Végül csak kiderült, miért várattuk másfél évig a svédeket a NATO-csatlakozással

A magyar kormány több mint másfél éven át tartó politikai játszmái, üzengetései után eljött Budapestre tárgyalni Orbán Viktorral Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, hogy pontot tegyenek a skandináv ország NATO-csatlakozásának ügyére. Orbán és Kristersson pénteki közös sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy Magyarország négy darab JAS 39 Gripen-vadászgépet vesz még az eddig lízingelt 14 Gripen mellé. A vadászrepülők több mint 15 éve szerves részei a magyar légierőnek, beszerzésüket egy átfogó megállapodás részeként hosszú átalakítások, és némi költségcsökkentés után épp az első Orbán-kormány indította el még 2001-ben. Ezután módosítások és újabb tárgyalások következtek, míg 2006-ban végül megérkezett Magyarországra az első JAS.

Igaznak bizonyultak azok a korábban elterjedt hírek, miszerint egy nagyobb hadipari egyezmény is része lehet a magyar részről régóta húzódó svéd NATO-csatlakozás magyarországi lezárásának. Csütörtökön Simicskó István a KDNP frakcióvezetője (korábbi honvédelmi miniszter) a kormánypártok kihelyezett frakcióülése után arról is beszélt: örül annak, hogy egy megállapodás is készül a háttérben, mert például a Gripenek lízingszerződése 2026-ban lejár, és jó, ha előre is gondolkodnak.

Orbán Viktor és Ulf Kristersson pénteken be is jelentette, hogy bővítik a magyar Gripen-flottát: 4 darab új JAS 39-es érkezik, a meglévő 14 mellé. A már meglévő szerződéseket is meghosszabbítják, mert azok szintén 2026-ban futnának ki. Az jelenleg nem látható, hogy a Gripen-beszerzés mennyire előnyös Magyarországnak. Nem tudni, hogy milyen költségi vonzata van a megállapodásnak, de a megállapodás részleteibe sem mentek bele. Annyi viszont biztos, hogy ezzel sikerült lezárni a több mint másfél éves NATO-csatlakozás körüli hercehurcát, a végén egy látványos megegyezéssel.

A honvédelmi tárca tájékoztatása szerint a felek a flotta bővítése mellett a svédek által nyújtott logisztikai szolgáltatások hosszú távú, tíz éves meghosszabbításáról, valamint kiképzési együttműködésről is megállapodtak. Arról is létrejött egy megállapodás a svédekkel, hogy mesterséges intelligencia fókuszú kiválósági központot fog nyitni a Gripeneket gyártó svéd Saab és a magyar védelmi innovációs kutató intézet, és együtt fognak kutatni-fejleszteni.

A most sikerként bejelentett megállapodás egyébként nem minden pontjában újdonság. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár „The Bold Truth About Hungary” című műsorában 2022 végén Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel beszélgetett, és a videóban már akkor megjelent egy olyan táblázat, amiben a korábban lízingelt 14 vadászgép mellett 2024-re ott szerepel további 4 gép beszerzése. 2023 elején Koller József dandártábornok, a légierő megbízott parancsnoka az Aranysas magazinban szintén tényként jelentette be, hogy új Gripenek érkeznek. „Az L-39NG-ken kívül négy új Gripen is érkezik a Puma század állományába” – mondta. Az L-39NG-t kiképző és könnyű harci repülőgépként használja a légierő.

A törököknek is hadipari megállapodás után lett kedvük a jóváhagyáshoz

A svéd NATO-csatlakozás jóváhagyását Magyarország a törökökkel együtt több mint másfél évig húzta. Korábban a magyar fél azt egyszer sem mondta ki, hogy a halogatással a különböző gesztusok mellett egy ilyen megállapodást is el akar érni. Hivatkoztak sértettségre, társadalmi egyeztetésre és a parlament elfoglaltságára is, de azt egyszer sem említették, hogy egy átfogó hadipari megállapodásra törekednek.

A svédek NATO-csatlakozásának ratifikációját szintén másfél évig húzó törökök végül ugyanígy, egy fontos katonai megállapodás után bólintottak rá a kérdésre januárban. A törökök azonban a kezdetektől nem titkolták, hogy mit szeretnének: eleinte azért kifogásolták a két északi ország felvételét, mert ott menedékjogot élveznek olyan kurd politikusok, akiket a török kormány szeparatizmussal vádolt terroristáknak tart.

A bővítés támogatásáért cserébe Ankara elérte, hogy Svédország szigorít a terrorizmus elleni törvényein, a NATO pedig beleegyezett egy terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különleges koordinátori poszt létrehozásába. Katonai szempontból pedig azért volt hasznos a törököknek a svédek várakoztatása, mert a ratifikáció után be is tudták jelenteni: Ankara 23 milliárd dollárért vehet F-16-osokat Washingtontól.

Lassan 20 éve vannak Gripenjeink, és ez egy darabig így is marad

A Gripenek beszerzése, azaz a Magyar Légierő korszerűsítése egészen az 1994 és 1998 közötti Horn-kormányig nyúlik vissza. Ekkor írtak ki pályázatot két századnyi korszerű vadászrepülőgép beszerzésére. A tenderen a Gripen mellett az amerikai F–16, az F/A–18 és a francia Mirage 2000 is indult, a háttérben nagyon komoly nemzetközi lobbizás zajlott az üzletért. Az első Orbán-kormány eleinte elnapolta, majd később egy századnyira csökkentette a beszerzendő gépek számát, illetve csak használt gépek hadrendbe állítását tervezték. Felmerült az is, hogy esetleg a meglévő MiG-29-eseket korszerűsítsék.

