Háború, razzia, gyanúsítás és házkutatás is megérkezett a kampányba – Kampány öt pontban

2022. február 27. – 16:11

Másolás

Vágólapra másolva

Kapkodhattuk a fejünket a hivatalos kampány második hetében. Több olyan esemény is történt, amely nem a versengő pártokhoz kötődik, mégis kétségtelenül befolyásolja a választókat: az ukrán–orosz háború a legnagyobb horderejű persze, de a Horváth Csaba elleni házkutatás és meggyanúsítás vagy az Iványi Gábornál tartott NAV-ellenőrzés is mind-mind választási kontextusba került. Emellett a mostani ötpontos összefoglalóban foglalkozunk a friss közvélemény-kutatásokkal, az összeálló pártlistákkal és a kisebb vagy nem létező pártok praktikáival.

A választásokig minden hétvégén jelentkezik Dull Szabolcs választási hírlevele, minden szombaton öt pontban értesülhetnek az adott hét legfontosabb kampányhíreiről főszerkesztői magyarázattal és politikai minielemzéssel. A hírlevelekből készült cikkeket később az újságban is olvashatják. De ha mielőbb szeretnék elolvasni az elemzést, érdemes a hírlevélre feliratkozni, ehhez csak ide kell kattintani!

Korábbi ötpontos elemzések:

1. Hogyan hat a háború a választásokra?

Csütörtökön Oroszország megtámadta Ukrajnát, kitört a háború, amely olyannyira befolyásolja a választási kampányt, hogy az ellenzék aznap estére tüntetést is hirdetett, a fideszesek pedig az ellenzéki nyilatkozatokat támadják. De hogyan értelmezik a szavazók a háborús helyzetet? Ebben a csütörtöki cikkben bővebben összeszedtem a tényezőket, amelyek a magyar választók gondolkodását befolyásolhatják. Ilyen tényezők lehetnek: a béke és a biztonság iránti vágy, a menekültáradat nagysága és kezelése, Orbán Viktor Oroszország-politikájának megítélése vagy Márki-Zay Péter háborút érintő nyilatkozatainak hatása.

Ha egy mondatban kellene összefoglalni: belpolitikai szempontból a következő napok és hetek kérdése az lesz, hogy a szavazók a kormánynak kedves narratívának hisznek-e (a kormány békepárti, az ellenzék háborúzna), vagy éppen az ellenzéki narratíva győzedelmeskedik (a kormány az agresszor oroszokkal, míg az ellenzék a Nyugattal van). Mindkét fél tesz azért, hogy a saját narratíváját erősítse, a másikét pedig gyengítse.

2. Razzia és házkutatás a kampányban

Minden kampányban törvényszerű, hogy történnek olyan események, amelyek nem pártokhoz kötődő akciók, mégis egyértelműen politikai színezetet kapnak – vagy legalábbis az emberek hajlamosak a politikai szimpátiájuk alapján megítélni a történéseket. Pár ilyen példa az elmúlt hét eseményeiből:

Megjelent a NAV Iványi Gábornál: hétfőn legalább egy tucatnyi, sárga mellénybe öltözött NAV-os vonult ki az Oltalom Egyesület Dankó utcai székházához, az adóhatóság ugyanis költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást. A dolog politikai színezetét az adta, hogy az egyesület vezetője az az Iványi Gábor, aki majdnem az ellenzék közös államfőjelöltje lett (végül Róna Péterre esett a választás, bár a héten voltak ellenzéki hangok, akik visszakozva mégis Iványit jelölték volna meg). Hétfőn a Dankó utcában volt tömegjelenet, tüntetés, ellenzéki odamondások. Maga az eljárás a választást annyiban befolyásolhatja, hogy bizonyos ellenzéki szavazókat mozgósíthat.

Házkutatás és korrupciós gyanú szocialista politikusoknál: Horváth Csaba MSZP-s zuglói polgármestert parkolási ügyekkel kapcsolatos korrupcióval gyanúsította meg az ügyészség, miközben házkutatást tartottak a polgármester lakásán és a zuglói önkormányzatban is. Horváthot például azzal gyanúsítják, hogy legalább három alkalommal vett át alkalmanként 3 millió forint készpénzt. Pénteken pedig arról jött hír, hogy az ügyészség korrupcióra gyanakszik Zugló MSZP-s képviselőjénél, így a legfőbb ügyész kérte a parlamenttől Tóth Csaba mentelmi jogának felfüggesztését. Részleteket még kevésbé tudunk, de ha a korábbi kampányokból ismerős koreográfia folytatódik (utalnék az MSZP-s Simon Gábor esetére), akkor ne lepődjünk meg, ha őrizetbe vétel is lesz. Horváth ugyanakkor nem bujdokol, azt nyilatkozta, hogy kabátlopási ügybe keverték, nem követett el senkit, és a kampány miatt támadják.

Tanárok polgári elégedetlensége: A pedagógusok pár nappal ezelőtt azért indították el tiltakozásukat, mert a kormány február 11-én meghozott rendelete szerintük lényegében ellehetetleníti a sztrájkjogukat. Terjedelmes cikkben soroltuk fel a sok iskolát, amely arccal, névvel csatlakozott a tiltakozáshullámhoz. A tüntetés persze bekerült a politikai térbe, a kormányoldaliak ellenzéki akciónak tartják a dolgot, és hangsúlyozzák, hogy a tanároknak mindössze ötöde vett részt a legutóbbi sztrájkban, míg az ellenzék a kormány rossz oktatáspolitikáját ostorozza.

