Egy hangfelvételen külföldi RTL-esek arról beszélnek, hogy Lázár János magyar menedzsmentet kért

A Telex birtokába jutott egy vélhetően titokban rögzített, francia nyelvű beszélgetés magyar leirata, amely 2015 márciusában, Luxemburgban, döntően Guillaume de Posch és Dirk Gerkens között zajlott le. A 66 éves belga Guillaume de Posch ebben az időben a luxemburgi központú RTL Group társ-vezérigazgatója volt, Dirk Gerkens pedig a hazai RTL, ekkor már elbocsátott vezérigazgatója.

A feszült hangulatú beszélgetés során Dirk Gerkens – aki 1997-től állt az RTL alkalmazásában, ebből 2001 és 2015 között volt vezérigazgató – nem akarja elfogadni eltávolításának körülményeit, elsősorban a megítélt pénzügyi csomagot kevesli, illetve a felajánlott alternatív lehetőségeket sem tartja elfogadható ajánlatoknak.

A beszélgetésben Gerkens beveti a kultikus magyar kabaréjelenetből ismert Salamon Béla-szöveget is: „ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni”, de az RTL vezetői ettől nem ijednek meg, végül a felek úgy válnak el, hogy innentől a jogászoké a terep.

Lázár János is szóba kerül

A beszélgetés a magyar olvasók számára alighanem akkor a legizgalmasabb, amikor Gerkens rákérdez, míg Guillaume de Posch jóváhagyólag válaszol arra a felvetésre, hogy a magyar kormány fellépése is szerepet játszhatott Gerkens eltávolításában. A beszélgetés alapján az akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János, hazai menedzsmentet szeretett volna, és az RTL a feszült helyzetben (ebben az időszakban fenyegette az RTL-t a kormány például a magas reklámadókkal) ezt akceptálta. Ezt a részt pontosan idézzük:

De Posch: De mivel nehéz tárgyalásaink vannak jelenleg a kormánnyal, és ezek magas, jogi szinten zajlanak, szerintem normális, és nem haragudhatsz érte, hogy ilyen körülmények között átnézettem (itt egy jogász, vagy tanácsadó neve szerepel) minden olyan megnyilvánulást, ami Orbánt, Lázárt, a bizottságot vagy téged érint egy olyan témakörben, ami ezzel kapcsolatos. Ez nem nagy újság számodra.

Gerkens: Végül is jogi keret és minden. De azért elgondolkodom azon, miként jelenít meg majd ez nálatok a megegyezésben, amikor a Lázár megkér, hogy váltsátok le a vezetőséget, és ti ezt teljesítitek. Azért ez marhára az (nevetés).

De Posch: Hívhatod ezt megegyezésnek, szerintem nem ez a megfelelő szó. Ez csak a kormánnyal való kapcsolatunk értelmezésének kérdése. Ne felejtsd el, hogy sem Kotroczót, sem a többieket nem váltjuk le.

Gerkens: De a vezérigazgatót azért mégis lecserélitek.

De Posch: Igen, az üzleti tevékenységért felelős igazgató megváltozik.

Gerkens: Az ő (mármint Lázár) kérésére.

De Posch: Igen, az ő kérése volt, hogy magyar vezetés legyen (itt a leirat szerint egy rész nem érthető). Nem fogok kitalálni egy történetet. Nem mondom azt, hogy mi kívántuk ezt a magyar menedzsment kialakítását. Nyilvánvaló, ha nem lett volna ez a reklámadó, akkor nem tartanánk most itt.

Eddig az idézet. Visszakeresve a korábbi cikkeket, találtunk olyan írást a 444-en, amely már ebben az időszakban is arról a pletykáról szólt, hogy Lázár János vezetőcserét szeretne az RTL Klub élén.

Lázár büszke, ha így volt

A Telex megkereste a feleket: Lázár János építési és közlekedési minisztert, a hazai és nemzetközi RTL-t, illetve Dirk Gerkenst. Érdekelt bennünket, hogy milyen körülmények között születhetett a felvétel, hogyan kerülhetett most elő (mi úgy értesültünk, hogy Dirk Gerkens több jogi eljárás után most Luxemburgban ismét pereli az RTL-csoportot), de természetesen mindenhol az volt a fő kérdés, hogy valóban érkezett-e politikai nyomás Dirk Gerkens eltávolítására. Lázár János a Telexnek röviden úgy fogalmazott,

„erre a konkrét esetre nem emlékszem, de ha így történt, akkor arra büszke vagyok, mert mindig is azt vallottam, hogy az lenne a jó, ha a hazánkban működő külföldi cégek minél inkább magyar vezetőket alkalmaznának”.

