Gulyás Gergely: Nincs jele annak, hogy Orbán Viktor ne lenne elégedett Lázár Jánossal
2024. október 16. – 10:29
frissítve
A Fidesz-KDNP hétvégi kihelyezett frakcióülése után összeült a kormány, és a friss döntésekről a szerdai kormányinfón beszélt Gulyás Gergely.
- 11 kérdéssel új nemzeti konzultáció indul a semlegességre alapuló magyar gazdaságpolitikáról. A kérdéseket a héten ismertetik, a kérdőívet novemberben postázzák.
- Több százmilliárd forintból új gazdasági akciótervet indít a kormány, amely 21 gazdasági intézkedésből áll.
- 2025 júliusától két lépésben megduplázzák a gyermekek után járó szja-kedvezményt.
- Munkáshitelt indítanak, 2026 végéig meghosszabbítják az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát, 5 százalékos kamatplafont vezetnek be a lakáshitelekre, kollégiumokat építenek, szigorítanák az Airbnb-t.
- Gulyás Gergely a Telex kérdésére színvonaltalannak nevezte a TV2 Magyar Péter péniszéről szóló tudósítását, de a kormány nem akar beleszólni a szerkesztőségi döntésekbe.
- Orbán Viktor október 23-án a Millenárison mond beszédet Budapesten.
- A kormány saját mérései alapján nem aggódnak a Tisza Párt erősödése miatt.
- Nincs napirenden a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreinek bővítése.
Feladatot kapott a Fidesz-KDNP parlamenttől a kormány. A kormánypártok hétvégi esztergomi frakcióülésén arra jutottak, hogy a magyar embereknek semmi sem fontosabb ma, mint egy újabb nemzeti konzultáció.
„Ha Magyarország semleges gazdaságpolitikát folytat, akkor az uniós átlag felett növekedhet a gazdaság. Ez jó alapot ad a kormánynak arra, hogy emelje a béreket, beindítsa a vállalkozásokat és új lakhatási intézkedéseket vezessen be” – írta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebookon, és hozzátette: azt javasoltuk a kormánynak, hogy indítson nemzeti konzultációt, mert mint minden fontos ügyről, erről is meg kell kérdezni a magyar embereket.
Vitályos Eszter Facebook-posztja szerint már a keddi kormányülésen napirenden volt az újabb nemzeti konzultáció kérdése.
A kormány 2010 óta előszeretettel alkalmazza a politikailag irányított kérdésekkel teli kérdőívek kiküldését az állampolgároknak. Az ezekre beérkezett (általában 90 százalék felett az általuk preferált véleményt tükröző) válaszleveleket szokták hivatkozási alapnak használni olyan megosztó politikai húzásokhoz, mint a migrációs helyzet kezelése, a civil szervezetek Soros-bérencezése, vagy éppen az LMBTQ emberek jogszabályi szintű megbélyegzése. A legutóbbi, „brüsszeli szanciókról” szóló konzultáció technikai költsége 2,7 milliárd forint volt.