Alkalmazásunk legfrissebb verziójában már megtalálható a választási értesítés csatorna, iratkozzanak fel erre ha nem akarnak lemaradni a választási anyagainkról. Itt lehet letölteni és frissíteni az applikációnkat: Letöltés a Play Store-ból // Letöltés az App Store-ból.

3. Melyik közvélemény-kutatásnak higgyünk?

Három közvélemény-kutatás is kijött a napokban, és nem mondhatjuk, hogy egyértelműen eligazítja az érdeklődő választópolgárokat. Nézzük, milyen végeredményt mutatnak ezek a kutatások a Fidesz és az ellenzék százalékait illetően:

A különbségek – és most kissé jóindulatú leszek – abból adódnak, hogy a kutatóintézetek más időszakban, más módszertannal, más mintán készítik a kutatásokat, és mint látjuk, más-más bázisra vonatkozó adatokat hoznak nyilvánosságra. Amit leszűrhetünk a kutatásokból: a két tömb tábora nagyjából hasonló nagyságú, ám a Fidesz szavazói aktívabbak. Akkor járunk el helyesen, ha az egyes kutatásoknál a tendenciákat nézzük – eszerint pedig a Fidesz semmiképp sincs gyengülő szakaszban az utolsó egy hónapra fordulva, sőt.

4. Veszekedés közben állt össze az ellenzéki lista

Véget ért az ajánlásgyűjtés, a jelölteknek le kellett adniuk az aláírásokat, a pártoknak pedig el kellett dönteniük az országos listájuk sorrendjét. Jövő héten annyiban új szakasz kezdődik, hogy innentől nem lehetnek jelöltcserék, vagyis ha egy politikusra nézve kellemetlen dolgok derülnek ki (például kiszivárog egy botrányvideó), akkor a jogi kötöttség miatt már nem lehet új jelöltre cserélni. (A listák összetételével a következő hírlevélben foglalkozunk.)

Jelzésértékű viszont, hogyan állt össze a két nagy tömb listája. A Fidesz–KDNP-lista alakulásáról csak annyit lehetett hallani korábban, hogy például Lázár János nem lesz befutó helyen, vagyis ha nem sikerül győznie a hódmezővásárhelyi választókerületben Márki-Zay Péter ellen, akkor kiesik a parlamentből, és a politikai pályafutását is befejezi – ezt ő maga be is jelentette.

Az ellenzéki lista ezzel szemben – a hat párt részvétele miatt nem meglepő módon – nagyon sok tárgyaláson és konfliktuson keresztül dőlt el. Megkímélem a hírlevél olvasóit a kiszivárgó hírektől, de annyit elárulhatok: nem túlzás, hogy egyetlen befutó helyért is hosszas vitát vívtak a résztvevők. A végeredmény: az első 45 helyből (ennyi számít a jelenlegi ismereteink szerint befutónak) a legtöbb, 14 a Demokratikus Koalícióé, 12 a Jobbiké, 8 a Momentumé, 8 az MSZP–Párbeszédé, 3 pedig az LMP-é lesz, a Jobbik, a Momentum és a Párbeszéd befutó helyei közül 1-1-en roma politikust indít.

5. A kamupártok most is mindent bevetnek

Az aláírásgyűjtés zárultával érdemes még elidőzni azon, hogy papíron 43 párt gyűjtötte az ajánlásokat, bár a politikai nyilvánosságban is csak pár pártot ismerünk. A két nagyobb politikai tömb, a Fidesz és az ellenzék nem meglepő módon pár óra alatt teljesítette a kötelezőt, a kisebb pártoknak messze nem megy ilyen könnyen. És ott vannak a nem igazán létező pártok, amelyek csak nyerészkedés miatt indulnak: őket nevezzük kamupártoknak. Ebben a cikkben van egy remek gyűjtés róluk.

Bár szigorították a választási indulás feltételein, sok ilyen pártot nem tántorított el a módosítás. Az oltásellenes Gődény György új pártja már szinte biztosan listát állíthat, bár ennek hátteréről sokat elmond, hogy a Normális Élet Pártja (ez a Gödény-párt neve) olyan ajánlóíveket adott le Budapest 4-es számú választókerületében, amelyeken 11 elhunyt ember adatai és aláírásai szerepelnek. Aztán kiderül, hogy az orosházi jelöltjük szintén szintén hamis aláírások leadásával próbálkozott, így elutasították a jelölt nyilvántartásba vételét.

Hogy fordulhat elő ez? A jelöltek feltehetően nem az utcán gyűjtötték az ajánlásokat, hanem a kamupártos feketepiacon vették és másolták át az adatokat. És ezeken a helyeken nem jött be. Ám – figyelem, közszolgálat! – minden választópolgár tájékoztatást kérhet a választási irodától, kiket ajánlott, erre a linkre kell kattintani, ügyfélkapuval a legegyszerűbb lekérni. És ha olyan pártnál találja az adatait, amelynek nem adta oda, feljelentést is tehet.