Az RTL hazai kommunikációs csapata azt írta, hogy ez nem a hazai, hanem a csoportszintű vállalat ügye, de a kérdéseinket segítettek eljuttatni a központ megfelelő részlegére. Az RTL Group angol nyelvű válasza szerint

„Dirk Gerkens RTL-nél fennálló magyarországi munkaviszonyát megfelelő okkal szüntettük meg, amit a magyar bíróság a teljes iratanyag áttekintése, az érvek meghallgatása és minden érvényes bizonyíték mérlegelése után jogszerűnek talált. Ez ellen már nem lehet fellebbezni. A luxemburgi bírósági üggyel kapcsolatban, kérjük, vegye figyelembe, hogy nem kommentálunk folyamatban lévő jogi ügyeket.”

Mindezt annyiban vehetjük megerősítésének, hogy a válaszból kivehető: valóban van folyamatban egy luxemburgi jogi ügy. A csoport a válaszában hitet tett a magyar leányvállalat integritása és jelenlegi vezetése mellett is:

„Vidus Gabriella és csapata 2015 júliusa óta nagyon sikeresen vezeti az RTL Magyarországot, erősítve magyar tévécsatorna-családunkat, vezérelve a cég digitális átalakulását és biztosítva az RTL független híradását. Az RTL Magyarország hozzájárul az ország médiapluralizmusához. Híreink összeállítását csak egy agenda vezeti, és ez továbbra is így lesz – ez pedig az, hogy közönségünknek tisztességes, pártatlan és független tudósításokat biztosítsunk. Az RTL Csoport teljes mértékben elkötelezett az RTL Magyarország mellett, és biztosítja az RTL Magyarország számára a szükséges erőforrásokat ahhoz, hogy teljes potenciálja kibontakozhasson.”

Előzmények: perelés oda-vissza

Amit az ügy közvetlen előzményéről lehet tudni, hogy éppen másfél éve az RTL akkori tájékoztatása alapján a Telex is megírta, hogy nyolc év pereskedés után döntés született az RTL Magyarország kontra Dirk Gerkens perben. A Kúria 400 ezer dollár megfizetésére kötelezi a médiavállalat korábbi vezérigazgatóját (Gerkenst).

Mint a közleményből kiderült, a felek oda-vissza perelték egymást, az eljárások úgy indultak, hogy az RTL-csoport (vagyis Luxemburg) előbb 2015 márciusában rendes felmondással megszüntette Dirk Gerkens munkaviszonyát. Az ominózus vita ekkor játszódhatott le a felek között, és a pénzügyi csomag részletei volt a fő téma. A beszélgetésből kiderül, hogy az RTL innentől már nem tartott igényt Gerkens munkavégzésére, nem kérte, hogy vegyen részt a következő igazgatósági ülésen (finoman fogalmazunk, de ez vélhetően inkább a határozott kitiltást jelenthette).

A rendes felmondást követően aztán a magyar RTL Klub 2015 májusában azonnali hatállyal felmondott Gerkensnek. Mivel ekkor ő már nem dolgozott, valami olyasmi történhetett, hogy a rendes felmondást „átminősítették” rendkívüli felmondásra. Az RTL arról írt az akkori közleményében, hogy egy belső vizsgálatot indított, amely szerint Dirk Gerkens az RTL vagyonát visszaélésszerűen kezelte és vezetői kötelezettségeit megszegte. Igyekeztünk érdeklődni, hogy ez milyen vizsgálat volt, aki erre rálátott, azt mesélte, hogy a luxemburgi központból érkeztek szakemberek, akik például több vezető teljes levelezését is átnyálazták.

A két általunk ismert eljárás közül az egyikben Dirk Gerkens a felmondás jogszerűségét vitatta, és mintegy 300 millió forint elmaradt munkabért követelt az RTL-től. Az ellenperben pedig az RTL követelt olyan pénzeket, mintegy 200 millió forintot, amelyek szerinte olyan kifizetésekből származtak, amelyekről Gerkens nem lett volna jogosult intézkedni.