Végül a 14 darab JAS 39 Gripen beszerzéséről szóló döntést 2001-ben jelentették be. Az akkori döntés sokakat meglepett, mivel sokáig úgy tűnt, hogy F-16-osokban gondolkodnak, de végül mégis a JAS-okat választották. Az akkori, szintén Orbán Viktor által vezetett kormány szerint a Gripen-ajánlat jóval kedvezőbb volt az országnak, és az akkori helyzetben nem akartak túl sok pénzt kiadni vadászgépekre. Orbán vélhetően épp erre utalt a pénteki sajtótájékoztatón azzal a kijelentésével, hogy korábban „csórók voltunk”.

Ráadásul ekkor sem sima megegyezésről volt szó, hanem még a mostaninál is sokkal átfogóbb megállapodásról. A gyártó Saab a 2001-es megállapodásban 118 milliárd forintos ellentételezést vállalt: magyarországi beruházásokat, munkahelyteremtést, a kistérségek támogatását és exportlehetőségeket magyarországi cégeknek. A HVG 2005-ös cikkében azt írta, hogy az eredetileg az első Orbán-kormány által 2001-ben rendelt „első szériás” Gripenek egyébként nem feleltek meg minden szempontból a NATO-együttműködés elvárásainak. Az eredeti szerződést végül a következő szocialista kormány 2003-ban módosította, mivel szerintük a felajánlott repülőgépek nem jelentettek volna képességnövekedést a MiG–29-esekhez képest, csak a korábban hangsúlyt kapott nemzeti légvédelmi feladatok ellátására lettek volna alkalmasak.

A 2003-ban már módosítva aláírt megállapodás értelmében 14 darab ilyen gépet kezdett el lízingelni Magyarország, az eredeti szerződés 2006 és 2016 közti időszakra szólt, ezt hosszabbították meg 2016 újabb 10 évvel. A bérleti időszak után a vadászgépek Magyarország tulajdonába kerülnek majd 2026-ban. Az eredeti szerződés nem csak a gépeket biztosította, hanem húsz magyar vadászpilóta képzését is. Ötüket Svédországban egy évig képezték, majd miután elérték az oktató szintet, hazatértek Magyarországra, hogy kiképző pilótaként dolgozzanak a légierőnél. A 2006 és 2016 közötti szerződés mindennel együtt, azaz a repülőgépek 10 évre szóló bérlete, a teljes földi támogató rendszer, valamint a pilóták és a kiszolgáló személyzet kiképzése összesen 210 milliárdba került.

Az első, Magyarországnak gyártott JAS 39 Gripen vadászrepülő Svédországban 2005 februárjában, 19 éve emelkedett először a levegőbe. Ezeket gépeket a Saab gyár Linköpingben található gyárában szerelték össze. A 2005-ös tesztrepülések után 2006 márciusa és 2007 decembere között adták át Magyarországnak, a teljes flotta 2008 óta áll hadrendben. Az akkori honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc 2005-ben az első gép svédországi tesztrepülése után arról beszélt, hogy

a 14 Gripen vadászrepülőgép a következő 35 évre „megnyugtató megoldást ad a légtérvédelemre és a szövetségesi feladatok ellátására”.

A magyar légierőnek azért volt fontos előrelépés ez, mert negyedik generációs gépek kerültek a flottába, amik a MiG-29-es vadászrepülőket váltották le. Ezek egyébként a következő években még aktívak maradtak, csak fokozatosan váltották le ezeket az új gépekkel. A negyedik generációs gépek általában többfunkciósak, azaz egyaránt használhatóak légi harcra, csapásmérésre és felderítésre.

A Gripenek a NATO-csatlakozásunk szempontjából is fontosak voltak, mivel a MiG-ekkel szemben a JAS-ok száz százalékban alkalmasak voltak arra, hogy NATO-szövetségesi alkalmazásban vegyenek részt. 2012-ben a szerződés 2016-os lejárata előtt a harmadik Orbán-kormány a korábbi szerződés meghosszabbításáról döntött. 2012-ben Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter azt mondta, hogy a Gripenek lecserélésérére nincs valós alternatíva. Állítása szerint a lízingszerződés meghosszabbításával nettó 49 milliárdot spórolhat az állam 2026-ig.

2019-ben a kormányközeli Magyar Nemzet forrásaira hivatkozva azt írta, hogy az úgynevezett négy és feledik generációs gépeket korszerűbb, ötödik generációs eszközökre cserélnék 2026 után. Állítólag szóba került az úgynevezett négy és feledik generációs gépek kivonása a hadrendből, mert ezeket addigra túlhaladja a technikai fejlődés. Arról a pénteki sajtótájékoztatón nem beszélt egyik miniszterelnök sem, hogy a 2026-ban érkező négy új gép már ötödik generációs lesz-e vagy sem.

A svéd és a magyar miniszterelnök sajtótájékoztatóján az nem derült ki, hogy a friss megállapodás értelmében meddig hosszabbították meg a szerződést. A flotta méretéhez képest viszont az jelentős előrelépés, hogy 14 gép helyett 18 JAS 39-ese lesz Magyarországnak. A négy új Gripen vélhetően hasonló lízingszerződés formájában kerül majd Magyarországhoz, de technikai részletekre sem a sajtótájékoztatón, sem a Honvédelmi Minisztérium által kiadott közleményben nem tértek ki.