Orbán felszólalásával, államfőválasztással és a svéd NATO-csatlakozással kezdi a tavaszt a parlament hétfőn

Rég kellett ilyen feszült közéleti helyzetben az Országgyűlés előtt felszólalnia Orbán Viktornak. Hétfőn kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka, az első napot hagyományosan a miniszterelnök beszéde nyitja meg 13 órakor.

Orbán a kegyelmi botrány február eleji kitörése, Novák Katalin és Varga Judit lemondása óta először kaphat kritikus kérdéseket személyesen, erre az ellenzéki képviselőknek lesz meg a lehetőségük. A miniszterelnök felszólalására minden frakcióból reagálhat egy-egy képviselő. A DK-ból várhatóan Gyurcsány Ferenc ront neki a miniszterelnöknek, miután a szombati évértékelő beszédében úgy fogalmazott: a kegyelmi botrány egyszemélyi felelőse Orbán Viktor, és a kormányfő az első pedofilbarát miniszterelnökként vonul a történelembe. Felszólalhat még többek között Toroczkai László és Ungár Péter is, míg Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének várhatóan az ellenzékhez lesz pár szava. A vita végén ismét Orbán kap lehetőséget, hogy egyenként válaszoljon a képviselői megszólalásokra.

Napirend előtti felszólalásra jelentkezett az orosz–ukrán háború kétéves évfordulója alkalmából Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló, majd ismét a kilenc frakció egy-egy képviselője mondhatja el a beszédét öt-öt percben.

Már majdnem fél öt lesz, amikor beüzemelik a szavazógépeket: elsőként a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin lemondó nyilatkozatát kell elfogadnia az Országgyűlésnek. „Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen” – mondta a február 10-i lemondásakor Novák Katalin, és bocsánatot kért minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, hogy nem áll ki mellette. Orbán később helyes döntésnek nevezte a köztársasági elnök távozását, de szerinte ez nagy veszteség Magyarország számára.

A házszabály szerint a szavazás előtt a távozó köztársasági elnök még élhet egyszer a felszólalási jogával, ám nem túl valószínű, hogy Novák ebben a helyzetben egyáltalán ott lesz az ülésen. Erről múlt hét közepén írásban kérdeztük a Sándor-palotát, de nem kaptunk választ. Novák a lemondó nyilatkozatában ugyanakkor úgy fogalmazott: államfőként utoljára szólal meg. Azóta valóban teljesen eltűnt a nyilvánosságból.

Novák köztársasági elnöki megbízatása a parlamenti szavazás után szűnik meg hivatalosan. Az új államfő hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke, Kövér László veszi át a köztársasági elnöki feladatokat és jogköröket. Kövérnek ez nem lesz ismeretlen terep. 2012-ben Schmitt Pál április 2-i lemondása után bő egy hónapig, május 9-ig ő látta el ezt a feladatot. Most csak nyolc napig tart az átmeneti időszak, mert az Országgyűlés alig pár perccel Novák lemondó nyilatkozata után már az új köztársasági elnökről szavaz. A kormánypártok által jelölt Sulyok Tamás a megválasztást követő nyolcadik napon, március 5-én lép hivatalba.

Az államfőválasztás előtt azonban még arról dönt az Országgyűlés, hogy az átmeneti időszakban melyik alelnök helyettesítse Kövér Lászlót a házelnöki poszton. A Hvg.hu cikke szerint Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum Egyesület elnöke, a Fidesz kiskunfélegyházi parlamenti képviselője kaphatja ezt a feladatot.

Ezután jön a bő másfél éve halogatott svéd NATO-csatlakozás ratifikációja. A kormány 2022. július 14-én nyújtotta be a javaslatot, és azóta a legkülönbözőbb indokokkal halogatta a parlament a zárószavazást. Mára Magyarország lett az utolsó NATO-tagállam, amely akadályozza a svédek felvételét a katonai szövetségbe. Az igen hosszúra nyúlt politikai játszma végére Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pénteki budapesti látogatása tett pontot. Mint kiderült, az eddig szajkózott érvek mellett négy Gripen vadászgép, illetve egy nagyobb hadipari egyezmény is része volt a magyar részről régóta húzódó svéd NATO-csatlakozás lezárásának.

A magyar Országgyűlés ratifikációs nyilatkozata csak akkor lép érvénybe, ha azt a köztársasági elnök aláírja, és kihirdetik a Magyar Közlönyben. A következő nyolc napban ezt annak a Kövér Lászlónak kellene megtennie, aki az elmúlt másfél évben az egyik leghangosabb ellenzője volt Svédország NATO-csatlakozásának.

A parlament hétfőn dönt az MSZP-s Gurmai Zita mentelmi jogának felfüggesztéséről is, amit Polt Péter decemberben indítványozott. Az ügyészség közleménye szerint a szocialista országgyűlési képviselő és Donáth Anna momentumos EP-képviselő erőszakosan lépett fel a NAV ellenőrei ellen, amikor 2022. februárjában az Iványi Gábor vezette Oltalom Egyesület VIII. kerületi székházában folytattak vizsgálatot. A két képviselő ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt indítanának eljárást, amennyiben a magyar, illetve Donáth esetében az Európai Parlament felfüggeszti a mentelmi jogukat.

