoknak van szüksége.

Gulyás az Orbán Áron által készített és kiszivárgott hangfelvételről azt mondta: nem érti, mi a baj, mert a miniszterelnök testvére éppen arról beszélt, hogy nem tud semmit elérni az államigazgatásban.

Az RTL-menedzsmentből kiszivárgott hangfelvételről Gulyás azt mondta: szerinte az események nem támasztják alá a hangfelvételen elhangzó állításokat.

Meglepődnék, ha üdvözölné a baloldal a nemzeti konzultációt. Az eddigi eszközökkel fogja támadni, mondta Gulyás Gergely a Hír Tv újságírójának kérdésére.

A versenyképességben növelésében minden tagállamra számít a magyar kormány, szeretnének versenyképességi álláspontot is aláírni. Szavak szintjén szerinte minden tagállam egyetért ezzel a céllal, de az intézkedéseknél már a zöldpolitika vezérelte ideológia számít.

Az Index riportere arról kérdezte Gulyást, hogy igaz-e a Telegraph cikke, amely szerint atomfegyvereket hordozó harci repülők jöhetnek Kecskemétre. Gulyás szerint ebből mindenki mindent cáfolt már.

Gulyás szerint a lakhatás a megyei jogú városokban is egyre nagyobb gond, de messze a legnagyobb Budapesten. Szerinte át kell tekinteni a szabályozást, de „kommunista” szabályozást nem fognak bevezetni, így kizárja például, hogy maximálják a bérleti díjakat.

Gulyás szerint az ingatlanárak és a bérleti díjak az elmúlt 2-3 évben nagyon megugrottak, emiatt jutottak arra, hogy most be kell avatkozni a piacba. Felhozta, hogy bérlakásokat például nemcsak az állam, de magáncégek is építhetnek.

Gulyás azt mondta: a következő években kétmilliárd eurót (800 milliárd forintot) költenének vasúti kocsik beszerzésére. Arról, hogy mikor vehetnek új HÉV-kocsikat, nem akart nyilatkozni.

Amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, elfogadta, hogy az uniós szerződések alapján működünk. Ehhez képest nem kell több hatáskört átadni Brüsszelnek, hanem amit csak lehet, inkább vissza kell vonni, mondta Gulyás Gergely. Téves álláspont szerinte, hogy le kell mondani a szuverenitásunkról. „Nem kevesebb, hanem több szuverenitásra van szükség” – reagált Magyar Péter szavaira, aki szerint a magyar kormánynak le kell mondania bizonyos önrendelkezésről, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, és így megkapja a visszatartott uniós forrásokat.

Magyar Péter szuverenitása és önállósága megszűnt, Brüsszel markában van, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Tisza Párt elnökének mentelmi ügyéről. Annak érdekében, hogy ne lehessen felelősségre vonni a büntetőügyében, Gulyás szerint Magyar Brüsszelhez fordult segítségért, és az ő kegyeiket keresi.

A TV2 riportere arról kérdezte Gulyást, hogy hogy állnak a tárgyalások a Magyarországra kiszabott EU-s büntetésekről. Gulyás azt mondta: Brüsszelben az új bizottság felállása miatt „kormányváltás” van, a tárgyalásokért pedig majd Bóka János EU-ügyi miniszter felel.

Gulyás Gergely elmondta: Magyarország az EU balkáni bővítésének „ügyvédje” az Unióban. Szerintük Szerbiának minél előbb, a többieknek pedig amint lehetséges, be kell lépnie az EU-ba.

Átlátható lesz a nemzeti konzultáció költségvetése, de csak a végén hozzák nyilvánosságra, mondta Gulyás Gergely. Eddig sem mondták meg előre, mennyit költenek rá, most sem fogják.

A legutóbbi, „brüsszeli szanciókról” szóló konzultáció technikai költsége 2,7 milliárd forint volt.

Orbán Viktor október 23-án a Millenárison tart beszédet délelőtt 11 órakor, jelentette be Gulyás Gergely a kormányinfón.

A kormánynak az a válasza, hogy megvédi az ország szuverenitását. A választók döntenek arról, hogy ki képviselje őket, és ki legyen kormányon, mondta Gulyás Gergely az Európai Néppárt Facebook-bejegyzéséről, amely arról szólt, hogy Orbánnak távoznia kell.

Gulyás szerint az Európai Néppárt és az Európai Bizottság bejelentette, hogy új kormányt szeretnének Magyarországon. Azért szép a demokrácia a miniszter szerint, hogy ne Brüsszelből vagy Washingtonból mondják meg, ki kormányozzon Magyarországon, hanem a magyar emberek. „Köszönjük a Néppárt véleményt, de mint illetéktelent, visszautasítjuk.”

