Új kampány kezdődött a háború kitörése után – öt pontban

2022. március 06. – 14:34

Másolás

Vágólapra másolva

Gyökeresen újraír mindent az orosz–ukrán háború világszinten is, nincs ez másként a magyarországi választási kampánnyal sem. A háborús történések nemcsak beárnyékolják a kampányt, hanem minden szereplőt újratervezésre kényszerítenek. Az elmúlt napokban ezért nyilvánvalóan a háború volt a fő téma, alig érte el a választói ingerküszöböt, hogy MSZP-s politikusok keveredtek korrupció gyanújába, vagy hogy több jelölt is gyanús körülmények között került a szavazólapra.

A választásokig minden hétvégén jelentkezik Dull Szabolcs választási hírlevele, minden szombaton öt pontban értesülhetnek az adott hét legfontosabb kampányhíreiről főszerkesztői magyarázattal és politikai minielemzéssel. A hírlevelekből készült cikkeket később az újságban is olvashatják. De ha mielőbb szeretnék elolvasni az elemzést, érdemes a hírlevélre feliratkozni, ehhez csak ide kell kattintani!

Korábbi ötpontos elemzések:

1. A háború újraírta a kampányokat

Több mint egy hete tart a háború a szomszédunkban, és a végét nagyon nem látni. A háború okozta fenyegetettség, bizonytalanság és nem utolsósorban a számos gazdasági hatás leköti a politikusokat, a médiát és magukat a választókat is. Ilyen körülmények között minden pártnak félre kell tennie az előre jól (vagy rosszul) kifundált kampányterveit, és a politikusoknak a háborúról kell gondolkodniuk, beszélniük. Képzeljük csak el, mennyire disszonáns és hatástalan lenne, ha a Fidesz most a háborúval mit sem törődve csak gyurcsányozna, míg az ellenzék kaletázna és szájerezne.

A kampány átalakult, és elsősorban a háborúra koncentrált az elmúlt héten: a kormánypárti politikusok óvatosabban nyilatkoznak, a lakossági fórumok is ritkábbak, de azért akadnak. Mi Kazincbarcikára látogattunk el egy kiadós Semjén Zsolt-fórumra, ahol a miniszterelnök-helyettes, egyben KDNP-elnök a háború hatásairól beszélt, és elmagyarázta, miért és hogyan kell és lehet különbséget tenni az iszlamista migránsok és az Ukrajnából érkező menekültek között. Közben az ellenzék két tüntetést is tartott egy hét alatt: az elsőn Márki-Zay Péter a békéért imádkozott több ezer tüntetővel az orosz követség előtt; a második, keddi már eggyel harciasabb, kampányszerűbb volt, itt a tüntetők és az ellenzéki miniszterelnök-helyettes Putyint és Orbánt szidta, illetve a magyar kormány oroszbarátságát kárhoztatta.

Közben zajlik a múltkori öt pontban előrevetített narratívaharc a Fidesz és az ellenzék között: vagyis a Fidesz békepártinak igyekszik beállítani magát (figyelem, nemsokára Békemenet is lesz), míg az ellenzéket háborúpártinak (bár Márki-Zay a NATO-val való együttműködésről beszélt); az ellenzék pedig Nyugat és Kelet harcát akarja a magyarországi választásra vetíteni, miközben a magyar kormány váratlanul elkezdte támogatni Ukrajna EU-csatlakozását. Hogy kinek jön be? Az első pár nap alapján a Fidesz áll jobban, a Medián friss kutatása szerint legalábbis a Fidesz a háború kitörése után erősödni tudott.

2. A háború gazdasági hatása egyelőre nem kampánytéma

Minden háború rövidebb vagy hosszabb távon is nemcsak a geopolitikai, diplomáciai vagy társadalmi viszonyokat rendezi át, hanem a gazdaságokra is nem kis hatást gyakorol. Ebben a gazdasági elemzésünkben összeszedtük a világszinten várható hatásokat, pár rövid távú, pénzügyi hatás már Magyarországot is elérte. Az elmúlt napokban a forint történelmi mélypontra süllyedt – ahogy a térség más devizái is: pénteken már 386 forintnál is többe került egy euró. A héten nagyot zuhant a budapesti tőzsde, és közben egy bank is összeomlott: az orosz Sberbank megszűnését Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli szankciós politika első áldozatának nevezte.

Mindezeket csak azért sorolom, mert meglepő módon a negatív gazdasági hírek nem kerültek politikai kontextusba, az ellenzék egyelőre nem játszik rá a választók gazdasági félelmeire. Mi lesz például, ha véget érnek az árstopok? Annyit megtudtunk a héten, hogy a 480 forinton rögzített benzinért átlagosan 553, a gázolajért 574 forintot kellene fizetnünk most. A Fidesz annyiban már foglalkozik az áremelkedéssel, hogy többször is elmondták: orosz gáz nélkül aligha lenne fenntartható a rezsicsökkentés.