A napirend szerint 16:40-kor kezdődik az államfőválasztás, ahol nagy izgalmakra senki ne számítson. Kocsis Máté csütörtökön jelentette be, hogy a Fidesz–KDNP Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság 67 éves elnökét jelöli államfőnek.

„Ő a legmegfelelőbb ember. Sok jelöltről lehetett volna beszélni, de mi a legmegfelelőbb jelöltet akartuk”

– ezzel indokolta a döntést a Fidesz frakcióvezetője.

Az Alkotmánybíróság elnökét a Fidesz–KDNP szövetség elnöke, Orbán Viktor javasolta a kormánypárti frakcióknak. A miniszterelnök szerint sok lehetséges jelölt volt a palettán, de „a tapasztalat, az alkotmány és jogi ügyekben való jártasság, a nemzetközi jog ismerete, a nemzetközi térben való forgolódás, a politikai intézmények természetrendszerének, természetrajzának ismerete és egy életút, egy szakmai tekintélyt is megadó életút” miatt végül Sulyok Tamás mellett döntöttek.

Csak egyetlen név lesz a szavazólapon, az ellenzéki pártok ugyanis 2010 óta most először nem állítanak ellenjelöltet. Bár az elmúlt hetekben az LMP bedobta Hack Péter jogtudós, a Mi Hazánk Mozgalom pedig Csath Magdolna közgazdász nevét, egyik párt sem tudta összeszedni a jelöléshez szükséges negyven képviselői ajánlást.

Az eddigi nyilatkozatok alapján több ellenzéki párt bent sem lesz az ülésteremben az államfőválasztáson. „A Momentum nem vesz részt a Fidesz parlamenti cirkuszában, ahol kiválasztják Orbán Viktor következő golyóstollát” – reagált a Momentum, amikor bejelentették a kormánypárti jelöltet. Gyurcsány Ferenc pedig arról beszélt az évértékelőjén, hogy a fideszes jelölt nem lesz „a meggyalázott köztársaság elnöke”, Sulyok Tamásra csak Orbán beosztottjaként tekint.

Az ellenzéki pártok azért sem vesznek részt az államfőválasztásban, mert Novák lemondása óta azt követelik, hogy az Országgyűlés fideszes kétharmada helyett a nép döntsön az új köztársasági elnökről. Az MSZP, a Mi Hazánk és a Jobbik is Alaptörvény-módosítást nyújtott be a közvetlen államfőválasztásért, a DK és a Momentum petíciót indított, vasárnap délután pedig a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös tüntetést tartott ebből a célból a Kossuth téren, ahol egyébként elég kevés szó esett magáról a közvetlen államfőválasztásról.

A titkos szavazás negyven percig tart, majd a napirend szerint húsz percig számolják össze a szavazatokat. Az új köztársasági elnök a tervek szerint 18 óra körül teszi le az esküt, és ezután mondja el az első beszédét.

Itt azonban még nem ér véget a maratoni ülésnap. Az államfőválasztást interpellációk, majd nagyjából 20 órától az azonnali kérdések órája követi. Utóbbin Orbán Viktornak is kötelező lesz megjelennie.

Várhatóan 21 óra körül kezdődik az ellenzék által kezdeményezett parlamenti vitanap az életvégi döntésről. A vitát a Párbeszéd kezdeményezte elsőként, miután tavaly ősszel a gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász társadalmi párbeszédet kezdeményezett az aktív eutanázia engedélyezéséről, és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán pert indított azért, hogy méltósággal fejezhesse be az életét. Magyarországon ezt a jelenlegi jogszabályok tiltják, mert mint a kormány nevében Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelyettes fogalmazott a parlamentben: „mi életpártiak vagyunk”.

A vitanapot kezdeményezők szerint ugyanakkor az Országgyűlésnek jogalkotóként megkerülhetetlen felelőssége és feladata, hogy ne söpörje szőnyeg alá ezt a kérdést. „Kiemelt társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az Országgyűlés reagáljon a megfogalmazott álláspontokra, és maga is lefolytassa saját vitáját egy igazságosabb, emberségesebb és a magyar társadalom elvárásainak jobban megfelelő szabályozás kialakítása érdekében”.

A hétfői ülésnap hivatalosan éjjel egy óra körül érhet véget, ám kérdés, hogy az eutanáziáról szóló vita előzetesen meghatározott 4 órás időkeretét kitöltik-e. Ez nagyban függ attól, hogy a Fidesz–KDNP képviselői részt vesznek-e a vitán, vagy az azonnali kérdések órája után hazamennek.

A 13 órakor kezdődő ülésnap legfontosabb történéseit és felszólalásait percről percre közvetítjük a Telexen.