Arról is beszélt, hogy az Európai Néppárt azért perelte be az Európai Bizottságot, hogy Magyarország ne kapja meg a pedagógusok béremeléséhez szükséges forrásokat. A miniszter szerint ettől függetlenül meg fognak érkezni a források, de egy jó példa, hogy az Európai Néppárt a magyar pedagógusok ellen dolgozik.

Az országnak és a kormánynak is nyugodt, határozott stratégiára és döntéshozatalra van szüksége, és a közvélemény-kutatásokat távolsággal kell kezelni szerinte, reagált a Závecz múlt héten megjelent kutatására, amely szerint a Fidesz támogatottsága 39 százalékra csökkent a biztos szavazók között, miközben a Tisza 35 százalékra jött fel. Gulyás szerint a választások között politikai célokat és érdekeket szolgálnak a kutatások, júniusban volt egy nagymintás kutatás, az EP-választás. Gulyás azt mondta, a kormányzati oldal is rendel közvélemény-kutatásokat, és nagyon nyugodtak.

Breuer Péter, a Heti TV munkatársa arról kérdezte Gulyást, hogy biztonságban vannak-e a Libanonban szolgáló magyar békefenntartók. Gulyás szerint relatív biztonságban vannak.

Breuer ezután a Sorsok Házáról kérdezett, amiről kiderült, hogy nem fog megnyitni a közeljövőben. Gulyás szerint elsősorban a zsidó szervezetek közötti konfliktusok miatt nem tudott ez megnyitni.

Breuer ezután a Ferihegyre vezető közlekedésről kérdezett. Gulyás szerint vasutat és egy gyorsforgalmi utat is építenének a repülőtérre, de nem tudja, melyik lesz hamarabb kész. A kormány még arról se döntött, hogy az országos vasúthálózat érje el Ferihegyet, vagy külön pályát építsenek oda.

Breuer ezután a 13. havi nyugdíjról kérdezett, amit Gulyás szerint a kormány nem hajlandó eltörölni. Akkor sem szeretnék megszüntetni ezt a juttatást, ha elemző intézetek ezt javasolják.

Breuer rákérdezett, hogy lehetséges lenne-e, hogy a miniszterek egyértelműbben fogalmazzanak a nyilvánosság előtt, és akkor ne kelljen magyarázkodniuk kijelentéseiért. Gulyás azt írta: fel nem foghatja, hogy kik és miért láttak bele antiszemitizmust Lázár János Vitézy Dávidot támadó bejegyzésére.

A tervek szerint 11 kérdés lesz az új nemzeti konzultációban, mondta Gulyás Gergely az Origonak. A konzultáció kérdéseit a héten ismertetik, és november első felében küldik ki a kérdőíveket, amelyeket december 20-ig lehet visszaküldeni.

Felháborítónak tartja Vitályos Eszter, hogy a kormányhivatal engedélyt adott a csobánkai dolomitbánya megnyitására a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén. Azt ígérte a kormányszóvivő, a térség országgyűlési képviselője, hogy minden jogi eszközt megragadnak, hogy megakadályozzák a bánya megnyitását, amit a beruházó a megmaradt kőzet kiteremlése után hulladéklerakásra használna.

Az M1 riportere arról kérdezte Gulyást, hogy mi a véleménye arról, hogy az Európai Néppárt egy Facebook-posztban azt írta: Orbánnak ideje menni.

Gulyás szerint az EPP ebben nem illetékes, mert erről a magyar állampolgárok dönthetnek, és ők legutóbb 2022-ben adtak bizalmat a magyar kormánynak.

„Kormányinfón vagyunk, úgyhogy azt kérem, hogy egy bizonyos színvonalat tartsunk” – válaszolta Gulyás Gergely kollégánknak, aki a TV2 múlt heti riportja után arról kérdezte a minisztert, hogy igazította-e már meg nyilvánosan a péniszét.

A miniszter nem látta a 2022-ben 28 milliárd forintnyi állami támogatással felhizlalt TV2 múlt csütörtöki riportját, amelyben 2,5 percen keresztül foglalkoztak azzal, hogy Magyar Péter a zsebében matatott az Európai Parlament múlt szerdai ülésén. Gulyás azt mondta, nem foglalkozik a kérdéssel. „Megnyugtatom, rám nem tartozik” – tette hozzá.