3. És azt hallotta, hogy korrupciós gyanúba keveredett néhány MSZP-s?

Nem csodálkoznék, ha erre sokan nemmel felelnének. A háborús hírek mellett alig figyelt fel arra a közvélemény, hogy a zuglói kertek alatt zajlik egy nyomozás, amelyben MSZP-s politikusok neve is előkerült: először Horváth Csaba MSZP-s polgármesternél tartottak házkutatást, majd meggyanúsították, illetve Tóth Csaba zuglói MSZP-s parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta ügyészség. Emlékezzünk csak vissza, milyen hatása volt 2014-ben, amikor az MSZP-s Simon Gábor titkos bankszámlájára derült fény – ehhez képest alig volt ezeknek a híreknek visszhangjuk.

A magyar politikai élet megmosolyogtató epizódja volt aztán, amikor az MSZP-s Molnár Zsolt bement az ATV-be, hogy ő nem vett át pénzt senkitől – majd pár nap múlva a Magyar Nemzet megírta azt, amivel kapcsolatban előre védekezett Molnár. Ezekről az ügyekről annyi konkrétumot tudunk, hogy egy számlagyáros nyomozáshoz köthetőek, ahol az egyik gyanúsított vallomásában kerültek elő szocialista nevek. Még Baja Ferencé is. Érdemes ezeknél az ügyeknél megfigyelni, hogy a korábbi kampányokhoz képest ezúttal minimális mértékben vitték át a választói ingerküszöböt – gyakorlatilag egy nap után kipörögtek a hírfolyamból.

4. Gődényék és Gattyánék is ott lesznek a szavazólapon

A 2014-es és a 2018-as országgyűlési választásokon a közvélemény tetemes része nagyvonalúan túllendült azon, hogy olyan pártok szerepelnek a szavazólapon, amelyekről életünkben nem hallottunk – se előtte, se utána. A kamupártok kiszűrése érdekében szigorodtak a szabályok, így most nem tucatnyi, hanem hat párt szerepel majd a szavazólapon: köztük a Gődény György-féle Normális Élet Pártja, illetve a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom.

Azért őket emelem ki, mert a Fidesz és a közös ellenzéki lista mellett a Kutyapárt és a Mi Hazánk eddig is szereplője volt a magyar politikai életnek. Gődény pártja viszont gyanús körülmények között tudta összegyűjteni a szükséges aláírásokat: volt olyan Gődény-párti jelölt, aki elhunytak adatait adta le. Gattyánékat pedig az ellenzék vádolta meg azzal, hogy illegálisan másolták az aláírásokat. A jogi lényeg viszont: ezek a pártok és a jelöltjeik is ott lesznek a szavazólapon, a listák nyilvántartásba vétele jogerős.

Hogy kik a jelöltek? Hadd reklámozzam a Telex választási mellékletét, elkészült a választási térképünk is, ahol az egyes választókerületekre kattintva megtalálja a jogerősen nyilvántartásba vett jelölteket.

Ami pedig az országos listákat illeti: a Fidesz országos listájáról itt írtunk, az ellenzéki pártszövetség listájával pedig ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben. És érdemes a Gődény-párt listáját is átnézni, mert régi ismerősként feltűnik rajta a korábban kamupártozással vádolt Seres Mária.

5. Amúgy egy népszavazási kampány is zajlik

A kormány által kezdeményezett nemváltós népszavazást szintén április 3-án tartják, csak emiatt van esélye annak, hogy érvényes lesz a népszavazás. Kampány ugyanis alig zajlik e téma körül, látni néhány kormányzati plakátot a gyermekek megvédéséről, de a háború közben pláne alig van szó erről a referendumról. A héten viszont kijött egy kormányzati reklám, amelyben egy kislány közli az anyukájával, hogy elmaradt a matekdoga, mert jött egy előadó bácsi, aki arról beszélt a kislánynak, hogy lehet ő is fiú. Az anyuka láthatóan nemmel fog szavazni a népszavazáson.

Az ellenzék egyelőre azt a taktikát választja, hogy nem beszél a népszavazásról, civilek viszont a héten elindították kampányukat az érvénytelenségért. Mint írták, azt gondolják, hogy nemcsak az országgyűlési választásokon, hanem a népszavazáson is mindenképpen részt kell venni, és „a legegyértelműbb és legbiztonságosabb módon a mind a négy álkérdésre adott érvénytelen szavazattal kell kifejeznünk, hogy nem kérünk a kormány kirekesztő álkérdéseiből”.