Az RTL – a közlemény szerint – a követelését jogosulatlan telefonhasználatra és éttermi költségekre, valamint a ValóVilág villa bérleti díjából és egy nagyobb filmcsomag szerződéséből eredő kárra alapozta. Úgy tudjuk, hogy az imént említett 400 ezer dolláros elmarasztalás ezek közül a filmcsomagszerződéshez kapcsolódott.

Magyarországon az eljárásokban az RTL nyert, a Kúria 2018-ban megállapította, hogy az RTL jogszerűen mondott fel Dirk Gerkensnek, vagyis az elmaradt munkabérre vonatkozó követeléseket elutasította. A viszontkövetelések több bíróságot is megjártak, végül 2023-ban zárultak, úgy tűnt, hogy a 8 éve húzódó per szintén RTL-es győzelemmel zárult, mert Gerkensnek ez alapján 400 ezer dollárt kellett volna kifizetnie.

A kirúgás után azonban több meglepő lépés is történt. Dirk Gerkens Dubajba költözött, ahonnan vélhetően döcögött a jogsegély, mindenesetre mi azt hallottuk, hogy a 400 ezer dollárt a menedzser nem fizette ki. Ugyanakkor még bőven a jogi eljárások lezárulta előtt, 2016 elején Dirk Gerkens az RTL-konkurens (ekkor már Andy Vajna-féle) TV2 élére került és 2019-ig, több mint 3 évig vezette. Pályájáról és távozásáról az egykori Index nagyon részletes cikket írt.

Dirk Gerkens legújabban a luxemburgi központú, de inkább kelet-közép-európai médiaérdekeltségekkel rendelkező United Mediához szegődött, és a bolgár Nova Broadcasting Group vezető műsorszolgáltató vezérigazgatója lett. A Media1 cikke alapján idén február 21-től lett itt vezérigazgató. Vélhetően jelenleg is az, ezt a szeptemberi anyagot publikálta a csoport vele.

Kinek mi a célja?

A felek motivációiról inkább csak háttérbeszélgetésekben tudtunk tájékozódni. Lázár János környezetében azt hallottuk, hogy a politikustól soha nem volt idegen, hogy a különböző multiknál amellett érveljen, hogy magyar vezető legyen, de azt nem erősítették meg a Telexnek, hogy konkrétan Dirk Gerkens elmozdítása fontos lett volna neki. Volt, aki annyit hangsúlyozott nekünk, hogy Lázár preferálja a magyar vezetőket, de nem tartja a magyarságot önértéknek, vagyis a magyar, jó minőségű menedzsmentet jobbnak tartja az azonos képességű külföldinél, de senkit nem kérne arra, hogy rosszabb képességű embereket vegyen fel azért, mert magyar.

Ennek megerősítése persze elég különös is lett volna, amikor Orbán Viktor kormányfő éppen azt bizonygatja, hogy nem szól bele a Magyarországon működő magáncégek életébe.

Mint hallottuk, ebben az időszakban is jellemzőbb volt, hogy Rogán Antal járt el médiaügyekben, igaz, olyan forrással is beszéltünk, aki szerint amikor a TV2-t birtokló ProSiebenSat.1 a magyar érdekeltség eladásáról döntött, a vezetői bejelentkeztek Lázár Jánoshoz, és tájékoztatták a politikust a terveikről. Más azt emelte ki, hogy a kormány és az RTL legélesebb konfliktusa idején Angela Merkel kancellár is szóba hozta az ügyet Orbán Viktornak, és a tárgyaláson Lázár János is jelen volt.

A TV2-s találkozóról azt hallottuk, hogy ott személyi kérdések nem hangoztak el. Olyannal nem tudtunk beszélni, akinek közvetlen információja lett volna az Orbán–Merkel-találkozón elhangzottakról, de volt, aki kiemelte, hogy Angela Merkel akkori kancellár egyik legközvetlenebb szövetségese, tanácsadója és barátnője volt Liz Mohn, a Bertelsmann-birodalom vezetője. Erről ez a német cikk részletesen is megemlékezik, de azt találtuk, hogy Németországban ez a barátság állandó cikktéma volt. Vagyis inkább az lett volna a meglepő, ha Merkel még a szemöldökét sem húzza össze az RTL ügyében, mint az, ha közbenjárt.