Gulyás arról is beszélt, hogy minden kereskedelmi csatorna kap állami hirdetéseket, a műsorszerkesztésbe azonban nem akar beleszólni a kormány. A miniszter színvonaltalannak tartja az olyan tudósításokat, mint a TV2 riportja, de ezután is elfogadja a csatorna meghívását, ha interjút kérnek tőle.

Bár színvonaltalannak tartja Gulyás a TV2 riportját, azt a korábbi állítását továbbra is fenntartja, hogy a jobboldali újságírók morális fölényben vannak. Bayer Zsolttal is jókat szokott beszélgetni, és továbbra is bejár majd a jobboldali publicista műsorába, aki egyébként szintén behatóan foglalkozott Magyar Péter péniszével múlt héten.

Gulyás szerint a kormány nem tudná hatósági eszközökkel biztosítani a kereskedelmi csatornák színvonalát, és ő nem is lát különbséget a TV2 és RTL színvonala között. Eddig sem marasztalta el a kereskedelmi csatornák műsorait, és azt ígérte, hogy ezután sem fogja.

Kollégánk más témákban is kérdezett volna még, de Vitályos Eszter belefojtotta a szót, és továbbadta a köztévének a kérdezési lehetőséget.

A Demján Sándor-programmal megerősítenék a hazai kis- és középvállalkozásokat, mondta Gulyás Gergely. A kkv-k megerősödése a bérek növeléséhez is hozzájárul szerinte.

A program részletei:

• tőkefinanszírozási programmal segítenék az új beruházásokat és fejlesztéseket.
• Beruházásélénkítő támogatási program indul a kkv-knak,
• támogatásokkal segítik a cégek digitalizációját,
• a Széchenyi-kártyaprogram beruházástípusú hiteltermékeinél 3,5 százalék lesz az éves kamat,
• újraindítják az Eximbank exportösztönző programját, és
• kifektetési program jön az Eximbank és a Nemzeti Tőkeholding együttműködésében.
• Felgyorsítják a kkv-kat érintő uniós támogatási programok kifizetését,
• és egyszerűsítik a kkv-k adminsztrációját. A legkisebb vállalatok mentesülnek a kötelező könyvvizsgálat alól.

A 21 intézkedés Gulyás Gergely szerint hozzájárul a bérek emelkedéséhez, a gazdaság és a kkv-k megerősödéséhez, a munkahelyek megvédéséhez és hogy a gazdaság növekedése a régióban és az Európai Unióban kiemelkedő legyen.

Az intézkedések többsége már januárban életbe lép.

Még nem hozott döntést a kormány, de tervezik a rövid távú lakáskiadás szigorúbb szabályozását – jelentette be Gulyás Gergely. Hozzátette: „kommunista” gyakorlatokat nem fognak bevezetni.

Emellett:

• 2026 végéig meghosszabbítják az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát;
• 5 százalékos kamatplafont vezetnek be a lakáshitelekre;
• és kollégiumokat építenek majd azokban a városokban, ahol a fiatalokat érintik a lakhatási problémák.

A kormány új gazdaságpolitikai akciótervet dolgoz ki, amely célja, hogy a magyar gazdaság növekedése jövőre 3 és 6 százalék között legyen, folytatta Gulyás Gergely.

Az új gazdaságpolitikai akcióterv három pilléren nyugszik:

• a jövedelmek vásárlóeerejének növekedése,
• a megfizethető lakhatás biztosítása és
• egy új vállalkozói program, amit Demján Sándorról neveztek el.

Az új akcióterv összesen 21 intézkedést tartalmaz.

A kormány kiszámítható, hosszútávó, lehetőleg 3 éves bérmegállapodásokat szeretne kötni a munkaadókkal és munkavállalókkal, hogy jelentősen emelkedhessen a minimálbér és a garantált bérminimum, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Munkáshitel-programot indítanak, és megduplázzák a gyermekek után járó szja-kedvezményt. Ezt első lépésben 2025 júliusában 50 százalékkal emelik, majd második lépésben 2026. január 1-jével.

Budapest súlyos lakhatási gondokkal küzd. Ennek megoldása elsősorban a főváros feladata lenne Gulyás Gergely szerint, a fővárosi vezezetés azonban meg sem kísérelte az elmúlt öt évben.

Egy hatékonyabb növekedést szolgáló gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultációt tart a kormány a következő időszakban – erről döntöttek a keddi kormányülésen. A kormány gazdaságpolitikájának az egyik alapja a munkaalapú társadalom.

Gulyás szerint a gazdasági növekedésre kell koncentrálni, ennek az alapfeltétele pedig a gazdasági semlegesség, amelynek részeként Magyarország nem csatlakozna semmilyen kereskedelmi háborúhoz. A legfontosabb, hogy a legújabb technológiák érkezzenek Magyarországra, akár Németországból, akár Kínából jönnek – mondta Gulyás.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt héten ismét Oroszországban járt, a Szentpétervári Nemzetközi Gázfórumon vett részt. A látogatás alatt interjút adott az orosz állami hírügynökségnek, és a RIA Novosztyi összefoglalója szerint Szijjártó ebben arról beszélt egyebek mellett, hogy a jelenlegi háborús helyzet elkerülhető lett volna, ha a NATO 2021-ben megvitatta volna Oroszországgal a biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezetét.

Azt is mondta, hogy ő örült volna, ha létrejön a párbeszéd, mert úgy talán most nem lennénk ebben a helyzetben. A RIA Novosztyi cikke szerint azokra a 2021-ben megfogalmazott követelésekre utalt a magyar külügyminiszter, amelyek értelmében a NATO-nak az 1997-es pozíciókba kellett volna visszavonnia az infrastruktúráját, illetve megtiltotta volna Ukrajna NATO-tagságát.

„Visszautasítunk minden kísérletet, ami a külügyminiszter szavainak hazug kiforgatására irányul” – reagált Paczolay Máté külügyi szóvivő a Telexnek. Paczolay szerint Szijjártó nem konkrétan az Oroszország által megfogalmazott biztonsági garanciákról beszélt, hanem a háborút közvetlenül megelőző időszakról, és ennek kapcsán mondta azt, hogy „a felek között folytatott valós párbeszéddel és tényleges tárgyalással esély nyílhatott volna a háború elkerülésére”.

A külügyminiszter arról is megállapodott Szentpéterváron, hogy az MVM a leszerződött mennyiségen felüli gázt fog vásárolni Oroszországtól.

Orbán Viktor és kormánytagjai az elmúlt napokban különböző formában sok fórumon bejelentették, hogy a következő időszakban három helyen avatkoznak majd be a magyar gazdaságba. Ezekkel együtt Orbán szerint jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedés jöhet.

A három terület:

• Megfizethető lakhatás: Erről Budapesttel is tárgyalnának, a terveik között szerepel kollégiumok építése, a fiatalok lakáshoz jutásának elősegítése, akár a lakásbérlésük támogatása, a magyar falu programon keresztül a falusi lakásépítések támogatása. Ezen kívül engedélyezik, hogy az emberek a nyugdíjcélú megtakarításaikat otthonteremtésre, például lakásfelújításra költsék.
• Béremelés: Orbán szerint jól állnak a tárgyalások a szakszervezetekkel, szerinte meg tudnak majd állapodni a minimálbérről és a béremelések mértékéről. Nem tartja irreálisnak az egymillió forintos átlagbért, bár azt nem mondta el, hogy mikorra tartja ezt elérhetőnek. A diákhitel mellé munkáshitelt is bevezetnének a dolgozó fiataloknak.
• Kisvállalkozók támogatása: Segítenének a kisvállalkozóknak a méretnövekedésben, ennek a tervnek a munkaneve a Demján Sándor-program. Ennek részeként tőkét és kedvezményes hiteleket juttatnának kis- és középvállalkozásoknak.

Orbán szerint ez a három terv együtt „meg fogja lendíteni” a magyar gazdaságot, és Orbán azt mondja: a következő időszakban ő is ezek megvalósítására fog összpontosítani.

Úgy tűnik, kijelölte a kormány a 2026-os választási kampányuk egyik legfontosabb témáját, ami a fizetések emelkedése lenne. Az elmúlt hetekben Nagy Márton és Orbán Viktor is több fórumon arról beszélt, hogy 2028-ra szeretnék elérni Magyarországon az egymillió forintos bruttó átlagbért.

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon 637 ezer forint a bruttó átlagbér, vagyis a kormány négy év alatt 56 százalékos béremelkedéssel számol. Nagyjából ilyen ütemben nőttek amúgy az elmúlt években is a fizetések, hozzá kell viszont tenni, hogy ez csak az összegükre vonatkozik, az infláció miatt igazából egyáltalán nem érnek ennyivel többet.

Nagy kérdés tehát, hogy ha el is érjük az egymillió forintos bruttó átlagbért, akkor azt milyen infláció mellett érjük el, mert ha megint jön egy olyan inflációs hullám, mint az előző években, akkor nem sokra megyünk az egymillió forintos bruttó fizetésekkel.