Azt is visszatérően hallottuk, hogy amennyiben Dirk Gerkens ennyire célkeresztbe került volna, akkor vajon miért vehette volna át a kormányközelivé váló TV2 vezetését? Azt persze nehéz utólag megítélni, hogy Andy Vajna, mint TV2-tulajdonos, mennyire hozhatott önjáróan személyi döntéseket, illetve neki mennyire kellett egy ilyen kérdésben egyeztetnie.

Revans

Azt mindenesetre többen is mondták nekünk, hogy mivel Dirk Gerkensben a rendkívüli körülmények között történő eltávolítása miatt alighanem bőven volt revansvágy, ráadásul biztosan jól is értett a piachoz, vélhetően nagyon is alkalmasnak tűnt a nagy vetélytárs megtámadására. Ma már tudjuk, a projekt annyiban sikeres volt, hogy az RTL–TV2 sorrend később több fontos mutató alapján megfordult a két éllovas között.

Dirk Gerkenst kerestük, úgy tudjuk, hogy eljutottak hozzá a kérdéseink, de végül nem kaptunk választ, nem tudtunk beszélni vele. Számára vélhetően még mindig élő seb az eltávolítása. Azt feltételezzük, hogy a Magyarországon már lezárult perek után talán valamilyen európai bíróságon keresett jogorvoslatot. Sajnos a folyamatban levő ügyről nem kaptunk érdemi információt, és akadt, aki azt magyarázta nekünk, hogy ez nem valamilyen luxemburgi vagy strasbourgi magasabb szintű európai jogorvoslat lehet, hanem egy Luxemburgban elindított új per.

Az RTL jelenlegi magyar vezetése elzárkózott a történet bármilyen kommentálásától, de azt hallottuk, hogy a csatornánál dolgozó hírszerkesztők abban biztosak, hogy hozzájuk soha nem érkezett le semmilyen olyan kérés, hogy így vagy úgy alakítsák, enyhítsék vagy keményítsék a hírműsorok tónusát. Azt a 2015-ös időszakban az események frontvonalában levő beszélgetőpartnereink nem tudták megmondani, hogy Lázár János fogalmazott-e meg konkrét kéréseket az RTL hazai cégének „lokalizációjára”, vagy Guillaume de Posch inkább csak az egyszerűség kedvéért, vagy a konfrontatív helyzet felelősségének porlasztása miatt ráhagyta Dirk Gerkensre a politikai felvetést, bár tény, hogy a beszélgetésből azért úgy tűnik, mindez nem először kerülhetett szóba közöttük.

Végül egy olyan magyarázatot is hallottunk, hogy az RTL – minden politikai szemponttól függetlenül – már el akarta távolítani Dirk Gerkenst. Angela Merkel és Orbán Viktor találkozója kellett ahhoz, hogy a Fidesz oldaláról is megenyhüljön a kormány kontra RTL konfliktus. Ebben a helyzetben – szól ez a találgatás – akár egy olyan megoldás is születhetett, hogy a kormány (amely a szavazói előtt nem akart eredmény nélkül visszavonulót fújni) talán megkapta azt a lehetőséget, hogy Dirk Gerkens eltávolítását a saját eredményének állíthassa be. Mindenesetre ha a 9 éve megkezdett saga még folytatódik, az újabb jogi fordulók után a pernyertes majd biztosan ad valamilyen tájékoztatást a végkifejletről.

Frissítés:

A Media1 több fontos információt is közölt az ügyről, miután megszólaltatta Dirk Gerkens ügyvédjét, Benoit Le Bars-ot. Az ügyvéd megerősítette, hogy Dirk Gerkens rögzítette a beszélgetést, és ezt a dokumentumot az RTL Csoport és a magyar szervezetek már ismerték, mivel bizonyítékként becsatolák a bírósági eljárásokhoz 2017-ben.

Az interjúból kiderül, hogy valóban zajlik egy luxemburgi eljárás a felek között, „a magyar és luxemburgi jogi eljárások különböző alapon indultak, és különböző igényekre vonatkoznak.” Az ügyvéd egy újabb egykori minisztert is megnevez, mert arról nyilatkozik, hogy a kormány és az RTL-csoport vezetése között Fellegi Tamás egykori fejlesztési miniszter közvetítésével volt párbeszéd.